Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-23 / 18. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1973. jan. 23., kedd Meggyilkolták Amilcar Cabralt Meghalt Szabolcsi Bence Második Didiét Szombaton késő este Co- nakr'yban levő száhása előtt meggyilkolták Amilcar Cabralt Portugál-Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlensági Pártjának főtitkárát. Mint Sekou Touré, a Guineái Köztársaság elnöke a Conakry-i rádióban közölte. a portugál gyarmat- tartók bérencei követték el az aljas gyilkosságot. A merénylet közvetlen részvevőit letartóztatták. Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban együttérzéséről biztosította a Portu- gál-Guinea és a Zöldfoki- szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja (PAIGC) vezetőségét Amilcar Cabral, a párt főtitkára meggyilkolásával a pártot ért súlyos veszteség miatt. A Magyar Szolidaritási Bizottság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa táviratban fejezte ki felháborodását és megdöbbenését Guinea, és a Zöldfoki-szigetek Felszabadítása Afrikai Pártja főtitkárának, dr. Amilcar Cabralnak meggyilkolása alkalmából. A magyar társadalom mély megdöbbenéssel és felháborodással értesült arról, hogy az afrikai nemzeti felszabadító mozgalom és rüggstlen- ségi harc világszerte becsült és kiváló harcosát, a nagyszerű forradalmárt, dr. Amilcar Cabralt orvul meggyilkolták. Napjaink történelmének egyik fontos tényezője a nemzeti felszabadító harc, amely számos ország függetlenné válását tette lehetővé, és földünk millióinak szolgáltatta vissza az emberi méltóságot Afrikában és más kontinenseken egyaránt. Guinea-Bissau és a Zöld- foki-szigetek haladó erői — élén dr. Amilcar Cabrallal , — teljes mértékben, vállalva a nemzeti és történelmi felelősséget, az esrvedi.il lárlntó útra. a nemzeti felszabadító harc út’ára léptek. Meggyőződésünk. hogy az imperializmus sem a tömeges népirtással. sem a forradalmi mozgalom vezetőiének meggyilkolásával nem éri e' cél- iát. ellenkezőleg, a koionlallst a urp'rnat a népi fon ."dalom szétzúzz».’ é« hozzákezd a7. új népi társadalmi rendszer felépítéséhez. Ebben a harcban továbbra is számíthatnak az egész , magyar társadalom szolidaritására és a világ haladó erőinek támogatására. Örökké megőrizzük barátunk. dr. Amilcar Cabral emlékét. aki népeink kapcsolatainak erősítéséért, a szocialista országok és a forradalmi mozgalmak összefogásáért fáradozott — hangoztatja a fenti nyilatkozat, ame-1 lyet tegnap, telt közzé a Ha- j zafias Népfront Országos Tanácsa. a Magyar Szolidaritási1 Bizottság és az Országos Béketanács. „Kertész” volt a neve Régi igazság, nincsen harc áldozatok nélkül és a küzdőknek számolniuk kell azzal, hogy az ellenség nem tétien. Mégis a gyász és a harag együttes hulláma zúdult végig Afrikán, majd a többi kontinensen. amikor megérkezett a tragikus hír: a fekete kontinens szabadságharcának egyik legnagyobb alakja. Amilcar Cabral. a PAIGC, a Portugal- Guinea és a Zöldfoki-sztge- tek felszabadítására alakult mozgalom vezetője politikai orgyilkosok merényletének áldozata lett. Cabral egyike lehetett volna azoknak a nagyon keve- s knek. akik afri'"ni létükre viszonylag )ól élhetnek a portugál gy.,nniiöirodaíOm- ban. A Mundo Poruguese. az úgynevezett portugál világ (így nevezik a lisszaboni ko- lonialisták ..tengerentúli tartományaikat”) vastörvényei egy. csak ezrelékben kifejezhető réteg számára lehetővé teszik a tanulást. Ezelcet assimiladoknak, asszimilál- taknak nevezik, és ha nincs is annyi joguk, mint a fehéreknek, még mindig sokkal több. mint faj- és sorstársaiknak. A negyvenhét esztendős korában megölt Cabral a lisszaboni agronómiái főiskolái végezte el kitüntetéssel. De ahelyett, hogy visz- szatérve Portugál-Guineába, kiszolgálta volna a helyi kiskirályokat, megdöntésükre szervezkedett. Illegális mozgalmi neve sokáig „kertész” volt, részben mezőgazdasági diplomája miatt, részben azért, amit egy híres röp- iratában írt: „A forradalmárnak olyannak kell lennie, mint a jó kertésznek — gondozni az új hajtásokat és irtani az ezekre tekeredö, fojtogató élősdieket". A „kertész” nemcsak hirdette, hanem élte is ezt az életei. Oroszlánrésze volt abban, hogy a mintegy egyliar- mad magyarorsságnyi Porlu- gál-Guineában ma már szin- I te csak a főváros, Bissau < többé-kevésbé biztonságos a . gyarmatosítóknak. De a „kertészt” a jelek j szerint mégsem elsősorban | azért ölték meg a Pide, a hírhedt portugál Gestapo ! ügynökei. Voltak és vannak törzsi, nyelvi, világnézeti ellentétek az angolai, mocam- biquei, bissau-guineai és Zöldfoki-szigeteki ellenállást mozgalomban. Lisszabonban, a Sao B enlo-palolában. Cae- tano miniszterelnök rezidenciáján nagy reményeket fűztek a felszabadító mozgalom belső bomlasztásához. Cabral hirdette a legkövetkezetesebben az anlikolonialisla erők összefogásának gondolatát. Ezért kellett meghalni a „kertésznek”, de a jövő mégis az általa nevelt új hajtásoké. Rövid szenvedés után, életének 74. évében, elhunyt Szabolcsi Bence, kétszeres Kossuth-díjas zenetudós. A Magyar Tudományos Akadémia, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a Magyar Zeneművészek Szövetsége, mély megrendüléssel tudatja, hogy január 21-én, életének 74. évében, elhunyt Szabolcsi Bence, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kétszeres Kossuth- díjas. a Munka Vörös Zászló érdemrendjének és a Munkaérdemrend arany fokozatának kitüntetettje, Herder- díjas, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi In. tézetének igazgatója, a Stu- dia Musicologica főszerkesztője, a Magyar Tudományos Akadémia zenetudományi bizottságának elnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető tanára, a Magyar Zeneművészek Szövetségének alapító tagja, volt elnöke és számos nemzetközi tudományos társaság tagja. A Magyar Tudományos Akadémia, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekinti Szabolcsi akadémikust. Temetése január 26-án, pénteken délután 3 órakor lesz, a Farkasréti temetőben. Elhunyt Síül! : Az MSZMP Miskolc városi Egészségügyi Bizottsága, valamint a vasgyári kórház igazgatósága mély megrendüléssel közli, hogy Simándi László elvtárs, végrehajtó bizottságunk tagja, a vasgyári kórház gazdasági vezetője — 58 éves korában — január 20-án hirtelen elhunyt. Simándi Lászlót az egészségügyi pártbizottság és a vasgyári kórház saját halottjának tekinti. Temetése január 24-én, 14 órakor lesz Miskolcon, a Deszka-temető közterén. MSZMP Miskolc városi Egészségügyi Bizottsága, Simándi László 1921-ben került Miskolcra. Itt végezte iskoláit, s 1938.-ban került az ó-gyárba — a mai Lenin Kohászati Művekbe — mint táppénzszámfejtő. 1951-től 53-ig ö volt az SZTK diós- győrvasgyári fiók kirendeltségének vezetője, 1953 óta pedig a vasgyári kórház gazdaságvezetői tisztét látta el, nagy lelkiismei’etességgel és hozzáértéssel, közmegelégedésre. 1945 óta tagja pártunknak és az egészségügyi szakszervezetnek. Ebben az időszakban különböző párt-, állami és tömegszervezeti funkciókat látott el. Így asgyári kórház igazgatósága többek között húsz esztendeig ő volt a vasgyári kórház pártalapszervezelének titkára. Munkássága elismeréseképpen 1959-ben Munka- érdemérem kitüntetésben részesült, 1988-ban pedig megkapta a Munkaérdemrend ezüst fokozatát, 1970-ben pedig felszabadulási jubileumi emlékéremmel jutalmazták. Simándi László váratlan halála nagy veszteség az egészségügyi pártszervezeteknek és a vasgyári kórháznak egyaránt. Emlékét kegyelettel megőrzik elvtársai, munkatársai, barátai és tisztelői. S parádé véget ért. A tüntetőket szétszórták, a nemzeti gárda és a hadsereg sokezernyi katonája, akik Nixon beiktatásának színhelyét körülvették, lábhoz eresztette a fegyvert. A szokásosnál eseménytelenebb volt az elnök rövid beiktatási beszéde is. Ez általánosságokban mozgott és csak Nixon pekingi, meg moszkvai látogatását sorolta fel a nagy külpolitikai akciók sorában, Vietnam nevét Nixon nem ejtette ki és nem váltak be azok a kegyes jóslatok sem, amelyek úgy vélték: a beiktatás időpontja előtt bejelentik majd a fegyverszünetet. Igaz. a jelek arra mutatnak, hogy érlelődik a megállapodás. Tény azonban, hogy az ünnepség időpontjában tartott .a háború. A parádé véget ért. Megkezdődnek a második Nixon- adminisztráció hétköznapjai — 1976 novemberéig. E hétköznapok alakulását persze erőteljesen befolyásolja majd a külpolitikai helyzet alakulása. Európában ez a négy esztendő a földrész kollektív biztonságánk megszilárdulását hozhatja. Ázsiában bonyolultabb a helyzet, több a kérdőjel. Ám az aligha kétséges, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína viszonyának alakulása lesz ebben a négy esztendőben is döntő hatással Ázsia sorsára. Európában a német kérdés megoldása és ennek politikai következményei; Washington és Moszkva viszonylatában a Nixon—Brezsnyev találkozó és a stratégiai rakétarendszerekről folytatott megbeszélések; Kína esetében az ENSZ-felvétel és a diplomáciai áttörés jelezte a változást. Mindez végső elemzésképpen azt a washingtoni felismerést tükrözte, hogy az Egyesült Államok kénytelen tudomásul venni a megváltozott erőviszonyokat és hatalmi érdekeit az új helyzetben új módszerekkel és taktikával kell érvényesítenie. E szinte drámai változások megszabták az amerikai külpolitika fő irányát a következő négy esztendőre. Ezért általános a vélemény, hogy a második Nixon-adminiszt- ráció éveiben inkább a belpolitika harcai kerülnek majd x’ef lektori énybe! A következő éveket tehát a végrehajtó és a törvényhozó hatalom pozícióharca jellemzi majd. A vitás kérdések elsősorban gazdasági és társadalmi jellegűek. Nagy — és új — probléma az Egyesült Államok energiaválsága lesz. Ma már világos, hogy a következő négy évben rohamosan növekvő behozatalra lesz szükség a gyorsan növekvő energiaigények teljes kielégítéséhez. Ez azért is heves vitákhoz vezet majd, mert óhatatlanul ösz- szefügg az amerikai külpolitikával. Washingtonnak új alapon kell rendeznie viszonyát ezekben az években az arab országokkal, miután (legalábbis rövid lejáratra) csak az arab olaj lehet az energiaválság megoldásának forrása. Hasonlóképpen .a gazdaság és .külpolitika határmezsgyéjén" mozog- ~ kibővített'' Köáös -'Ktic' és Washington kapcsolatának ügye. Nixon arra fog törekedni, hogy az amerikai termékek áttörhessék a kileneek vámfalait. Ebben általános támogatásra számíthat. A módszerekben azonban már sok az eltérés: a kormány inkább a támadásra, tehát a piaci betörésre helyezi a hangsúlyt. Más jelentős érdekeltségek és a szakszervezetek inkább a protekcionizmus, a behozatal korlátozása felé hajlanak. A parádé véget ért. Megkezdődtek a második Nixon- adminisztráció hétköznapjai. A világ hinni szeretné, hogy a következő négy esztendő biztosítja majd a békét nemcsak Vietnamban, hanem mindenütt a földkerekségen. Az egyik angol lap tudósítója írta erről: a világ számába alighanem „négy unalmas évet” jelent majd Nixon második elnöksége. Ehhez csak azt fűzhetjük hozzá: a világnak éppen erre az „unalomra” van szüksége. ... i 1 1 ....................................... 1 ■ M imim ítészül Január 20-án és 21-én rádiókapcsolatot létesítettek a Lunohod—2 automatikus önjáró berendezéssel, amely hetedik napja tartózkodik a Derültség-tengerén. Bekapcsolták a tudományos műszereket és elvégezték a Luno- hod-nak a holdéjszakára való felkészítését. Televíziós és távmérőrendszerrel készített panorámaképek alapján kiválasztották az automatikus berendezés „éjjeli szálláshelyét” és elvégezték az annak elfoglalásához szükséges manővert. A Lunohod—2 fedélzeti rendszerei és tudományos berendezése szabályszerűen működik. A műszerkamrában a hőmérséklet és a légnyomás megfelelő határok között mozog. Az automatikus berendezés folytatja munkáját a Hold felszínén. Alakul! ülés Alakuló ülést tartott a napokban a Vöröskereszt Mezőkövesdi járási Szervezete. Megtárgyalták az elmúlt 4 év munkáját, a további feladatokat, és megválasztották a járási és mezőkövesdi reszortfelelősöket. Az ülés végén kitüntetésekre Jeer ült sor. Athénban folytatódik a terrorper Athénban folytatódik a politikai terrorper. A vádlottakat a „társadalmi és politikai rend megdöntésének kísérletével ’ vádolják. Képünkön: a politikai per leendő elítéltjeinek egy csoportja