Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

É5ZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. febr. 24., szombat A ■ Sybil! újra Miskolcon Sokan szeretnek a sekély, langyos vízben pancsolni. Et­től ugyan nem leszt-'k tisztábbak, de legalább nem kell erőlködni az úszássá„ sem. Sokan szeretnek bizsergetö, langymeleg zenében ’ ■ pancsolni. Számukra kellemes hőjo- kú pezsgőfürdőt kínál a Miskolci Nemzeti Színház — Ja­cobi Viktor nagyoperettje, a Sybill új előadás-sorozatával. A Svhill egyike az elnyű- n hetetlen ope­retteknek. Színpadra állítása mindig kockázatmentes vál­lalkozás. Orosz György szá­mára sem volt az új rende­zés töprengésre késztető próbatétel, hiszen hasznosít­hatta korábbi Sybill-rende- zései tapasztalatait. Tartotta magát ahhoz a praktikus színházi felismeréshez, hogy az operettelőadás akkor biz­tos sikerű, ha járt úton ha­lad. Rábízta magát és együt­tesét a siker fő tényezőjére, Jacobi zenéjére. Jacobi Viktor operett­komponistaként is érzékel­tetni tudta, hogy igényes is­kolában tanulta meg a zene­szerzést, a századelő buda­pesti Zeneakadémiáján, em­lékezetes tehetségű évjárat korán elismert tagjaként. Virtuóz mestere a könnyű­műfajú zenekari muzsikának, dúsan színes a hangszerelé­se, s friss hatású, eredeti ze­nei ötletekkel egyénítet.te a hagyományos operettműfajt. Ezzel élvezhetővé változtat­ja a legszokványosabb — te­hát csupa képtelenség lib­rettóra épített — színpadi cselekményt is. Az operett meséje már a század elején is csak ürügy volt bravúros zenekari muzsikára és zson- gító melódiájú „sikerdalok” éneklésére. ' A mostani első előadáson vezénylő Behár György karmester a rendező egyen­értékű társa volt, a mű si­kerre vitelében. A látott sze­reposztásban Várhegyi Márta játszotta a parádés prima­donna-alakítás minden lehe­tőségével kecsegtető címsze­repet. Az ő Sybllljének fő értéke gazdag árnyalatú, gondosan csiszolt hangja. Biztos arányérzékkel, mérték­tartóan énekelte a harsá­nyabb sikerre, a nyíltszíni taps provokálására különö­sen csábító slágerszámokat is. Színészi megoldásában ei- hihető volt „nagyhercegnő­vé’’ változása. Rokonszenve­sen érzékeltette a kétféléi ostromlott szerelms nő érzel­mi hullámzását. Adós ma­radt azonban a figura, s a valószerűtlen mese gyengéit felfedő humor-lehetőségek kihasználásával. Színpadi ve- télytársnője az „igazi” nagy­hercegnő szerepében viszont épp a kellő arányban ada­golt önirónia teszi emlékeze­tessé Csorba Ilona vibrálóan színes alakítását. Attól tel­jesen felszabadult, a mai kö­zönséggel kontaktust terem­tő a komédiázása, hogy játé­kával, s egyéni énekstílusá­val is „idézőjelbe teszi” a színpadi figurát. Modernül izgékony megjelenésével, he­lyénvaló fintoraival, friss tánckészségével mérsékeltebb énekhangját is jól érvénye­sítő szubrett-tehetségként mutatkozik be Miskolcon a debreceni színháztól vendég­ként „visszajött” Kállay Bori. A férfi szereplők közül elegáns bonviván, szellemes­kellemes csevegő Abrakára István, az alkatára szabott nagyhercegi külsőben. Kelle­mes, hízelgő az éneklése is. A totyakosan is kadetteske- dő-kakaskodó kormányzó Fe­hér Tibor „bérelt szerepe”. Jól érzi magát ebben a kül­sősége» hatásokkal beérő színpadi típusban. Most is hasznosítja sajátos közönség­lélektani érzékét — kétségte- , lenül jól ismeri publikumát, s önigazolása lehet, hogy tu­datosan időzített „rögtönzé­seire”. kiszólásaira mindig „bejön” a nyíltszíni taps. Botár Endre igyekvő táncos­komikusként nemcsak sze­repe szerint, haném színészi teljesítményben is elmarad temperamentumosabb egyé­niségű szubrett partnerétől. Rózsa Sándor, mint Petrov, a legpasszívabb szerepet kap­ta, bár a „hálátlan” szerep sikerre emelése is lehet szí­nészi próbatétel. Kár. hogy Rózsa Sándor csak a mac­kósán nehézkes, durcás sze­relmest érzékelteti alakításá­ban. feloldódni akkor sem tud, amikor a szerepe*szerint oka és lehetősége volna rá. Áz első előadáson végig fel­tűnő indiszponáltsággal ját­szott. Éneklése is indokolat­lanul visszafogott, időnként bizonytalan volt. Az epizódszereplők közül találó maszkjával és önma­gát is csipkedő egyéni hu­morával kitűnt Olgyay Mag­da. Jól illeszkedett az együt­tes játékába a szállodás Bor- csakovot alakító Bősze Pé­ter, a szárnysegéd Kendeffy Gyula, a futár Győrváry Já­nos, a kadett Mátyás Jenő és a kocsis Sárközi Sándor. Külön méltatást kíván a tánckar. .Az egész előadás látványosságának gazdagítá­sára ugyanis kellemes újdon­sággal szolgál a mostani Sybill-rendezés. A második felvónásha Jacobi stílusához simuló balettzene betétet komponált Virágh Elemér, Somoss Zsuzsa koreográfus pedig orosz motívumok alap­ján szerkesztett hozzá kife­jező táncot, hálás lehetőséget adva a tánckarnak, s szólis­táinak — Füsti Molnár Ágo­tának, Pálinkás Katalinnak és Bodrogi Zoltánnak — leg­jobb képességeik kibontakoz­tatására. A nagyoperettet hogy a szemet is bőségesen traktálja. Kedvére kiélhette alkotó fantáziáját a jelmez- tervező Greguss Ildikó,' aki­nek jóvoltából gazdag vá­lasztékú kosztümtárlat is lát­ható a színpadon. A .jelme­zekhez képest fantáziasze­gény Wcgenast Róbert sab­lonos operettdíszlete. Bcrccz József A jövendő elsősök érdekében A TAPASZTALAT azt bi­zonyítja, hogy az óvodából az iskolába kerülő gyerme­kek iskolaérettségi szmtje lényegesen magasabb, mint azoké a gyerekeké, akik az óvoda nélkül kerülnek az ál­talános iskola első osztályá­ba. Ha úgy nem is figalmaz- ható, hogy az óvoda pótol­hatatlan előnyöket jelent, annyit nyugodtan mondha­tunk: általában hatalmas előnyt jelent az óvodába nem járó gyerekekkel szemben. Ezek a tapasztalatok — s természetesen a meglevő na­gyon is reális igények — késztetnek arra bennünket, hogy minden, eddiginél na­gyobb figyelmet fordítsunk az óvodára, az óvodai hálózat fejlesztésére, úgyis, mint az iskolára való konkrét előké­szítő gyermekintézményre. E figyelemre álljon itt Miskolc város példája, ahol az el­múlt egy esztendő alatt 466 férőhellyel gyarapították az óvodai férőhelyek számát, majdnem annyival, mint amennyi az egész harmadik ötéves tervben a növekedés volt a városban. De köztudott az is, hogy még e nagy erőfeszítések el­lenére sem sikerült minden jelentkezőt felvenni, s kü­lönösen a kisebb települése­ken — a megyében közel 200 ezeknek a helységeknek a száma —, egyáltalán nincs is rá lehetőség, nincs, nem mű­ködik óvoda. Marad az egyetlen megoldás: az isko­lai előkészítő csoportod szer-, vezése, a városokban és a" községekben egyaránt. Ezek­ben a csoportokban, ha nincs is mód mindenre felkészíteni a gyerekeket, mégis lehető­ség nyílik arra, hogy a kö­zösségi élethez szoktassák őket, megismertessék velük a legfontosabb fogalmakat, azokat az ismereteket, ame­lyekre bizton épülhet az ál­talános iskola első osztályá­nak anyaga. Ezek az előké­szítők nagyon sokat segíte­nek a gyereknek és a peda­gógusnak, s a létező két for­ma — vagy egy hosszabb időszak alatt hetente egy al­kalommal, vagy rövidebb idő alatt többször —, mind­egyike elterjedt. A „nehéz” településeken, elsősorban a cigánylakta községekben, felvetődött, hogy kisebb létszámmal kel­lene működtetni ezeket az előkészítőket, hogy az inger- szegény környezetből érkező gyerekekkel még hatásosab­ban, hatékonyabban tudja­nak foglalkozni lövendő ta­nítónőik. S érkeztek olyan jelzések is, hogy talán nem kellene olyan mereven ra­gaszkodni a keretszámokhoz sem, kevesebb leendő első­osztályos esetében is jó lenne működtetni az előkészítőt, ha a gyermekeket olyannak íté­lik meg a pedagógusok. Mert éppen a meghatározott , ke­retszám miatt nagyon sok kis településen nem tudnak , szervezni csoportokat, éppen fi azokon a településeken nerp, 8 ahol az elmaradottság na­gyobb mérvű. • TUDJUK, az előkészítő csoportok szervezése is pénz­kérdés. De nem elsősorban az. Legalábbis nem szabad annak lennie. Különösen most nem, amikor az általá­nos iskolára olyan nagy súlyt helyezünk oktatáspolitikánk egészében. Cs. A. Hobby A népszerű, negyedéven­ként megjelenő sorozat újabb füzete „téli szám”, és ezért cikkeinek többsége a szobai „elfpglaltságokról” szól. Le­írja a szőnyegkészítés tech­nikáját, tanácsokat ad kisbú­torok és lámpák barkácsolá­sához, a varrás és kötés ro­vata pedig gyermeknadrá­gok és téli pulóverek min­táit közli. A Hobby rendsze­resen beszámol az olvasók különböző gyűjlőszenvedé- lyéről. Most Rodolfóhoz lá­togattak el a szerkesztők és bemutatják a bűvészmester ritka kártyagyűjteményét és bűvészkönyveinek sokaságát. A Napsütés a télben c. feje­zet hazai és külföldi gyü­mölcs- valamint salátarecep­teket ismerteti Felmérés az éncsi járásban A Népművelési Intézel, va­lamint a Könyvtártudomá­nyi és Módszertani Központ illetékes szervei az elmúlt években közös feladatként felmérést és vizsgálatot vé­geztek a járási közművelő­dési intézmények — elsősor­ban a művelődési ház és a könyvtár igénybevételének, használatának legfőbb jel­lemzőiről. A kiválasztott já­rások között szerepel Encs is. A vizsgálat anyagát az Országos Széchényi Könyv­tár és.a Népművelési Intézet tanulmánykötetekben adja közre. Az encsi járásban folytatott vizsgálat adatai közül néhánynak a feljegy-, zése helyileg is hasznosítható és érdekes képet ad a járási székhely közművelődési éle­téről. (A helyi közművelődé­si munka irányítói bizonyára a teljes vizsgálati anyagot ismerik.) Bevezetőben a járási szék­helyet mutatja be a tanul­mány, s egyben rávilágít a kis lélekszámú községekkel benépesített járás helyzetére is. A vizsgálódásnál a lakos­ságnak több mint . 10 %-át szám szerint ötszáz embert kérdeztek meg, akik' közül 200-an rendszeres látogatói a művelődés; központnak és könyvtárnak, 300-an pedig elzárkóznak ezektől az in­tézményektől, Néhány össze­hasonlító számadat igen £i­gyelemreméltóan mutatja meg az önművelést keresők, és az azt nem igénylők elté­rő sajátosságait. Például a háztartás felszereltségében sokkal kulturáltabb, korsze­rűbb körülményeket találunk a művelődési intézményeket Látogatóknál. Meghökkentő viszont, ha e két kategóriá­ba osztott vizsgálati szemé­lyek munkaköri megoszlását nézik. Tanulók adódnak igen nagy számban a használók, azaz, a rendszeresen művelő­dési házba vagy könyvtárba járók között. Értelmiségiek, vezető beosztásúak e két ka­tegória több mint a felét je­lentik az ide járóknak. Na­gyon kevés viszont a közép­szintű szakember és a fizikai dolgozó. Ezek között is a nem mezőgazdasági szak­munkások jelentik a többsé­get. Az is kitűnik a felmé­résből. hogy a távolmara­dóknak csaknem a fele (47 százalék) nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettség­gel sem. ■ A felmérés, illetve az an­nak alapján készült tanul­mány bemutatja a járási művelődési központot, annak látogatottságát. A már emlí­tett megoszlásban azt is vizs­gálták, ki miért jár a műve- lődési házba rendszeresen. E vizsgálódásnál figyelembe vették az iskolai végzettséget is. Elsősorban a látványos, nagy csoportokat megmozga­tó rendezvények jelentik a legnagyobb vonzerőt. Igen magas százalékot jelentenek az ünnepélyekre, rendezvé­nyekre járók. A klubokba, szakkörökbe, művészeti cso­portokba a megkérdezettek­nek 23 százaléka jár. Isme­retterjesztő előadásokra csak 11 százalék, s ebben a szo­cialista brigádok fóruma is benne van. Igen részletes adatokat találunk a tanul­mányban arra vonatkozóan, hogy miben segít a művelő­dési ház, és mi hiányzik — az odajárók és a távolmara­dók szerint is —- annak prog­ramjából. Hasonló elemző módon tár­ja fel a tanulmány a járási könyvtár életét. Itt is a ta­nulók jelentik a legnagyobb hányadot a könyvtárba já­rók között, s az érdeklődés társadalmi kategóriánkénti megoszlása a művelődési ház látogatottságáéhoz hasonló. Megvizsgálták a művelődési központon és a könyvtáron kívüli egyéb kulturális lehe­tőségek felhasználását is a járási székhelyen, különös­képpen a tömegkommuniká­ciós eszközök igénybevételét, valamint az oktatásban való részvételt. összegezően állapítja meg a tanulmány, hogy a sokirá­nyú vizsgálódás tanulsága szerint azok az egyének tűn­nek legkultráltabbaknak, legtájékozottabbaknak, akik könyvtári tagok, és egyúttal művelődési házba is járnak. Ez a tény talán egy követ-, keztetés megalapozottságá­hoz is elegendő: a vizsgált két intézménytípus funkció­rendszere egymást kiegészí­ti, szolgáltatásaik összessége az egyén számára hasznos és értelmes egységgé kovácso- lódhat össze. Megállapítja azt is, hogy a művelődési központot és a könyvtárat elkerülök jó értelmű „fertő­zése”, aktivizálása érdeké­ben—egyelőre valószínűleg — addig is, amíg a társadalom foglalkozási struktúrája nem változik meg lényegesen — iskolarendszerünk jelentősen magasabb szintű működése tehetné a legtöbbet, hogy mi­nél kisebb legyen azok ará­nya szocializmust építő or­szágunkban, akik még a tu­dás „elemi” szintjéig, a nyolc általános elvégzéséig sem ju­tottak el. A tanulmány elemzései, összehasonlító adatai igen sok tanulsággal szolgálnak Encs közművelődési életének tovább javításához, már fel­adatokat is vázolnak, egyben pedig hasonló vizsgálódásra1 serkentenek más járási szék­helyeken és más intézmé­nyek körében is. , (hm) i Fonodái munkára felveszünk fonó szakmunkásnőket és 16 évet betöltött nőket betanulónak Betanulási idő 1 hónap Bérezés: betanulási időre 1200,— Ft Betanulási idő után: 1900—2500 Ft kereseti Lehetőség Kéthetenként szabad szombat Vidéki dolgozók részére szállást és ágyneműt biztosítunk Bővebb felvilágosítást levélben adunk Cím: Pamuttcxtllművek Fonógyára, 1113. Budapest, XI., Bocskai u. 90„ munkaügyi osztály APROHIRDETESEK INGATLAN Eladó 2 szoba, össz­komfortos, félkész ház, l szoba, konyha, élés­kamra, melléképület azonnali beköltözés­sel. Ugyanott nagymé­retű olaj kályha eladó. Cím: Miskolc-Martin- telep, Bornemisza Ger­gely u. végén. Tisza u. 3. sz. i Szövetkezeti, közpon­ti fűtéses garzonlakás eladó. Miskolc, IU., Gagarin u. 3., n/3, Egyszoba-összkom- fortos lakást bérbe vennék 1—2 évre Mis­kolcon. Címeket „Már­cius" jeligére a ki­adóba. Elcserélném belváro­si, háromszobás, kom­fortos, gázfűtéses la­kásomat, MIK által eladásra felkínált la­kásra, lehetőleg kertes házban. Címeket „Ta­vaszi csere 2202" jel­igére a kiadóba. _ E ladó kétszobás, el­ső emeleti, erkélyes, szövetkezeti lakás. Ki- lián-dél, Iván u. 18., 1/1. Érdeklődni na­ponta 17—19 óráig, szombat délután, va- sárnap egész nap. Eladnám, vagy bér­be adnám a Kártyás- dűlőben 2 hold szőlö- gyümölcsös-szántó föl­demet, megosztva is. Hétvégi teleknek, ker­tészkedésre alkalmas. Érdeklődni: Miskolc, Galagonyás utca 9. Guba.__________________ E ladó családi ház, két családnak is meg­felelő. Tanácsi, máso­dik emeleti, kétszoba- liallos cserelakás szük­séges. TIT. kerületben. Üjdlósgyőr, Zalka M. u. 3.________________* Berzék községben, Rákóczi u. 67. szám alatti lakóház azonnali beköltözéssel eladó. Érdeklődni lehet: Bocs, Ifjúság u. 21. Eladó kétszobás csa­ládi ház, azonnali be­költözéssel. m.t új- diósgyőr, Liszt Ferenc u. 15/a. 380 négyszögöl ví- kendtelek a Pingyo- mon eladó. 38-607-es telefon. , Szőlő és gyümölcsös eladó, vagy bérbe adó a Népkerttel szemben, Mikes u. felett. Cím : Greutter, Aulich u. 16. Háromszobás palate- tős ház, pince, szute- rén, garázs. 400 négy­szögöl gyümölcsöstel­ken, buszmegállónál, azonnali beköltözéssel eladó. Miskolc, II. ke- rület. Kelet u. 45. Tapolcán, Zója ut­ca 50. szám alatt telek eladó. Csak vasárnap délután,_____________ K ertes családi ház eladó. Érdeklődni le­het szombaton és va­sárnap. Hejőcsaba, Garbai u. 20. sz. Szoba-konyhás ház nagy kerttel eladó. Hernádnémeti. Dózsa György u. 52. Február 20-án este 7 óra körül a Herczeg Ferenc utcából elve­szett egy piros Riga motorkerékpár. Nyom­ravezetőjét jutalma­zom. Kérem, hogy a benzinkútnál jelentse, a Herczeg F. utcában. Hajszálak végleges eltávolítása rövidhul­lámmal. Tömösközyné, Diósgyőr, Kemény u. 8. (Pityergővel szem- ben.) Nyugdíjas férfi, nem­dohányzó, rendezett anyagiakkal házastár­sat ^ keres, 56 évesig. „Ketten könnyebb" jeligére a kiadóba. Hat- és hétéves kis­lányomnak édesanyát, magamnak hű házas­társat keresek. Elvált, 32 éves, 160 cm ma­gas, fiatalos kinézésű vagyok. Berendezett, központi fűtéséig laká­som van. Leveleket „Szeretnélek szeretni" jeligére a kazincbar­cikai hirdetőbe ké­rem. Tanárnő, 34/170, há­zasság céljából mégis-v merkedne diplomás­sal, 38-ig. „Váriák té­ged" jeligére a kiadó­ba^ ____ I dős, magányos em­ber vagyok, saját há­zam, nyugdíjain van, egy 60 év körüli, egyedülálló nő isme­retségét keresem, mint élettárs. vagy gondozó személyében. „Re­ménység" jeligére a kiadóba. Nyugdíjas nőt kere­sek társnak saját la­kásomba. dzv. Ko- vácsné, I.. Melinda u. 7. sz. 5o éves özvegyasz- szony lakásért gon­dozna idős nyugdíjas bácsit. vagy nénit. „Hűség” jeligére a ki­adóba. 65 éves, egyedülálló nyugdíjas özvegyem­ber élettársat keres egyedül élő özvegy- asszonyban, aki hűsé­ges élettársa lenne. „Megbecsülés" jeligére a kiadóba. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom