Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-07 / 31. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. február 7., szerda Pálya választási tanácsok A Sárospataki Tanítóképző intézet íelvéteii követelményeiről MAGÁNY Ut a városiasodás felé Vannak olyan felsőfokú oktatási intézetek — köztük a tanítóképző és óvónőképző intézetek is —, amelyek felvételi rendje, időpontja a beiskolázási körzetek meghatározása eltér az általánostói. A Sárospataki Tanítóképző Intézet ezek közé tartozik. A Művelődésügyi Minisztérium az 1973—74-es oktatási évre 96 főben állapította meg intézetünkben a felvehető első éves tanítójelöltek számát. Ez teljes összhangban van megyénk tanítói szükségletével és minden remény megvan arra, hogy néhány év alatt sikerül minden alsó tagozatos tanuló- csoport élére képesített tanítót biztosítani. Ugyanis az általános iskola alsó tagozatos osztályaiban csak akkor érhetünk el tartalmi eredményeket. ha a gyermekek ismereteinek, értelmi képességeinél^ és erkölcsi világnézeti szokásainak alapozását magasan képzett tanítók rakják le. Ez véleményünk szerint függ az intézetünkbe jelentkező fiatalok tudásának minőségétől, hivatástudatuktól, eszmei, politikai, etikai fejlettségüktől. Az ez irányú tájékozódást intézetünk oktatói a napokban megkezdik és folyamatosan végzik az érettségi előtt álló, fiatalokkal való beszélgetések során. f édelem illeti meg A munkaügyi miniszter legújabb rendelete intézkedik arra az esetre, amikor valamely vállalati függetlenített szakszervezeti tisztség- viselő megbízatása megszűnik. Az ilyen dolgozót legalább a megbízatásakor betöltött, vagy ha nem lehetséges. azzal egyenértékű munkakörben, munkahelyen kell tovább foglalkoztatni, munkabérének megszabásakor figyelembe kell venni az adott munkakörben történt bérrendezést, bérfejlesztéseket. Ha a tisztségviselő megbízatásának tartama alatt magasabb szakmai képzettséget szerzett, az illetékes szakszervezeti szerv javaslatára ennek megfelelő munkakört kell részére megbízatásának megszűnésekor biztosítani. A KISZ valamennyi , választott tisztségviselőjét, valamint a Magyar Úttörők i Szövetségének csapatvezetőit | és rajvezetőit a szakszervezet i választott tisztségviselőivel ^.zonos védelem illeti meg. I A nappali tagozatra je- _ lentkezők felvételi iratait a középiskoláknak mind a tanítói, mind az óvónői szakon 1973. március 25-ig keil intézetünknek megküldeni. A levelező tagozatra jelentkezők felvételi vizsgáját február első napjaiban tartottuk. Mivel intézetünk Borsod megye számára képez tanítókat és óvónőket, ezért a jelentkezéseket is, .a területi elv alapján, csak erről a területről fogadhattuk el. Az intézetünkbe jelentkező fiataloknak háromlépcsős felvételi követelménynek kell megfelelniük. Az alkalmassági vizsgát a nappali tagozatón 1973. április 5. és 14. között tartjuk. Ekkor a testi alkalmasságot, látás- és színérzékelést, a zenei hallást és a beszédkészséget, valamint a tanítói munkára való rátermettséget vizsgálj uk. Azok a jelentkezők, akik középiskolai tanulmányaik utolsó két évében testnevelésből teljés, vagy részleges felmentést kaptak, szerezzenek be sportorvosi igazolást testi alkalmasságuk igazolására. Jelentős része az alkalmassági vizsgálatnak a zenei hallás és a beszédkészség. A rátermettség! vizsga lényege a gyakorlóiskolai gyermekcsoportokkal való, program szerinti ötperces A Magyar Néphadsereg Központi Zenei Szakközép- iskolájának parancsnoksága felvételt hirdet az 1973—74- es tanévre. Az iskolára azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik hivatásuknak választják a zenész-tiszthelyettesi szolgálatot: megfelelnek a fizikai és egészségügyi követelményeknek; az általános iskola VIII. osztályát a jelenlegi tanévben végzik, félévi tanulmányi eredményük legalább közepes, felvételüket az általános iskola, zeneiskola vagy szaktanár javasolja. A Néphadsereg Központi Zenei Szakközépiskolájába nem a továbbtanulási lapon, hanem a következő okmányok alapján lehet jelentkezni: sajátkezűleg írt önéletrajz; osztályfőnöld jel - 1 emzés: zeneisko'ai-szaktaná- ri javaslat; az általános iskolai és zeneiskolai félévi tanulmányi eredményeket tartalmazó hivatalos igazolás. A felsorolt iratokat 1973 március 10-ig kell beküldeni a következő címre: Magyar Néphadsereg Központi Zenei HAJTATÖHÁZAK PONYVÁK ZACSKÓK ZSÁKOK foglalkozás vezetése, amit pszichológusokból, pedagógiai szakosokból és hallgatókból álló bizottság értékel. Azok a pályázók, akik az alkalmassági vizsga követelményeinek nem felelnek meg, erről 10 napon belül értesítést kapnak, s kérhetik átirányításukat más felsőfokú intézetbe. A felvételi vizsgákat június 25. és július 5. között tervezzük. Először központi tétel alapján, a pályázók írásbeli dolgozatot készítenek magyar irodalomból és nyelvtanból. Az állami oktatás helyzetéről szóló párthatározat értelmében csökkent a szóbeli felvételi tárgyak száma. Ezek szerint intézetünkben csak történelemből van szóbeli felvételi vizsga, és a négy érdemjegyet, benne az irodalmi ismeretek értékét is, az írásbeli dolgozat három osztályzat szerinti minősítése együttesen adja. Sikeres felvételi vizsga után kerül sor a pályázók felvételének elbírálására. Remélem, hogy az intézetünkbe jelentkezők legjobbjai megfelelnek a felvételi követelményeknek, és felvételt is nyernek. Dr. Károly István, a Sárospataki Tanítóképző Intézet Szakközépiskola parancsnoksága, 1456. Budapest, Pf.: 12/s. / A jelentkezők márciusban felvételi vizsgát tesznek, amelynek időpontjáról az érdekelteket az iskola parancsnoksága levélben értesíti. A felvételi vizsgaanyag megegyezik a polgári zeneművészeti szakközépiskolák felvételi követelményeivel. A vizsgán megfelelt és felvett fiatalok szeptember első hetében vonulnak be az iskolába. A tanulmányi idő öt év, amiből az első esztendő előkészítő. tj készlettel állunk rendelkezésükre Farsangi bálokra estélyi és nagyestélyi ruhák, jelmezek bő választékban kölcsönözhetők. JELMEZKÖLCSÖNZÖ, Miskolc, Zsoleai kapu 12. Tulajdoniképpen már a nagyobb arányú urbanizálódás kezdetén felmerült a kérdés; helyes-e, hogy a községek és a városok között, bármilyen fejlettségi foiicon legyenek is, nincs semmiféle fokozat az előrelépés útján? Az elvi válasz ás kialakult már régóta, hogy mindenképpen szükség lenne egy közbülső „áilomás”-ra az általános értelemben vett községek és a városok között, ami a városiasodás végső kialakulásához — sőt előbb-utóbb a városi rang elnyeréséhez — az utolsó „nekirugaszíkodá- si” lehetőséget jelentené mind szervezeti-hatásköri, mind. gazdasági-fejlesztés), mind pszichológiai tekintetben. (Az utóbbi a lakosság tudatának alakulására értendő.) 280 nagyközség A területszervezés irányelveiről szóló kormányhatározat aztán 1968-ban utat nyitott, hogy a még nem város, de már az átlagközségnél nagyobb települések sajátos helyzetüknek megfelelő államigazgatási, nagyközségi státust kaphassanak. Mód nyílt rá, hogy a nagyközséggé nyilvánítások túlnyomó többsége megtörténjék — 1969-től 1970. április 25-ig — 270 nagyközség alakult az országban, azóta pedig még 10. A nagyközségek szervezése, illetve a nagyközségi tanácsszervek kialakítása egyébként már a kezdet kezdetén a későbbi tanácstörvényben és végrehajtási rendeletében megfogalmazott elvek szerint történt. Ennek megfelelően azt a közösséget — vagy indokolt esetben közös tanácsú községet — lehet nagyközséggé nyilvánítani, amelynek területén legalább 5 ezer. vagy ennél -több lakos él. De a lakosság számától függetlenül is nagyközséggé nyilvánítható az a község, amely vagy járási székhely: vagy a lakosság társadalmi összetételét, megilévő üzemeit, közintézményeit, továbbá belterületét tekintve kimondottan városiasodó jellegű; vagy országos jelentőségű gyógy- és üdülőhely. Az első ütemben — tehát 1970. január 1-ig — megalakult 103 nagyközségi tanács a megfelelő népességszám alapján nyerte el az új, magasabb státust, a többi átszervezés az említett egyéb indokok szerint zajlott le. Pezsgőbb közélet A város és a község között elhelyezkedő új kategória jelentős állomás a tanácsszervezet fejlődésében, a hatáskörök még nagyobb arányú decentralizálásában, általában a városi színvonal megközelítésében. Ez első- sárban a tanácsi testületek — a tanácsok, végrehajtó bizottságok — lemérhetően fejlődő munkájára áll. Ezekben a községekben az elmúlt évek során pezsgőbbé vált a közélet, a tanácstagok a korábbinál hatékonyabban próbálták érvényesíteni működésük népképviseleti jellegét, mindezek következtében pedig erősödött a nagyközségi tanácsok lakossági kapcsolata, s ezzel együtt a helyi szellemi és anyagi erők felhasználása. Természetesen eközben a nagyközségi tanácsok apparátusának, hivatali szervezetének munkája is megélénkült. illetve megjavult, ami több okra is visszavezethető. Először is jelentős változások következtek be a hatósági jogkörök, a hatáskörök terén. Maga az új tanácstörvény is határozottan különbséget tesz a helyi tanácsok körén belül az „egyszerű” községi, a nagyközségi. a városi és a megyei városi feladatok és hatáskörök között, s több vonatkozásban a nagyközségi tanácsok számára a városokéval azonosan állapítja meg őket. Ez annyit jelent, hogy az e kategóriába tartozó tanácsok igazgatási hatásköre, hatósági jogköre -ma már teljesnek mondható, így a lakosság újabb 38 százalékának biztosíthattuk, hogy ügyeit helyben, s a korábbinál gyorsabban intézzék. A fejlődés nein (‘gyérte'inű Ami a nagyközségek fejlődését, illetve fejlesztését illeti, már nem beszélhetünk egyértelmű eredményességről, s ez egyrészt bizonyos objektív nehézségekkel, másrészt szemléletbeli problémákkal magyarázható. A nagyközségek, fejlesztése szempontjából az a meghatározó, hogy azokat a középfokú, vagy az alsófokú központok rendszerébe osztották-e be. A középfokú központok körét a kormány, a másik csoportba tartozókét pedig a megyei tanácsok állapították meg. Az alsófokú központok 20 százalékát fejlesztik középfokú központtá. Ez azonban nem jelenti a nagyközségek fejlesztésének elhanyagolását. Amit különben is mindenfelé számos eredmény bizonyít. — Csong- rád megyében például a községi fejlesztési előirányzatokon belül a nagyközségi arány meghaladja az 50 százalékot —. ami jóval több is lehetne, ha minden ilyen tanács számolna a reális lehetőségekkel és sokkal nagyobb gondot fordítana a lakosság megnyerésére, s a más szervekkel való jobb együttműködésre. Ám, ha a kialakult szervezetben és működési formák között még nem is megy minden a „legolajozot- tabban”, az mégis nyilvánvaló, hogy a nagyközségek biztos léptekkel haladnak előre a városiasodás, sőt. a városi rang elérésének útján. Ncmdii Géza ' INDEN MÉRETBEN MEGRENDELHETŐK PÉCS-N AGY POST A VÖLG YI VlCANYAGÜZEMBEN Telefon: 15-993 igazgatója ...............— I ——B JBTOtaWMaaUBMIMÍ ' WMWgEW F elvételi hirdet
