Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-17 / 64. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973s morc. 17., szombat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Somogy megyébe lá­togatott. Felkereste a megye ipari üzemeit — egyebek közt a csurgói „Napsugár” ipari szövetkezetét. Képünkön: Koson- ezi Pál a szövetkezet varróüzemében. Az Elnöki Tanács el­nökének Somogy megyei látogatása tegnap véget ért Küzépiizen szö-titkárok értekezlete a Tiszai Erliisü Borsod középüzemeinek szb-titkárai találkoztak a napokban a Tiszai Erőmű Vállalatnál. A Szakszerveze­tek megyei Tanácsa szerve­zésében megtartott tanács­kozáson Kiss Ferenc, a Ti­szai Erőmű szakszervezeti bizottságának titkára köszön­tötte a vendégeket, köztük cir. Balogh Andrást, az SZMT titkárát, Szegő Ist­vánt, a vasasszakszervezet területi titkárát. Az értekez­leten részt vett Zagyvái Bé­la, a leninvárosi párt-vógré- hajtóbizottság tagja, a Tiszai Erőmű Vállalat igazgatója is, aki részletes tájékoztatási adott az új, nagy teljesítmé­nyű hőerőmű X. ütemének beruházásáról. Az igazgató többek között szólott róla, hogy a hármas le­ninvárosi ipari komplexum részeként épülő Tiszai Hő­erőmű területén az elmúlt év végéig mintegy 2 millió köb­méter földet mozgattak meg a kivitelező vállalatok. A 22. sz. Állagú Építőipari Válla­lat közreműködésével 1972- ben részben vagy teljesen el­készültek a különböző fel­vonulási épületek, a közmű­vek, megoldódott a villa- r^osenergia-ellálás és a fűtés; elkészült továbbá a vasúti iparvágány, s az organizáci­ós terület úthálózata. Ugyan­akkor hozzáfogtak az erőmű főépületének, az 1—Il-es sz. blokk, a 250 méter magas kémény és vízkivételi mű ala­pozásához, s megkezdődött a végleges raktárépület, a konyha- és étterem, valamint az irodaház építése. Az erőmű beruházása a tervezett ütemben halad. Az igazgató elmondta, hogy a város és a telepített üzemek, nagyvállalatok poli­tikai és gazdasági vezetői, illetve szervei nagy jelentő­séget tulajdonítanak annak, hogy a Leninvárosban meg­valósuló egyedi nagyberuhá­zások az előirányzott költ­ségen belül és határidőre ké­szüljenek el. Ugyanakkor ügyelnek arra is, hogy a be­ruházásokon dolgozó kivite­lezők számára — akiknek a száma ebben, az évben várhatóan meghaladja majd az ötezret — kulturált élet- és munkakörülményeket biz­tosítsanak. A nagy érdeklődéssel kí­sért tájékoztatót vita követ­te, amely dr. Balogh And­rásnak. az SZMT titkárának zárszavával ért véget. Dr. Balogh András egyebek kö­zött hangsúlyozta; a tanács­kozásnak az volt a célja, hogy az szb-titkárok figyel­mét ezen keresztül is ráirá­nyítsuk a Leninvárosban fo­lyó beruházásokra, s érzé-. keltessük a szakszervezetek termelést segítő tevékenysé­gének fontosságát.. Természe­tesen nem elkülönítve mind­ezt a dolgozók érdekvédel­métől, amely a szakszerve­zeti munkában változatlanul fontos helyet foglal el. „Nem akarjuk, hogy Panama csillag legyen az amerikai zászlón” — mondotta Torrijos tábornok-elnök a Biztonsági Tanács kihelyezett panamai ülésén. Torrijos a világ támoga­tását kérte, hogy országa visszaszerezze az ellenőrzést a Pa­namát kettészakító, 1903 óta amerikai fennhatóság alatt ál­ló csatornaövezetben Gáspár Sándor Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság ha­tározata arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy jobb munká­val, nagyobb személyes fele­lősséggel kell dolgozni min­denkinek a saját munkate­rületén, s a követelménye­ket is i fokozni kell min­denütt. Köztudomású, hogy a legyelem lazulása az alko­tó- és épílőmunka rovására megy. Éppen ezért a laza­ságot nem tűrhetjük meg. Ha az egyre növekvő igé­nyeket ki akarjuk elégíteni, akkor jobban kell dolgoz­nunk, többet kell termelni, mert csak a több termékből lehet többet és jobbat adni. Gáspár Sándor befejezésül a párt és a munkásosztály vezető szerepének erősítésé­ről, az. életszínvonal emelé­sét. célzó határozatok mara­déktalan megvalósításának fontosságáról szólt. Ennek érdekében az úgynevezett normákat — mondta — nemcsak a termelőmunkában kell ..karbantartani”, hanem az élet minden területén, a szemléletben is és minde­nütt fokozva az egyéni helyt­álló.st. az emberek saját fe­lelősségérzetét. Hiszen az előbbre jutást csakis egysé­ges szemlélet, ’ egységes cse­lekvés útján biztosíthatjuk. Az aktívaülés dr. Bodnár Ferenc zárszavával ért vé­get. Tegnap, március 16-án dél­után ünnepség színhelye volt a Borsodi Szénbányák Vállalatának tanácsterme. A BSZ KJSZ-bizottsága eddig végzett eredményes munká­ja, elismeréseként elnyerte a KISZ Központi Bizottságá­nak Vörös Vándorzászlaját. Az ünnepségen megjelent Veres Sándor, az MSZMP Borsod megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a párt- bizottság osztályvezetője, Főcze Lajos, a KISZ KB tit­kára, Dudla József, a KISZ KB intéző bizottságának tagja, .a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára, valamint Váci László, a BSZ pártbizottságának titkára, Rastás Dezső, a szakszerve­zeti bizottság titkára és Mo­nos János, a BSZ igazgatója. Kovács .Lajos, a BSZ KISZ-bizotíság titkára kö­szöntötte a megjelent ven­dégeket, majd átadta a szót Főcze Lajosnak, a KISZ KB titkárának, aki megtartotta ünnepi beszédét. Ezt követően az eredmé­nyesen dolgozó fiatalok, szo­cialista brigádok és KISZ- szervezetek jutalmazására került sor. Az ünnepséget hajnalig tartó bál követte a bányászklubban. lOÉGlÉZZÉ lei a középületekéi! Miskolc megyei város Ta­nácsának Végrehajtó, Bizott­sága felkéri az üzemek, in­tézmények, iskolák, hivata­lok vezetőit, hogy a Tanács- köztársaság kikiáltásának év­fordulója tiszteletére lobo­gózzák fel épületeiket. A zászlódísz március 20— 22-ig köszöntse az ünnepet. Berlinguer televíziós nyilatkozata Enrico Berlinguer, az OJasz Kommunista Párt főtitkára, aki az OKP küldöttségének vezetőjeként Moszkvában tárgyalt az SZKP Leonyid Brezsnyev vezette küldöttsé­gével, beszédet mondott a moszkvai televízióban. Berlinguer kijelentette: az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott békeprogram kö­vetkezetes megvalósítása a Szovjetunió által óriási ha­tást gyakorolt arra a folya­matra, amelynek eredménye­ként enyhült a feszültség és fokozódott a nemzetközi együttműködés. „Ezt nem­csak mi. kommunisták állít­juk, hanem beismerik azok is, akik nem tartoznak so­rainkhoz” — mondotta. ELVESZETT a Borsodi Vendéglátó- ipari Vállalat 89. sorozat 12676—680. sorszámú ellenőrző bélyege. Ezúton érvénytcleniljiik. A jelölő gyűlésnek vége. A részvevők, ki sietősen, ki ráérősen, „szedi , magát” s indul hazafelé. De progra- • mon kívül azért néhányan még tovább beszélgetnek, vi­tatkoznak, meghányják-ve­tik közös gondjaikat. A je­löltet is, hol itt, hol ott fog­ják karon, még egy szó, egy biztatás erejéig, hiszen amiről vita kerekedett oda- / benh. azt ( még tovább gön­gyölítik, boncolgatják, mér­legelik, ki-ki a vérmérsék­lete, s igénye szerint. S mindig nevén nevezve agye­reket. Egy ilyen vitázó csoport szélén -egy szik rá nyit sem idegesen idős nénike várako­zik. A jelölthöz akar fér­kőzni, akit három férfi „tart fogva”: Lipták István, Németh András és Lukács. János, mindannyian s/.end- rőiek, hiszen ott vagyunk ezen az estén, túl a jelölé­sen. Azt mondják p jelölt­nek : — Te Jánosi .Tudod-e, mit kérünk még tőled? A jelölt rájuk figyel, vár­ja a folytatást:-— Semmi egyebet, csak azt, hogy ha kell, „verd is az asztalt”, ha bekerülsz a tanácsba, és arra szükség van. Mert ha nem . . . — Akkor? ... — kérdezi kíváncsian. — Akkor majd „mi ülünk” téged — felelik szinte kó­rusban, tréfásan, jókedvvel, szeretettel. S már búcsúzkodnak is. Szívélyesen köszönnek a még mindig nyugodtan várakozó idős asszonynak is, aki csak most jut szóhoz. Odaáll a jelölt elé és eleinte nehezen induló szóval, de megfogal­mazza mondanivalójának a lényegéi. — Tudod-e fiacskám! . . . (A jelölt ugyanis fia lehet­ne).’Nagyobb öröm nem ér­hetett volna, mint az, hogy ott. fenn a tetőn, ahol lau kom, nekem, is van vizem. A helyembe jön — csövön. Nem kell már — öreg lába­immal; — a piac-kúthoz .jár­ni. Nem bírnám Inár ci­pelni a kannát. Pedig — mondja bűnbánóan — annak idején én se nagyon lelke­sedtem a vízvezetékért... RSH lekszej Koszigin szovjet miniszterelnök az iráni || Iszíahánba érkezett, hogy részi vegyen a szovjet Sffi segítséggel épített kohászati kombinát ünnepélyes M El átadásán. A mai Irán és az ősi Perzsia egyik leg- JPTg szebb, történelmi hangulatú városában került sor erre a jelentős eseményre. Sokat járt és dolgo­zol! itt Firduszi, a költő és innen irányította, ma is lát­ható palotája termeiből óriási birodalmát az egyik leg­nagyobb perzsa uralkodó, nagy Abbas sah. A mostani ünnepség témája és jellege jól jelképezi azo­kat a hatalmas változásokat, amelyek Iszfahánban, a vi­lágban és r—n utolsósorban a szovjet—iráni ,kapcsolatok- ban történ kél szomszédos, nagy ország népe közöt­ti rokorisz:'. imegvannak a maguk nagy hagyomá­nyai. Már 1941-ben megalakult az Iráni-—Szovjet Társaság, 1963-ban pedig Moszkvában létrejött a Szovjet—Iráni Tár­saság is. Általában: a két ország kapcsolataiban a hat­vanas évek jelentették az igazi frontáttörést. Az első nagy esemény ebben a vonatkozásban ugyan­csak 1963-ban következett be. amikor Leonyid Brezsnyev hivatalos, látogatást, tett Teheránban. Két év múlva, Mo­hamed Reza Pahlavi sah, az. iráni császárság uralkodója viszonozta a látogatást. Ezen a két nagy jelentőségű talál­kozón vetették meg a további együttműködés alapjait. 1966. őszén a sáli Bulgáriába, Magyarországra, és Len- g.velorsz.ágba utazott, 1967-ben pedig Csehszlovákiába lá­togatóit. E látogatások nyomán az élet minden területén gyors fejlődésnek indultak a szovjet—iránti kapcsolatok. A sáli nemegyszer Hangsúlyozta: nagyra értékeli a szovjet—irá­ni viszony megjavítását, amely jelentős mértékben meg­javította Irán politikai, gazdasági helyzetéi, sőt katonai potenciálját is (a néhány éve sorra került'koronázási ün­nepségeken a legnagyobb sikerük a szovjet kétéltű kato­nai járműveknek volt a felvonuláson). Irán fejlesztésében jelentős szerep vár a Koszigin jelen­létében most felavatott hatalmas létesítményre, amelynek bővítéséről máris új egyezmény született. A jelölt tisztelettel hall­gatva a nénike „vallomását” még elkíséri egy darabon, aztán így búcsúzik: — Szeretnénk elérni, hogy a jövőben ne legyen vízgond­ja senkinek Szendéén. Erre is meg van a tervünk ... Szinte minden faluban rábukkan az ember ilyen apró epizódokra, kedves történetekre, amelyek szoro­san kapcsolódnak a jelölő gyűlések hangulatához, az otthon, a szőkébb haza sze­retetthez, s ahhoz a felelős­ségtudathoz, amely jellemzője ezeknek az eszmecseréknek. Általában mindenütt zsúfolt termek, vitázó kedv, sok- sok javaslat kerül a közsé­gek „krónikájának” nagy- könyvébe, olyanok is mint amiről Arnólon beszélnek. A jelölésben természetesen csak a választásra jogosultak vehetnek részt. De a jelölés munkájából, ha közvetve is. a gyerekek sem maradnak ki. Munkát kérnek és kap­nak. Ebben a községben például azt, hogy — megha­tározott terv szerint — min­den választót felkeresnek és tisztelettudóan megkérdezik: — Ugye,' nem tetszett el­felejteni. hogy ijiia este gyű­lés van ? ... Ügyesen, udvariasan és szorgalmasan tesznek eleget ennek az önként vállalt meg- biztatásnak, mindenki legna­gyobb örömére és megelége­désére!'. T. F. A csokoládégyár munkásnőjé Nem fukarkodtak' a sze- . rencsi választópolgárok a két. év előtti jelölő gyűléseken. Adtak munkál, intéznivalót a tanácstagoknak bőven: 218 közérdekű bejelentéssel, ké­réssel és javaslattal látták el jelöltjeikéi. Igaz — s ezért talán nem is olyan ma­gas ez a szám —, hogy ezek megvalósításához a közéleti munkában legjártasabb, az arra legrátermettebb szemé­lyeket jelölték a tanácsba. Olyan embereket — köztük özv. Farkas Jánosnét —. akik évek hosszú során bizonyí­tották: fáradhatatlanul kép­viselik választóik érdekeit, életelemük a másokon való segíteni akarás. Farkas Jánosnénak, a cso- koládégyár m u n kásnő jenek nagy ” érdeme van abban, hogy a több mint kétszáz, .javaslat felét „kipipálhat­ták”, aláírva a szót: elin­tézve. Egy híján 20 eszten­deje dolgozik, fárad a kö­zösségért, azóta tagja a nagy­község tanácsának. Temér­dek elfoglaltságot jelent ez, s mégis tud időt szakítani nemcsak a választókörzet, a községi gondok megoldásá­ra, hanem arra is, hogy sok egyéb társadalmi munkát is végezzen. Vezetőségi tag az •egyik pártalapszervezetben, ’ tagja a nagyközségi pártbi­zottságnak és mindezek mellett a csokoládégyári nő­mozgalom egyik legaktívabb segítője, mozgatórugója. Választókörzetéi, az itt élő emberek közös gondjait, ké­réseit úgy ismeri, mint a te­nyerét. De ismeri őt: is min­denki. a 21-es körzet vala- 1 mennyi lakója. Tudják, nincs olyan gond, amivel fel ne kereshetnék, amiben ne pró­bálna segíteni, amire „no- , met” mondana. A tegnap megtartott, jelölő gyűlésen ismét egyhangúlag özv. Farkas Jánosnét. á cso­koládégyár., takarító brigád­jának vezetőjét jelölték a körzet tanácstagjának. S e jelöléssel együtt nemcsak ed­digi munkáját ismerték el, mondtak érte köszönetét, ha­nem — mint a 1!) esztendő alatt már annyiszor, most is új megbízatásokkal halmoz­ták el. S ő vállalja a felada­tot. f t Jelölő pilisi telist \ Ünnepség iszfahánban

Next

/
Oldalképek
Tartalom