Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

1973. febr. 13., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 9 Ötszáz éve született Kopernikusz A LENGYELORSZÁGI To­run város lakóinak bizonyo­san emlékezetes marad feb­ruár 19-e; ekkor ünnepli a város nagy szülöttének, Ko- pei-nikusznak 500 éves szüle­tésnapját. Megünnepli ezt az évfordulót az egész lengyel nép is, emlékezik nagy fiára, aki a lengyel tudománynak halhatatlan érdemeket szer­zett. De ez az évforduló nem­csak a lengyelek ünnepe: Ni­colaus Copernicus emlékének adózik a tudományos világ, az UNESCO az 1973-as évet Kopermkusz-enilékévnek nyilvánította. Mi volt az, amit Koperni­kusz tett, mi volt az, amivel olyan érdemeket szerzett, hogy közel félévezred távolá­ból is adózunk emlékének? Kopernikusz a csillagászat forradalmát indította el, a modern csillagászat első úttö­rője volt, olyan világkép meg­alapozója, mely végtelen táv­latokat nyitott a kutatók előtt. Hatását érezte a gya­korlati élet éppúgy, mint pél­dául a fizika fejlődése is. Az a kor, amelyben Koper­nikusz élt, a reneszánsz kora, az a kor, amelyről Engels ezt mondja: „Olyan kor volt ez, melynek óriásokra volt szük­sége, s óriásokat is nemzett, a gondolkodás, szenvedély és jellem, a sokoldalúság ás tu­dás óriásait." Európa a középkor nyo­masztó világából ébredezett, az egyház tekintélye, mely gúzsba kötötte a gondolko­dást, a tudományt, megingott. A fejedelmek, a gazdag pol­gárságra támaszkodtak, gyak­ran maguk is közülük kerül­tek ki, fényűző udvartartá­sukban maguk köré gyűjtöt­ték a tudósokat, művészeket és tehetséges mestereket, aki­ket nagy becsben tartottak. A pompázó udvarokban a görög és arab gondolkodókat tanul­mányozták, s az egyházi sko­lasztikus filozófia helyett a szabad gondolkodás hívei voltak. A nagy felfedező utazások, a világkereskedelem felvirág­zása és irányának változása a tengerhajózás biztonságát, a navigáció nagyobb pontos­ságát igényelte.' Ehhez első­sorban csillagászati számítá­sok kellettek; a pozíció meg­határozásához ugyanis a boly­gók helyzetének minél na­gyobb pontosságú megállapí­tása szükséges. A hajózás csillagászati táblázatait Pto- lemaiosz nézetei alapján ké­szültek. Ptolemaiosz tanítása megfelelt az egyháznak; a bibliával összhangba volt hozható, mert a Földet he­lyezte a világegyetem köz­pontjába. Ptolemaiosz szerint az álló Föld körül különböző körpályákon keringenek a Nap és a bolygók. Az egyház­atyák szentül hittek benne, mert kézenfekvővé tette a Föld kivételes helyzetét a vi­lágegyetemben; összeegyez­tethető a teremtés gondolatá­val és a földöntúli égi világ létezésével, a túlvilág gondo­latával. Mert másnak kell az égnek lennie, mint a Földnek és a csillagok ennek a túlvi­lágnak a ragyogását jelentik. A biblikus világkép, melynek középpontjában az ember élt, kristálybura-égboltozat alá zárva (geocentrikus világkép) a nagy gondolkodók kétkedé­sét váltotta ki. E kétkedés hirdetése, az egyházi hivata­los nézetektől való legcseké­lyebb eltérés azonban az ink­vizíció haragját — a máglya­halállal való fenyegettetést vonta maga után. KOPERNIKUSZ 1473. feb­ruár 19-én Tomiiban szü­letett. Bolognában csillagá­szatot, Páduában orvostu­Kopernikusz dományt. Fémárában jogot tanult; kánonodéként töltöt­te élete legnagyobb részét Frauenburgban, melyet a német lovagrend ellen meg kellett védelmeznie, s ezért foglalkozott hadügyi és köz- igazgatási kérdésekkel is. Szóval éppoly sokoldalú volt, mint kortárs nagyjai. Mégis legtöbbet a csillagá­szati kérdéseket tanulmá­nyozta, mintegy harminc éven át. Üj nézeteiről ba­rátait 1507-ben értesítette, de könyvbein megjelentetni osak élete végén merte; 1543-ban halálos ágyán pil­lantotta meg művét „Az égitestek forgásáról”. Ebben szakított mindazzal, amit eddig tanítottak s az egy­ház magáénak vallott, tűz­zel, máglyával védelmezett A Kopermikusz-fe lállította világképben a Nap áll a vi­lágegyetem középpontjában s körülötte kör alakú pályá­kon keringenek a Földdel együtt a bolygók (heliocent­rikus világkép), s mindazt amit állított, számítások­kal követte. De még ő sem tudott elszakadni teljesen a régiektől s ezért beszél kör­pályákról, mert a régiek szerint a kör és a gömb a legtökéletesebb. A világ- egyetemet is zártnak tekin­ti igaz, hogy végtelen nagy­nak. Ezt mondja „A világ­egyetem nagysága olyannyi­ra óriás, hogy a Föld távol­sága a Naplói éppenséggel észrevehetetlen nagyságú az állócsillagok szférájához ké­pest". Kopernikusz alapján vég­zett navigációs számítások lényegesen pontosabbak voltak, mint az eddigiek. De nem is ez a közvetlen gyakorlati haszon adta el­méletének jelentőségét. Üj utakon indította el a tudo­mányt, mely a valósághoz közelebb vezetett.. Letaszí­totta a Földet trónusáról s oiyan közönséges bolygóvá tette, mint a többiek. Meg­szüntette az égi és földi anyag különbözőségébe ve­tett hitet, a világ anyagi egységére mulatott rá, s ki­tárta a végtelen mindenség kapuját. És ezen a kapun lépett át Giordano Bruno a világok sokaságában való hittel, s azzal a bizonyos­sággal, hogy ebben lakott világok is léteznek s a csii- Xagvilág valóban végtélen. Szilárdan állt Kopernikusz tanítása mellett, ezért is kellett máglyára lépnie. Gallleii, miután meggyőző­dött távcsövével, hogy a Holdon is hegyek s völgyek vannak, mint a Földön, s felfedezte a Jupiter boly­góit, Kopernikusszal együtt hirdette, hogy nem valami csodálatos égi anyagból Vannak az égitestek; meg­győződött Kopernikusz ta­nításának igazáról s ezért került az inkvizíció börtö­nébe. De Kopernikusz nyomán indult el Kepler is. aki kor­rigálva állításait, kimutatta, hogy a körpályák helyett ellipszis pályákkal kell szá­molnunk. így Kopernikusz heliocentrikus világképének bizonyossága még mélyebbé vált. De sem Kopernikusz, sem Kepler nem tudott vá­laszt adni még a csillag­mozgások miértjére. Hogy a csillagok miért éppen olyan pályán mozognak, mint ahogyan Kopernikusz és Kepler leírták, arra Newton adott választ erő­tanával, gravitációs elméle­tének felállításával. Száza­dunk elején azonban Eins­tein ismét csak visszatért Kopernikusz és Kepler le­író jellegű rendszeréhez, amikor kimondta, hogy nem is szükséges semmiféle erő­hatást feltételezni a bolygó­pályák magyarázatához, ezek következményei a Nap körüli tér görbültségének. ÍGY MUTATKOZOTT MEG Kopernikusz termékenyítő hatása még évszázadok táv­latából is, s ezért méltó arra, hogy születésének ke­rek félévezredes évforduló­ján a késői utódok róla meg­emlékezzenek. DALA LÁSZLÓ 9Mrií' A kopernikuszi heliocentrikus világkép korabeli ábrázolása V. Klimovk's Merész felajánlás Intézetünk kollektívája ki­tűnően viselkedik. Mi vol­tunk a kezdeményezők, az élenjárók. Hogy miben ? Elsőnek határoztuk el, hogy ..nem fogjuk kínozni az álla­tokat, a mardarakat, a boga­rakat”. És ezt kérem be is tartottuk. Hírünk eljuttoi a televízióig. Egy adásban szin­te áradoztak rólunk. És ki volt az első. aki elhatározta, hogy megtanulja a Tejút­rendszertől 42 fényévre levő csillagocska nomád lakóinak a nyelvét? Természetesen mi! A mi kedves kis kollektívánk. Er­ről még az újságok is beszá­moltak. Mi szerveztük az „Éjfel után nem ordibáiunk-huli- gánkodunk” mozgalmat is. Ebben eleinte sokan nem hit­tek. A hitetlenkedők számára speciális összejövetelt ren­deztünk. Ejféli huszonnégy óráig énekeltünk, zajongtunk, de ej fél után egy mukkot sem hallattunk. Fedor Fedorics. az igazga­tónk nyilatkozott a rádiónak is. Elmesélte, hogy milyen mély némaságról tettünk ta­núbizonyságot. Kezdeményezéseinkért a trösztnél is tisztelték kollek­tívánkat. Minden negyedév végén prémiumot kaptunk. Újévkor pedig elnyertük a vándorzászlót is. Két évig le- győzhetetlenek voltunk Bé­kességben éltünk. Ám Szundovszkij nem tar­tott ki a végsőkig. Az egyik gyűlésen szót kért. És kapott is. Kiment a szónoki emel­vényre. ivott az igazgatónak odakészített pohár vízből és ekképpen kezdett szónokolni: — Azt ajánlom, hogy a kö­vetkező negyedévre vegyük Alacsony vízállás fel vállalásaink közé azl is, hogy munkahelyünkön néha dolgozunk is, hogy- ne felejt­sük el egészen a munka fo­gásait! Meghűlt mindnyájunkban a vér. A gyűlésünkön ugyanis ott voltak a tröszttől és kép­viseltette magát a sajtó is. A főnökség kitörő tapssal fogadta az indítványt. Az új­ságírók jegyeztek a notesze­ikbe. Nekünk pedig ezután nem volt más választásunk, mint megszavazni a válla­lást. Most aztán nyögjük is. Majdnem mindennap nekünk is úgv kell dolgoznunk, mint mindenki másnak. És ráadá­sul kizárólag a fizetésért. Ju­talmak, prémiumok nélkül. Már-már hasonlítunk egy normális, hétköznapi kollek­tívára. Iliilllliilliillilllliillliiiiilillliililil 5 r/ •• i >• •• 1 Különös | | eset | = •— Amikor megkértem = E a férjemet, hogy pszichi- 5 — éterhez járhassak, eluta- ~ E sított — jelentette ki = — Mrs. Josclte Neu) York- E = ban a válóperén. • ~ — Mivel indokolta ezt? E = — kérdezte a bíró. ­= — Vállat vont és azt 3 5 mondta: engem egyálta- 5 = Ián nem zavar, hogy egy E § kicsit bolond vagy! ­mi in 1111 ni mi 11 mim iiiiiihiiiiiii A Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki kara nappali tagozatán 1953-ban végzett gépész­mérnökök 1973. augusztus 24-én, 25- én Miskolcon (ártják 20. éves találkozójukat. Kérjük évfolyamtársain­kat, hogy címüket a Ne­hézipari Műszaki Egye­tem gépészmérnöki kar dékáni hivatala címére (3515, Miskolc, Egyetem- város) küldjék meg. A MÁV Területi Egészségügyi Központ igazgató-főorvosa (Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky u. 45.) palvázatot hirdet Miskolc székhellyel három ló vasútüzemorvosi állásra Illetmény az E. 105—108. kulcsszám szerinti alap­bér és munkahelyi pót­lék. Az orvos és családtagjai a MÁV-dolgozókat meg­illető utazási kedvez­ményre jogosultak. A MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATAL pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére — Igazgatási ügyek intézésében gyakorlott jogi végzettségű férfi dolgozót 40 éves korig, — Építőipari technikumot végzett, jó szervező és nyilvántartó készségű férfi munkaerőt 40 éves korig, — Gép- és gyorsíró munkaerőt A pályázatokat a végzettség megszerzésének időpont- feltüntetésével — az eddigi gyakorlatot leíró szöveg­gel, 1973. március 11-ig, kizárólag saját kezű írással kell az Idegenforgalmi Hivatal, Miskolc, Pf.: 137 címre pos­tán elküldeni. Előzetes személyes tárgyalásokra, csak külön kiküldött meghívás alapján kerül sor. IPARI ÜZEMEK, ÜZEMAGAK! 1973-ra szabad kapacitásunk van az alábbi bérmunkák elvégzésére: Keménykrómozás (max. 600 mm hosszúságig, 200 cms alapterületig: Precíziós öntés (0,7—0,8 kg-os súlyhatárig) Süllyesztékes kovácsolás (rúdanyagból, 0,2—3 kg-os súlyhatárig) Hőkezelés, edzés (6000 mm hosszúságig, 2,5—3 kg-os súlyhatárig) Barnílás (feketités lúgos oldatban) Érdeklődés, és információ: FÉG, FEGYVER- ÉS GAZKÉSZÜLÉKGYÁR áruforgalmi osztályán Telefon: 476-024, ügyintéző: Rakottyai Agnes Műszaki tanácsadás a termelési főosztályon Telefon: 276-127, ügyintéző: Radványi J. gyártásvezető Levélcím: 1440, Budapest, IX., Soroksári út rt” Telex: 22-42'3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom