Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-08 / 32. szám

1973. február 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Tanulságos látogatás Hogy a számok ne takarják el az emberi... f asbeton -szerelők Fotó: Mizerák István Véradónao Kazincbarcikán Jegyzetek Mezőkeresztesről r Óvoda, játszótér saját erőből & A lakáshelyzet megoldása Az olyan kisvállalatnál, amelyik összesen 327 dolgo­zót foglalkoztat, s egyik év­ről a másikra 48 millió fo­rintról 52 millióra növeli ter­melési értékét. nyereségét pedig 6 millió 487 ezerről 7,8 millióra, okkal gondol­hat ró a látogató, hogy meg­elégedett vezetőkkel találko­zik. A megyei tanácshoz tar­tozó Finommechanikai Vál­lalat - sátoraljaújhelyi köz­pontjában azonban a veze­tők nem rejtik el gondjaikat az újságíró elől. Lukács Fe­renc igazgató és Bányai Fe­renc, a párttitkór azzal tisz­telnek meg, hogy bevonnak közös töprengésükbe. A tanulságok olyan bonyo­lultan összetettek, mint pél­dául azok az elektromos át­viteltechnikai berendezések, amelyek néhány száz kilo­méternyire innét, egy buda­pesti nagyüzemben, a Tele­fongyárban állnak össze egésszé, de amelyhez a nél­külözhetetlen, apró termetű, úgynevezett hangolótekercsek itt készülnek. Amennyire biztató, hogy ilyen kis műhe­lyekben alig egy év alatt ké­pesek voltak az itteni ügyes kezű asszonyok, lányok „pa­tikai finomságú” alkatrészek készítését kifogástalanul megtanulni — annyira szo­rongató volt ugyanitt a ki­szolgáltatottság érzése nem sokkal korábban, 1971-ben, amikor az akkori fő üzleti partner a már lekötött ren­delésének kétharmadát visz- szavonta az itteni üzemtől, mert az nem tudta teljesíteni a váratlan, s számára műsza­kilag megoldhatatlan kíván­ságot. Akkor emiatt negyven dolgozónak fel kellett mon­dani. Rugalmasság, alkalmazkodó készség Lukács Ferencnek ettől az emléktől még most is 'felhős a homloka. Pedig azóta, épp a már említett új partner, a Telefongyár megnyerésével sikerült a termelést ismét annyira kiterjeszteni, hogy a közben másutt elhelyezkedett dolgozók többsége is vissza­tért a vállalathoz. Ám, a ki­szolgáltatottság veszélye újra jelentkezhet. Az ilyen vidéki kisvállalatok létalapja függ a nagrr kooperációs partnerek­től. S az ilyen szerződéses együttműködésben csak for­mailag egvenlők a partnerek. Ami itt 200—300 embernek mindent ielent. az elenyésző töredék-tétel a másik part­ner évi költségvetésében, s esetleg euv jelentéktelen oro- filmódosítás már szükségte­lenné teszi számára a kap­csolat fenntartását. Ezért, a szükség kényszerí­ti a lehető leenagvobb vál­lalkozói rugalmasság, alkal­mazkodó készség kialakítá­sára a Finommechanikai Vál­lalatot. ÍS a hozzá hasonló vidéki kis üzemeket.) A szükség szülte erénv az is, hogy itt a munka nrecízáéaé- ben. megbízhatóságában fe­lül kell múlni a kedvezőbb anvagi körülmények közölt dolgozó üzemeket, mert csak íev őrzi meg a kisvállalat a siker esélyét a szakmai vetél­kedésben. Fokozott igényesség A Finommechanikai Válla­latnál az emberi tényezőkre még érzékenyebben kell reagálni azért is, mert az újhelyi és a tokaji műhe­lyekben elsősorban nők dol­goznak. az ö számukra bizto­sit az üzem foglalkozási, ke­reseti lehetőséget. A jelen­legi 240 fizikai munkás kö­zül 189 nő Sátoraljaújhelyen a te­kercsgyártó üzemben, ahol a Telefongyár részére hajszál­vékony huzalokból készítik a miniatűr tekercseket — s ahol valóságosan is szükség van patikamérlegre, a huzal­végeket letisztító vegyszerek anyagának pontos méréséhez és ahol tizedmásodperceket kell biztosan érzékelni egy- egy különösen kényes mun­kaműveletnél —, a finom, ügyes női kezek a legfonto­sabb műszerek. A tekercselő műhelyben a fokozott igényesség fogja szoros munkatársi közösség­be az itt dolgozó asszonyo­kat, lányokat. A munka jel­lege olyan, hogy nem lehet az egyenkénti teljesítmény­bért bevezetni, ezért még in­kább dicséretes, hogy még­sem próbál senki társai kon­tójára lazítani. Sokkal in­kább az egész közösség javát szolgáló buzgalom itt a jel­lemző. Mert például, az öt éve itt dolgozó Vaszilkó Jo­lánnak személy szerint külön haszna nincs belőle, mégis 6ok ésszerű, új fogást alkal­maz a gépén, s megtanítja rá önzetlenül a többieket is. Megbízható inuntaparlner A szőke fiatalasszony, Nagy Ferencné — akit kedves köz­vetlenséggel mindenki csak Szöszinek nevez — tíz éve dolgozik az üzemben, s vá­rosi tanácstagként is szószó­lója társai érdekeinek. Ö az elsők között jelentkezett, amikor tavaly áttértek erre a finom munkára. Részt vett a Telefongyárban az alapbeta­nításon. s idehaza már ő tanította a többieket. Czotter Istvánná, Harsány! Béláné korábban teljesen más jel­legű munkát végzett itt, az üzemben. Nem volt könnyű a sokkal vastagabb huzalok­hoz szokott ujjaikat hozzá­idomítaniuk az alig tapint­ható fémszálak érzékelésé­hez. Az új részlegbe való be­illeszkedést megkönnyítette, hogy az üzem vezetői külön- külön beszélgettek a meg­szűnt régibb részleg tagjai­val, hogy ki hol szeretne el­helyezkedni. melyik munká­hoz van leginkább érzéke. Ennek a figyelmességnek köszönhető például a hátrá­nyos társadalmi környezet­ből jött Jankó Zoltánná, hogy alig két hónap alatt nem csupán a finomteker­cselést tanulta meg, hanem ezenkívül rá lehetett bízni a leheletkönnyű, úgynevezett árnyékoló fémlemezkéknek nagv ügyességet, pontosságot kívánó forrasztását is. Ez a kis iparvállalat ismé­telten .bizonyította már élet­revalóságát, azt, hogy meg­bízható munkapartnere tud lenni a legigényesebb nagy­üzemeknek is. A méltányos­ság kölcsönössége úgy kíván­ja. hogy ne legyen kényte­len pusztán helyzeti hátrá­nya miatt újabb „nehéz évek” veszélyétől szoronga­nia. Bcrecz József Szocialista brigádtagok, KISZ-fiatalok, összesen száz­negyvenegy dolgozó vett részt azon az önkéntes véradáson, amelyet néhány nappal ez­előtt tartottak Kazincbarci­kán, a Borsodi Vegyikombi- nát művelődési házában. A vállalat dolgozói, a városi KlSZ-bizotlság által szerve­zett véradási akcióban csat­lakoztak az Országos Béke­tanács, a Vöröskereszt és a KISZ Központi Bizottságának felhívásához, a vietnami nép megsegítésére kezdexnénye­Szabad pártuap Susán Az ózdi járás egyik kis községében, Susán az elmúlt napokban szabad párt napon ismertették szélesebb körben a Központi Bizottság novem­beri határozatát. A KB-ülés óta eltelt több mint két hó­nap bizonyítja, hogy a köz­ség lakói egyetértenek pár­tunk politikájával és min­dent elkövetnek, hogy — a helyi adottságok, teendők fi­gyelembevételével — meg­valósítsák a X. kongresszus határozatait. Az elmúlt évben végzett társadalmi munka értékelé­sére is ez alkalommal került sor. Uraj—Susa közös taná­csú községek lakossága nem kevesebb, mint 110 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végzett. Jóleső érzés tud­ni, hogy járásunk 46 közsé­ge közül a harmadik helye­zést érdemeltük ld e nemes versenyben. Azzal az elhatá­rozással vettük át. az egv év­re szóló vándorseirleget, hogy egy év elteltével kicse­rélhetjük majd az első, vagy a második helyezéssel járó díjra. Községi tanácsunk végre­hajtó bizottsága nevében ez­úton is szeretnénk köszöne­tét mondani községeink la­kóinak. s kérni, hogy idei feladatainkat is lelkiismere­zett országos véradó mozga­lomhoz. Kazincbarcikán ez már a második ilyen célú aKCió volt, korábban ugyanis a város lakóinak bevonásával rendeztek önkéntes véradást. A művelődési házban meg­tartott véradónapon a BVK dolgozóin kívül a Borsodi Hőerőmű, a Központi Bánya­gépjavító Üzem és a Köny- nyübetongyár kollektívája is részt vett. összesen 11 liter vért adtak az üzemek mun­kásai. tes, áldozatkész munkával segítsék. Tóth Béla tanácselnök­helyettes, Susa Nem hiányzik senkinek?... Azt mondják; a téma az utcán hever. Nos, ez esetben valóban olt hever, s éppen ez a baj. Özd, Béke-telepen, az Árpid vezér utca 31. sz. ház mögött évek óta két n agym éretű f énycsőosz lop fekszik a földre fektetve, amely bizonyára több ezer forint értélül. Nyáron a gaz lepi el, télen pedig a hó alatt, vagy a sárban eszi a rozsda. Amikor elmegyek mellette, több kérdés is fel­vetődik bennem: először is, hogyan történhet meg, hogy csalc úgy, egyszerűen elfe­ledkeznek értékes eszközök­ről. Nem hiányzik a leltár­ból sehol, senkinek? Vagy talán olyan sok van inár be­lőle, hogy nincs is rá szük­ség? Ha talán nem is hiányzik, úgy gondolom, valakit mégis felelősségre kellene vonni az ilyen hanyagságért, a társa­dalmi tulajdon hanyag keze­léséért. Kerékgyártó Mihály Ózd, Latinka S. u. 5. a tanácsok egyik legnagyobb gondja — mondta Ötvös Sándor. Mezőkeresztes nagy­község Tanácsának elnöke. Negyvenöt különböző fel­adatnak kellett a végére jár­nunk. hogy ez év tavaszán megkezdhessük a lakásépí­tést Egyelőre 36 készül el a nagyközségben. ebből 24 OTP-hitellel, 12 pedig lakás- szövetkezet keretében. Hosz- szű és nehéz várakozás után jutnak kényelmes, modern otthonhoz a községben élő, különböző intézményekben, tanácsná 1, takarékszövet keze- teknél dolgozók, továbbá a pedagógusok és fiatal háza­sok. Miután Mezőkeresztesen a ' korszerű lakásra való igény — más településekhez ké­pest — később jelentkezett, emiatt az elmúlt 1—2 eszten­dőre koncentrálódott az épí­téssel kapcsolatos előkészí­tő munka. Hatvan bírásra számították a beépítési .ter­vet. amelyet már el is készí­tettek. Az eddig lakáshoz juttatottakkal együtt így várhatóan megoldódik vala­mennyi igénylő család gond­ja. © A községben 1969-ben megalakult a vízműtársulás, amelynek alapszabályaiban rögzítették: a tagoknak 3 ezer. forintot kell befizetniük a költségek fedezésére. Igen sokan befizettek már egyé­nenként körülbelül 1500 fo­rintot. Az elmúlt év októbe­réig a község vezetői és lakói úgy tudták, hogy 1973-ban megkezdődik a csövek lefek­tetése. A lakókat most nyug­Micsoda különbség...! A Kilián-déli ÁBC-áru- házban kávéskannát akar­tam vásárolni, a fiatal el- ndónő azonban kijelentette, hogy nincs. A kirakatban van — hívtam fel a figyel­mét. Mire ő: — Mutassa me;’. Megmutattam. Beve­gyem? — kérdezte. Gyanút­lanul feleltem; vegye be. Mix'© az eladónő: mondja úgy, hogy szíveskedjék be­venni ! ... A Szabadság téri cipőbolt. ban leszállított árú, 106 fo­rintos cipőt kértem az el­adónőtől. ö készségesen, kü­lönböző árban több párt is mutatott, többek között a kirakatból Is. Külön kérés nélkül arról is tájékoztatott, melyik cipő milyen minősé­gű, melyiknek a megvételé­vel leszek elégedettebb. Vá­sárlás után az eladónő rám­segítette a kabátom! Ettől az udvariasságtól már nagyon elszoktam! Meglepődve, há­lásan mondtam köszönetét. Bizonyára érthető. hogy lehetetlen volt összehasonlí­tást nem tenni a két vásár­lás között... Kun Pál Miskolc Köszönjük... Szeretném a magam és la­kótársaim nevében mcgliö­talanító hír tartja „lázban”, amely szerint — állítólag — nem épül meg Mezőkereszte­sen a vízhálózat. A tanácsi vezetők mindössze annyit tudnak: az éoités megkezdé­sét — egyelőre — elhalasz­tották. Ezzel kapcsolatban a me­gyei tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztályán Je­néi Pál elmondta: a vízmű felépítésével kaDcsolalos tár­gyalások még nem feleződtek be. Annvit határozottan tud­nak: a vízmű társulás megva­lósul. csak a kezdés idő­pontja még nem végleges. Ha az anyagi támogatási megkapják, az építkezésre a jelenlegi ötéves tervben sor kerül. m A tanácstagi beszámolókon jogosan tették szóvá a köz­ség csinosításával, a környe­zet kialakításával összefüggő igényeket. Tudni kell azonban, hogy utak építése csak a központi alap segítségéve] történhet. De járdát például már a köz­ségbeliek saját erőből is épít­hetnek. Ezenkívül parkosí­tással. bokrok és fák ülte­tésével kedvezően megváltoz­tathatják környezetüket. A tanácstagi beszámolókon el­hangzott és megvalósítható javasla+ok nagy részét a ta­nács figyelembe vette az 1973. évi feladatok meghatá­rozásánál. A javaslatokon kí­vül a községfejlesztési alap­ból még ez évben minte°v 1.8 millió forintos költséggel 50 férőhelyes óvoda építését és a községi könyvtár kor­szerűsítését kezdik meg. Ezenkívül gyermekjátszóte­ret alakítanak ló az úgyne­vezett „Bánomkertben”. szönni az ÉMÁSZ putnoki kirendeltségének, hogy pa­naszbejelentésünk után egy órán belül segítségünkre sie­tett. Lelkiismeretességükre jellemző, hogy kérés nélkül még másnap is eljöttek, el­lenőrizték, hogy minden rendben van-e. Gyors és pontos munkájukkal hozzá­segítettek, hogy négy család még egy napra sem maradi villanyvilágítás és viz nél­kül. Stefan Ferenc Putnok, Rákóczi u. 93. Szép kezdeméuvezés Az őszi hónapokban, a Se­lyemrét déli oldalán fekvő Építőipari Szakiskola lelkes nevelői és tanulóifjúsága összefogtak. hogy közös munkával széppé tegyék is­kolájuk. környékét. Hordták a földet, fákat ültettek, a meglevő fák körül felásták a talajt, salakkal szórták fel a kijelölt utakat. Öröm néz, ni a szép parkot és a taní­tás szüneteiben a gondozott utakon sétáló ta-ulókat. Felüdülést jelent ez a kör­nyezet a nevelőknek, a diá­koknak. Jóleső érzés az is. hogy a közös összefogással nemcsak ahhoz ’árultak hoz­zá, hogy városunk e kis te­rülete szebb legyen, hanem körnj’ezetükben ahol nap­jaik nagy részét töltik, kul­turáltabb körülményeket te­remtettek. Jó lenne, ha példájukat más iskola és kollégium is kövein“. Gv. Miskolc II. G. NAPI POSTÁNKBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom