Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

1973. február 20., kedd E5ZAK-MAGYARORSZAG 3 Egységes cselekvést kíván A Leninvárosi Pártbizottság kibővített ülésének éllés foglalása A HIOT MÁSODIK leiében a Leninváros! Pártbizottság kibővített ülésen vitatta meg az 1072. évi gazdálko­dás tapasztalatait, s szabta meg az ez évi gazdasági munkát segítő politikai és agitációs feladatokat. Az el­múlt évi gazdálkodás értéke­lésekor a pártbizottság egye­bek között leszögezte, hogy a város gazdasági életét 1972-ben is a dinamikus fej­lődés jellemezte: tovább nö­vekedett a térség gazdaságá­nak, s iparának súlya. Egyértelmű volt az a meg­állapítás is, hogy Leninváros gazdasági egységei teljesítet­ték a IV. ötéves terv idő­arányos célkitűzéseit, mely­nek eredményeiképpen nőtt a vállalatok termelési értéke, javult a dolgozók élet- és munkakörülménye, szociális és kulturális ellátottsága. A beruházással kapcsolat­ban a pártbizottság hang­súlyozta, hogy a Leninváros térségében tervezett egyedi nagyberuházások megvalósí­tása kielégítő ütemben ha­lad. A/. olefinmű építése so­rán az egyik legjelentősebb esemény az volt, hogy a ki­vitelező vállalatok az elmúlt évben megkezdték ]a szere­lést. A Tiszai Erőmű I.. ütemé­nek építése hasonlóképpen a jóváhagyott beruházási program szerint történt. Sőt, a FÖLDGÉP Vállalat, csak­nem 70 ezer köbméterrel több földet mozgatott meg az erőmű területén, mint amennyit a terv előírt. A 22. sz. Állami Építőipari Vállalat ugyancsak jól dol­gozott. AZ ELMÚLT ÉV ŐSZÉN gyakorlati lag megkezdődöt t a harmadik nagyberuházás, a kőolajfinomító első ütemé­nek építése is. A nlu/nka zö­me eddig tereprendezésből állt. Az idén már lényegesen nagyobb volumenű munka vár a beruházókra és a kivi­telezőkre. Erre az |évre ugyanis mintegy 980 millió forint értékű feladat teljesí­tését irányozlak elő. Ami a városfejlesztést ille­ti, a legteljesebb összhang­ban áll a Gazdasági Bizott­ság határozatával. A TV. öt­éves középtávú városfejlesz­tési ten' súlypontját a lakás­építés és az ehhez kapcsoló­dó létesítmények megvalósí- 'lása képezi. Az 1972. évi terv' csakúgy, mint az idei messzemenően igazodik a rendelkezésre álló pénzügyi flz ötlettől a tettekig fedezethez. Az elmúlt esz­tendőben több mint 500 la­kás épült fel Lcninvárosban, amelyek nagyobb részét az üzemeltetők és a beruházók vették birtokukba. A város előtt álló perspektíva nagy­ságát bizonyítja, hogy a IV. ötéves tervben, annyit fordí­tanak Leninváros fejleszté­sére, mint a második és a harmadik ötéves tervidő­szakban együttvéve. A PÁRTBIZOTTSÁG fel­hívta a figyelmet arra, hogy a hármas ipari komplexum megvalósítása, a város gyors ütemű fejlesztése, a gazda­ságpolitikai célkitűzések tel­jesítése a politikai munka minden területén az eddigi­nél nagyobb hatékonyságot, következetességet, egységes cselekvést, irányítást és ellen­őrzést kíván a helyi párt-, állami, társadalmi és gazda­sági szervektől, A legfonto­sabb feladatnak a X. párt­kongresszus és a városi párt­értekezlet határozatainak végrehajtását kell tekinteni. S minden további munkát az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi állásfogla­lása és határozata szellemé­ben kell végezni — hangsú­lyozta egyebek között a Le- ninvárosi Pártbizottság. Zárszámadás Mezőkeresztesen Az Aranykalász Tsz eredményei Gazdag, s az eredményeket reálisan értékelő zárszám­adást tartott a rnezökeresz- tesi Aranykalász Termelő- szövetkezet. Az egyik legré­gebbi, s egyúttal megyénk legnagyobb, 10 850 holdon gazdálkodó termelőszövetke­zetének eredményeit, fejlő­dését nemcsak megyénkben, hanem országosan is figye­lemmel kísérik. Gazdálkodá­suk eredményei, kezdemé­nyezéseik, módszereik sok kisebb gazdaság számára példaképül szolgálnak. A nagy taglétszám miatt két részközgyűlésen megvi­tatott zárszámadás adatai, Kiss Bertalan tsz-elnök ér­tékelése, a felszólalások so­rán megfogalmazott ,vélemé­nyek, gondolatok azt bizonyí­tották, hogy az elmúlt esz­tendőben valóban példamu­tató, követendő eredménye­ket ért el a hírek Aranyka­lász Tsz. A zárszámadáson szinte minden vonatkozásban fej­lődésről. eredményjavulásról adhatott számot a tsz veze­tősége a tagságnak, összes vagyonuk az előző évi Hű­ről 125, millió forintra növe­kedett. A halmozott termelé­si érték az 1971. évi 92,9 mil­lióval szemben 110.7 millió volt 1972-ben. Gyarapodtak a l.sz tartalékai, s a fejlesz­tési alap 5,1 millióról 9.2 millió forintra növekedett. És az a szám, ami a tagság, a dolgozók részére a legtöb­bet mondott, az egy dolgo­zóra jutó évi részesedés 24 858 forintról 26 786 forint­ra emelkedett. Arra a kérdésre: hogyan, miből adódtak az eredmé­nyek, minek köszönheti ma­gasabb jövedelmét, biztosabb megélhetését, a tsz tagsága, részletes elemzést adptt a zárszámadási beszámoló. So­kat fejlődött az előző évben még „döcögő” kerületi rend­szer. Jobb volt a munka szervezése, nagyobb volt a kerületek önállósága. Ezek eredményezték például azt, hogy a növénytermesztésben magasan túlszárnyalták a tervezett átlagokat. Búzából például 2.529 hold átlagában 22 mázsás, tavaszárpából 601 holdról 23,80 mázsás át­lagtermést takarítottak be. Az állattenyésztésnek is si­került 39,2 milliósra terve­zett árbevételét több mint 42 millióra teljesítenie. Juhász Péter, a Mezőkö­vesdi járási Pártbizottság titkára, aki zárszámadási felszólalásában elmondotta, hogy a járás 16 termelőszö­vetkezete eredményesen zár­ta az 1972-es gazdasági évet, így jellemezte a mezőkeresz- tesi Aranykalász Tsz-t: — A jók között is a leg­jobb eredményeket érték el. A tsz fejlődésének dinamiká­ja nagyobb, egyenletesebb a járási átlagnál. Sok új kez­deményezés, bátorság és kö­vetkezetesség jellemzi az Aranykalász Tsz tagságát és vezetőit. A jövőre nézve pedig az volt a legbiztatóbb, legmeg­nyugtatóbb ezen a zárszám­adáson, hogy nemcsak az eredményeket, a jót ismer­tették, hanem még behatób­ban foglalkoztak a gyenge pontokkal, a tennivalókkal. Elmondtál-:, hogy még többet várnak az állattenyésztéstől, elégedetlenek a kukorica 20 mázsás átlagtermésével, fo­kozottabban kell gépesíteni. /És nagyon sok szó esett a tagság, a dolgozók munka­kedvét ösztönző tennivalók­ról, így a nők munkájának könnyítéséről, a fiatalságot vonzó szórakozási lehetősé­gek megteremtéséről, a mun­kahelyi megbecsülésről es a továbbképzési lehetőségek­ről. Mindarról szó volt, ami az egész tagság ügye, amit érté­kelni, amiről dönteni, hatá­rozni kell ezen a legfonto­sabb fórumon, a közgyűlé­sen, A megye legnagyobb termelőszövetkezete ebben is jó példát mutatott, * A közelmúltban tartotta meg zárszámadó közgyűlését a ricsei Üj Esztendő Terme­lőszövetkezet is, ahol a veze­tőség beszámolt az 1972-ben végzett munkáról, a gazdál­kodásról, az egyes üzemágak tevékenységéről es a kisegítő üzemek tennivalóiról. Jónak értékelték a termelőszövet­kezet elmúlt évi munkáját. A tagság megelégedéssel hall­gatta a legfontosabb szám­adatokat, melyekből kitűnt: egy munkaegység értéke 42 forint, az egy főre eső évi részesedés pedig több mint 19 ezer forint ebben a közös gazdaságban. n. *. A televízió népszerű mű­sora, a Fórum adta az ötle­tet Her nád nem éti-Hern ad­kak községben arra, hogy a Hazafias Népfront kezdemé­nyezésével és irányításával rendszeres klubfoglalkozáso­kat, Fórum-találkozókat ren­dezzenek. A kérdezők a köz­ség lakói, a válaszadók pe­dig a helyi tanács, a terme­lőszövetkezet, a Hazafias Népfront, a párt- és KJS2- szervezet vezetői. Az ötletet a televízió ad­ta, az itteni Fórum azonban több egyszerű kérdés-felelet „műsornál”. Valóban klub- foglalkozás, kötetlen beszél­getés a község és a tsz ered­ményeiről, gondjairól, fej­lesztési elképzelésekről, egyé­ni problémákról, egyszóval minden, olyan dologról, ami a falu lakóit foglalkoztatja. Legutóbb például a helyi vonatkozású témák mellett az árrendezésekről, az új tanácstörvényről és a tavaszi tanácstagválasztásokról be­szélgettek. Egy korábbi klub- íoglalkozátkm az MSZMP KB noyemberi határozatairól be­szélgetlek. A kezdeményezés meglehe­tősen friss ahhoz, hogy elég­gé ismert legyen a lakosság körében, így a Hernádiak­ban kéthetenként, s a Németi­ben hetenként megtartott foglalkozásokon eddig 20— 25-en vettek részt egy-egy alkalommal. Nehezíti a szer­vezők, rendezők dolgát, hogy megfelelő helyiséggel sem rendelkeznek. Ezt a gondot hamarosan sikerül megszün­tetniük. A hernadnémetiek kezde­ményezéséhez talán még any- nyit: akik az eddigi összejö­veteleken részt, vettek — fiatalok és idősebbek egy­aránt — nagyon lelkesen be­széltek róla, jónak és hasz­nosnak tartják. A találko­zók segítséget adnak mind az egyéni, mind pedig a kö­zös gondok, problémák meg­oldásához. Érdemes lenne más közsé­gekben, falvakban is követ­ni a németiek példáját. (n—n) A Borsodi Vegyikombinát Szekszárdi Gyáregysége a hazai pvc-böl műanyag ajtókat, falburkoló- és válaszfalelcmeket gyárt- Az olasz automata gépsoron évente 60 ezer darab műanyag ajtót állítanak elő. Újai lehetőségek A se.»km u n kas bi^on y it vb n y mcgsxerjfiéséiios nyújt újabb kedvező lehetőségeket a felnőt­teknek a munkaügyi miniszter most megjeleni utasítása. Közismert tény, bogy nép­gazdaságunk egyes területein jelentős szakmunkáshiam}yaJ küzdenek, ezért vált sziiksfrv gessé, hogy a felnőtt korüájk képzését, — elsősorban a • njts- hezen benépesíthető szakmájá­ban — megfelelő intézkedések - kel ösztönözzek. Szükségesnél látszott továbbá, hogy a jelen­legi munkaviszonyban nem álló felnőttek — különösen a háztartásbeli nők — is bekap­csolódhassanak a munkáskép- zésbe, amivel egyúttal nuövftjr belő a szakképzett, nők ará­nya is. j Az esztergályos, öntő, he­gesztő, kőműves, sütőipari és néhány más szakmában a jö~- vőben az eddigieknél lényege­sen kedvezőbb feltételeké?«, bt/-* tosttanak a felnőtt korúak kép- . zésére, így példán! a vállala­tok dolgozóik részére egyéves intenzív szakmunkásképző tan-1 folyamot szervezhetnek, amely- , nők sikeres elvégzése után a résztvevők szakmunkásvizsgál ■, (ehetnek. Mód nyílik arra' is. hogy a másféléves szakmai gyakorlattal rendelkezni, mun­kaviszonyban álló felnőílek * féléves konzultációs tanfolyam elvégzése után szakmiBnká*. vizs­gát, tehessenek, míg az egyé­nileg felkészülök az eddigi • 4 éves szakmai gyakorlat brlycH a jövőben már két. és fél; év után jelentkezhetnek srrafcmm)- kás vizsgára. , A szakmák többségében cn- : gedély kérése nélkül — ‘ né hány szakmában külön engr- déllyel — az általános iskola1 hatodik osztályát végzettek *is jelentkezhetnek szaknrunkiü.s*- vizsgára, amennyiben a rpár^ említett gyakorlattal, ifiéivé:, tanfolyami végzettséggel rén-i d cikáznék, s 20. életévüket > be-, töltötték. Az utasítással a munkaügyi1 miniszter átmenetileg megszi­gorította az úgynevezett ..di­vatos, túlnépesedett” szakmák- . ban (autószerelő, kozmetikus,'* női és férfi fodrász stb.l • a ' felnőttek képzési lehetősége it,' Mivel a felnőttek eddig szak­munka sképcsflést csak munka- viszony keretében szerezhettek/, ez — főleg a háztartásban dől-, gozó nők szamára — hátrányt jelentett. Az utasítás most megadja a lehetőséget sza­mukra, hogy x megjelölt szak­mákba bekapcsolódhassanak a fefoőitek* vnlamety szakmun­kásképző tanfolyamában. A ^ szakmunkásképző iskola a tan­folyam résztvevőivel tamilóyi- sr.onyt létesít. A résztvevő a szakmunkásképző utolsó évfo­lyamára előírt ösztöndíjban részesül; ezenkívül jogosult ^az adott szakmákban előírt ÖHjr- töndij-kiegészrtésre, és véle valamely vállalat társadalmi tanulmányi ösztöndíj-szerződési is köthet. • x Egy igazgató portréjához A/ ntir/o'tin ,lcm ''-ár­az l£*d/;gdlO kózikpár_ n ázott ajtók mögé. Az író­asztalt csak munkaeszköznek tekinti, ha ideje engedi, a legszívesebben a gyárba megy, a kemencékhez és hengerállványokhoz, az épü­lő, vagy már befejezett beru­házásokhoz, az emberek kö­zé. Meg-megáll, nézelődik és beszélget. Kérdez és felel. Mindig őszintén és nyíltan. Nevén nevezi a gyereket, s vele is így beszélnek a mun­kások. Értik egymást. Néha csak fél szavakból hámozzák ki a gondokat, bajokat, de együtt tudnak örülni a sike­reknek is. Nincs olyan munkahely, ahol ne ismernék. Még a ta­nulógyerek is tudja, hogy 6 a gyár vezetője, ha robosztus alakba feltűnik valahol. Nem titkolják, kimondják kere­ken: szeretik a főnököt, aki tud szigorú is lenni, ha kell, de aki minden igyekezetével azon van, hogy — a törvé­nyes lehetőségeknek megfe­lelően — az utolsó betűig ér­vényt szerezzen annak, ami jár. Helyettese, a műszaki „vo­nal” gazdája, Molnár elv­társ fogalmazta meg: — Mindig azt nézi, hogy az emberek meg legyenek elégedve. S ezt nem csak hangoztatja, tesz is érte, Égj' alkalommal, üzemi körséta után azt mondja nem hivatalos, de komoly beszélgetés során: — A hengerdében igen nagy a meleg. Csinálni kel­lene valamit. Szerinted mii? Addig f.csürték-csa várták” a problémát, míg elhatáro­zásra nem jutottak. Egy kis módosítás a szellözőberende- zésen, egy kis újítás a hen­gereknél a lemezhajlitáshoz, s máris könnyebb a munka, S még valami, ami meglepe­tés volt a melegüzemi dol­gozóknak is: a sör ... Eldöntötték: műszak vé­gén minden dolgozó kap egy blokkot, amire megihat egy pohár, vagy üveg jó hideg italt, a gyár számlájára. Hí­re ment ennek, de senki nem háborgott: ha nekik, akkor nekünk is. Mindenki tudja, hogy a kemencék melleit egy műszak sokszor felér kettő­vel is... Az általános tapasztalat Borsodnádasdon, a lemez­gyárban: a közérzet jó, az emberek ragaszkodnak a munkahelyhez, szívükhöz nőtt az üzem, olyanok ők — s ez nem frázis — mint egy nagy család. — Ebben igen nagy szere­pe és érdeme van az igazga­tónknak! — mondják itt is, ott is, bármerre jár az em­ber) S hogy mi az alapja a jó közérzetnek? Arra is kész a számokkal illusztrált válasz. — A mérleg még nincs kész — mondja a műszaki igazgatóhelyettes. — Előzetes számításaink szerint a nyere-, ség 97 millió forint lesz. Hogy hány napot fizetünk, azt még nem tudom ... — S a mostani tervek? — Kilencszázhúsz millió forintnak megfelelő termelé­si értéket akarunk elérni, ami hat százalékkal több a tavalyinál. S mindezt első­sorban a termelékenység emelésével, tehát kisebb lét­számmal. Nem arról van szó, hogy bárkit is elbocsátanának. Szó sincs erről. De sokan nyug­díjba mennek. Ugyanakkor, ahol indokolt, átcsoportosí­tanak, tehát a munka he­lyes megszervezését sem hagyják ki a számításból. Mint ahogy arra is ügyelnek, hogy a „borítékba tehető” pénz helyes elosztásával, az anyagi ösztönzés adta lehe­tőségeket is messzemenően kiaknázzák. Nemcsak fize­tésemelésről, hanem jutal­mak, prémiumok kiosztásá­ról van szó, amit mindig kellő időben adnak. Ha úgy adódik, az igazgató „nem fá­zik” kiutalni a megérdemelt pénzt hónap, vagy év ‘-köz­ben is. bármikor. Erre mond- ja a helyettese: ' J — Az öreg Dár.us kincsé!' . is kiosztaná, ha tehetné..1. ’ Nagyvonalúság? Helyes ér­telmezésben igen. Követen­dő munkastílus? Igen, az,, ,S. mindezt nemcsak • ilyen;. ügyekben, hanem a legráaér. sahb műszaki, gazdasági. , technológiai feladatok meg­oldásánál is követi. Ha otja-j tesznek az asztalára egy , tervrajzot, amin módosítani’''1' kell, meghallgatja a magva-;,, i rázatot. azt mondja. — Pajtás! Mi ndezér r<j|é *fc vagy a felelős. Vnii a ínjsr-: I náró! és előnyéről e!móári>v'> tál, azzal egyetértek Mlím- addig, amíg nem térsz el sg- , • merre a kivitelezésben, ' én bízom benned libben maradnak. még nem volt példa, hogy valakit — mert másként csi­nálta azt, amiben megegyez­tek — felelősségre kellett volna vonni. A kölcsönös Vi- 1 «alom nagy' kincs, olyan' • tönző, amiről senki mondhat le. S ha vulaki: gyen bármilyen magas ton. ismeri a saját ..karfák^ j tali”, s ezt nem takargat jA-: tudálékossággal, vagy a rá- * ' bízott hatalom oááljával, akkor beosztottaival együtt nagy' tettekre képes és h iva­tott. Mindezek jellemző:,- » Borsodnádasdon kialakult munkastílusnak, amelynek, egyik megtestesítője az 'igaz­gató: Gyárfás János X Tolh Ferenc ’ <*

Next

/
Oldalképek
Tartalom