Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-04 / 53. szám
1973. március 4., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 7 Játszóterek és gyerekek Kevcs a .játszótér .. . E megjegyzés indokolt is, meg nem is. Indokolt azért, mert valóban nem rendel- | kezünk oly sok grunddal, játékra alkalmas területtel, hogy a gyerekek biztonságban és önfeledten tölthessék el szabad idejüket. Mégsem lehet azonban egyértelműen igazat adni e kifogásnak, mert ha nem is látványos keretek között, de a város vezetősége Mis-, kolcon is nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megoldja e nagy horderejű gondot és feladatot. Ha valaki sétál az utcán, vagy keresztül-kasul bejárja a várost, csak azt láthatja, hogy a járdán és az úttesten, a legkisebb, arra alkalmasnak látszó területen gyerekhad kergetőzik, rúgja a labdát, fogócskázik, tehát — játszik. Ilyenkor joggal társul a gondolat: a járdán, vagy az úttesten, a játék hevében a gyerekek nem figyelnek — egyébként is ritkán teszik ezt — a veszélyre, a rohanó autókra, a nagy forgalomra, a baleset lehetőségeire. A figyelmeztetés is csak addig tart, amíg elhangzik. S folytatódik tovább a félbehagyott „műsor” ... Ezeknél az eseteknél hangzanak el aztán észrevételek és javaslatok: miért nem alakítanak ki játszóutcákat, miért nem történik gyorsabban^— dolgozóinak, amely összeg a törzsbér 2,2 százalékát jelenti. A közbeeső években kifizetett jutalmakat a múlt év eredményeire alapozva előlegezték. Az idén ismét nagy feladatok' varnak az Eszák-iná- gyarországi Áramszolgáltató Vállalatra, s hogy terveit teljesíteni tudja, ahhoz még gazdaságosabb megoldásokat keres, fokozza a gépesítés ütemét, a munka- és üzem- szervezést. Az 1973. évi beruházási tervdokumentációban 200 miliő forint értékű vállalati beruházást 'irányoztak elő a kis- és nagyfeszültségű hálózat korszerűsítésére. Ebben a tervben szerepel például az ózdi nagy transzformátorállomás, amely a városnak és környékének jó energiaellátása érdekében létesül, s a környék ipari fejlődése tette szükségessé. Miskolc nyugati részén, a perecesi út mentén levő transzformátorállomás üzem- biztonsága érdekében további gépek beszerelését tervezi a vállalat, de számos nagyobb beruházása lesz Nógrád és Heves megye területén is. A MEZŐGAZDASÁG villamosítására egyelőre 7 millió forintot irányoztak elő, de ez az összeg várhatóan emelkedik majd. Harmincmillió forint jut,a lakott területek vagyis a városok új lakótelepeinek villamosítására. A tervdokumentáció a hálózatMiskolcon például a városi tanács tervei közölt szerepel a parkok és játszóterek területének, felszereltségének növelése. A közparkok területét ebben a ta-vidő- szakban 1 millió 200 ezer négyzetméterre tervezték növelni. De — előzetes becslések szerint — e feladatnak már ebben az évben eleget tud tenni a város. Sőt! Mint az egy jelentésben olvasható: „...az ötéves terv végére körülbelül 200 ezer négyzetméterrel túl is teljesítjük.” Ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó zöldterület hozzávetőlegesen hét négyzetméter lesz. Ehhez kapcsolódik végered menyben a játszóterek kialakítása is. Ennek a fontos feladatnak végrehajtására az építési és közlekedési osztály, valamint a KISZ városi bizottsága úgynevezett játszótérprogramot dolgozott ki, amelynek megvalósítása folyamatosan történik. Jelenleg a Szentpéteri kapui lakótelep keleti és nyugati részén, a Kilián északi és déli oldalán épül nagyobb játszótér. A régebbi lakótelepek közül a Martintelepen, a Petneházi utcában, illetve a Győri ka-‘ púban (réven glószi bérházak) kezdődött meg kisebb gyermekjátszóterek létesítése. Figyelemre méltó hnny ^„licjicsziest a maximumra kívánja fokozni, továbbá olyan prémiumrendszert dolgoz ki, amely világosan tükrözi a gazdasági eredmények érdekében kifejtett munkatöbbletet. A központi bérintézkedés és a vállalati bérfejlesztés-jelentős mértékben javítja az ÉMÁSZ-dolgozók személyi jövedelmét. A munkásállománycsoport 10,75, az alkalmazotti állománycsoport 4,34 százalékos bérfejlesztésben részesül. Ennél kisebb mértékű természetesen azoknak a bérnövekedése, akik nem a készenléti szolgálatban dolgoznak. A tervértekezlelen számolt be Ivohányi Pál, a szakszervezeti bizottság titkára a kollektív szerződés tavalyi részfeladatainak teljesítéséről. Az elért: eredmények mellett további intézkedések kellenek a túlmunkák korlátozására, amely azonban az iparág sajátosságaiból adódóan nehezen, igazán hatékony szervezési intézkedésekkel oldható meg. AZ ÉRTEKEZLET 150 résztvevője közül 24-en szót kértek. A felszólalók a terv egyenletes teljesítésének szükségességéről, a termelé- I kenység fokozásáról, az üzemi demokrácia fejlesztéséről, a munka- és üzemszérvezési gondokról szóltak, valamint szociális létesítmények építését, telephelyrendezéseket sürgettek. — lévay — Korszerű kukoricatermesztés t hazai kukoricatermesz- té? torszerűsítésére két, csu- p ' eszközeiben különböző rr' ászért dolgoztak k' az állami gazdaságok: a bábolnai CPS-rendszert és újabban a Bajai Állami Gazdaság zártrendszerű monokultúrás termesztési rendszerét. Ez utóbbi elterjesztését tavaly kezdték meg. Az első sikeres év után az idén már hat megye 75 állami és termelőszövetkezeti gazdaságában termesztik a kukoricát a bajaiak technológiája szerint, összesen 00 000 hektáron. Az iparszerű rendszer a talajutánpótlástól a termény felhasználásáig megszabja a tennivalókat. A Bajai Állami Gazdaságban a napokban megkezdik a rendszerben foglalkoztatott vezetők, munkások oktatását. A szinte az egész Alföldre kiterjedő termesztési rendszert öt báziskörzetre osztották, amelyekben a bajai gazdaság szakemberei irányítják a munkát, Az enyhe időjárás meg- pattantotta a nyírfavessző rügyeit. „Szárnyat” bontottak a barkák. Fotó: Laczó József Beszámoló Vasárnap délelőtt megtartotta elmúlt évi beszámoló taggyűlését, a városi bélyeggyűjtő kör. A miskolci filatelisták figyelemmel kísért rendezvényén lagosan körülbelül 11 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedés jut. A gépipar 9 százalékkal, a kohászat 4,3 százalékkal termelt többet, mint 1971-ben Mindkét ágazatban igen je lentős .eredmény, hogy többjeiéi, a létszám emelő.' nélkül, sőt .annak csökkent« sével, vagyis teljes egészébé a termelékenység javításáv" érték el. A XL múzeumi évkönyv A napokban került a szakmai érdeklődök és a múzeum iránt is érdeklődő nagyközönség kezébe a Herman Ottó Múzeum Évkönyve XI. kötete. Az 1972- es évet felölelő kötet szokatlanul gazdag. Nemcsak azért, mert kettő híján hét- száz oldalon jelent meg (ha végigtekintjük a könyvespolcon az évkönyvek sorát, minden alkalommal vaskosabb és vaskosabb kötetet tesznek ki egy-egy esztendő összeválogatott tudományos munkái!) hanem igen magas a publikációk száma és rendkívül széles a témaválaszték: több új, legalábbis a nem szakmai közönség előtt kevéssé ismert szerző is jelentkezik közleményekkel. Huszonöt szerző írásai találhatók a vaskos kötetben, rendkívül sok fényképpel rajzzal, áttekintő táblázattal illusztrálva. A kötet élén Huszty Sándor írását találjuk, aki Herman Ottónak, a kolozsvári múzeumban 18(14 és 1871 között eltöltött hét esztendejét mutatja be, nagyrészt korabeli levelek közreadásával érzékeltetve a nagy tudós ott kifejtett munkásságát. A miskolci avasi templommal két tanulmány is foglalkozik. K. Kovács László, az • e témakörben már publikált ásatási eredmények és egyéb építészeti adatok kiegészítéseként tesz közre újabb adalékokat, Bodó Sándor pedig a templom kápolnáihoz, azok építéséhez ad közre adalékokat. Ugyancsak régészeti és templommal kapcsolatos munka Gömöri János írása, a sárospataki gótikus templom szentélvében talált XV. századi ekeábrázolásról, valamint a rajzolat kiegészítésének kísérleteiről. Érdekesen fog össze két témát Dénes György munkája. Bemutatja a középkori vaslermeiést -a Bódvától keletre eső területen. valamint az azon a vidéken található torna- szen tandrá.si román kori ikerszentéíyes templomról, e hazánkban egyedülálló építészeti érdekességről. Saád Andor, a Borsod és Heves megyei riolillufás vidéken található kaptárkövek eredetének, korának cs rendeltetésének meghatározásához közöl új adatokat. Détshy Mihály pedig a sárospataki újkereszté- nyek (habánok) történetéhez ad közié adalékokat. Joó Tibor a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista •templom, kolostor és berendezései történetének adatait adja közre. A nagyközönség é* ~ ’ r* a szakma körében egyaránt különös érdeklődésre tarthat számot ifi. Horváth Béla A miskolci városkép változása című tanulmánya, amely a múlt áttekintése után igen részletesen foglalkozik az 1949-től megindult építkezésekkel, a jelenlegi városkép kialakulásával. és bemutatja a város 1945 és 1970 közötti születésű új és helyreállított létesítményeit. Kilián István egy 1720-ból származó, a miskolci levéltárban fellelhető latin nyelvű komédiát mutat be, közreadva annak eredeti szövegét is, Katona Imre pedig a telkibányai kőedény- és porcelángyár alapításáról és működéséről értekezik. Balogh Bertalan, a hajdani Borsod-miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület főtitkárának emlékét idézi az azóta már ugyancsak elhunyt Zsadányi Guido. Tóth Pál pedig igen érdekesen, sokszínűén mutatja be az 1920-as nemzet- gyűlési választások miskolci lefolyását. Nagyszabású tanulmányban adja közre Zádor Tibor a diósgy őr-vasgyári zenekar történetét és szerepét, a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában. E tanulmány . felszabadulás előtti történt tét röviden fogja össze, elsősorban a felszabaduló' utáni tevékenységről szól. Közreadja 1892-től 1957-ig a zenekar fontosabb szerepléseit és műsorait. Az évkönyv további ií szében, még csaknem háromszáz oldal terjedőiéin ben néprajzi vonatkozó > j tanulmányokat találunk Lajos Árpád Mancsozás — tekézés címmel palóc ncp: játékokat mutat be. Nagy Géza a Karosához tartozó volt uradalmi tanyákon honos cselédéletről ír, közreadva több pásztortörténetei is, Dankó Imre Bodrogközi halászszótár című írása sok, már elfelejtett halászelnevezés szófejtését adja. Petercsák Tivadar pedig a filkeházi népi sertéstartást mutatja be. Füvessy Anikó írásából az észak-borsodi méhlakásokat. Bartha István tollából pedig a táli.vai szölőörzés rendjét ismerhetjük meg. A matyó lakodalomról Dala József ír. Dömötör Sándor pedig Angyal Bandival kapcsolatos hagyományokat ismertet. Ugyancsak Angyal Bandiról ír posztumusz írásában Bodgál Ferenc, s ő ad közre Istvánffy Gyula levelezéseiből is. A néprajzi jellegű írásokat követően az osz- lári Holt-Tisza élővilágáról Tóth Sándor tollából olvashatunk, Finta István pedig madártani adatokat ad közre megyénk faunájának ismeretéhez. Végül a kialakult hagyományoknak megfelelően a múzeum éves leletmentéseinek bemutatása zárja a rendkívül gazdag kötetet. rdíligi „JÄH mú múzeumi évkönyvre kívántuk a fenti tartalmi ismertetéssel a figyelmet felhívni. (bm) Szcpcssy Pál — Mikor jössz haza? — Nem tudom. — Volna sok fuvar... a lovak meg csak ott állnak. — Állnak?! — Dologidőben 1... Csend van. Elapad a szó. Kevés mondanivalójuk van egymás számára. — Ha gyerekünk lenne ... Minden más volna — mondja Terus. — Lehet... de ha nincs?! Imre visszazuhan ondolalaiba ... Micsoda idők A Cementipari Gépjavító Vállalat igazgatójának szobájában tervekről, elképzelésekről esik szó. A 10 magyar cementipari gyár gépeiről, berendezéseiről, amelyek között 100 éves. matuzsálem korú is van, de a legkorszerűbb is akad. Ezekkel a gépekkel, berendezésekkel igyekeznek biztosítani a népgazdaság egyre növekvő cementigényét — és ezeket a gépeket kell karbantartania a Cementipari Gépjavító Vállalatnak. Az agilis igazgató, Szepes- sy Pál élénk szavakkal ecseteli a tervszerűség fontosságát. Számítani kell rá, sőt, tudni kell. mikor, melyik • gépnek melyik alkatrésze szorul javításra, cserére. Mert alkatrészfajtával bőven van dolguk Az ország cementgyáraiban levő gépekhez mintegy 300 000 féle alkatrész szükséges .:. S ezek rendszeres biztosítása, karbantartóinak?! A véletlen mentet- meg az életüket. Az öreg, tre édesapja ki akarta Írni a családot. Ordított, int az őrült, hogy mit ér I az élet, ha mindenünket vesznek?! És azon az em- kezeles éjszakán felgyulladt a tsz szalmája. Ügy beszélték, hogy az öreg gyújtotta fel. A rendőrök éjszakának idején felöltözve találták, úgy feküdt az istállóban ... Akkortájt mindig így aludt, ruhástól. — A lovakkal anyád jár dolgozni — töri meg a csendet Terus. — Ö tudja, hogy kell ... — Tudja. — Nézd csak, hoztam neked epret. A kiskertben termett, — Szép ... mért nem adtad el?! — Adtam el, de neked is hoztam. — Kár az enbelém. — Ugyan, ne mondd már ... — Ha mondom, hát kár! __ a lovak nem betegek? Nehogy zöld lucernával etessétek őket. mert felfúvódnak. — Figyelj rám Terus, — fakad ki magából Imre — hát nem én vagyok ma is a legjobb gazda a faluban?!... Házat építettem, lovakat, teheneket tartok, úgy mint régen. Fuvarozok a tsz-el- nöknek, a papnak, még az istennek is?! Imre nem tud parancsolni indulatainak. De aztán megnyugszik ... — Nem b ékül tünk meg a világgal, végül egyedül maradtunk ... Egyedül... Érted te ezt Terus? — Anyád akart jönni... de meggondolta.. tereli el a szót Terus. — Jól gondolta. — Azt akarom mondani. hogy Pista bátyám üzent... olyan ember kéne neki a tsz-be, aki ért a gépekhez... Rád gondoltak. Ha felgyógyulsz. elvállalhatnád ... Azt is mondta, nem érdekli őket, hogy mostanáig kívül maradtál. — Mi ez, kegyelemke- nyér?! Nem kell! Felfordul a gyomrom! Inkább éhen halok. — Azt mondta, próbáld meg. Egy-két hónap, és meglátod ... Ha nem tetszik, otthagyod őket. Imre indulatosan Terus felé fordul. Teleszívja magát levegővel, izmai megfeszülnek. Ügy néz rá. mint egy vadállat, amelyik fel akarja falni áldozatát... Aztán erőt vesz magán, eler- nyed. — Terus! Te hogy akarsz élni? — kérdezi a feleségét. — Én?! Hog>> akarok élni? Ügy mint te! Nekem melletted a helyem. — A keserves istenit! Hát miért akarsz úgy élni, mint én ? Hát így akarsz megdög- leni. hogy' lassan senkink sincs, mindenki elfordul tőlünk?! Még egy' percet sem éltünk úgy. mint emberek .. Terus megigazítja fejkendőjét. Készülődik. Vége a látogatásnak. Bánatos arcáról letörli könnyeit... Érzi, most övé a döntés joga: — Te Imre, akkor szólok Pista bátyámnak, hogy vállalod ___ T akács József