Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-15 / 62. szám
1973, more. 15., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 BJ Sí A téglagyári munka ma is nehéz. Bár sok feladat elvégzését gépesítették, cl- "oég ma is sok izomerőre van szükség. Próbálnak könnyíteni a munkán. Például nagyobb kapacitású Diesel-targoncákat állítottak be. Korábban széntüzeléssel dolgoztak. Ez sole emberi erőkifejtést kívánt. Az elmúlt évben meghonosították a gáztüzelést. Most és a jövőben is keresik a megoldásokat, a munka könnyítésére. A jó munka eredménye nem maradt el. A vállalat 14, e gyár 15,7 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést fizeted. igyekeznek megbecsülni a törzsgárda tagokat. Van a gyárban 21 ember — dolgozó és vezető —. akik már húsz éve itt dolgoznak. A hűség jutalma 1000—1000 forint. 43 ember 15—20 éve dolgozik itt, ezért most 500.., 07 ember 10—15 évi munkásság .jutalmaként 300, és 103, 5—10 éve itt dolgozó ember 200—200 forintot kapott. A nyereségben, s a hűség jutalmában nincs benne az a 449 ezé'- forint, amelyet év közben kaptak a dolgozók a jól végzett munka nyomán. A gyárban megbecsülik a fizikai dolgozókat. Az átlas- bérszint 29 79Í) forint, a munkásoké, 30 195 forint. Beszéltünk például berakókkal. akik elmondották, iiogy a keKí tudja hány száz mázsa szenei lapátolt a húsz éve itt dolgozó Farkas Joachim. Az égetőmester munkáját automatikus gáztüzelésű berendezés könnyítette meg resetük 4—5'ezer forint, a nyerstégla clszeclőké 2500— ‘.'3900 forint--A- béiva-jövedc- lem tovább növekszik. A szakmunkások bérszínvonalát állami keretből, valamint saját bérfejlesztési alapból 10, á segédmunkások bérét pedig 6 százalékkal növelik. Kell is ez az erkölcsi és anyagi elismerés. Az igény szerint mintegy 90 millió tégla gyártását várják e kollektívától. Jelentősen növelik a B—30-as téglák készítését. Ezt nágyon keresik a Kislakásokhoz. Az üreges, hő- és hangszigetelő tégla gyorsítja az építést, es kevesebb habarcs kell hozzá, mint a hagyományos téglához. Nagyobb Vnennyiséget gyártanák a jó hőszigetelő kőszivacsból is. Mint említettük, az elmúlt évben honosították meg a gáztüzelést. Kezdetben előelőfordult a selejt. A gyakorlat megszerzése után a minőségben jelentős javulás állt be. A kollektíva most egyik fő feladatának tekinti a minőség további javítását, s a változó igényhez való rugalmas alkalmazkodást. Csorba Barnabás Fotó: Szabados György Elsősorban a kislakásópítés segítésében jelentős feladata volt, van, s lesz a Mályi Téglagyárnak. A kollektíva sikeresen tesz eleget feladatának. Tavaly 6 300 000 — kétszázötven családi házhoz elegendő — téglával gyártottak többet az üzem dolgozói. A számok talán nem is fef •jezik ki az építők gondjainak megértését, a nagy-nagy erőfeszítést a több tc^la termelése érdekében. És' az eredmény? Szegedtől Tolnáig, Zalától Pécsig mindenüvé szállítanak Mályiból téglát. *>S miből eredt a több? Mindenekelőtt az emberek szorgalmasabb. odaadóbb munkájából. áldozatvállalásukból, a szocialista kollektívák helyes célkitűzéseiből, annak végrehajtásából. Késze van benne a műszaki fejlesztésnek, a korszerűsítésnek is. Tizenhárom éve dolgozik nyerslégla-clszcdőkénl Fazekas Károly ' | NEBvizsgáíel Vállalataink. üzemeink, szövetkezeteink ciciében nagy jelentősége van az üzem- cs munkaszervezésnek, az erről szóló párt- és kormányhatározat végrehaj- j fásának. A Borsod megyei | Népi Ellenőrzési Bizottság, j az országos tájékozódás re- ! szeként a közelmúltban 11 vállalatnál tájékozódó ellenőrzést tartott elsősorban annak megállapítására, hogy a gazdálkodó egységeknél a munka- és üzemszervezés mennyire tervszerű és hatékony. valamint a szükséges feltételek mennyire biztosítottak. A megyei tapasztalatokat tartalmazó összefoglaló jelentés elkészült és rövidesen a NEB ülése elé kerül. Ezt. megelőzően azonban érdekes ankétot. tartottak a népi ellenőrzésen, melyen a megyei pártbizottság, a tanács képviselői, illetve a vizsgálatban részt vevő népi ellenőrök vettek részt.- Az an- kéton a tapasztalatok legfontosabb tanulságát így szűrték le: a helyi inünka- és üzemszervezés megvalósításához. az ezzel kapcsolatos határozatok .egységes értelmezéséhez megfelelő szemléletet kell kialakítani minden vállalatnál. , Magyar tervezet A magyar építőipar az évente üzembe helyezett új gépek 85 százalékát szerzi be külföldről, s túlnyomó részét, mintegy 70 százalékát a KGST-országokból. Az utóbbi években több mint kétszeresére emelkedett a KGST-tagországokból vásárolt építőgépek mennyisége, s ennek majdnem a felét szovjet gyárak szállították. A hazai építőgépgyártó ipar továbbra sem rendezkedhet be az összes építőipari géptípus gyártására, ezért Magyarország különösen érdekelt. a ICGST-tagállamok közötti építőgépgyártás szakosításában. A magyar tervezet alapján a KGST-orszá- gok most fontos egyezményt írtak aló az építőipari gép- fejlesztési kutatások koordinálására. új gépek tervezésére és gyártására. Kesziiyéfeiii számvetés I A megye egyik legrégebbi közös gazdaságaink egyike a kesznyéteni Szabadság Tsz. A nagy gazdaság kis irodájának falán emléktábla, őrzi az 1049-os tsz-alapítás emlékét. Jövőre ünnepük p. negyed- százados jubileumot. Vajon milyen eredményekről, fejlődésről adhatnak számot? Mészáros István, a tsz elnöke mosolyogva mondja, hogy éppen egy kis számve- lésfélct készítettek, de még nem a jövő évi nagy jubileumra. Egyelőre még csak u terv tárgyaló és vezetőség választó közgyűlésre készültek fel. Most még nem a negyedszázad, csupán az elmúlt öt esztendő fejlődését mérték fel. A számokból azonnal kitűnik, hogy ez az utóbbi öt esztendő volt a tsz, a már valóban nagyüzem, a Tyesz- nyélen mellett a girinesi és a kiscsécsi határt is egybeölelő gazdaság legeredményesebb időszaka. — Tiszta vagyonunk 14 millió forintról 29 millióra növekedett. Az egy tagra jutó évi kereset 18 400 forintról 27 850 forintra — mondja örömmel az elnök. — Az elmúlt esztendőben már 102 forintot ért nálunk minden tízórás munkanap. Pedig az öt évet megelőző néhány évben eléggé mélypontra került itt a gazdálkodás. Az előző vezetés még mérleghiánnyal zárt, s alig 23 forintot ért egy-egy munkaegység. — A fosszál persze gyorsan elfelejtjük, szívesebben beszélünk a máról, a tervekről, a további fejlesztésről — teszi hozzá az elnök. — A szakszerű gazdálkodás, a megalapozott beruházások évről évre eredményesebbé teszik gazdálkodásunkat. Es sorolja is, hogy búzából miit- holdanként'! 20 mázsás, kukoricából 30 mázsás átlagtermésekkel számolnak. Az állattenyésztés fejlesztésének is kialakították leggazdaságosabb módszereit. A 430 férőhelyes, korszerű tehenészeti telep már 1971-ben elkészült. Az elmúlt, évben is több mint 5 millió forintot fordítottak beruházásokra, s az idén újabb 7 millió forint értékű beruházást valósítanak meg. A következő nagy lépés a korszerű rét- és legelőgazdálkodás megvalósítása lesz. Itt, a Sajó ó.s a Takta mentén, a víz közelében megsokszorozhatják a 2000 holdnyi legelő és a 960 holdnyi rét hozamait. A nagy szarvasmarha tenyészet és a több mint 1600 anyával rendelkező juhászat meg is követeli, hogy előbbre lépjenek ezen a téren. (l>. s.) Uj tejüzem / Az edélényi Alkotmány Tsz új tejüzemében mintegy 2500 liier tejet dolgoznak fel naponta, de április 1 -töl teljes kapacitással 10 000 liter lesz a napi teljesítmény Fotó: Laezö József H uszonöt évvel ezelőtt, 1948 márciusában a csepeli dolgozók kezdeményezésére az 1848-as szabadságharc centenáriuma tiszteletére március 15-én több százezer dolgozó részvételével szocialista munka- verseny indult az ország újjáépítésének mielőbbi befejezéséért, majd a fejlődés gyorsításáért. A mn n k a v e rseny -m o zgn lom az újjáépítés kezdetétől a szocialista brigád mozgalom létrejöttéig nagy utat lett meg, sok új vonással gazdagodott és szorosabban kapcsolódik a mindennapi feladatokhoz. Napjainkban valóban munkahelyi mozgalommá vált. amelynek feladata, hogy keresse az ésszerű, hatékony és gazdaságos munka módjait. A gazdasági reform bevezetése óta a verseny- mozgalomban részt vevők számára is világosabbá vált, hogy csak az a munka hasznos, amely valóban a társadalom. a lakosság igényeit elégíti ki. Ehhez természetesen elengedhetetlen a jó vállalati vezetés, de az is nélkülözhetetlen, hogy a dolgozók szakképzettsége, műveltsége gyarapodjék, s az egész kollektíva lépést (ártson- a követelményekkel. Ezt mindenekelőtt a szocialista brigádok ismerték fel. Hazánkban jelenleg már 120 ezer szocialista brigád több mint 1.2 millió dolgozót tömörít, s bár képzettségük, aktivitásuk közölt nagy a különbség, mindenütt a szocialista brigádok mulatnak példát. A szocialista brigádmozgalom. éppen példamutatásával cs kezdeményezéseivel az üzemi demokrácia bővítéséhez is egyre jobb feltételeket teremt. A gazdasági vezetők egyre több helyen kérik a brigádok véleményéi, javaslatait a döntésekhez, a vállalat, a népgazdaság érdekében végzett munkájukhoz. A párt X. kongresszusa. majd a Központi Bizottság is hangsúlyozta a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésének jelentőségét, az Elnöki Tanács és a kormány pedig a versenyben kiemelkedő eredményt elérő dolgozók, kollektívák nagyobb erkölcsi és anyagi elismeréséről intézkedett. D e valamennyi vállalat vezetőinek érdeke, hogy a legmesszebbmenőén megbecsülje, újabb kezdeményezésekre ösztönözze a dolgozókat, a szocialista munkaverseny részvevőit. A legfőbb teendő továbbra is a munka hatékonyságának javítása, a gaz daságosabb termelés. E feladatok jegyében bocsátották ki a minisztériumok és a szakszervezetek a munka verseny idei irányelveit is. 1973 első eredményei arról tanúskodnak, hogy a koráb bi kedvező tendenciák fct'y- tatódnak, s a verseny a nép- gazdasági tervek, programok megvalósítására serkenti a vállalati kollektívákat. ttsági jegyzet A gazdasági bűnözés fogalmába tartozó, spekulációs jellegű bűn- cselekmények kis számuk ellenére is súlyos veszélyt jelentenek gazdasági rendünkre. A gazdasági visszaéléseknek kot súlypontja van: a szocialista szektorban a vesztegetés. a magánszektorban az adócsalás. A. gazdasági vesztegetések száma 1965-höz képest. 1971-ben már megháromszorozódott. Nem a munka az alapja azoknak a magánszektorban jelentkező nagy jövedelmeknek sem, amelyek adóalap-eltitkolással vagy adószerveink egyes képviselőinek „szívességi” clko- telezésével, vagy éppen megvesztegetésével vannak ö.sz- szefüggésben. Büntető törvényeink és a jogpolitikai élvek a büntető eljárás célját — a társadalom védelme érdekében — olyan joghátrányokban jelölik meg, amelyek alkalmasak az elkövető megjavítására és a bűnözéstől való visszatart ásni. A BTK a bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható büntetések széles körét biztosítja. A felelösségrevonás differenciálásának egyik igen fontos eszköze — különösen á vagyon elleni és a gazdasági bűnözés körében — a fő- cs mellékbüntetésként kiszabható pénzbüntetés é.s a mellék- büntetéskén! alkalmazható vagyonelkobzás. A bűnüldözési és ítélkezési gyakorlat azonban még nem minden esetben eredményezte azt, hogy megfelelő vagyoni hátrány alkalmazásával biztosítsa a büntetőeljárás említeti céljának a megvalósítását. Nőm egy esetben előfordult. hogy a bíróságok rövid tartamú .szabadság vesz tés-bünte. test szabtak ki annak ellenére. hogy a pénzíőbüntetés alkalmazására is megvolt a törvényes lehetőség. A périi-méllékbün letések kiterjedtebb és az elkövetőre érzékenyebb alkalmazását azzal is lehetővé kívánjak tenni, hogy a nyomozást ki terjesztik annak felderítésére is: az elkövető milyen vagyonnal (telek, gépkocsi, nyaraló), illetve a rendes foglalkozásá- val járó keresetén kívül milyen egyéb jövedelemmel rendelkezett. Rendkívül fontos, hogy főként a spekulációs jellegű bűncselekmények esetén a büntetőeljárás az eddiginél szélesebb körben eredményezze a vagyonelkobzást. beleértve az olyan vagyontárgyakat is. amelyeket az elkövető a vagyonelkobzás meghiúsítása végett korábban már elidegenített. A legtöbb ügyész — éppen az elmondottakra tekintettel — most utasította az ügyészeket: gondoskodjanak arról, hogy terhelt vagyoni kereseti viszonyai már a nyomozás során megbízhatóan tisztázódjanak. A bírósági eljárásban való közreműködésük során pedig az ügyészek megfelelő indítványaikkal, fellebbezési óvás bejelentésével segítsék elő a helyes ítélkezési gyakorlat kialakítását, biztosítsák a vagyoni jellegű joghátrányok fokozottabb érvényesülését, a törvényes előfeltételek megléte esetén szorgalmazzák az okozott kárra! vagy más cr- yieksérelemmel arányban álló pénzbüntetések kiszabását, illetve a vagyonelkobzás kimondását is. n I a n
