Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-21 / 43. szám
1973. február 21.; szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A „Dolgozz Hibátlanul!” munkarendszer tapasztalatai az ÓKÜ-ben Úttörő munkát végzett a durvahengermű — Elkészült a vállalat veszteségtérképe — Konkrét eredmények Huszotmégy kérdés tanulsága Ifjúságpolitika az egyetemen HAZÁNKBAN 1969-ben a V i Uamosszigetelő és Műanyaggyár kezdeményezésére, felhívására terjedt el a ..Dolgozz Hibátlanul!” mozgalom, amelyhez rövid idő alatt számos nagyvállalat csatlakozott. Az egyre jobban kibontakozó DH-rnunkarendszer célja, hogy feltárja azokat az okokat, hibaforrásokat, amelyek egyrészt a minőségi romlásokat előidézik, másrészt pedig gátolják a munka és a termelékenység hatékonyságának növekedését. Az Ózdi Kohászati Üzemekben 1971-ben kezdtek foglalkozni a csatlakozás gondolatával, illetve annak előkészítésével, amelyre vállalati szinten munkabizottság alakult, majd elsőként a durvahengermű gy árrész! eg kapott megbízást a DH-mun- karendszer bevezetésére. Alapos előkészítést követően, a múlt év tavaszán az ÖKÜ valamennyi gyárrészlege csatlakozott a DH-mozga- lom hoz. A „Dolgozz Hibátlanul!” mozgalomban legtöbb tapasztalattal rendelkező durvahengermű gyárrészleg főmérnökét, Méhész Dezsőt kérdeztük meg az eddigi tapasztalatokról : — Röviden fogalmazva: a D H-m un karé n dszer fel ad a la a veszteségek forrásainak feltárása és azoic megszüntetése — mondotta Méhész Dezső. — Első hallásra egyBizalmiak: egymásközt — Ide érdemes volt elmenni! Parázs vita, nyílt légkör, sok- sok mondanivaló ... így jeUemezte a Borsodi Vegyikombinát egyik dolgozója a szakszervezeti bizalmiak összevont tanácskozásának a munkáját. amelyen mint tisztségviselő ő is részt vett. önkéntelenül adódik a kérdés: mitől volt ilyen ez az eszmecsere? Attól-e, hogy jól áll a vállalat szénája (aimi igaz is) és nem kellett súlyos gondokat, visszás helyzeteket, eseteket, vagy éppen szabálytalanságokat szóvá tenni? Korántsem! Mert bármennyire is kátyúk nélküli, tehát rendezett úton halad a szekér, feladat, tennivaló azért akad elegendő. Min), ahogy itt, ennél a vállalatnál is van megoldandó gond, probléma bőven. Ezek körül gyűrűzött a vita, nagy, nagy felelősségtudattal, jó szándékú segíteni akarással, azzal az igénnyel, hogy ez az esztendő még gazdagabb eredményekkel záruljon. Mindehhez tették hozz;! példákkal és kifogásokkal, tájékozotton, vagy hiányosan informálta« a felszólalók is azt, amit szükségesnek, jónak láttak elmondani. Azok után, hogy Tóth Pál, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese beszámolt a gazdasági eredményekről és helyzetről. Kerekes József, a szak- szervezeti bizottság megbízott titkára mondta el: milyen feladatuk, szerepük .van a gyár életének és munkájának mechanizmusában a szakszervezeti bizalmiaknak. E tisztségviselők mindegyike: választott aktíva. Munkájukhoz környezetük, a szakszervezeti tagság bizalma ak alap. Amikor szóvá tesznek valamit, nem egyéni célokat és érdekeket képviselnék, hanem a közösség érdekében emelnek szót. Éppen ezért fontos, hogy a munkahelyi vezetők sehol, semmilyen körülmények között ne hagyják ki számításaikból a bizalmi segítségét, véleményét és közreműködését, amire — sajnos — még mindig van példa a BVK-ban is. Hogy a jövőben ne legyen, erről is szó volt ezen a tanácskozáson. Az a vezető, aki fizetésemeléskor vagy bármilyen más, a dolgozókat közvetlenül érintő intézkedések előkészítése vagy bevezetése idején mellőzi a szakszervezeti bizalmit, magára vessen, ha netán vétót; emelnek munkastílusa, magatartása ellen. Hggy ez a munkahelyi, mozgalmi együttműködés minél hatékonyabb legyen, ahhoz elengedhetetlen követelmény a kellő tájékozódás és tájékoztatás. Ami a munkahelyen történik — s nem hivatali titok — az mindenkire tartozik, hiszen róluk, mindenkiről szó van. A legfrissebb példa erre a BVK-ban a bértömeg-gazdálkodásra való áttérés, amiről manapság a legtöbb szó esik, s amit egy tollvonással elintézni nem lehet. A bizalmiak összevont tanácskozása is koncentrált figyelmet fordított erre, a hozzászólók pedig olyan észrevételeket tettek, ami a most szombaton megtartandó szakszervezeti tanácsülésnek is hasznos segítséget jelent majd. Persze, csak akikor, ha a bérrel való ipinden irányú gazdálkodásban, és egyéb feladatok megoldásában is, nem sikkadnak el az itt elhangzott javaslatok, az a segtísóg, amit a bizalmiak tanácskozása jelent. Erre biztosítók az a helyes törekvés, hogy ezután — még jobban mint eddig — igényeljék és kérjék a bizalmiak segítségéi, aminek persze, mindenkor csak úgy lesz maradandó érvénye és hatása, ha nemcsak az első számú vezetők fordítanak erre gondot, hanem mindenki, legyen az osztályvezető vágy művezető, brigudéros egy kollektíva élén, vagy éppen műhely- vagy csoportvezető. Ez a szó. hogy vezető, sok mindenre kötelez. Többek között arra is. hogy a szakszervezet választott tisztségviselőit tekintsék egyenlő rangú partnernek még akkor is, ha ettől „fázik” valaki. Persze, az együttműködés kétoldalú. Ha a bizalmi „nem mozog”, passzív, szóljon rá a munkahelyi vezető s viszont: ha úgy érzi a bizalmi, hogy mellőzik abban, amihez joga van (ami egyben kötelessége is!) ne hagyja magát, álljon a sarkára, s ha kell „verjen az asztalra”. Lehet, hogy emiatt egyesek megorrolnak, ám tegyék. De ezzel azt is elismerik: önmagukat sem becsülik, mert hasonló helyzetben bizonyára ugyanezt tennék ők is. Effajta magatartásra is szükség van ahhoz, hogy érdemes legyen elmeinni egy-egy tanácskozásra, mint ahogy érdemes volt részt venni a bizalmiak összevont «Megbeszélésén ... A magyar országgyűlés 1971. szeptember 13-án alkotla meg ifjúságról szóló törvényi. Az ifjúsági törvény összefog- h jogokat, követelményeket, feladatokat és amelyek biztosítékai hazánkban az ifjú- megvalósitásának. A Nehézipari Műszaki Egye- és állami vezetése, az egyetem ifjúságpolitikai a pártbizottság ifjú ságpolitikai állásfoglalása alap- meg e törvény végrehajtásai. szerűnek tűnik, valójában azonban sokoldalú, komplex feladat megvalósításáról van szó. Tulajdonképpen új,’korszerű munkastílust kell kialakítani, amelyen beiül döntő jelentőséget kap a magasabb szintű munka- és üzemszervezés, a termelési folyamat és a költséggazdálkodás rendszeres ellenőrzése, elemzése, a takarékosság, a korszerű készletgazdálkodás, és nem utolsósorban a minőségi szemlélet meghonosítása. — Rövid év alatt milyen eredményeket írhatnak a „Dolgozz Hibátlanul!” munkarendszer javára? — A szocialista munka- verseny-vállalásokon túlnőve gyá vrészlegün lené I elsőkén t a blokksori József Atilla és a Kun Béla brigád, a tartóhengersori Béke és a szállításnál dolgozó Petőfi-brigád csatlakozott a mozgalomhoz, s • többek között sikerrel munkálkodtak azon, hogy év végi hajrá helyett tervszerű, folyamatos munkával teljesítsék tervüket. A gyárrészleg jelenlegi helyzetében is nagy jelentőségűek ezek a | felajánlások. Ha a múlt évi termelési eredményeinket összehasonlítjuk hazai vagy külföldi, azonos jellegű üzemekével, élvonalbelieknek számítanak. A blokksori brigádok tervüket 3,8 százalékkal túlteljesítették, üzemzavarok megelőzésével megfelelő anyagelőkészítéssel javult a hengersor ldhasználá-, sa, s.több mint 17 millió forint megtakarítás jelentkezett a DH-munkarendszer bevezetése óta. Valamennyi hengersor túlteljesítéssel zárta az évet, csökkent az önköltség, a javítások ideje és az üzemzavarok száma. NEM EEHET szétválasztani és konkrétan kimutatni, hogy pontosan hány forintot vagy hány tonna többletet eredményezett a „Dolgozz Hibátlanul 1” munkarendszer, mennyi írható a szocialista brigádmozgalom, vagy a helyenkénti korszerűsítések javára, mindenesetre meggyőződésünk, hogy a jó eredményekhez nem kis mértékben járult hozzá az új munkastílus, az új jóformán még gyermekkorát élő munka- módszer. | T. T. I az lalja mindazokat kötelezettségeket, ságpolilika lem pártprogramja, ján kezdte Élénk, szenvedélyes, a téma jó ismeretét tanúsító, sokrétű vitát váltott ki az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottságának keddi ülésén az a beterjesztés, amely az ifjúsági törvény időarányos végrehajtását tartalmazta egyetemünkön. A tanácskozáson részt vett, s számos kérdésben kifejtette véleményét ’Deine László, a megyei pártbizottság titkára és ár. Simon Sándor, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora. Jó alapja volt a vitának az a húszoldalas, kilenc táblázattal kiegészített beterjesztés, amely igyekezett csokorba ' gyűjteni mindazt, ami fémjelzi az ifjúsági törvény megvalósulását az egyetemen. A téma kapcsán mégis huszonnégy kérdés hangzott cl. Érintették az egyetemen folyó munka, a tanulás és az élet számos területét általánosan és konkrétan. Szó esett többek között a KISZ érdekvédelméről, a fiatalok politikai és közéleti tevékenységéről, az oktatónevelő munka megbecsüléséről, arról a bizonyos 3—7 százalékos bukási arány ösz- szetevöjéröl csakúgy,, mint a fizikai dolgozók gyermekéinek iskoláztatásáról és a hegyaljai „kirándulásról” ... E kérdésekből azonban a sokrétűség ellenére is nagyon egyértelműen kicsendült az egyetem iránti felelősség, szeretet és büszkeség. 1. Létszám és arány Kétezerkétszáz fiatal oktatása, nevelése folyik Miskolcon, az egyetemen. Ebből csaknem 50 százalék a fizikai dolgozók gyermeke. Ez az országos átlaghoz képest — 35 százalék — kedvezőnek mondható. Igaz, a jelentkezők és a felvettek száma az utóbbi időben kissé csökkent. Éppen ezért, az egyetem vezetői erőfeszítéseket tesznek a fizikai, dolgozók gyermekeinek továbbtanulásáért, az akadályozó körülmények felszámolására. Nem titok ugyanis, hogy az egyetemen évek óta arány- eltolódási nehézségek vannak. Míg 1967-ben 51,4 százalék volt a felvételre jelentkezettek között a fizikai dolgozók gyermeke, tavaly ez a szám -12.8 százalékra csökkeni. 2. Iskolaztatas Olvasom a jelentésben: az egyetem alapításakor az volt a célkitűzés, hogy Magyar- ország második legnagyobb centruma, a borsodi iparvidék számára biztosítsa a megfelelő műszaki káderek kiképzését. Ebből az aspektusból kiindulva a végrehaj- lö bizottság nem véletlenül állapította meg, hogy gondok vannak mind a megyei, mind a városi iskoláztatási arányszámokat illetően. Pedig, az egyetemi szakszervezet gondozásában az oktatók az egyetemi újság különszamávnl cs- az egyetemet bemutató számos dokumentációval igyekeznek felkelteni a megye és az ország szinte valamennyi számításba jövő középiskolája diákjainak figyelmét. * Lehetővé tették, hogy középiskolások ellátogathassanak az Egyetemvá- ' rosba, s a helyszínen tájékozódjanak pályaválasztás előtt. Viszont az igazsághoz tartozik, hogy a műszaki főiskolák megjelenésével elsősorban fizikai dolgozó szülők szívesebben veszik a hároméves üzemmérnökké képzést. 3. Szakmai képzés Hegesztés dissottsgazzal. Fotó: Eacwi József Külön fejezet foglalkozik az előterjesztésben az egyetemen folyó korszerű szakmai képzés biztosításával, a tananyag tartalmi és módszertani fejlesztésével. A vitában is sok szó esett erről, mégis nehéz volna valamiféle sum- mázást adni. Az viszont szembetűnt, hogy az egyetemen napjainkban is azon fáradoznak, hogy tovább korszerűsödjék a .szakmai, politikai képzés. Jelentős szerepet vállaltak az oktatási módszerek, a tanszékek szakmai, politikai nevelésének kidolgozásában, együttműködve a minisztérium felső- oktatási pedagógiai kutatóközpont iával. Ennek nyomán tapasztalhatók kezdeti eredmények. 4. „oépesnés — oktatásban Az egyetem laboratóriumaiban egyre több a korszerű gép és műszer. Ezzel párhuzamosan fejlődik a laboratóriumi foglalkozások mennyisége és ami döntő- minősége. Igaz, a világszerte divatos, és sokat emlegetett gépi oktatási «lőszerekkel szemben egyelőre még van ellenvélemény. A különböző vetítési módszerek sznnh'm erőteljesen terjednek az egyetemen is. Javította az oktatás technikai felszereltségét a tanulóköri helyiségek fokozatos korszerűsítése. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az egyetemi számítás- technikai oktatás fejlődésének további nagy lehetőséget teremti meg a most folyamatban levő 30 millió forintos beruházás. 5. Jogok és lehetőségek Az ifjúsági törvény a fiatalság jogainak és lehetőségeinek törvénybe iktatásán kívül hangsúlyozza az ifjúság kötelességeit is. Éppen ezért, az Egyetemvárosban egyre jobban napirendre kerül az ott tanuló és dolgozó fiatalság felelősségérzetének felkeltése önmaga fejlesztésére. Ebben az úgynevezett „önnevelésben” jelentős szerepel vállalnak a KlSZ-szerveze- tek vezelői és tagjai. Az ifjúsági törvény c pontjának végrehajtását segíti a szadi- kollégiumi rendszer kialakítása, ahol a fiatalabb első éves és az idősebb, felső éves hallgató szoros munkakapcsolatban élhetnek egymással, biztosítva az egyéni felelősség formálását. Sokat várnak a tudományos diákköri munka további szélesítésétől, általában a hallgatók nagyobb mértékű bevonásától a tanszékek kutatómunkájába. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a szocialista normáknak megfelelő diákhagyományok ápolásának is, amely végső soron a város és az egyetem közötti kapcsolat fejlődésében realizálódhat. 6. Fórumok és hatáskörök A Központi Bizottság ifjúságpolitikai állásfoglalása óta számos intézkedés történi ar/. egyetemen tanuló és dolgozó ifjúság demokratikus jogainak kiszélesítésére. Miskol - eon e tekintetben kedvező hagyományok voltak, s ezci; alapot biztosítottak az új működési szabályzat életbe lépéséhez. Ezek a szabályzatok, az ifjúság vélemé""- nyilvánitását.. akti” ■ ' li. sőt döntési jogát már törvényesen biztosítják Különböző kérdésekben. Az egyetem szervezeti szabályzata és több dokumentum részletesen tartalmazza azokat a fórumokat és hatásköröket, amelyeken az ifjúság képviselői részt vehetnek, véleményt mondhatnak. A későbbiekben szó esett még az ifjúság szociális, kulturális helyzetéről, az egészségvédelmet szolgáló sportlétesítmények megteremtéséről, a jobb tanulmányi eredmény elérésére serkentő ösztöndíjakról és a szabad idő célszé- kihasználásáról. „Az ifjúsági törvényi rangjának megfelelően kezelik a Nehézipari Műszaki Egyetemen” — hangsúlyozta dr. Havasi Béla, a városi oártbi- zottsúg első titkára. Ezt tanúsította az a jelentés is, amelyet oly alapos munkáiul készített el az egyetem párt-végrehajtóbizottsága, s amelyet hozzáértően, felelősségtudattal vitatott meg Miskolc város Párt-végrehajtóbizottsága. hasznos tanácsokat és jól értelmezett bátorítást adva a jövőt illetően. Paulovils Ájoslon
