Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

1973. február 4., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 7 Tokaji képeslap EMLÉKEZETES eszten­dőbe lépett 1973-mal Tokaj. A kilencszázadikba azóta, hogy neve először felbuk­kant, a történelemben. Nagy Lajos király krónikása, Kálti Márk gyönyörű ini­ciálékkal és minialúrákkal ékes müvéből és más for­rásokból megtudhatjuk, hogy Salamon király a kc- mcji csatában megverte öccse, Géza herceg seregét, aki „összes vitéze elvesztő­vel hagyta csak abba a har­cot, s Kólájánál átkelve a Tiszán”, Tokaj várában ta­lált menedékei. A kéneji vereség egész pontosan 1074. február 28- án történt, így a lelkes to­kaji lokálpatrióták valami­vel korábban, már ez idén megrendezik a híres tele­pülés 900 éves jubileumát. Tehetik, hiszen ez a vidék már sokkal előbb is lakott terület volt, Anonymus króniákja szerint ugyanis Tárcái vezér azon a helyen, ahol a „Budrug” a Tiszába torkollik, földvárat épített, s azt Hímesudvarnak ne­vezték. Ettől kezdve alig volt történelmünknek olyan ese­ménye, amelynek hullámai fel ne csaptak volna Toka­jig. Pusztították a tatárok, dúlták a törökök. Birtokol­ta Czudar Péter bán, Deb- rői István kincstartó, Bran- kovics György szerb despo- la. Szép fehér márványtáb­la hirdeti a Bethlen Gábor utcában, hogy falai közt királyjelölő gyűlést is tar­tottak 1520 októberében; ekkor nyújtotta al Szapo- lyai Jánosnak a l'üzéri vár­ban őrzött koronát Perényi Péter koronaőr. Magáénak mondhatta Tokaj várát Bocskai István, Bethlen harcban, a Tanácsköztársa­ság és a második világhá­ború idején is. A felszaba­dulás után gimnázium, ke- reskcdőiskola, hajóállomás, szociális otthon, különféle Gábor, Thököly Imre, majd pedig a Rákócziak. Közben pár hétig Tokaji Ferenc pa­rasztjai tartották hatal­mukban a várat, akiktől rettenetes pusztítás, öldök­lés, perzselés közben fog­lalták vissza Tokajt a la­bancok. Siralmas ének, Cantio flebilis de periculo Tokajensi, örökíti meg az' 1097-i hegyaljai parasztfel­kelés megbosszulásának szörnyűségeit: Kiált Tokaj vára, jajgat Patak vára, Kinek most hallatik rettenetes jaja ... Később a pataki várban lakó osztrák labanc arisz­tokraták birtoka lett To­kaj, s fontos szerepet ját­szik történelmünkben ez­után is: a 48-as szabadság­gazdasági és kulturális in­tézmények létesültek To­kajban. A vízügyi igazgató­ság és az BMÁSZ üzemhá­zat épített, nemrégiben pompás új pártházat kapott, befejezéshez közeledik az autószerviz építése, s több- emeletes lakóház enyhíti hamarosan itt is a lakás­gondokat. így készül a nagy múltú városka, a világhírű bor történelmi földje a 900 éves jubileumra. Féléves prog­ramot készítettek c ritka évforduló megünneplésére, s amint Tömői Miklós ta­nácselnök tájékoztatott ben­nünket, a központi ünnep­séget május 1-én tartják az új pártház tanácskozótermé­ben, s ettől kezdve minden hétre esik majd egy-egy je­les politikai, kulturális és sportesemény. Hangversenyek, irodalmi színpadi és néptáncegyütte­sek, kórustalálkozók műso­rában gyönyörködhetnek majd a helybeliek és a ven­dégek. A Tiszán vízi karne­vált, kajak-kenu versenyt rendeznek, a kiállítások egész sorát nyitják meg Somogyi József Kossuth- díjas szobrász, Benc József romániai, kolozsvári álla­mi-díjas festő, a szabadkai képzőművészek és mások alkotásaiból. Felavatják Tetlkács Tibor hrd'-'nmas dombormű-kompozícióját, s bemutatják müveiket a '20 éves tokaji művésztelep vendégei is; A Magyar Bé­lyeggyűjtők Országos Szö­vetségének ritkaságai és a bortémájú grafikáknak a kiállítása teszi még gazda­gabbá, színesebbe a jubile­umi esztendő programját. Idén ünnepli a gimnázi­um is fennállásának 20. év­fordulóját. Ebből az alka­lomból szeptember 23-án ünnepséget rendeznek, cs felavatják az. iskola név­adójának. Tokaji Ferencnek a szobrát. Végül, október 13-án vidám szüreti felvo­nulással és újabb műsorok­kal zár’-’’- az ünnepségek sorozatát. AZ EMLÉKEZÉS melen­gető lázában ég a Tisza- parti városka. A posta ju­bileumi bélyegzője már el­készült, s az. 1973-as esz­tendő első napjától kezdve hirdeti is köralakú feliratá­val : Tokaj 900 éves ... Családi ünnepségek új társadalmi tartalommal Megyei szinten is, de or­szágos viszonylatban is kez­deményezői voltak az ózdiak a társadalmi ünnepségek, szertartások rendezésének. A szocialista embertípus, a szocialista életközösség ki­alakításának egyik megnyil ­vánulási formája, hogy Oz- don mindinkább szakítanak a hagyományos egyházi ce­remóniákkal. A bensőséges családi ünnepségeit társa­dalmi, . mozgalmi tartalom­mal tölti meg a lakosság. Számok bizonyítják, hogy évről évre szaporodnak a névadók, a társadalmi es­küvők ünnepségei, mind többen kérik a gyászszer­tartások, búcsúztatások tár­sadalmi megrendezését. Az elmúlt években már olyannyira megnőtt az ilyen jellegű igény, hogy a városi tanács társadalmi ünnepsé­geket rendező bizottsága csak nehézségek árán tudta azt kielégíteni. A városi ta­nács végrehajtó bizottsága 1971 decemberében fogadta el a társadalmi ünnepséget és szertartásokat szervező iroda működési szabályza­tát. A szervező iroda 1972. április 15-én kezdte műkö­dését. A tanács vb elbírál­ta, majd jóváhagyta az iro­da szolgáltatásainak és azok ellenértékének javas­latát. Gyakorlatilag az iro­da az ünnepségek megren­dezésével levette a gondol a családok válláról, a megál­lapított ellenérlék befizeté­se alapjá-> „mindent” elin­téz. Ez év február 1-vel újból úttörő munkára készül az ózdi szervező iroda. Először az országban terjeszti ki hatáskörét a járás területé­re, Az erre vonatkozó meg­állapodást az Ózd városi Tanács V. B. elnöke, vala­mint a B.-A.-Z. megyei Ta­nács Ózd járási Hivatalá­nak elnöke már aláírta, kö­zösen meghatározták a'tár­sadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező iro­da a járás területére szóló működési szabályzatai, a közös fenntartásra vonatko­zó rendelkezést. A tanács vb a megállapodást a ta­nácstörvény 12. paragrafusa 3. bekezdése alapján jóvá­hagyta. A megállapodásban rész­letesen megfogalmazást nyert azoknak a szolgálta­tásoknak mennyisége, szín­vonali elvárása, amelyet a járás községeiben az iroda köteles, biztosítani. Ezen fe­lül azok számára, akik a járás területéről társadalmi ünnepségeiket Ózdon kí­vánják megtartani, az iroda az igényelt szolgáltatások figyelembevételével köteles megredezni. A szervező iroda a továb­biakban vállalta, hogy ta­pasztalatait, jól bevált gya­korlatát felhasználva, mód­szertani segítséget nyújt a községekben a társadalmi ünnepségek szervezésében, bemutatókat tart, zenei, irodalmi anyaggal, forgató- könyvvel, magnószalaggal segíti a községek anya­könyvvezetőit, propaganda­anyaggal latja cl őket, szó- nokképző tanfolyamokat, szervez. Készít egy mintarendez­vényről 8 milliméteres mód­szertani kisfilmct, diafilme­ket és azokat a községek rendelkezésére bocsátja, se­gíti a szervo hálózat kiala­kítását. A járási hivatal vi­szont a megállapodás értel­mében átutal az Ózd városi Tanács pénztárába 100 OOt) forintot az idei költségek fedezésére. Vinczc Zoltán Szcndrői Árpád a DIGÉP dolgozója autodidakta mo­tion sajátította e! a szobrász mesterséget. Művészetét reprezentálják érmei, s plakettjei, kisplasztikái cs szobrai. Képünkön: Fiú portréján dolgozik. Fotó: K. Pál János „Vágyuk: megismerni a világot!” IDEGENVEZETŐ JELÖLIEK KÖZÖTT Molnár Béla Ifjúsági Ház. 11. emeleti 5-ös terem. Az ajtón kis cetli: Expressz idegenvezetői tanfolyam. A kényelmes fotelokban 18— 20 íiatalabb-idősebb ifjúsá­gi idegen vezető-jelölt. Ép­pen hazánk külpolitikájáról hallgatnak előadást, A szü­netben néhányukat arra kérem, mondják el, miért akarnak idegenvezetők len­ni, miért jelentkeztek a több hétig tártó, rendsze­rint a késő estt órákig tar­tó. fárasztó előadássorozat­ra? * A fiatalok közül első lá­tásra idős korával tűnik ki Benőcs Bertalan. Néhány perces beszélgetés után ki­derül. mennyire lenyűgöző, színes egyéniség. — Az. Expressz borsodi irodájának vezetője, régi ismerősöm. Sebők Gyula hívta fel a tanfolyamra a figyelmemet. Jelentkeztem, s megfeleltem a felvételi vizsgán. Szívesen járok ide. pedig sátorai iaújlv’lvi va­gyok. Ma például már nincs vonatom vissza, itt alszom, Miskolcon. — Szeret utazni? — Ho"" szeretek-e?! Be­jártam úgyszólván egész Európát, s nagyon megsze­rettem. Eddig már három IBUSZ-csooortot is vezet­tem külföldre, úgy. hogy némi gyakorlattal már ren­delkezem az idegenvezetés­ben. Megkönnyíti helyzete­met. hogy német, és orosz nyelvből államvizsgáztam, angolul, franciául, olaszul írok-ol vasok, jobban-kevés­bé beszélek. — Mit vár a tanfolyam­tól ? — Szeretném sikeresen elvégezni, s aztán — utaz­ni! * Erdős Klára miskolci. A Szentoéteri kapui gyermek­rendelőben dolgozik. sok miskolci édesanya régi jó ismerőse. — Miért szeretne idegen­vezető lenni? — Már elvéreztem az Ex­press belföldi idegenvezetői tanfolyamát is. Ez nehe­zebb, de nekem is meg­könnyítette helyzetemet, hogy több nyelvet ismerek. Beregszászon születtem, oroszul, ukránul, angolul jól beszélek. Jelenleg tol­mácsképzőre is járok. Sze­retném megismerni a vilá­got. * Klára mellett nyúlánk fiatalember ül, P. Szabó Endre, kazincbarcikai pe­dagógus. — Tulajdonképpen mér­nök vagyok. A Szovjet unió­ban végeztem. Donyeckben. jelenleg pedig a kazincbar­cikai 112-es Szakmuskás- képzö Intézetben tanítok. Feleségem orosz. így min­den évben járok a Szov­jetunióban. A nyári kéthó­napos tanítási szünet után kedvező feltételeket terem', az utazáshoz, s n"st már majd az idegenvezetésbe; is, amire nagy izgalommal, lelkesedéssel készülök. X ion két hetet az anyóso- méknál töltünk, s aztán ta­lán kapok egy csoportot, amelyet vagy itthon, vagy külföldön kalauzolhatok * Furcsa, de az idegenveze­tő-jelöltek között akad olyan is, aki nem vágyik külföld­re. Kedves, őszülő hajú. szemüveges asszony, aki ar­ra kér, hogy a nevét ne em­lítsem. Miskolc környékén él, műszerész fiát, és lányát egyedül neveli. Szovjet ál­lampolgár. — Moszkvai vagyok, n Detszkij Mir (Moszkva köz­ismert, hatalmas gyermek- áruháza — a szerit. meg­jegyzése) közelében laktam. A gyerekek roppant büsz­kék, hogy' idegenvezető le­szek. Én nem vágyom kül­földre. Itthon szeretnék szovjet csoportokat kalau­zolni. * Az utolsó beszélgető part­ner alacsony termetű, sza­kállas szimpatikus fiatal­ember. Valcsev János, a December 4. Drótművek tmk-részlegének autósze­relője. — Az apám bolgár, így érthető, hogy perfekt, be­szélem a bolgárt, de isme­rek más nyelveket is. Na­gyon szeretek utazni. Tu­dom, az idegenvezetés nem könnyű munka, hiszen a külföldi csoportok tagjai, vagy a hazaiaké is sok kérdést tehetnek fel. De az­ért járunk ide, hogy' jól fel­készüljünk. Bejártam kocsi­val úgy szólván egész Eu­rópát, s érthető módon, sok­szor járok Bulgáriába. Vége a szünetnek, kezdő­dik a következő előadás, ta­nácsrendszerünkről, válasz­tási rendszerünkről. A há­romhónapos tanfolyamon sok mindent meg kell ta­nulni. Nyikcs Imre NOTESZLAPOK 1. Kora délután. Ónszinü az ég, havat ígér. Hideg van. Az emberek fázósan, kelletlenül toporognak a megállóban. A türelmetle- nebb.ie egymás után szívja a cigarettát, mások apró léptekkel rótt sétát tesznek, de sokan a szürkére fakult bérházak közé zárt kis tér­re figyelnek. Izgalmas csa­ta tanúi. Négv tizenéves pvorek — itt a Kilián Gim­názium tőszomszédsá sában — rá se hederít a zord idő­járásra. Önfeledten űzi. hajtja a labdát az asztal fe­lett, pinpongoznak. Az ütő a kézben szakava­tottan lendül. A labda pat­tan, hosszan, egymás után, aztán a kezdésben csere kö­vetkezik. Az egvik, a piros- sapkás kételkedik. Kifogá­sait. szóvá Is teszi. Párost játszanak. Gyorsan meg­egyeznek. Közben elered az eső, ké­sőbb hó is keveredik az ég csatornáinak ajándékába. A fiúk — négyen — egy pil­lanatra felnéznek a magas­ba, a felhőket kémlelik, s aztán, hajrái! Tovább!... Mintha sietnének kihasz­nálni minden percet, amit a természet engedélyez a szá­mukra ehhez a szabadtéri pingpongjátékhoz. Mert ha leesik a hó (csal; jönne már!), akkor nem pattanhat a labda. De helyébe más öröm és játék lép: a szán­kó, a sí, a jég, a korcsolya... Nem lesz nehéz a váltás. Végre! Az autóbusz nagy ívben kanyarodik a meg­állóba. A járdaszegély pil­lanatok alatt üres lesz. Min­den utas útrakelt. S mire a belvárosba érkezki a járat, zsúfolt az utastér. Ismerősöm magával csa­logat. — Gyere! — mond­ja — kelten rövidebb az út. Na, meg itt ez az ön­gyújtó is, már nincs benne egy grammnyi gáz. Az egyik udvarban meg is töltik. S míg ő az „öngyújtó műtétjére” vár, a hosszan elnyúló, zárt udvarban akad látnivaló is bőven. Két kutya „viaskodik” egymás­sal. Az egyiknek akkora a termete, hogy a másik, a játszótárs kétszer is kitelne belőle. Farkasszemet néz­nek egymással. Félméternyi színes kábel miatt „vitáz­nak”. Az egyik vége szürke, a másik vége fekete a ku­tya szájában. Egy ideig ugyanazon a nézeten van­nak : nem engednek a hu­szonegyből. Vajon, melyi­kük lesz a győztes? Szinte mozdulatlanul áll­nak. Lábuk mereven ka­paszkodik a betonjárdához, csak szőrük borzolódik. Ebben a pillanatban be­csapódik az ajtó. Az ön- gvújtós ismerős érkezett meg, ami egy pillanatra a viaskodók figyelmét is le­kötötte. Ezt használta ki a kisebbik kutya és uccu ne­ki!... S kezdődik a kerge­tőzés, játékosan a város kő- rengetegében. 3. A diósgyőri városközpont­ban a két. impozánsan el­nyúló házsor között altkora a sár, hogy... Erre nincs kifejezés. Igaz. hogy még tart az építkezés, az is igaz, hogy véglegesen nincs ér­telme járdát készíteni, a tervek ezt későbbi időpont­ban szabták meg. De ha már benne vagyunk nyakig a sárban és a mondanivaló­ban is, engedtessék meg szóvátenni: nincs egy icike- picike gazdája a lehetetlen­né vált helyzet orvoslásá­nak?... Több száz ember, gyerek, öregasszony, öreg és fiatal kérését tolmácsoljuk: akire tartozik az ügy, pró­báljon meg egyszer esős időben átevickélni ezen az útszakaszon ... T. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom