Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
1973. január 9., kedd ESZÄK-MÄGYÄRORSZÄG 3 JFvizsgálat az ózdi járásban Ifire költenek kultúra •• ®< urugyen 9 A közelmúltban az Özdi Járási-városi Népi Ellenőrzési Bizoi&ság széles körű vizsgálatot tartott az ózdi járásban arra vonatkozóan, Hogy a népművelési célokra fordított, (^különböző forrásokból származó anyagi eszközök hogyan szolgálják az üzemi dolgozók és a helyi lakosság közművelődési igényeit. Az anyagi- eszközök felhasználása során kifejezésre jutottak-e a (központi elképzelések, oda kerültek-e a kultúra támogatására elkönyvelt forintok, ahol arra a legnagyobb szükség van. A vizsgálat során a népi ellenőrök a járás hét legnagyobb, legnépesebb községébe látogattak el. Bepillantottak a művelődési házak, a könyvtárak, valamint az üzemek és a termelőszövetkezetek munkájába, kulturális tevékenységébe. Csökkent a támogatás Az ózdi járás helyzete kulturális adottságok tekintetében kedvezőtlen. A művelőr dési házak, könyvtárak épületei, berendezései elavultak, a községekben sok helyen a minimális tárgyi feltételek sincsenek biztosítva. Az alapvető feltételek hiánya miatt természetszerűen az intézmények vonzereje is többnyire alacsony. A mostoha körülmények ellenére a vállalatok, szövetkezetek kulturális célokra fordított kiadásai nem követték arányosan a nyereség növekedését, sőt az elmúlt két évben visszafejlődés tapasztalható. Átlagosan mintegy 15 százalékkal kevesebb összeget fordítottak 1972-ben kulturális célokra, mint 1970- ben. Érdemes megjegyezni a járás legnagyobb üzemének, a Borsodnádasdi Lemezgyárnak a példáját. Két év alatt az üzem szociális kiadásai 61-szeresére, a sportcélokra fordított kiadásai kétszeresére növekedtek, ugyanakkor a kulturális célokra szolgáló kiadások csökkentek. A múlt évben például a vállalaton belül különböző jogcímen felmerülő kulturális kiadások összege 120 ezer forint, ugyanakkor több mint. 40 ezer forintot költöttek vendéglátásra, reprezentálásokra (étel, ital, ajándék). A vizsgálat tapasztalatai szerint a kulturális célokra használó pénzeszközök fel- használása többnyire tervszerűtlen, s anyagiakban általában keveset fordítanak a társadalmi és családi ünnepségek megrendezésére. Külföldi tanulmányutak A kulturális kiadások rovatába elkönyvelt forintok jelentős részét belföldi, vagy külföldi tanul mányutakra fordítják az üzemek és a szövetkezetek. Ennek gyakran .vitatható a szó igazi értelmében vett kulturális célja. A kiadások sokkal inkább jutalom jellegűek. Az ózdi járás vizsgált szövetkezetei 1972-ben például 75 ezer forintot könyveltek el a kulturális kiadások rovatába, ugyanakkor 37 ezer forintot úgynevezett külföldi lanul- mányutakra, kirándulásokra fordítottak. A tanulmányutakon többnyire vezető állás dolgozók vettek részt. A furcsaság kedvéért éi deines megemlíteni, hog volt olyan termelőszövetke zet, amelyik elhunyt tsz-lag jának a temetésére vásárol koszorút is kulturális kiadás ként számolta el. Ezután má: az sem meglepő, hogy a kulturális kiadások rovatába kerül a különböző segélyek, jutalmak összege is. A vadna termelőszövetkezetnél a temetkezési segélyt is itt számolták el. A Bánvölgye Termelőszövetkezetnél pedig 10 ezer forint törzsgárdajutalom szépíti a kulturális statisztikát. A spontaneitás helyett A NEB-vizsgálat tapasztalatai szerint a községekben a kulturális eszközök felhasználásában nem érvényesül a tanácsok irányító, koordináló tevékenysége. A fokozódó szervezési, gazdasági problémák- mellett háttérbe szorul a néoművelési terület, ahol általában a spontaneitás érvényesül. Talán azért is van, hogy a népművelési célokra szolgáló könyvviteli rovatot legtöbb helyen úgy tekintik, hogy ott minden elszámolható, amire máshol nincs lehetőség. A községek kulturális adottságai kedvezőtlenek. Éppen ezért háromszor is meg kellene gondolni, hogy a kultúra támogatására fordított, viszonylag kevés pénzt hogyan lehet célszerűen, hasznosan felhasználni. A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának célja a figyelmet erre a fontos kérdésre irányítani. T. I. Ui gyár épéi/ A Peti Nitrogénművek tőszomszédságában 9 milliárd forintos költséggel új. hatalmas ipartelep épül, ahol műtrágyát állítanak majd clö. Az építkezés jö ütemben halad, már elkészültek a közutak és a vasút építésével, valamint több üzemcsarnok szerelésével. Egyes helyeken pedig már a vegyipari gépi berendezések összeállításán dolgoznak. Képünkön: munkálatok az ammóniaüzem kompresszorosaruokán, háttérben az épülő karba- mid-, valamint az MKT 3-as műtrágyaüzem. líüm tf Az idén öt egyedi nagyberuházás indul, ugyanakkor 23 ilyen beruházás munkálatai fejeződnek be, így a kivitelezés alatt levő egyedi nagy- beruházások száma az év végére a jelenlegi 7(j-ról 58-ra csökken. Az idén készül el a villa- mosenergiu-ipar egyik legnagyobb létesítménye, a gyöngyösi Gagarin Hőerőmű, amelynek építésére, felszerelésére az évek folyamán több mint 8 milliárd forintot költöttek. Másik nagy létesítményünk, a Barátság II. olajvezeték lényegében már elkészült, az eiső 100 000 tonna olajat próbaképpen már sikerrel át is bocsátották rajta. Még a hírközlő berendezések felszereli'« van hátra. Építésének fontos szakaszába jutott a 2-es számú Ajkai Timföldgyár is, ahol a berendezések felét már tavaly üzembe helyezték, s évi 120 000 tonna timföld gyártására máris alkalmas. Az idén a pépek másik fele is működésbe lép. Az idén készülnek el a korábbi kormányhatározatokkal befejezésre már jóváhagyott, de áthúzódó további nyolc beruházással is. Vagyis befejeződik a Dunamenti Hőerőmű I., a Székesfehérvári Szé- lesszalag-hengermű I., a Tiszai Vegyikombinát polietiléngyár.. a Péti Nitrogénművek rekonstrukció, a Halim- ba III., bauxitbánya-nyitás, a Tiszai Vegyiművek Kénsav- gyára, a Lábatlani Vékonypapírgyár és Borsodi Sör- és Malátagyár beruházása. \£* Kis népszámlálás Az országban befejezéséhez közeledik a kis nép- zamláíás, a mikrocenzus. ,z összeírok a munka légivé val végeztek. A komputerek — a kitölti kérdőívek alapján — ra .adnak választ, hogy a cgkérdezel tek — akik ;yan az ország népességeik mindössze két százaiéit képviselik, de a kis nép- ámlálás eredményei a la- isság egészére vetíthetők foglalkozásában volt-e iltozás, illett-e hogyan ala- iltak életkörülményeik. Az óbbi felmérés adataiból az kiderül majd, hogy az óbbi három évben a la- isság mely rétegeinek, cső- írtjainak az életviszonyai iltoztak meg lényegesen. Elsőrendű feladat b utat Ár* ! Aktívaértekezlet ^SZärvasmarfia-program Ernődön NAGYMÜLTÜ, régi, még 3 949 őszén alakult közös gazdaság az emődi Szabadságharcos Tsz. Sikeres és gondokkal teli esztendők váltották itt egymást. A kezdettől, amikor kilenc emődi család tizenkét tagja 102 hold földön megalakította a közös gazdaság magját, nagyon hosszú út vezetett odáig, hogy most vegre azt mondhatják: sikerült kialakítani a gazdaság végleges profilját, a termelés leggazdaságosabb szerkezetét. Az elmúlt gazdasági év. amelynek most készítik a zárszámadását, még sok gonddal járt, de mar a megszilárdulás esztendeje volt. A terveket teljesítették, s a tagság is megkapja a tervezett jövedelmet. Az elkövetkező évektől azonban sokkal nyűgödtabb, biztonságosabb gazdálkodást, termést várnak az emődiek. Vajon mire alapozza ezeket a reményeket Havasi György, a tsz főagronómusa, a nemrég idekerült, tapasztalt szakember? — Termelőszövetkezetünk fő profilja az állattenyésztés, s ezen bélül a szarvasmarhaágazat — magyarázza a fő- agronómus. — 1967-ben kezdődött s az elmúlt évben fejeződött be gazdasagunk hatalmas beruházása, egy 4.'!2 férőhelyes tehenészeti telep építése. Az adottságok, a szarvasmarha-tenyésztés helyi hagyományai és a város, a felvevők közelsége indokolta e profil kialakítását. Hozzáteszi, hogy a nagy beruházás elég sok gonddal járt az elmúlt esztendőkben, s a szarvasmarha-program, a fokozott állami támogatás, az árrendezések a 24-ik órában érkeztek. Most azonban már biztosak a dolgukban, mert minden számításuk azt igazolja, hogy kifizetődő, gazdaságos lesz a szarvasmarhatenyésztés. — Sikerül-e biztosítani a megfelelő takarmány bázist? — Növénytermesztésünkét sikerült átállítani, s az elsősorban az állattenyésztést szolgálja. Például már most 243 hektár lucerna és 115 hektár vöröshere területtel rendelkezünk, s csatlakozunk a kukorica-programhoz is. Az idén már mintegy 120 hektár kukoricával termelünk többet. A Mezőnagymihályi Állami Gazdaság gépei lesznek majd segítségünkre a betakarításban. A modern telepen jelenleg 315 tehén van, de rendelkezésükre áll a megfelelő üszőállomány is. hogy az idén teljesen benépesítsék a telepet. — Igyekszünk minden vonalon a leggazdaságosabb megoldásokat keresni — magyarázza a főagronómus. — ! A tehenészeti telep környékén például kialakítanak egy rét-legelő bázist. Ennek öntözését is biztosítani akarjuk, ha másként nem, akkor csőkutas öntözéssel. A telep kettős hasznosítású lesz, hús és tejtermeléssel foglalkozik, de gondos, szakszerű tenyésztői munkát is folytatnak benne. A tenyésztői munka során tejre szelektálnak, mert hiszen a jövedelmezőség előfeltétele, hogy elérjék a 2800 literes fejési átlagot. E téren már az idén is történt előrelépés. Tehenenként több mint 200 literrel sikerült növelni a tejtermelést, de ezzel még koránt sincsenek megelégedve. AZ ELMÚLT években — éppen a nagy beruházás mi- j att — kevés pénz jutott a tsz-ben a gépesítés korszerűsítésére. Most azonban már erre is futja az erőből. Igyekeznek komplex technológiákat kidolgozni, s fokozatosan egy-egy növényféleség — idén például a pillangósok és szálas takarmányok — betakarításának teljes gépesítését oldják meg. (P. s.) Mi üfsag a bciyiipari vállalatiknál ? Miskolc helyiipari üzemei az utóbbi időben mind többet hallatnak magukról. Termékeik, .a különböző kooperációk révén eljutnak az ország minden részebe, sőt a határokon túlra is. De a miskolciak elsősorban a lakossági szolgáltatáson keresztül állnak szoros kapcsolatban velük: helyiipari vállalataink 1972-ben is sok millió forint értékű javítást-szol- . gáltatást. végeztek, a vízcsap megjavításától kezdve a tetőszerkezet rendbehozásáig, bár e tevékenység korántsem meríti ki erejüket és lehetőségeiket, Galló Ferenc, a Miskolci Vasipari Vállalat igazgatója elégedett a 72-es évvel: a vállalat munkáskollektívája, elsősorban a szocialista brigádok példamutatásával helytállt,, terveiket túlteljesítették. „Adósságunk senkinél nincs, minden vállalt kötelezettségűn lenek eleget teltünk — mondja az igazgató —, és ami külön örvendetes: a minőségre vonatkozó reklamációk száma is elenyésző a korábbi évekhez képest.” A dolgozók körében jó hangulatot teremt, hogy a tervtúlteljesítésnek megvan a maga nyereség- tartalma, s ez ösztönzőleg hat az idei megnövekedett feladatok ellátására is. A vállalat a vasas szakma területén sokrétű munkát végez: itt készül az országban forgalomba hozott gyermekkocsik nagy része; az ipar részére öltözőszekrényeket, különböző védőberendezéseket gyártanak és a lakossági szolgáltatás is jelentős termelési értéket képvisel. Az évek során ez a vállalat is, mint a többi miskolci helyi ipari vállalat kialakította saját termelési profilját, kialakította piacát, érdekképviseleti körét. A műszaki fejlesztés, a beruházások következtében újabb és újabb erők szabadulnak fel, nem utolsósorban a nyereségérdekeltség szempontjából is újabb és újabb munkalehetőségek után kell nézni. A vasipari vállalat — a korábbi évekhez hasonlóan — ezt az utat az idén is a különböző kooperációkba n látja. Nagy szaktudású hegesztőik. lakatosaik a Magyar Hajó- és Darugyárnak dolgoznak. Több új magyar teherhajó fontos alkatrésze készül Miskolcon, az Üteg utcában ... De a helyi nagyipari üzemek részére is vállalnak bérmunkát, elsősorban a vasszei-kezetek gyártásában. Gond is van persze a vállalatnál: öt év alatt megtízszereződött a termelés: a partnerek is mindinkább elismerik a vállalatot, mely kezdetben csak gyermekkocsikat; gyártott, ma viszont újabb és újabb rendelésekkel keresik meg őket, s hogy a növekvő feladatoknak eleget tegyenek. — Terjeszkedni kellene. Az igazgató reménykedik: talán a Misko'- ci Közlekedési Vállalat ü! telephelyének megépítése után ők is nagyobb területhez jutnak, ahol a jobb munkavégzés feltételeit mindinkább megteremthetik. A Miskolci Vegyesipari Vállalat viszonylag fiatal a helyiipari vállalatok sorában, helyét azonban a gor- dok. problémák ellenére is mindinkább megtalálja. A munka nagy részét itt is a lakossági szolgáltatás teszi ki — mondhatnánk: még jobban, mint a többi vállalatnál. Hiszen olyan kooperációra. mint például a szomszédjában levő vasipari vállalatnak, nincs lehetőség: ebbe talán a javító-szerelő szolgálatot lehetne bevonni. A festés, mázolás, üvegez \ képkeretezés, az autószerviz egyaránt a vállalat profiljába tartozik és tavaly három és fél millió forint értékű lakossági szolgáltatást, végeztek ezekben a szakmákban. az idei tervek szerint ezt. további egymillióval szeretnék megtoldani. Tóth Jóméi, a vállalat igazgatója elmondotta: a javító-szerelő szolgáltatást oly módon is tovább szélesítik, hogy mind több nyugdíjast vonnak be elsősorban az apróbb munkák elvégzésébe. Ez a módszer már a mull évben is bevált. Ami pedig újdonságnak mondható: a kétezer forinton telüli lakás- karbantartást. a vállalat OTP-hitélre is elvégzi. Ouodvári Miklós
