Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-03 / 52. szám
m 1973. márc. 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Országunkban T3' 37 élelmiszergazdasági kutatóintézet van, 2080 hivatásos kutatót foglalkoztatnak. Fenntartására évenként mintegy 500 millió forintot költünk. A jelenlegi ötéves tervben 900 millió forintot szántunk fejlesztésükre. Sok ez, vagy kevés? Nincs ebben az országban ember, aki ezt meg tudná mondani. Kapaszkodónak is csak any- nyit írhatunk ide, hogy a szocialista országok — arányosan — ennél általában kevesebbet költenek mező- gazdasági és élelmiszeripari kutatásra, a kapitalista országok azonban többel. Hol fizetődik ez ki ? Ezt nem lehet mindig pontosan meghatározni. Nézzük meg a legkínálkozóbb magyar példát. a búzát. A búzatermesztés kutatása egy évszázada a tudományos tevékenység egyik célja és területe nálunk. Volt a felszabadulás előtt messzi földön híres Bánkuti búzánk. adtunk Kossuth-díjat is a felszabadulás után búzanemesítésért. Csak éppen a termelés nem akart sehogy kimozdulni a holtpontról. Nyomban ide kell írni, hogy a tudományban, monopolhelyzet nincs. A hazai kutató mindig versenyez a másik hazaival, de még inkább a külföldivel. Hazánkban ezt a búzaversenyt a külföldiek nyerték. Behoztuk a kiváló szovjet bezosztáját, most már, hogy az kicsit megöregedett, hozzuk a még jobb szovjet, olasz, francia fajtákat. Ezeket termeljük, ragyogó sikerrel. A hazai fajták csak most kezdenek ismét versenyképessé válni a külföldiekkel szemben. Mondhatná az ember, minek akkor százmilliókat hazai kutatásra költeni, ha a végén készen behozzuk a külföldi fajtát? A külföldi fajták behozatala a fejlesztés nélkülözhetetlen velejárója. Kétségkívül olcsóbb készen venni a magot akkor is, ha mázsája sok ezer forintba kerül. így megtakarítjuk a hazai nemesítés költségét és ami még fontosabb: megtakarítjuk a nemesítéshez szükséges esztendőket. Gyorsabban növeljük a terméshozamokat. De a külföldi fajtákat a kudarcok elkerülése érdekében honosítani kell. Tudományos megbízhatósággal kiválasztani azt a fajtát, amely valóban jó. Eldönteni, hogy ez országunk mely tájaira való. Kidolgozni hozzá az agrotechnikát; a szántás mélységét és időpontját, a vetésforgót, a felhasználandó műtrágyát, a géprendszert. Ez mind a kutatóintézetek feladata és hogy nem olcsó mulatság, arra csak egyetlen példát. A fajtákat összehasonlítással próbálják lei. De a búza egy évben csak egyszer terem. Egyik évben ilyen az időjárás, a másikban olyan. Az egyik barázda talaja ilyen, a másiké olyan. Nos, Martonvásáron építettek egy berendezést, amely mindezeket a tényezőket kiküszöböli és a folyamatot gyorsítja. Celláiban télen is lehet búzát termeszteni; a fényt, a hőt, a talajt, a tápanyagot, tehát a legfontosabb termesztési körülményeket azonosra lehet állítani az ismétlődő kísérletekben. Ezzel már valóban vizsgáztathatunk. A berendezés neve: fi- totron. Ára pedig 110 millió forint. Ennyi a gyorsítás ára, de bizonyosan megéri. A kutatás SSí szabad önmagában vizsgálni, szerepét csak a felhasználási terület eredményeiben ítélhetjük meg. A búza példájánál maradva, erre már pontos, számszerű adatokkal rendelkezünk. Magyarországon a búza a harmincas években hektáronként 13-r-15 mázsát termett és ez a helyzet a hatvanas évek küszöbéig nem sokat változott. Az ossz búzatermés abban az időben kb. 2 millió tonna évenként országos méretben. Most viszont egy hektár földön 30 mázsa búzát termelünk, az országos hozam pedig — kisebb területről — 1972-ben meghaladta a négymillió tonnát. Nehéz lenne most osztá- lyozgatni, mennyi az érdeme annak, áld behozta a Bezosztáját. mennyi annak, aki honosította, aki gépet gyártott hozzá, műtrágyáról gondoskodott stb. A lényeg az, hogy kenyérgondunk ma már nincs, vagy ha van, akkor az nem a szántóföldeken, hanem a pékműhelyekben jelentkezik, , • És ebből, adódik bnhék a gondolatsornak a befejezése. A búzaprobléma megoldásában oroszlánrésze volt a kész. külföldi fajtának, s most valami hasonló folyamatnak lehetünk tanúi kukoricatermesztési rekordjaink előkészítése során is. Járulékos gond a kenyér minősége. De a kenyérsütés technológiáiét nem hozhatjuk külföldről (próbáltuk, nem sikerült). Magyar kenyeret másutt nem esznek, a megoldást tehát itthon kell, tudományosan kidolgozni. Szükséges S kört élelmiszergazdaság! kutatómunkát végezzünk. mert vannak olyan feladatok, amelyeket helyettünk senki más el nem végez. i lakás és az ember kapcsolata A lakás és az ember kapcsolatának kölcsönhatását vizsgálták a szociológusok a közelmúltban. A megkérdezett családok többsége elégedett volt a lakásával, elsősorban az összkomfort és a jó felszereltség miatt. A nagycsaládosok közölt azonban — a lélekszám növekedésével arányosan — csökkent az elégedettség, kicsinek tartották a szobákat. A lakók többsége, elsősorban a fizikai dolgozók a külön bejáratú, előszobából megközelíthető szobákat tartja előnyösnek, ezt igazolja az is, hogy a bérlők nagy része bútorokkal zárja el a szobák közötti ajtókat. Reméljük, a lakások tervezői, beruházói hasznosítják a szociológiai vizsgálat tapasztalatait. Tanulók a íeritieli- munkában A Cementipari Gépjavító Vállalat ipari tanulói nem a hagyományos módszerekkel sajátítják el a szakma ismereteit. A vállalat vezetői konkrét terveket dolgoztak ki a tanműhely részére, s a szakmai alapismeretek elsajátítása után különféle gépeket, alkatrészeket. új berendezéseket készítenek a tanulók. Ott jártunkkor a másodéves gépszerelő lakatosok Mer- vcczki József szakoktató felügyelete és irányítása mellett egy több tízezer forint értékű fúrógép felújításán dolgoztak. A szakoktató elégedett a fiatalok munkájával, tanulmányi eredményeivel s mint elmondotta: nemcsak az a fontos, hogy a tanuló évek alatt az ipari tanulók megismerjék a szakma „fogásait”. hanem felelősségteljes, produktív munkát is kapjanak. Így nagyobb kedvvel, lelkesedéssel tanulnak és a gyakorlati foglalkozásokon is nagyobb öntudattal vesznek részt. Képünkön: Merveczki József szakoktató tanulóit ellenőrzi, amint a fúrógép felújításán dolgoznak. Fotó: Szabados György Kibóvitett ügyvezető elnökségi ülést tartottak tegnap, március 2-án, délután a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei Szervezetében. Az ülésen megvitatták a TIT Miskolc városi elnökségének beszámolóját az elmúlt évi munkáról, s az 1973. évi feladatokról. Miskolcon — állapította meg többek között a jelentés — az elmúlt esztendőben csaknem 2700 ismeret- terjesztő előadás hangzott el, s 134 ezren vettek rajta részt. Ügy tűnik azonban, a TIT miskolci szervezetének ' lehetőségei nagyobbak. Különösen szembetűnő a passzivitás a város üzemeinek részéről. A kibővített elnökségi ülésen két szóbeli tájékoztató is elhangzott. Egyrészt a VI. országos küldöttgyűlésről, másrészt pedig a járási-városi szervezetek ég szakosztályok idei munkatervéről kaptak tájékoztatót az ülés részvevői. Önkéntes véradók A rendszeres véradók közé tartoznak a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A napokban a BÁÉV Vöröskereszt Szervezetének felhívására több mint 650-en jelentkeztek önkéntes véradásra. Tegnap, pénteken a déli órákig több mint háromszáz dolgozótól vettek vért, 6 még a jelentkezések most is tartanak. Véradás lesz Bogácson is, március 4-én, vasárnap. A kis községből több mint 150- en ajánlották fel segítségüket, s jelentkeztek önként véradásra. örömteli nap volt a tegnapi a Szerencsi Szabó Szövetkezet dolgozói számára. Tegnap, március 2- án, az 1972. évi mérleg.ió- váhagyó közgyűlésen adta át Koltai Zoltán, a KI- SZÖV elnöke a szövetkezet dolgozóinak az új székhazat. Több mint egymillió forintért vásárolták meg a Szerencsi Bútoripari Szövetkezet régi épületét, s az itt berendezett munkahelyen korszerű körülmények között, világos munkateremben dolgozhatnak az asszonyok. Száz dolgozójuk munkakörülményein változtattak ezzel gyökeresen. A majdnem teljed egészében exportra dolgozó szövetkezetben az elmúlt esztendőben jelenlős bérfejlesztést hajtottak végre, s most átlagosan 1350 forintot fizettek ki a szövetkezet dolgozóinak, Fotó: Sz. Gy. A tréler, a rápakolt házelemekkel méltóságteljesen halad Miskolc összekötő városrésze felé. A vezető, Ba- ranyi Imre Iáiható elégedettséggel ül a volán mögött. — Tizennegyedik éve dolgozom a vállalatnál, és harmadik éve szállítom a házelemeket. Megtalálom a számításomat. A havi keresetem 3700—3S0O. Es most... Négy cs fél ezer forintra számítottam. Kellemes meglepetés ért: 5225 forint nyereségrészesedést kaptam. Itt megbecsülik, aki szorgalmasan dolgozik, aki hű a vállalathoz. Ügy is veszem, mint talált pénzt. Hogy mire költőm? Ezer helye van. Véletlen, hogy Bárányt Imrével beszélgettünk. Találkozhattunk volna ugyanígy Baji Bélával, aki 5161, Barta Bertalannal, aki 5223, Budai Józseffel, aki 6030, Fazekas Pállal, aki 6553. Kovács Kálmánnal, aki 6207 forint nyereségrészesedést vehetett fel. A szerelők közül Andrási Ferenc 4084, V. Béres Gyula 4761, Gerják István 4853 forintot kapott. Találkozhattunk volna rakodómunkásokkal. akik közül Balogh Béla 3861, Erdélyi Joachim 4362, Gönczi Barna 4789, Kéki Antal 4532, s Miklós János 4986 forintot vehetett fel. Miből eredt ez a tisztes nyereségrészesedés? L énárt József igazgató elmondta, hogy a négy megye területén dolgozó egység gépkocsivezetői, rakodói tavaly 7,1 millió tonna építőanyagot: szállítottak. 17,6 százalékkal többet. mint az előző évben. Folyamatosan, három éven át megkapták az élüzem kitüntetést. s tavaly is élüzem szintű eredményekkel dolgoztak. Sok száz ember és gép erőfeszítése van a 7,1 millió tonna áru szállításában. S ennek a jutalma nem maradt el. 5.5 százalékkal fejlesztették a béreket, s most 23.3 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést tudnak kiosztani. Az ÉPFU — sok vállalatot, intézményt megelőzve —, igen iól honorálja a vállalathoz való hűségei. A vállalathoz való ragaszkodás jutalma évenként: 4 százalék, ami azt jelenti, hogy a húsz éve itt dolgozók 80 százalékkal több nyereségrészesedést kapnak. Ez a titka annak, hogy a törzsgárdatagok nem válnak meg a vállalattól, ideköti őket az erkölcsi és az anyagi elismerés. A 3-as ÉPFU évről évre mind nagyobb feladatokat végez el. Ennek arányában nő az elszállított építőanyag mennyisége, nő a bevétel, a nyereség. Érdemes feljegyezni, hogy 1967-ben például ez egy főre jutó év végi nyereségrészesedés 1118 forint volt, S a múlt évi munka jutalmaként az egy főre jutó év végi részesedés 2091 forint. Az ÉPFU miskolci egységében még a múlt évben elkészítették a több évre szóló műszaki feüesztési programot. Ez összefüggésben van az ez évre esedékes növekvő feladatokkal. Ebben az évben 5,8 százalékkal több építőanyagot kell elszállítaniuk a 3-as ÉPFU dolgozóinak. A műszaki feilesztés. a hatékonyság növelésinek eredményeképpen ezt íe'!°s egészében a te"me)4kenvrég növelésével tudták biztosítani. Az elképzelés szerint, a teljes termelési értéket 4.7. az átlagbéreket. 4 százalékkal. a nyereséget pedig 15 százalékkal növelik. Ismeretes, hogv a 3-as ÉPFU dolgozói a mc'-rt«!, valamint a debreceni házgyárból hat városba szállítják a házelemeket. Fme’ieri jelentős munkát végeznek Leninvárosban. az o’“fih- program keretében, a H'"! építésénél. Érdemes felemlíteni még azt. is. hogv Debrecen vízellátásának tvztósiTása érdekében nagy földmunkát kezdtek Balmazújvárosnál. Az idő kedvez az építőknek. ígv a szállítóknak is. A kollektívában nagy az akarat. ió a hangulat, a légkör, amelyet tovább erősít a lörzsgárdatagsáe kimagasló erkölcsi és anyagi elismerése Mindez a jó munkára ösztönöz. «-sorba Barna Ügyvezető elnökségi elés a TIT-ken Erkölcsi és anyagi elismerés Nyereségrészesedés a 3-as ÉPFU-nál S’ Ul otthonion
