Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-02 / 51. szám
1973. március 2., péntek ESZAK-MAGYAROR5ZAG 3 a legjobban gépesített; növény, a búza hozta a legtöbb nyereséget. Az 182!) holdnvi területen a tervezettnél 45 , vagonnal több búza termett. Ez a növény négy és tél milliós nyereséget hozott a gazdaságnak. Számításaik szerint 96,80 volt egy mázsa búza előállítási költsége. A termelés biztonságút: és a termésátlagokat is növelte, hogy hozzákezdtek a kukorica és a cukorrépa vegyszerezéséhez. A tagságot nem szóval, hanem tényekkel győzték meg róla. hogy a legszorgalmasabban elvégzett, kézi, harmados művelésnél -is jobb a vegyszerezés. A 265 holdnyi, még harmados kukorica is jól. 24 mázsás átlagterméssel fizetett. Ez 21 vagon többlet termést jelentett. Ugyanakkor azonban a vegyszerezett 185 holdnyi kukorica holdanként 27 mázsás termést adott, s ez , a jóval kisebb terület is 20 vagonnal adott többet a tervezettnél. © tervezett 539 ezer helyett 768 ezer forint volt az elmúlt évben. A háztáji árutermelés, elsősorban az állattartás segítése is eredménnyel járt. Az előző éveknél jóval több húst értékesített a háztáji a tsz-en keresztül. A tagok a háztájiban felnevelt 170 hízó bikáért 2 millió 221 ezer, az 1101 hízott sertésért 2 millió 807 ezer forintot kaptak. A soron következő, legfontosabb lépés most a közös állattenyésztés hozamainak javítása, jövedelmezőségének növelése. A 140 darabos tehenészet — főleg az alacsony fejési átlagok miatt — 175 ezer forintos ráfizetéssel zárta az évet. A marhahizlalás ugyan már 325 ezer, a sertéshizlalás pedig 227 ezer .forintos nyereséget: biztosított, de ezzel még korántsem elégedettek. Nem is nagyon lehetnek, hiszen a legtöbb esetben nagyon sok abraktakarmányt használnak fel a hizlaláshoz, s a még nem megfelelő talcarmányér- t ékesít és növeli a költségeket. A Taktaköz két községének, Űrügynek és Taktake- néznek csaknem 7000 holdas határában nagyrészt gyenge adottságú, viz.iárta földeket művel a prügyi. Tisza mente Tsz. A folyó közelsége, a határrészeket átszelő holtágak 1970-ben súlyos károkat okoztak ebbeú a gazdaságban. Ha akkor nincs a tsz- nek megfelelő tartaléka, biztonsági alapja, elkerülhetetlen lett; volna a mérleghiány. Az előző évben jó gazdálkodással, szorgalmas munkával már sikerült kiheverni az 1970-es természeti csapósokat, az elmúlt gazdasági évben pedig jelentősen előbbre lépett a tsz. Vajtó Miklós, a tsz elnöke,' Vígh József főkönyvelő és Hegedűs Károly íőagronómus egyaránt számos adattal, a gazdálkodás lényeivel, újszerű törekvések eredményeivel bizonyítják, hogyan sikerült növelni a hozamokat, a nyereséget. Mindezzel természetesen a tagság' jövedelmét is növelték, de ugyanilyen fontos törekvése volt a tsz vezetőinek, hogy ismét megfelelő tartalékokat képezzenek. © A nemrég megtartott zárszámadáson már arról adhattak számot, hogy a tízórás munkanapra eső fizetség 4 százalékkal, 91 forint 42 fillérre növekedett, ugyanakkor 2.1 millió forintos fejlesztési alapot és több, mint 1,2 milliós biztonsági alapot tudott képezni a gazdaság. Különösen a növénytermesztés eredményei javultak 1972-ben. Nem véletlen, hogy Ugyanígy a eukkorépa-ter- mesztésnél is a vegyszerezett táblák adtak nagyobb termést, A tsz nem bánta meg, hogy ismét „felkarolta” ezt a növényt. Az összesen 345 holdnyi cukorrépa-termesztés 1 millió 246 ezer forintnyi nyereséggel szerepelt a zárszámadáson. Az úgynevezett zöldség- program- segítése sem bizonyult rossz „üzletnek”. A 38 holdnyi kertészet bevétele a Az eredményes évzáráshoz hozzájárult a tsz sütőüzemének és építőbrigódjá- nák jó munkája, nyeresége is. Es nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy továbbra is számottevő volt az állam segítsége. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt nyújtott állami támogatás meghaladta a 2,3 millió forintot, (p. s.) Akik évek óta Kazincbarcikán laknak, vagy a környező községekből az itteni gyárakba és üzemekbe járnak dolgozni, készséggel elismerik: az utóbbi néhány évben örvendetesen javult Kazincbarcika területén az autóbuszközlekedés. De tapasztalják ugyanakkor azt is. hogy a számottevő fejlődés ellenére ma még korántsem megnyugtató a helyzet. Nem sikerült maradéktalanul megteremteni a kulturált utazás feltételeit: a járatok többsége zsúfolt, egyes vonalakon rendszeresen késnek az autóbuszok, amellett nem kielégítő az utazóközönség tájékoztatása sem. Ami igaz, igaz: Kazincbarcika lakóinak és vezetőinek — éppen úgy, mint évekkel ezelőtt —, ma is az autóbuszközlekedés hiányosságai okozzák a legtöbb gondot. Az elmúlt időszakban ugyanis új munkahelyek létesültek — kórház, iskola épült —, sezek belépésével lényegesen megnőtt a Kazincbarcikára irányuló utazási igény. Jelenleg, naponta 60—65 ezer vidéki és 10—15 ezer helyi utas szállításáról kell gondoskodni. Ha mindezekhez azt is hozzátesszük, .hogy az utazók kétharmada a munkahelyére és vissza utazik, máris a gondok sűrűjében vagyunk. A műszakváltás naponta kétszer csúcsforgalmat jelent, ami a rendelkezésre álló géppark mellett zsúfoltságot okoz. Ilyenkor a járművek legkisebb műszaki hibája, késésük, vagy az esetleges fegyelmezetlenség nemcsak egy járat „csúszását”, Vagy kimaradását jelenti. A baj továbbgyűrűzik, s a vége: a dolgozók ezrei késnek el munkahelyükről. A legfőbb gond — a műszakváltáshoz . kapcsolódó zsúfoltság — mellett sok más tényező is közrejátszik a közlekedésben. Kicsi a BVK előtti autóbuszállomás. a forgalom régen kinőtte a pályaudvar befogadóképességét. Naponta több mint 410 helyi és vidéki járat érkezik, illetve indul innen. Gyakori eset, hogy 'ugyanazon időpontban 25 autóbuszt kell fogadni és útjára engedni, ami szinte megoldhatatlan feladat. Emiatt nincs mód a pontos utastájékoztatásra, amellett nagy a baleseti veszély ■ is. Sok baj forrása a 26-os számú főközlekedési út. ahol a túlterheltség, a rendkívül .nagy forgalom miatt még a legkedvezőbb időjárási viszonyok mellett sem lehel betartani a menetidőt. Ül problémák vannak a városban. Kazincbarcikán is. Jelenleg 12 olyan utcát tartanak számon, amely nem felel meg a követelményeknek. Ezért ezeken az 'útvonalakon csak kisebb befogadóképességű- kocsik közlekedhetnek. Az utóbbi években mindennek ellenére valamelyest javult a helyzet. A Volán, anyagi lehetőségeihez mérten a járatsüríléssel, a kocsik típuscseréjével enyhített a» gondokon: 1969. óta például 10 új útvonalon indított helyközi járatot, lényegesen növelte az Edelény—Kazincbarcika és a Miskolc—Kazincbarcika útvonalon közlekedő A CÍM NEM ÖNKÉNYES szótársítás, hanem lényegi összefüggést fejez ki: a bod- rogkeresztúri Béke Szakszövetkezet okszerű gazdálkodását jellemzi. Tokaj-Hegy- alja településeinek határában a szétszórt, kis területű szántóföldek nem alkalmasak a termelőszövetkezeti nagyüzemek kialakítására. Itt a különlegesen nagy értékű szőlőkultúra az elsődleges gazdasági tényező, s a helyi gazdálkodási adottságokhoz leginkább a szakszövetkezeti szervezet illeszkedik. Bod- rogkeresztúron évek óta példásan érvényesítik e speciális szövetkezeti forma lehetőségeit a tagság és a népgazdaság érdekeinek céltudatos összehangolásával. A közös vagyon, s a tagok egyéni boldogulása egyaránt a szőlőtermés függvénye elsősorban. Ezért nyilvánvaló, hogy a szakszövetkezeti gazdálkodásban mindent a szőlőtermesztés igényeihez keli igazítani. A kívánatos minőségű és mennyiségű szőlőtermés csak tápanyagokban gazdag földtől várható. A tápanyag-utánpótláshoz, nélkülözhetetlen az istállótrá- gya. A háztáji állatállomány csappanásával egyre nehezebb és egyre drágább elegendő szervest lágyát biztosítani a szőlőknek. Ezért került a címbeli összefüggésbe Bodrogkeresztúron a hízó h: ka a szőlővel. * A szakszövetkezet majorjában megvoltak a régi istállók. Alapos megfontolás szerint azokat bikahizlalással lehetett legjobban s legegyszerűbben hasznosítani. A közös szántóterületről és kaszálóról kikerült a szálastakarmány cs az alap abraktakarmány zöme. autóbuszok számát. Míg három évvel ezelőtt csak 29 kocsi járt a Miskolc—Barcika vonalon, jelenleg 47 bonyolítja le a forgalmat. Ugyanitt a korábbi néggyel szem- 'ben most 12 gyorsjáratú autóbusz közlekedik. Ami pedig a város erőfeszítéseit illeti: az elmúlt időszakban számos útszakaszon végeztek felújítást, pályamegerősítést. Ez a munka az idén is folytatódik. Ebben az évben négy utcában végeznek pályaszélesítést, útjavítást, néhány utcában pedig egyirá- nyúsitanak, ugyanakkor számos helyen korszerű forgalomirányító táblákat szerelnek fel. hogy ezzel is gyorsítsák a forgalmat, fokozzák a közlekedés biztonságát. Kazincbarcika és a környék közlekedési helyzete, a lehetőségek és a tennivalók számbavétele ezekben a napikban a városi tanács ülésének egyik témája. Számos olyan feladat megoldásáról határoznak, amelyek lényeges javulást ígérnek, mind a zsúfoltság csökkentése, mind pedig a forgalomirányítás és az utazóközönség tájékoztatása terén. Az elképzelések között szerepel — többek között —, hogy ebben az év-, ben további üzemekre, munkahelyekre terjeszik ki a lépcsőzetes munkakezdést, korszerű hírközlő berendezéssel látják el az autóbusz-végállomásokat. javítják az irányító és tájékoztató szolgálatot. <n. i.) — A mi körülményeinket, figyelembe véve a bikahizlalás fő haszna a szőlő talaját tápláló istállótrágya — magyarázza Battó Bertalan, a szakszövetkezet fiatal, megbecsült elnöke. — Persze, jól jön a járulékos bevétel is. amit az elmúlt évben a hízott bikákért kaptunk. Azt pedig már a megyei felügyeleti hatóság tanúsítja elismerően, hogy a bodrogke- resztúri szakszövetkezet a melléküzemágként kezelt állattenyésztést is szakszerűen folytatja; tavaly valamennyi értékesített hízó bikája elsőrendű export minőségű volt. Az idén újabb száz bikát fog be hizlalásra ez az életrevaló szőlőtermesztő gazdaság. A fő gazdasági ágazat, a szőlő meghálálta a minden igényt kielégítő gondoskodást. A szakszövetkezet a közös ültetvényéről a tervezett 2400 mázsa szőlő helyett 3400 mázsa termést szüretelt, s ezenkívül különlegesen jó minőségű aszúszemet is begyűjtötték a szorgalmas szedők. bő 250 mázsányit. Ebből már hordókban' érik a legértékesebb minősítésű. 6 puttonyos aszúbor, a szakszövetkezet igazi „aranytartaléka” •*: ■ ii NTASZERU E.\ gondoskodik a szakszövetkezet a tagjai egyéni kezelésében levő szőlőinek, háztáji gazdaságának növényvédelméről í szakszerű művelésének segítéséről is. Az egyénileg művelt szőlőkhöz vezető utakat is ugyanúgy rendszeresen karbantartja, javítja." mint a közös ültetvényét — a gyakorlatban érvényesítve azt az alaoelvet. hogy a kétféle kezelésű szőlő együtt alkotja a szakszövetkezeti gazdnsávot. B. .1. ___ Itrpii Czövek István, a Diósgyőri . r . Gépgyár E-egységének fö- i művezetője vagyok. Valóban, a gyárból nyolcadmagammnl együtt vettem részt, és fel is szólaltam a vas-, fémes villumosencrgia-ipari művezetők országos tanácskozásán. Mi az, ami megkapott benne? Nagyon jóleső érzés volt sokunk számára, hogy országos tanácskozáson mondhattuk el örömeinket, gondjainkat. Rengeteg tapasztalatot, sok hasznos tanácsot jegyezhettünk fel. A tanácskozásban az „ezerarcú” kis vezetők nagyobb társadalmi elismerését és megbecsülését éreztük a KB novemberi határozata és az ezt követő intézkedések alapján, amelyele nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést biztosítanak a termelés közvetlen parancsnokai, a művezetők, a főművezetők számára is. — Mit mondjak magamról? Huszonhárom éve vagyok a szakmában. A DIGÉP egyik társelődjénél, a Borsod- vidéki Gépgyárban voltam ipari tanuló. Amikor az üzemek egyesültek, akkor kerültem ide. Hosszú-hosszú időn keresztül szakmunkásként dolgoztam. Három évvel ezelőtt bíztak meg művezetői feladattal, s egy éve vagyok főművezető. — Miért mondtam az előbb, hogy a termelés „ezerarcú” kis parancsnokai vagyunk? A feladatok tömegét, bonyolultságúi jellemzőm vele. Gondolja csak el: nyolcvan embert — közte három művezetőt — irányítok. Olyan embereket. akik között ott vannak egykori tanítómestereim, ifjúkori, s mai barátaim, s olyanok, akiket már én tanítottam. A politikai megbízatást tekintve a gyári párt-vb tagja vagyok, s a pártalapszervezet titkára. E vonatkozásban olyan emberekkel dolgozom, akik közreműködésemmel lettek KISZ- lagok és fejlődtek kommunistává. Jól ismerem az embereket, megtanultam őket becsülni, szeretni. — Mit. tartok a legfontosabb művezetői feladatnak? A jó munkahelyi légkört. Sok az ezzel kapcsolatos feladat, tennivaló. Végigmegyek a csarnokon, beszélgetek az emberekkel, hatan-nyol- enn fordulnak hozzám problémájukkal. Jön a darus: nekem 12-kor el kell mennem. Indokolt. Jó, mondom, menjen, (de még nem tudom, hogyan oldom meg a helyettesítést. Jön a másik: beteg a félesége. Ilyen és ilyen támogatást vár. A következő: a gyár érdekében vállalná a megbízatást, de ... A feleségével azért vállalnak külön műszakot, hogy valaki mindig legyen otthon a gyerekekkel. Es mindezeket a problémákat meg kell érteni, intézni kell, mert ösz- szetugg emberek életével, az üzemi légkörrel. — Az az alapelvem; minden körülmények között embernek kell maradni. A feladatokról nem lehet vitázni, a végrehajtás módjáról viszont, kölcsönös tisztelettel lehet, s kell is beszélni. Kévés azt mondani, hogy ez kell, azt is meg kell mondani, hogy miért kell valamit csinálni. Azért, hogy a szakmunkás ne automatikusan végezze feladatát, hanem cselekvő részese legyen a termelésnek. — Három éve vagyok művezető, főművezető. Büszke vagyok ró, hogy utasítást még sohasem adtam. Közös megértéssel mindent meg lehet oldani. A gyakorlott esztergályosok 110—130 százalékos eredménnyel dolgoznak, Kvisz Tibor és brigádja pedig 140—147 százalékos eredménnyel. Ez arra utal. hogy az emberek aktív közreműködésével a szakmunkáshiányt is lehet pótolni. — Az országos tanácskozáson elhangzottak is megerősítettek benne: a művezetőkön. főművezetőkön sok felelősség van. A délutános és az éjjeli műszakban — a szállítás megszervezésétől kezdve az esetleges balesel ig — mindenről a termelés közvetlen parancsnokainak kell intézkedni, dönteni. Én vagyok kapcsolatban ilyenkor például a társszervekkel, a karbantartókkal. s szervezni kell a szállítást is. — A művezetők, főművezetők általában a szakmunkások közül kerülnek ki. Megvan a lehetőség a szakmai tudás fokozására. Nagyon sokat segített, hogy nálunk a sebesvízi üdülőben egyhetes vezetőképzőn, továbbképzőn vehettünk részt. Segített, hogy időszakonként zsebkönyvet kapunk, amelyben ott van. a művezetőnek mivel is kell kezdeni munkáját, mire kell nagyon ügyelnie. A művezetők szervezett továbbképzése azonban nincs biztosítva. Az országos tanácskozáson ezért tettem javaslatot rá, tegyék lehetővé a művezetők szervezett továbbképzését, amely alapot nyújt a munka végzéséhez és segít az emberekkel való foglalkozásban. ___ A I1HÍyP7P(Ö a fels° utasftásoki mn e/xiu a7 a]ulró] iövö vé_ leniények ütközőpontjában van. Nagyon jó érzés a fokozott erkölcsi, és anyagi elismerés, de még bőven van tennivaló a továbbképzésben, s az esetleges feszültségek feloldásában. Feljegyezte: Csorba Barnabás Szőlő és hízó bika Amiben előre léptek a prügyi Tisza mente Tsz-ben Erősödött a háztáji is Javult a helyzet, de nem kielégítően Közlekedési gondok Kazincbarcikán Az „ezerarcú” parancsnok
