Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

1973. február 17., szombat ESZAK-MAÖYARORSZAG 3 Gyorsuló ütemben éísl® Ősé Karbantartás a TVK-ban egyik niüogénes mosó nagv­Leninvárosi panasz Van-e megoldás 7 Ián nem is rövid időre meg­szűnik az úszósport az ipari városban. További 400 lakás Az utóbbi években, de kü­lönösen a múlt év őszén nagy gQndot okozott a város szennyvíztisztító berendezé­sének szűkös kapacitása, ami az ÓKÜ ezer személyes szo­ciális létesítményének átadá­sát is késleltette. A bercnde- | zés bővítésére közel 9 millió forintot fordítottak, de 'már ebben az évben fel kell ké­szülni a szennyvíztisztító to­vábbi bővítésére, éppen a la­kásépítés gyorsuló program­ja miatt. Az 1974-re tervezett 17-1 családos, 2 c jelű lakóház ala­pozása a befejezéséhez köze­ledik s ha minden jól megy év végén, tehát a határidő előtt a lakók egy része be­költözhet. 1974-ben és 75-ben a számítások szerint 200—200 lakás épül Ózdon, ami azt je­lenti, hogy a IV. ötéves terv időszakában 1050—1100 kö­zötti lakás épül a gyár város­ban. Az építkezés a második építési egységben folytatódik, s áthúzódik a Katona József út elejére is, ahol három, egyenként 30 családos, 5 szintes lakóház épül. Ugyan­csak itt felnőtt és gyermek orvosi rendelő kerül átadásra. Talán nem reménytelen a III. kerületben, a sajóvárkonyi orvosi rendelő felépítése sem. Folytatódik az építkezés a Béketelepen is, ahol 5 szin­tes épületekben 180—200 lakás épül. A tervezés és a terület előkészítése ebben az idő­szakban történik. Meg kell még említeni, hogy az ÓKÜ távfűtéshez szükséges hő­energia központja is bővítés­re szorul. A fejlesztési költ­ség felét, 10 millió forintot a tanács viseli. A biztonságos és folyama­tos termeléshez elsősorban jól karbantartott gépekre, berendezésekre van szükség. Ezt a cél szolgálja az a részleges üzemleállás is, amelyet március 15. és 31. között tartanak a Tiszai Ve­gyikombinát nitrogénmü trá­gya-gyárban. Ez idő alatt mintegy 50 százalékos kapa­citással dolgozik majd a gyár valamennyi üzeme. Így le­helőség nyílik arra, hogy a szükségessé vált karban­tartás nagyleállás nélkül — a lehető legkisebb termelés­kiesés mellett — végezhessék el a szakemberek. Többek között tervbe vet­ték az egyik levegős zétvá- lasztó berendezés és az revízióját. A feldolgozó ol­dalon is lesz bőven feladat. A savüzemben és a műtrá­gyaüzemben több olyan munkát ütemeztek be, amelynek elvégzése jelentő­sen befolyásolja majd a ter­melés további alakulását. A részleges leállásra való felkészülést még tavaly megkezdték a műtrágyagyár, a gépgyár, a karbantartó gyáregység és az egyéb társ­üzemek. főosztályok dolgo­zói. Gondosan felmérték, melyek azok a gépek, beren­dezésele, amelyek javításra szorulnak. Ezt követően megrendelték a revízióhoz szükséges alkatrészeket, s pontos diagramot készítettek az elvégzendő munkákról. Leninvárost évek óta úgy tartjuk számon, mint a fia­talok városát. Nemcsak azért, mert életkorát tekintve a fel­nőtt lakosság még ide sorol­ható, hanem azért is, ami eb­ből törvényszerűen követke­zik: sok az iskoláskorú gyer­mek, a csecsemő. Ahogy nő a gyermekek szá­ma, úgy szaporodik, bővül a kérések, panaszok és a sürge­tések köre is arról: miért nem és mikor kapható majd a cse- csemötej Leninvárosban ? Ta­nácsi fogadóórákon, munka­helyi értekezleteken, szak- szervezeti és pártgyűléseken minduntalan visszatérő kér­dés ez. A városi tanács elnö­kéhez küldött levelek, az új­ságokhoz eljuttatott panaszok és a televízió egyik „Fórum” műsora bizonyítják: a lenin- városi mamák, családok ké­rése az utóbbi években, s még ma is él, sőt, a tej árá­nak felemelése óta még job­ban foglalkoztatja a város lakóit. Az utalványos tejellátást a Minisztertanácsnak egy 1951- ben hozott határozata szabá­lyozza. A rendelet, 16 város­ra terjed ki, olyan munkás­lakta településekre, amelyek arra a legjobban rászorultak, E 16 városban él egyébként a lakosság egvharmada, s ép­pen ezekben a városokban okozott legnagyobb gondot a tejellátás mennyiségi és mi­nőségi kielégítése. Indokolt volt tehát a megkülönbözte- 1 tés. A kedvezményes tejel- látást a határozat megjelené­se óta egyetlen új városra, te­lepülésre sem terjesztették ki — ma is a korábbi 16 jogo­sult az utalványos tejre. Az említett tv-műsor után — 1971 őszén — a Belkeres­kedelmi Minisztériumban is „jegyezték” a lenirrvárosfak kérését, s ha azonnali meg-, oldást nem is ígérlek, lkíla-> tásba helyezték, hogy a iöb-’ bi 60 várossal és más ipari* településsel együtt, itt' is megadják a kedvezményi. ........A minisztérium vél eme- ‘ nye szerint az élelmiszerel­látás, ezen belül a tej- és fej-' termékellátás javulása'/ he tövé és időszerűvé teszi < határozat hatályon kívül .W*:V lyczését. a többi 60 várösycs ipari település lakosnutál szembeni mcgkülönböActés megszüntetését. Erre a ,riCi- nisztérium már korábban kezdeményezést tett, a gya- ■ korlati lebonyolítást főként adminisztratív okok akadá­lyozták.” — olvasható a Fó- rum-ban elhangzott kérdés minisztériumi válaszában. ’ Az „időszerűséghez” Lenin-. városban nem férhet kétség. ‘ A jelenleg 12 ezer lákbst számláló városban olyaruná-,' talmas méretű építkezés -föv . lyik. amely az elkövfjkdfeíf-■> években ugrásszerű népesség-> növekedést eredményez., Az* olefin-program megvalósítá­sával, a gyáróriás belépésé-,' vei együtt több mintt 35 .-sza­za lek kel nő a lakosság > siá-. ma. Ezzel párhuzamosan ter­mészetesen — s ez nem , ke­vésbé örvendetes — .jelénle- , ginéi lényegesen több gyei­met csecsemő ellátásáról ik eil gondoskodni. ‘‘V. . 197.1 növöm bérc óta snk minden történt, megváltozott Leninvárosban. Gyors ütem­ben bővül, terebélyesedik . a város, s ahogy nő a lakosság.' a csecsemők és gyermekek , száma, úgy erősödik a 'ked­vezményes tejeilátás iránti , igény is. S az igények meg­nyugtató válaszra, az „admi­nisztratív oteok-’ mielőbbi' megszüntetésre, intézkedésre várnak. N. I.í A Szu ha völgyi Bányaüzem Fekctevölgy I-es aknájának fi etch eres frontján Sebő Lajos irányítja a maróhengert Fotó: Laczó József Nélkülük leállna a gyár Egy munkásnő az alsózsolcai betonelemgyárból Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése után, az átállás éveiben kezdődött meg Ózdon a város rekont- strukciója, az új városköz­pont építése. Az avatatlanok viszonylag keveset tudnak az urbanizác'ó gondjairól, ne­hézségeiről, azt látják csu­pán, hogy egymásután nő­nek ki a földből a tízszintes házgyári épületek a gyárvá­rosban. Az épülő ózdi városköz­pontban eddig már hatszáz­nál több család talált kényel­mes otthonra, 16 millió fo­rint beruházással elkészült a másfél ezer négyzetméter alapterületű üzletkombinát, s a közelmúltban adták át az új lakótelep «Iső óvodáját és bölcsődéjét. Megkérdőjelezett uszoda Idén 130 millió forintot for­dítanak a város fejlesztésé­re Ózdon. Az idén, de külö­nösen 1974—75-ben meggyor­sul a gyárváros urbanizáció­ja, az építkezés üteme. Ezért az idei legfontosabb felada­tok egyike a gyorsuló építke­zésre való felkészülés, a terü­let előkészítése, a városköz­pont második építési egysé­gének elöközművesítése. Ebben az évben több olyan létesítmény kerül átadásra, amelynek építését már ko­rábban megkezdték. Elkészült az ipari szakközépiskola két­ezer négyzetméter alapterü­letű tanműhelye 17,5 millió forint költségei. Az év első felében befejezik a szolgál­tatóház bővítését:, amelynek új egységeiben gyógyszertár és többék között finom pék­áru bolt kap helyet. Várha­tóan márciusban az 1/D jelű épület 87 lakásában is beköl­tözhetnek a lakók. Megnyitás előtt áll — a vé­gül is 24 millió forint beru­házással megépült — új köz- tisztasági fürdő is, amelyben 22 kádfürdő és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására szolgáló gyógyászati rész­legek lesznek, köztük gőz­ös súlyfürdő, valamint iszap­kezelő helyiség. A régen várt közfürdő próbaüzemeltetése a napokban megkezdődik, az óz­diak öröme mégsem lehet tel­jes. A kapcsolódó uszoda épí­téséhez egyelőre nincs anyagi fedezet, s a jelenlegi, 5a gyár gondozásában működő uszoda életveszélyes. Félő, hogy lu­A „Falu” sorsa A gyártól alig ötszáz lépés nyíre, a tanácsházzal szem­ben, a méltán Falunak becé­zett részen százéves vagy még annál is idősebb pará­nyi ablakú, málladozó épüle­tek, járdára csepegő ereszek­kel rontják a gyárváros arcu­latát. Jó volna, ha a „Falu” már város lehelne. Az építkezés itt azonben rendkívül költsé­ges. A terület nincs közmü- vesítve, emellett a szanálási arány is jóval meghaladná a megengedett 15 százalékot. Tóth István HA EGY FINOMKON­FEKCIÓ üzem munkásnőjét megkérdezik, miért éppen ezt a munkahelyet válasz­totta, akkor a kereseti lehe­tőségek mellett feltétlenül megemlíti, hogy mert szeret a szép kelmékkel dolgozni. Azt mondja, nem mindég}', hogy mivel dolgozik az em­ber. Nos, ha a Beton- és Vasbetonipari Művekben dolgozó asszonyoktól kérdez­nénk ugyanezt, biztos, hogy más választ, kapnánk. Kinek tetszik a beton, a vas? Még­is: a Beton- és Vasbeton- ipari Művek alsózsolcai gyá­ra vonzó munkahelynek szá­mít a környéken. A munká­sok csaknem 30 százaléka nő. Háromszázan dolgoznak betanított munkásként, se­gédmunkásként a gyárban. Többségük alsózsolcai, má­sok a környező falvakban laknak. Gömöri Istvánná, Hernád- nébetiből jár a gyárba. Az alsózsolcai gyár üzembe he­lyezése óta itt dolgozik. — Milyen munkahely? — Beszerelő segédmunkás vagyok, vassal dolgozom. Si­sakban, kesztyűben, szala­gon végzem a munkámat. Egy gumikesztyű egy hétig sem elég, szétmarja az olaj, kiszakítja a drót. A zajtól sokat fáj a főjem, orvoshoz kellene mennem. A nyolc órán túl négy elmegy még az ide- és hazautazással, mert rossz a1 közlekedés. Egy asz- szony, egy kétgyermekes családanya számára nem a legjobb, ha három műszak­ban dolgozik. Én elsejétől háromműszakos leszek. Nem volt kötelező, nemet is mondhattam volna. Mégsem tettem, mert akkor elsza­kadtam volna a brigádom­tól. Ennyit megér nekem az éjszakai műszak. Nehéz a munka; de jó itt. jól érzem magam az A-üzemben. — Mennyi a keresete? — Kétezer-kétezeregyszáz forint. Ehhez jön most majd az éjszakai pótlék, úgy tu­dom, húsz százalék. A köz­ponti bérfejlesztésről nem tudunk sokat, mondanom sem kell, ez most a fő be­szédtéma a gyárban. — A nők helyzetének könnyítése érdekében ho­zott párt- és kormányhatá­rozatok végrehajtásának eredményéből érzett-e vala­mit személy szerint? — Az éjszakai műszak nem kötelező a nők számára itt, ahol három műszak nél­kül elképzelhetetlen a mun­ka. Amikor a kislányom született, kivettem a három­éves gyermekgondozási se­gélyt. A vállalattól kű'ön se­gélyt is kaptam. Míg szabad­ságon voltam, emelték a bé­remet. épb úgy, mintha itt lettem volna. Amikor vissza­jöttem, ugyanolyan munkát kaptam, mint azelőtt. A NŐK HELYZETÉNEK alakulásával gyakran foglal­kozik a gyári párt-, szak- szervezet vezetősége, gyak­ran beszélnek a témáról a gazdasági vezetők. Fontos téma ez az alsózsolcai gyár­ban, ahol a miskolci üzemek szívóhatása, vonzereje néha munkaerő gondokat okoz, ahol egész sor hallatlanul fontos munkafolyamatot vé­geznek a nők. Nélkülük leállna a termelés. A gyár szakszervezeti bizottságának tagja, az építők szakszerve­zete megyei nöbizottságának vezetője, Petri Ödönné, a gondola-ól beszél: — A gyerekek elhelyezése falun ma még könnyebben megoldható. Sole háznál van nagymama, alá szívesen vál­lalja a három even felüli kisunokák gondozását. A bölcsődés korú gyerekkel pedig otthon marad az édes­anya. Nálunk majdnem min­den munkásnő igénybe ve­szi a gondozási segélyt. Vi­szont mostanában a nőbizott­ságot mind többen keresik fel azzal a kéréssel, hogy segítsen az óvodai elhelye­zésben. — Milyen kéréssel jönnek még a nőbizottsághoz? — Egyéni gondokkal, csa­ládi problémákkal. Ilyenkor a legnehezebb. De mindent meg kell próbálni. A bérek miatt is. Sokan kérdezik tő­lünk: miért nem közelítenek egymáshoz a női és férfi­munkabérek? Pedig ebben a dologban nem érheti vád a gyárat. Legfeljebb annyi­ban, hogy nem mindenki előtt tiszták a körülmények, a gyár adós a helyi viszo­nyok pontos, mindenki szá­mára érthető magyarázatá­val. A 300 munkásnő átlagke­resete havi 1800—2000 forint. Néhány kivételtől eltekintve, segédmunkásként, betanított munkásként dolgoznak. A gyár profiljából adódik, hogy a munkafolyamatok nagy­része nehéz, fizikai erőt igé­nyel. olyan, amelyet nőkkel végeztetni nem szabad. Azok a férfisegédmtmkasok, beta­nított munkások, akik ilyen munkát végeznek, természe­tesen magasabb bért kapnak. Ugyanolyan bért kap ellen­ben a női darukezelő, a női minőségellenőr, mint a lérfiak. Csak bizonyos auto­matizálási fok elérése után válhat egy üzemben lehető­vé, hogy ugyanazt a munkát végezhesse nő és férfi; • hogy ugyanazt a bért kapja érte. ■ t,i. Gömöri Istvánná munkája női munka. A Betont ' es Vasbetonipari Műveknél a könnyebb munkák közé szá­mít, Néha mégis kénytelen elfogadni férfi kollegái se­gítségét : — Elkerülhetetlen, bogy- , időnként ne kelljen emel n i egy-!egy sül yoífipb *<S dolgot is. De ha a közgipÉpM,; van egy férfi, b’ztos. nem nézi el. hogy ciDck-éd-- jünk. Igazán becsülnek ben­nünket. Velünk nemcsak- a nőnapon udvariasak, mint ahogy az egy-két helyen szo­kás V EZÉRT IS SZERETI G6­möriné a munkaneiyét. Tár­sai sem azért dolgoznak, itt, . mert szeretnek a beton * aj .ka . vassal bánni. Ha érzi áz • ember, hogy törődnek >yx-íe. védik érdekeit, hogy nemj csak „egy fő" a gyárban jaz üzemben, akkor a legneJie- , zebb munka, a iegzajosabb. a legolajosabb, legridegebb munkahely is vonzóvá válhat... L. Gy A tápiésülyi Virágzó Tsz nyolcezer négyzetméteren fűthető fóliasátrai állít lei. Itt már nevelhetik rövidesen a paprika- palántákat és kora tavasszal primőr cscmcgcpaprikávat je­lentkezhetnek a piacon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom