Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

1973. február 10., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A szokatlan februári fel- melegedéssel, a lehet, hogy csak csalóka, de máris ta­vaszt ígérő időjárással egy- időben az a hír terjedt el megyénkben, hogy veszélybe kerül, a már biztosítottnak tudott, zavartalan sörellátás. A Borsodi Sörgyárban ugyan­is leállt a termelés, és a hí­rek a Hernádon végigvonuló vízszennyeződéssel hozták kapcsolatba a „serfőzési” szünetet. Tegnap, pénteken a Bor­sodi Sörgyárban érdeklőd­tünk, ahol közölték, hogy ja­nuár végén — még jóval a vízszennyezés előtt — való­ban leálltak a termeléssel. A szünetelés oka: a fiatal, lé­nyegében még a „főpróba” időszakában levő termelés tapasztalatai alapján garan­ciális karbantartás vált szük­ségessé. E karbantartás vé­gén érkezeit a Hernád felső szakaszáról Bőcshöz a sajná­latos vízszennyeződés. A „mérgezett” Hernád még ter­melés közben sem okozott volna különösebb gondokat, mert a serfőzéshez szükséges vizet nem a folyóból, hanem a pa'rti szűrésű kutakból nye­rik. A Hernád esetleges továb­bi szennyeződése természe­tesen nyugtalanítja a szak­embereket, hiszen a kutak szűrőrétege idővel elszeny- nyezödne, de jelenleg még nincsenek ilyen gondok. A mostani gyártási szünet min­denesetre jól jött abból a szempontból, hogy mivel nem „szívatták” a sörgyár kútjait, a szennyeződés nem hatolhatott be a tiszta szű­rőrétegbe. A szennyeződés szerencsé­re már levonult a Hernádon, s tegnap, a jól sikerült kar­bantartás befejezése után a Borsodi Sörgyárban ismét megkezdték a „világos” gyár­tását. A gyár vezetői biztos­ra ígérik, hogy nagyobb fel- melegedés esetén sem lesz­nek zavarok a sörellátásban. A Borsodban, valamint a két szomszédos megyében, Haj- dú-Biharban és Szabolcs- Szatmárban levő fejtő kiren­deltségekre öt hatalmas tar­tálykocsi szállítja a borsodi világost, s azt, palackozás után, azonnal „terítik” az üz­lethálózatban. A melegebb hónapokra, a csúcsfogyasztás időszakára még jobb sörellátást és nö­vekvő választékot is ígérnek a gyár vezetői. Hamarosan megkezdődik a borsodi Ki­nizsi kísérleti gyártása is. Az ehhez szükséges egyik fön- tos alapanyag, a karamell maláta már meg is érkezett a gyárba. És nemcsak a Kinizsit ígé­rik a sörfogyasztás „csúcs­idényére”. Hamarosan üze­melni kezd a sörgyár palac­kozó üzemrésze, amely a legkorszerűbb ilyen töltőál­lomása lesz az országnak. A palackozóüzem működésevei egyidőben pedig a hordós borsodi sörök is megjelennek a „sörpiacon”. (P. s.) Szegényes a szolgáltatás a szerencsi tárásban Az év első nagyobb össze­foglaló jelentését arról a nagyszabású vizsgálatról ké­szítette a szerencsi • járási Népi Ellenőrzési Bizottság, amelyet a lakosság javára végzendő ipari, kereskedel­mi és áruszállítási szolgálta­tások fejlesztésére hozott kormányhatározatok végre­hajtása, ügyében folytatott. A NEB megállapítása sze­rint a járás négy legnagyobb áfész-egysége Szerencsen, Abaújszánlón, Tokajban és Taktaharkányban működik, s bár az áruforgalmuk álta­lában ti—10 százalékos nö­vekedést mutat, a szolgálta­tásokban szembetűnő vissza­esés tapasztalható. Ezek a szövetkezetek új szolgálta­tást nem indítottak, s az ed­digiek közül is a kölcsönzés, a fuvarozás, a szemfelszedés, a bérdarálás, a tatarozás a korábbinál 30—40 százalékkal gyengébb eredményt ért el. Annak ellenére, bogy a szö­vetkezetek alapszabálya tar- ■ talmazza és hangsúlyozza a lakossági szolgáltatások fon­tosságát. a gyakorlatban nem törekednek ennek megvalósí­tására. a jelenleg „szegényes” szolgáltatások színvonalának és mennyiségének növelésé­re. Kedvezőbb a népi ellen­őrök véleménye a járás két ipari vállalatáról, a sze­rencsi Vas- és Fémipari és a Községgazdálkodást Vállalat munkájáról. Ez utóbbi a csa­ládi házak tulajdonosainak is végez lakáskarbantartási te­vékenységet, ami növekvő szolgáltatást mutat. A Vas­es Fémipari Vállalatnak En- csen. Kazincbarcikán, Lenin- városban. Mezőkövesden. Sá­rospatakon és Tokajban is p-i'-qjuj eoy-esy javítóüze­me. A vállalat a negyedik ö*á”Ps t°"vldSszak alatt 28 'rp'',,á 520 ezer forintot tőr­ei it, t iisre. Ebből a sze­rencsi s” 'rylzüze.m építése és korszerű gépekkel való fel­szerelése 22 millió 420 ezer forintba kerül. A fejlesztést a lakossági szolgáltatás nö­velése céljából hajtják végre. Ha ezzel elkészülnek, az üzem telj esi tőképessége meg­sokszorozódik, ezért szakosí­tásra, tipizálásra törekszenek, s főképp a Zsiguli és a Sko­da gépkocsik garanciális ja­vítását szeretnék majd elvál­lalni. Ezzel nemcsak a vállalat bevétele gyarapszik, hanem még hathatósabban hozzájá­rulhatnak a lakossági szolgál­tatások körének további szé­lesítéséhez is. (h. j.) Putnoki tervek Az ózdi járáshoz tartozó 7500 lakosú Púinak 1070. március 1-én lépett elő nagyközséggé. Ekkor csatol­ták — közigazgatásilag — hozzá a szomszédos Dubi- csányt is. Az utóbbi évek­ben nagyot fejlődött hely­ség egyébként 1983-ban ün­nepli alapításának 700 év­fordulóját. A nagyközség tíz éve hi­vatalban levő tanácselnöke, Bolobás János elmondta: — Nagyszabású fejlesztési tervet dolgoztunk ki: 23 millió forintot fordítunk be­ruházásra, amiből a szenny­vízcsatorna és ivóvízhálózat kiépítéséi, egy szennyvízde­rítő telep létrehozását, illet­ve egy-egy 12 tantermes ál­talános iskola, ifjúsági klub és öregek napközi otthona felépítését akarjuk megolda­ni. Terveink között szerepel az óvoda bővítése, a közvi­lágítás fejlesztése, továbbá a lakásproblémák felszámolá­sa. A szennyvízcsatorna a fő­útvonalon már elkészült. A mintegy 11 kilométer hosz- szúságú ivóvízhálózat a la­kosság felét látja el vezeté­kes vízzel. A 12,5 millió fo­rintos beruházással, a két ütemben épülő szennyvízde­rítő telep átadása jövő év végére várható. Futnak on 1970 óta 80 új lakás épült. A lakáshiány azonban to­vábbra is nagy gond. Jelen­leg 130 igénylőt tartanak nyilván. Az utóbbi években javult az áruellátás is. A tavaly felépült ÁBC-áruház havi forgalma 1,5 millió forint. Az új sütőüzem naponta 50 —60 mázsa kenyeret ad. Az üzlethálózat a könnyező köz­ségeknek is „besegít”. Putnok egészségügyi hely­zete kielégítő. Valamennyi orvosi státusz betöltött. A remrégiben átadott fogorvo­si rendelő és váró minden igényt kielégít. Az anya. és csecsemővédelem terén vi­szont sok még a tennivaló. A nagyközség vezetősége a feladatok megoldásában messzemenően számíthat a lakosság segítségére. Az if­júsági klub felépítéséhez például 450 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával járultak hozzá. — Szeretnénk kérni az ál­talános iskola felépítéséhez is a lakosság támogatását. A szükséges költségeknek ugyanis csak az 50 százaléka áll rendelkezésünkre. K. L. A Helyiipari Kutató Intézet sokirányú tevékenysége mellett a háztartási és ipari hulladék célszerű hasznosításának, illet­ve megsemmisítésének módozataival is foglalkozik. A papír-, rongy-, műanyag-, gumi-, fa-, üveg-, fém-, bőrhulladékok regenerálásában végzett kutatások már jó eredményekre ve­zettek. Képünkön: Weis/ Rózsa a háztartási hulladék össze­tételét vizsgálja. Mennyien vagyunk? A népmozgalom elmúlt esztendőre vonatkozó össze­foglaló adatai szerint Ma­gyarország ’.«-kosainak száma 1972. december 31-én 10 millió 415 ezer volt, 34 ezer­rel több. mint 1971-ben. Ér­dekessége e statisztikának, hogy a legtöbb házasságot — szám sz.erint 11 368-at — augusztusban kötőitek a leg­kevesebbet — mindössze 4047-et — pedig januárban. A legtöbb gyermek július­ban született. Statisztikai arányok: 1972-ben 100Ő la­kosra 9.4 házasságkötés. 14.7 élveszületés és 11,4 halálozás jutott. A ísérkti munkarendszer az LtíM-hen Gyárainkban, üzemeink­ben egyre több vezető figyel fel a másutt már bevezetett „Dolgozz hibátlanul” mun­kaverseny sikereire. Ez ugyanis nemcsak a sele.il- csökkentéűt, a dolgozók egyéni munkájának javítá­sát jelenti, hanem korsze­rűbb munkaszervezést, új el­járások bevezetését is igény­li. A Dolgozz hibátlanul kez­deményezés hamarosan a Le­nin Kohászati Művekben is jelszó lesz. Kísérletképpen a hengermű I. gyáregységében, és az acélműben vezetik be az új munkarendszert, és a tapasztalatok, eredmények alapján később más üzemek is átveszik e munkamód­szert. A két gyáregységben most egy műszaki kollektí­vát alakítanak és kísérletek alapján kidolgozzák; miként vezethetnék be legeredmé­nyesebben a „Dolgozz hibát­lanul” mozgalmat a gyár­ban. Jegyzet eh n faluból Amit elkezdtek, folytatják ' Mint hírül adtuk, nernré- giben értékelték annak a versenymozgalomnak az éves eredményeit, amelyben ta­valy az ózdi járás községei vetélkedtek egymással. Per­sze, nem is annyira egymás­sal, mint inkább magukért, a községért. Tavaly ebben a járásban 6.6 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek, és ennek a nagysze­rű eredménynek túlnyomó része éppen az elterjedt jól szervezett verseny mozgalom révén született meg. A járás községeinek lakói ugyanis vállalták, hogy három napol dolgoznak társadalmi mun­kában falujukért. A háromnapos mozgalom feladatait természetesen a helyi tanácsok vezetői jelöl­ték meg. Egyetértésben a községek lakóival. Ezek kö­zölt a feladatok között vala­mennyi faluban rangos he­lyet kapott a község csinosí­tása. szépítése Valamennyi­en egyetértettek abban, hogv a községeket szépíteni kell, nem szabad elhanyagolni. Vasárnaponként össze-össze- óllt egy csoport és elindult, hogy néhány hozzáértő, jó ízlésű ember irányításával parkot építsen, rendbe hoz­za a művelődési otthon, a tanácsháza, az orvosi rende­lő, az óvoda, a posta kör­nyékét. kerítést fessen, taka­rítson. Vagy kitisztítsa a víz­elvezető árkot, járdát, utat javítson, építsen, mivel er. is hozzátartozik a község csúao- sításához. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy például az esős időben gumicsizmá­ban vagy félcipőben ríiehet-e végig valaki az utcán. Az embereket sehol nem kellett különösebben biztair.i ezek­re a munkákra. Mindenki tudta, hogy a falujának, sa­ját magának dolgozik — szinte szó szerint így is fogal­mazták ezt meg többen is — és szívesen áldozta idejét, erejét. Valahol persze, a szép igé­nye összefügg n mindenna­pok munkájával, a 1 termelés­sel is. A járás egyik községé­ben, a tanácsülésen, ahol éppen a társadalmi munká­sok legjobbjainak adták át az emléklapokat, a jelvé­nyeket. Soós Ottó, az MSZMP Ózd járási Bizottságának el­ső titkára egyebek között er­ről az összefüggésről is szót ejtett. Elmondta, hogy azok az emberek, akikben él a szép iránti igény, még az üzemekben is másképpen dolgoznak. Ezek az emberek például semmiképpen sem adnak ki a kezükből elfuse­rált terméket, mert saját maguk előtt is restellenék. Arra' törekszenek, hogy min­denben szépet alkossanak, nemcsak a fizetésért, hanem a saját kedvtelésükért is. Akik a saját házuk táján, sa­ját falujukban, közvetlen környékük külsejével szem­ben közömbösek, azokról va­lójában nehéz elképzelni, hogy benn. az üzemekben, vagy a tsz-ben a jó, a szép, munkavégzésre ügyelnének. Azokat ot-C is közömbösen hagyja a „hogyan”. Márpe­dig ez a „hogyan” a nv nősé­gi mutatókban mérhető. Az ózdi járás hatmilliós értékű társadalmi munka­végzése azt jelzi: a lakók na- gyonis egyetértenek ezekkel a fejtegetésekkel. Sokat munkálkodtak községeik csi­nosításáért. szépítéséért. És továbbra is találtak tenni­valókat. Van dolguk ebben az évben is. Priska Tibor Világtalanok világa (hisz éve alakult a f akoli és Csökkentlátók Szövetsége A Vakok és Csökkentlátók Szövetsége Miskolcon 1953 júliusában alakult meg. Ak­kor, és most is Szilágyi Pál a vezetője. — Ebben az évben ünne­peljük a szövetség alakulásá­nak huszadik évfordulóját — mondja. Két évtizeddé,1 ez­előtt 15—20-an voltunk, ma 640—650 a létszámunk — Rendszeresen előadáso­kat tartunk — folytatja a szövetség vezetője. Olyan rendezvényekre is sor kerül, amelyeket egyik patronálónk, a megyei Rónai Sándor Mű­velődési Központ szervez. Amikor nincs kötött prog­ram, lemezeket hallgatunk, sakkozunk és beszélgetünk. Szívesen jön ide mindenki. A tagság érzi: törődünk velük, munkalehetőségeket biztosí­tunk a számukra, sőt a to­vábbtanulást is megszervez­zük. Szilágyi Pál egy könyvet vesz elő. — Ez a Braiiie-féle írás — mutatja. — Nemzetközileg egységes írásjelek, vakok és csökkentlátók számára. Louis Braille nevéhez fűződik en­nek az írásmódnak a felta­lálása Ebben a könyvben 15 éves programunk van. A legfontosabb terveink-: a szo­ciális ellátottság színvonalá­nak növelése, az oktatási le­hetőségek bővítése és a fog­lalkoztatások kiszélesítése. Mindezekhez nagy segítséget kapunk a Diósgyőri Gép­gyártól és a Lenin Kohásza­ti Művektől. Jó1 lenne vi­szont, ha egy nagyobb He­lyiséget kaphatnánk A ta­gok létszáma ugyanis állan­dóan nő, a helyts-ig pedig kicsi. A szövetség megalakí­tásának jubileumát már olyan helyen szeretnénk megülni, ahol mindenki részt vehet majd az ünnepségen, a mi ünnepünkön. Mo — A Kohászati Alapanyagelökészílő Közös Vallalat mis­kolci gyáregysége az»<nna/f ÍS&iÚpéSSBl szakképzett lakatos, motorszerelő, hegesztő, híddaruvezetö. gumijavító. autóJaruvczetó szakmunkásokat, valamint darukötüzőket és férfi segédmunkásokat. A férfi segédmunkásokat házi tanfolyamon kotró­mesternek átképezzük. Munkásszállást biztosítunk A vonatta) bejáró dolgozókat a Tiszai pu -ról a munka­helyre szállítjuk JELENTKEZES a munkaügyön. Telelőn: 17-898. 17-899. MVE 280 1500 esztergapadra havi 400 óra bérmunkát vállalunk MISKOLCI VEGYESIPARI VALLALAT, Miskolc Tüzér u. l/a. Telefon- 35-1S6. 35-759 A. H<prmíd item okosott gottdokai Ilii H e Borsodi Síp Csúcsidéuvrc „megjön" a Kinizsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom