Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

1973. jón. 17., szuvda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 kapcsotatbai? interfű dr. Csikós, Mag?y Bétával, az Országos Anyaga és Árhivatal elnökével A január 3-án bevezetett árintézkedéseket a dolgozók zöme megértette. Az üzeme­ket, intézményeket, bányákat, tsz-eket járva elmondják az emberek: tisztában vannak vele, miért emelkedett bizo­nyos termékféleségek óra. Többen szóvá tették azonban, s erről tanúskodnak a szer­kesztőségünkbe érkezett leve­lek is, hogy nyugtalanok a burkolt áremelés miatt. Ezekre a fölvetésekre az alábbiakban közöljük dr. Csikós Nagy Bélának, az Or­szágos Árhivatal elnökének a politikai vitakörben meg­jelent nyilatkozatát. Kérdés: Milyen konkrét intézkedések történtek és várhatók a hurkolt áreme­léssel kapcsolatban? — Válasz: A gazdaságirá­nyítási rendszer reformja előtt a hatósági árrendszer­ben a burkolt áremelések több formájával találkozhat­tunk: 1. Olcsóbb áruk he­lyett — más elnevezéssel — drágább cikkeket hoztak for­galomba, természetesen aránytalanul magas áron. 2. A keresett olcsó áruk eltűn­tek, azaz az áru összetétele II mim ii Az utóbbi években az idő­járás többször is nehéz fel­adatok elé állította a mező- gazdasági szakembereket. A mezőgazdászok most ismét nehéz leckét kaptak: 1972. decembere az évszázad leg­szárazabb évutója volt. A talaj jóformán sehol sem ka­pott csapadékot. Sajnos, az ország nagy részén az ősszel sem volt elegendő a nedves- ségutánpótlás. Egyelőre, természetesen, a szakemberek sem tudják megmondani, mennyire ká­rosítja a gabonákat a hóta­karó hiánya és az éjszakai órákban helyenként mínusz 10—12 fokos hőmérséklet. Annyi bizonyos, hogy a leg­több gazdaságban az őszi-téli hetekben szépen megerősö­dött a búza. Miután az or­szág legnagyobb búzatermő vidékein a hideget jól tűrő szovjet Bezosztája fajtát ve­tették el, remény van rá, hogy a búza nagyobb károk nélkül viseli el a „különle­ges” telet. Alapiépítő bányászok A budapesti Láncúidnál levő alagút rekonstrukciós munkáiban részt vesznek a dorogi aknamélyítők is. A fővárosi beruházók már j^l ismerik a nagy szakmai ta­pasztalatokkal rendelkező bányászokat: korábban az alagút felszíni területét víz­telenítették. rendbehozták a vízvezető vágatokat is. Csak­nem két esztendeig dolgoz­tak itt. A mostani megbízatás egy­ben a korábbi jó munka el­ismerését is jelenti a bányá­szok számára. Ezúttal bent, az alagútban távolítják el a régi szigetelő rétegeket, egy­ben előkészítik a munkaterü­letet az újak számára is. Je­lenleg csaknem százhetven dorogi aknamélyítő dolgozik az alagútban. változott. 3. Az ár változat­lan maradt, a minőség azon­ban romlott. A reform előtt az árstatisz­tika nem vette számításba a burkolt árdrágításokat, így azok a. jövedelem és az élet­színvonal tervezése során sem szerepeltek a figyelem­be veendő tényezők közölt. Pedig kihatásuk számottevő volt: becslésünk szerint évente egy százalékkal emel­ték a fogyasztói árszínvona­lat. A gazdaságirányítás re­formja követte a vállalati ön­állóságot az árak kialakítá­sában és változtatásában is. Így elvileg megszüntette a. burkolt áremelések okait. A vállalatoknak ugyanis, költ­ségeik növekedésekor — vagy más, indokolt esetben — módjuk, lehetőségük van rá, hogy áraikat nyíltan változ­tassák. A burkolt áremelés azonban (például a minőség rontása) a gyakorlatban máig sem szűnt meg teljesen, bár számszerűen ritkábban for­dul elő. Ez tette indokolttá, hogy a reform bevezetése után is — különböző intézkedésekkel — megakadályozzuk a burkolt áremelést. A keresett olcsó áruk „eltűnésének” megaka­dályozására hozott kormány- határozat például arra köte­lezi a Belkereskedelmi Mi­nisztériumot, hogy gondos­kodjék a boltokban kötelező­en árusítandó, olcsó cikkek jegyzékének összeállításáról, s biztosítsa a megfelelő ellá­tást. Ennek ellenére — meg­állapításaink szerint, az ol­csó cikkekből mennyiségi és minőségi vonatkozásban egy­aránt zökkenők, problémák vannak. Az utóbbi időben gyakor­lattá vált a minőség ellenőr­zése. Ennek nyomán a kü­lönféle áruk kategóriájában általában javult is a minő­ség. Különösen hatékony se­gítséget jelent a kereskedel­mi minőségi ellenőrzés a for­galomba hozatal előtt és a forgalmazás során egyaránt alkalmazott kontrollal, s ez­zel számottevően hozzájárul a burkolt áremelések csök­kentéséhez. Az Országos Anyag- és Árhivatal szintén kezdeményező lépéseket tesz, hogy megfelelő összhang le­gyen az ár és a minőség kö­zött. A minőségrontós elleni fel­lépésben hatékony eszköz­nek ígérkezik, hogy a Bünte­tő Törvénykönyv módosítása szerint törvényes előírások tiltják és büntetik a minősé­gi előírások megszegését; egyébként á burkolt áreme­lést sehol, senki sem tekint­heti valamiféle bocsánatos bűnnek. Mindezen túl előfordulnak olyan „nyílt” áremelések is, amelyeket a vásárlók burkolt árdrágításként könyvelnek el. Ilyen, egyebek közölt — és minden nyíltságuk ellenére joggal sorolhatók a burkolt áremelés összegei közé — a ,,névváltoztatás”, a lényegte­len apró módosítás, amely­nek nyomán az ár esetleg nem is lényegtelenül emel­kedik. Megjegyzem viszont, hogy egyes esetekben forgal­mi adó-rendszerünk a hasz­nálati termék-növekedést meghaladó mértékben emeli a termék árát. Az ilyen in- dokolaljanul magas árak, il­letve árváltozások azonban a reform bevezetése óta nem maradnak rejtve: ezeket az árstatisztika — az árváltozá­sok mérésekor — számba ve­szi és kimutatja. Adott tehát a lehetőség arra, hogy ezt fi­gyelembe vegyük a jövedel­mek, s. általában az életszín­vonal tervezése során, továb­bá az előirányzatok megvaló­sulásának mérésekor. Mindenesetre a szigorúbb kalkulációs irányeflvek beve­zetésétől azt várjuk, hogy az ilyen árváltozások is mini­málisra csökkenjenek. A for­galmi adórendszer egyes aránytalan adótételeinek megszüntetésére a következő években kerülhet sor — fe­jezte be válaszát dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. F. L. 1970-ben hagyta jóvá a Gazdasági Bizottság az Ózdi Kohászati Üzemek 2 milliárd forintos beruházását, a fo­lyamatos acélöntőmű és az automata rúd-dróthengersor építését. A nagy beruházás üteme ikét év elteltével, de különösen az utóbbi hóna­pokban lelassult, aminek az oka az volt, hogy az építő­ipari áremelkedések miatt jelentős költségtúllépés mu­tatkozott. Az árkorrekciókat figyelembe véve a két fon­tos ipari létesítmény beru­házási költsége megközelíti a 3 milliárd forintot. A Gazdasági Bizottság egy hettel ezelőtt döntött az óz­di beruházás ügyében. Jóvá­hagyta a munka folytatását, s a többletköltségek miatt további hitelt biztosít a vál­lalatnak. Így remény van rá, hogy a folyamatos acél- öntőmű a tervnek megfele­lően, az év közepén meg­kezdheti az üzemszerű ter­melést. Ma, január 17-én fontos esemény színhelye • lesz Ózd. A kohászati üzem és a folyamatos acélöntőmű építésében részt vevő kivi­telező vállalatok képviselői találkoznak, egyeztetik a ter­veket, elképzeléseket, s szer­ződéssel erősítik meg a fo­lyamatos acélöntőműre vo­natkozó határidő betartását. A folyamatos acélöiifőmii vasszerkezete már áll. az alapo­zási munkáknál azonban másfél hónapos a késes Fotó: StTohmaycr László Ui tápszergyár Több mint 200 millió fo­rintos beruházás valósul meg Nyugat-Magyarország nagy tejtermelő vidékén. Körmen­den épül fel ugyapis az Egyesült Gyógyszer- és Táp­szergyár új létesítménye: egy korszerű tápszergyár. Az új üzem nagycsarnoka már készen áll. Márciusban megkezdik a Dániából vásá­rolt modern berendezések, gépsorok szerelését. Az épülő lápszergyárban korszerű technológiával állítják majd elő a már ismert és a ha­zánkban eddig még nem gyártott tápszereket. A vál- j lalat szakemberei már kidől- ! gozták a termékek „recept­jét” és gyártási módját. Száz brigád — egy célért Kis üzemben nagy értékeli ÖL éve lesz márciusban, hogy a kurilyáni bányairoda egykori épületében üzemet rendezett be a Kazincbarci­kai Kézműipari Vállalat. Az aránylag kis üzemben rend­kívül értékes munkát végez­gunkban egyedül az Eszak- magyarországi Vegyiművek­ben gyártanak. Mint Hajesz Károl.vné üzemvezetőtől meg­tudtuk, a budapesti és az eg­ri bútorgyár igényeinek ki­elégítésén kívül hazánk va­szőnyegeket, az ülőpárnákat, a napozó ágybetéteket. A habszivacsból készülő áru­cikkek előállításán 33 asz- ■szony két szocialista brigád­ban dolgozik. A vágóikat Tőül Istvánná, a esomagoló­Késziilnck a szép, mintás habszivacsbclétck nek: havi termelési értékük a 3,(i millió forintot is eléri. Itt készítenek ugyanis kü­lönféle árucikkeket a poli­uretánbái, amelyet orszá-' lamennyi vegyi nagykeres­kedelmi vállalatának meg­rendelésére (a kiskereske­delmi egységek számára) in­nen szállítják a gyermek- ágybetéteket, a fürdőszobá­kat Vincze Józseíné irányít­ja: Havi tervüket rendszere­sen 100 százalék fölött tel­jesítik. Fotó: Laczö Száz szocialista brigádve- zelő gyűlt össze a napokban u MÁV Miskolc Tiszai pá­lyaudvaron, hogy értékeljék az elmúlt évben végzett munkát és megbeszéljék az idei feladatokat. Pásztor Zoltán, állomásfö- nök elismeréssel szólott a szocialista brigádok áldozat­kész tevékenységéről, amely­nek nem- utolsósorban kö­szönhető, hogy az állomás az 1972. évi gazdasági ered­ményeit „kiváló szint” felelt teljesítette. A Tiszai pálya­udvaron száz szocialista bri­gádban 783 dolgozó tevé­kenykedik. Húsz női brigád­ban 136-an, tíz KlSZ-brigád- ban (54-en, a nők és a fiata­lok is eredményes munkát végezték vállalásaik teljesí­tésében. Bizonyára nem vé­letlen, hogy a szocialista bri­gádtagok 90 százaléka a „ki­váló dolgozó” jelvény tulaj­donosa. 1972. évvel sikeres eszten­dőt zártak a Tiszai pálya­udvar dolgozói nemcsak a tervek teljesítése, hanem a baleset-elhárítás, a véradó­mozgalom. az újítómozgalom, valamint a kulturális terűié - ten tett vállalásaikban. Pél­dát mutattak társadalmi munkában is. A rakacai üdülő, a művelődési ház, az MVSC-sporítelepen és az ál­lomás különböző területén vállalt 3 ezer társadalmi munkaórát 3 ezer 276 órára teljesítették. Az eredmények mellett a tanácskozáson őszintén be­széltek a még fennálló hi­bákról és hiányosságokról. Hangsúlyozták, hogy a mun­kafegyelem lazítói, a társa­dalmi tulajdon rongálói el­len a továbbiakban is szigo­rúan el kell járni. Eredmé­nyesebb felvilágosító munkát kell kifejteni azoknak a dol­gozóknak a körében, akik még az általános iskola nyolc osztályával nem rendelkez­nek; az utazóközönséggel szemben tovább kell javíta­ni az előzékeny, udvarias magatartást. A szocialista brigádveze­tők egyöntetűen támogatá­sukról biztosították az állo­más vezetőségét, a közös cél eléréséért, hogy vállalásaik maradéktalan teljesítésével ismét elérjék a „kiváló szint”-et. Kis\árdai János Mozgalmas a hercegkúti határ A teli időjárás ellenére is mozgalmas a hercegkúti ha­tár. A Remény Tsz-ben több év gyakorlata igazolta, hogy nem szabad táü „szünetet" tartani, az ilyenkor esedékes munkákat sem szabad halo­gatni, ezeket is idejében ei kell végezni. Nem is kell biztatni a tagságot, még túl­jelentkezés is van a télen esedékes munikákra. Annál is inkább, mert az előző év folyamatos, jó munkája, ki­váló gazdálkodása azt ered­ményezte, hogy most nagyon gazdag zárszámadásra ké­szülnek. Nemcsak r tagság jövedelme, keresete növek­szik. de szilárdul a közös gazdaság, olyan tartalékokat tudnak képezni, amire már biztonsággal tervezhetik a Isz jövőjét. A hercegkúti Remény Tsz lábiáin az elmúlt héten, s folyamatosan ezen a héten is gépek szórják a műtrá­gyát a kalászos területekre, a majorságokból a határba szállítanak minden szerves­trágyát, a nagyüzemi szőlő­ben pedig népes brigádok igyekeznek mielőbb elvégez­ni a téli metszést. Milyeo nfézkotések űriének a barkóit áremeléssel I nagy beruházásról tanácskoznak Szifon

Next

/
Oldalképek
Tartalom