Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-10 / 7. szám
1973. január 10., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 „ Válasz'' cikkünkre Íránydíj- árjegyzékel! Mutálok az üzemben Alacsony az átlagéletkor a farkaslyuki szállítási üzemben. A fiatal szakmunkások rövid idő alatt beilleszkednek a kollektívába. A képen Könnyű Béla autószerelő látható. Fotó: Laczó József Milyen ruhában jár, hogyan tanul? D ecember 21-i számunkban az „Ahápy mester, annyi ár” cí- J mű í-portunkban írtunk I arról, hogy a maszek ja- I vitásokat nehezen, vagy se- I hogy sem tudja eílenőrizni, í akinek elromlik valamije. Jó lenne, írtuk, ha va- j lamilyen táblázatból eliga- j zodhatna az ember .. . | Mintha csak erre vála- j -^.olt volna, az Anyag- és 1 \rhivatal elnökének nemrég kiadott rendelkezése, mely szerint a kisiparosok , árellenőrzése a községi, nagyközségi, városi, vala- i mint fővárosi kerületi ta- j nács szakigazgatási szer- j veinek hatáskörébe tarto- i zik. A termelői és fogyasz- i tói árak ellenőrzésének szi- ; gorítása során a kisiparosok körében is fokozzák az árellenőrzést. j A jövőben nemcsak szi- j "orúbb, hanem gyakoribb 1 ellenőrzés várhatóan to- : vább javítja majd az ára- . kát szabályozó rendelebek „hatásfokát”. A Kisiparosok Országos Szövetségében már felhívták az érdekeltek figyelmét: fordítsanak az eddigieknél nagyobb gondot e rendeletek betartására; a kisiparosok készítsenek szabadáras termékeikről és a •százforintos egységárat .meghaladó ipari szolgáltatásaikról önköltségi, vagy végigvezetett árkalkulációt — s árvetéseiket, bizonylataikat öt évig őrizzék meg. A KIOS,Z-ban felhívták a figyelmet arra is. hogy az árakat a termékeken, vagy kifüggesztett árjegyzékeken tüntessék fel, s jól látható módon helyezzék el az érvényes irány- dij-árjegyzéket is — vagyis azt a táblázatot, amelynek hiányát mi is kifogásoltuk a december 21-i riportban, melynek végén a következőket írtuk: „Mindenesetre, ha mindenki elővenné a táblázatot, már igazodhatna valamihez, akinek baj van az órájával”... de írhattunk volna porszívóról vagy bármi másról is, az óra csak példa volt... Reméljük az új rendelkezések megoldják a gondot. A lakosság ellenőrizheti, hogy a javításért fizetett összeg arányban áll-e az elvégzett munkával. — nyitray — Az Abaújszántói Állami Gazdaság a fiatal mezőgazdasági nagyüzemek közé tartozik, 19G6-ban alakult. Apró, fejletlen gazdaságok jogutódja lett. s így természetesen csak a fejletlenséget örökölhette. Még egy rendes irodaépületet sem kapott elődjeitől. Ami most látható ebben a megyeszerte köz- tiszteletben álló gazdaságban, azt mind a mostaniak teremtették meg. Jelenleg 485-en vannak, s ahogy fiatal a gazdaság, alacsonyabb az átlagosnál a dolgozók életkora is. Nem ritka az egészen fiatal állami gazdasági dolgozó Abaújszántón és a gazdasági központ környékén levő tíz községben. Sok a fiatal vezető. Magyarázat nélkül Hogy a fiatalság miért nem fordít olyan könnyen hátat ennek a mezőgazda- sági üzemnek, arra magyarázat a többi között az a felmérés, amelyet a járási népi ellenőrzési bizottság Végzett. A kérdőív kitöltésre váró rovatai erélyesek, nem tűrnek mellébeszélést, nem hagynak helyet a magyarázatnak. Mennyit költ a gazdaság a’z ötéves terv éveiben kulturális célokra? — tudakolta például a járási NEB. A válasz nem lenne megnyugtató — alacsony a szám —, ha ennek a kulturális ráfordításnak nem lenne meg a stabil háttere, s nem tudnánk azt, hogy 1972-ben például 5(1 400 forintot tett ki a szociális, kulturális és sportcélokra együttesen fordított összeg. Az a néhány ezer forint kissé rosszul értelmezett, a kulturális ráfordításoknak csak egy részét jelenti, hiszen évente csak folyóiratokra költenek 1900 forintot. Ezeknek a folyóiratoknak többsége az ÁG saját klub- könyvtárába kerül. És íme, ez a 933 kötetes klubkönyvtár is ahhoz a kulturális bázishoz sorolható, amelyre nem kérdeznek rá a legaktuálisabb kérdőívek. Arra már igen, hogy u könyvtár- klubban milyen rendezvények voltak, voltak-e egyáltalán rendezvények és mik a következő évek tervei. Nos, tavaly 20 ismeretterjesztő előadás volt, és jó néhány ünnepi rendezvényi Nem sorolandók ide azok a nagyobb események, amelyekkor a klubkönyvtár kicsinek bizonyult és a községi művelődési ház adott- otthont például a gazdaság most már országszerte megismert, kitűnő énekkarának. Küllöldi, hazai utak Vitatott dolog, hogy kultúra terjesztése az, ha egy vállalat, szövetkezet, intézmény külföldi tanulmányutat, vagy csak egyszerűen külföldi utat szervez dolgozóinak, tagjainak. A szó szakszerű értelmében talán nem, de mindenképp a művelődést szolgálja valameny- nyi abaújszántói. perei, rát- kai fiatal, középkorú, vagy idős embernek, ha eljut Bécsbe, eljut a tengerpartra, vagy megismeri az ország műkincseit. Tavaly öt belföldi és három külföldi IBUSZ-utat biztosított dolgozói számára az állami gazdaság. Az első. közös pénzből fedezett utak persze elsősorban arra jók, hogy az .utazásélmény később arra buzdítsa az embereket, hogy saját megtakarított pénzükön akarjanak megismerni' idegen népeket, kultúrákat. így a vállalat, gazdaság kulturális alapja még hasznosabbra, a művelődésnek még intenzívebb formáira marad. S egy mondat a közeli tervekből: szakkörök ala* kulnak, ifjúsági klub létesül. Fehcr-íekclc öltözők A gazdaság 'nem örökölt épületeket 1966-ban. Ez akkoriban gond volt, ma talán szerencsinek tulajdonítják. ha arra gondolnak, hogy korszerű a süvegestanyai szarvasmarhatelep, a szántói gépműhely, a her- nádcécei telep, az új. zárt konstrukciós sertéstelep pedig ‘mezőgazdasági látványosság. De ezeknek csak szociális vonatkozásáról szólunk ezúttal. Ami épült, úgy épült, hogy vele együtt húzták falait a munkásszállónak, a fehér-ieketa öltözőnek. s.z étkezőnek is. A legelegánsabb ruhájában mehet dolgozni a szarvasmarha- tenyésztő. a sertésgondozó, a gépszerelő, mert amikor az üzembe ér, tiszta szekrénybe zárhatja ruháját, majd a higiéniai szabályoknak megfelelően, meleg vízben fü- rödhet, felöltheti a gazdaságtól kapott munkaruháját, s a műszak elteltével frissen fürödve veheti fel utcai öltözékét. Munkahelyére és onnan haza a gazdaság autóbusza, mikrobusza szállítja, akinek pedig a vonat megfelelőbb, hozzájárulást kap útiköltségéhez. Talán ennyit egy kérdőív ürügyén, amely segít megértetni azt, hogy ebben az abaúji gazdaságban dolgoznak tizenévesek, huszonévesek is, hogy perspektívát jelent egy fiatal mezőgazdásznak ez a munkahely, hogy jól érzik magukat a régiek, egyre gazdagabb lesz a fiatal üzem. 1 : Margitszigeti Nagyszálló Danubius Hotels Téli üdülés I a Margitszigeti Nagyszállóban KEDVEZMÉNYES ARAINK 1973. január 1-tíil—április 1-ig 1 személyre szoba plusz teljes ellátás 170,— Ft 1 NAPRA 1 személyre szoba plusz reggeli és egy főétkezés 130,— Ft Kívánság esetén a budapesti gyógyfürdőkben vendégeink részére gyógyfürdő-kúra lehetőséget biztosítunk. Február hónapban mindennap régi receptek alapján készülő magyaros vacsorák. Szezonnyitó farsangi bál január 27-én. Legyen Vendégünk a Margitszigeti Nagyszállóban. Telefon: 111-000. Viz, víz, víz! Szerte az országban, különösen Budapesten és Miskolcon vízhiány van — olvashatjuk az újságokban. S hogy ez mennyire így van. ki-ki maga is tapasztalhatja. A miskolci Kuruc utca egyik bérházának nyolcadik emeletén lakó kismama elpanaszolta: picinyének a fürdővizet a harmadik emeletről viszi fel naponta. Az ilyen és az elvhez hasonló gondok arra késztetik a tudósokat: vizsgálják meg. vajon elegendő víz van-e bolygónkon, hogy az embermilliók szomját elolthassa? Lehetséges-e. hogy a források kiapadnak és golyóbisunk körül kiszárad a föld? Mit tehetünk, hogy a lehető legjobban használjuk ki az életnek ezt a fontos es becses alkotóelemét? Két szovjet mérnök: B. Losaev és M. Mon in a a Yok- rug Svcía emui szovjet folyóirat hasábjain megkísérelte, hogy választ adjon. * A régi rómaiak naponta es fejenként még csupán néhány liter vizet fagyasztottak, manapság p-- dig a modern nagyvárosok minden lakójára 180 liter vízfogyasztás jut naponta. De még ez is csekélység a modern ipar vízszükségleteinek méreteihez. Néhány példa: 1 tonna tégla előállításához 2 tonna víz, 1 tonna acél előállításához 300 tonna víz, 1 tonna műszálhoz pedig ezer tonna víz szükséges. A tudósok viszont kimutatták. hogy a föld vízkészletének jelentés része ..elszivárgóit” a sztratoszférába. Geofizikai rakéták a földtől 400 ezer méter távolságra hatalmas hidrogénfelhők létét mutatták ki. Egyes hidro- lógusok úgy vélik, hogy bolygónk. már annyi vizet veszített, hogy eredeti óceánjaiból már semmi sem maradt, s a hidroszféra — a föld vízburka —, teljesen megújho- dott. De még mindig igen sok víz van a földön, tízszer any- nyi az óceán, mint amennyi a szárazföld. A föld kemény burka, vagy kérge is bőségesen. tartalmaz vizet. Becslések szerint a kéreg három méter vastag, bal felső rétege háromnegyed részben vízből és egynegyed részben szilárd halmazállapotú anyagokból áll. Az atmoszféra is igen gazdag vízben. Évente kb. 425 ezer köbméter víz párolog el a föld felszínéről. Ennek nagy része eső formájában visszakerül az óceánokba, de kb. egynegyed része szárazföldre esik. Ez utóbbi mennyiségnek ismét egy része elpárolog, más része pedig a növényzetet táplálja. a harmadik része leszivárog a talajba, ahol föld alatti ereket alkot, vagy a vízgyűjtő-rendszereken át eljut a nagyobb folyókba. A víz eloszlása a szárazföldön rendkívül egyenetlen. A föld legnedvesebb pontja a Himalája déli oldala, ahol az eső teljesen elmosott minden növényzetet, sőt. magát a talajt is. S ugyanakkor a hegység túlsó oldalán, északon, északkeleten, sok-sok mérföld hosszúságban és szélességben sivatag húzódik. Az ember többnvire friss, tiszta vizet használ, és onnan veszi. ahol a legkönnyebben hozzájut, vagyis a foiyókból és más felszíni forrásokból, érintetlenül hagyva a föld alatti óceánokat. Ezért a világ legnagyobb városai vízhiányban szenvednek. Párizsban nemrégiben bejelentették, hogy a közeljövőben már lehetetlen lesz oltani a harmadik emeletnél magasabban támadt tüzet, a víznyomás gyengesége miatt. Tokióban is szigorú vízkor!"Hozásokat szabtak ki a víz felhasználására. A közgazdászok azt javasoljak, hogy a vizek fertőzésének megakadályozásával kell törekedni a vízhiány megszüntetésére. Az angol parlament egyszer felfüggesztette ülését a Themse-folvó- ról a Westminster-oalota ablakain át beszűrődő tűrhetetlen szag miatt. S azóta a helyzet csak rosszabb. Washington folyója, a Polomac szenny csatornává változott, noha másfél századdal ezelőtt a földrész egyik legtisztább folyója volt. Nyugat-Európában a szennyeződés újonnan érinti a Szajnát. Rajnát, a svájci tavakat és más vizeket is. Ugyanez a so-rs vár bizonyos szovjet folyókra, különösen az Ural vidékén. Ilyen példákat, mi magyarok is tudunk mondani. Borsodban elég csak a Sajó vizének, Miskolcon pedig a Szin- va vizének a szennyezettségére gondolni. A víz szennyeződésének meggátlása a nemzetközi hidrogeológiai tudósok legfőbb feladatai közé tartozik. Ebben az irányban • a KGST szakemberei is jelentős lépésekre készülnek. Ám bármennyire is vigyázunk a vízre, az összmennyiség mégis csak kevés. Loszev és Monina azoban már javaslatokkal is előálltak: ismert régi keleti mondás szerint „egy korsó édesvíz többet: ér. mint egy egész sósvizű folyó”. Csak édesvízben van hiány, sósvíz akad elegendő. A közelmúltban. különböző sota- lanító eljárásokkal kísérleteztek. Ezek közül leglényegesebb az atomenergiával történő sótalanitás. Amint az ember tökéletesíti az atomreaktorokat, egyre olcsóbban jut hőenergiához és ezt a hőenergia-többlet et fel has z - nálhatja vízsótalanitó-beren- dezés működtetésére. A Szovjetunióban már épül az első atomenergiával működő víz- sótalanitó Az első atomóriás a Kaspi-tenger mentén egy nagy várost fog ellátni friss \'ízzel. Az Altáj vidékén a Himalája, közelében mérnökök fagyasztással kísérleteznek. ősszel összegyűjtik a sósvizet, amely télen megfagy. s eközben a só leszáll a fenekére, a felső rétegén elhelyezkedő jég pedig elveszti sótartalmát. Turkméniában viszont napenergiával működő vízsótalanítót építettek. Ez az eayszerű szerkezetű berendezés a nan ener«’á"ának segítségével óúít elő öesztilri’t vizet — s így valóságos áldást jelent a sivatagi (üdéknek. ahol bőségesen van napenergia, de annál kevésbé akad friss édesvíz. Nos. gondolunk ismét a föld alatti óceánokra. A világ legnagyobb sivataga, a Szahara valójában egv irdatlan nasv tenger felszínén lebest mely több milliárd köbméter vizet rejt magában. Az ennek felszínre hozatalához szükséges energiát előbb- utóbb a napból nyerhetik maid. Magyarország alatt két-bá- romezer méter mélvséere forró vizű tender húzódik. Az ember már hozzá is kezdett ennek a gazdagságnak a kiaknázásához. megkezdődött az Alföld alatti meleg tenger indent összevetve, a föld valójában nem szenved vízhiányban, csupán az embereknek helyre kell igazítania a természet tévedését, és úav kell elosz^- lania a vizet, ahogy azt jó* nak látja. Ámbár — teszik hozzá a szoviet .szerzők —. az emberiségnek óvnia kell ezt a gazdagságot, a föld leeePer- jedtebb és mégis !e°pó'olhatat1.er.3hh kincsét, vaierrűrt legolcsóbb és m°g"s a legértékesebb erőforrásé* F. h. Lcvay Györgyi
