Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-23 / 18. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1973. jan. 23., kedd Meggyilkolták Amilcar Cabralt Meghalt Szabolcsi Bence Második Didiét Szombaton késő este Co- nakr'yban levő száhása előtt meggyilkolták Amilcar Cab­ralt Portugál-Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlensági Pártjának fő­titkárát. Mint Sekou Touré, a Guineái Köztársaság elnö­ke a Conakry-i rádióban kö­zölte. a portugál gyarmat- tartók bérencei követték el az aljas gyilkosságot. A me­rénylet közvetlen részvevőit letartóztatták. Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban együttér­zéséről biztosította a Portu- gál-Guinea és a Zöldfoki- szigetek Afrikai Független­ségi Pártja (PAIGC) vezető­ségét Amilcar Cabral, a párt főtitkára meggyilkolásával a pártot ért súlyos veszteség miatt. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa táv­iratban fejezte ki felháboro­dását és megdöbbenését Gui­nea, és a Zöldfoki-szigetek Felszabadítása Afrikai Párt­ja főtitkárának, dr. Amilcar Cabralnak meggyilkolása al­kalmából. A magyar társadalom mély megdöbbenéssel és felhábo­rodással értesült arról, hogy az afrikai nemzeti felszaba­dító mozgalom és rüggstlen- ségi harc világszerte becsült és kiváló harcosát, a nagy­szerű forradalmárt, dr. Amil­car Cabralt orvul meggyil­kolták. Napjaink történelmének egyik fontos tényezője a nemzeti felszabadító harc, amely számos ország függet­lenné válását tette lehetővé, és földünk millióinak szol­gáltatta vissza az emberi méltóságot Afrikában és más kontinenseken egyaránt. Guinea-Bissau és a Zöld- foki-szigetek haladó erői — élén dr. Amilcar Cabrallal , — teljes mértékben, vállalva a nemzeti és történelmi fele­lősséget, az esrvedi.il lárlntó útra. a nemzeti felszabadító harc út’ára léptek. Meggyő­ződésünk. hogy az imperia­lizmus sem a tömeges nép­irtással. sem a forradalmi mozgalom vezetőiének meg­gyilkolásával nem éri e' cél- iát. ellenkezőleg, a koionla­llst a urp'rnat a népi fon ."da­lom szétzúzz».’ é« hozzákezd a7. új népi társadalmi rend­szer felépítéséhez. Ebben a harcban továbbra is számíthatnak az egész , magyar társadalom szolida­ritására és a világ haladó erőinek támogatására. Örökké megőrizzük bará­tunk. dr. Amilcar Cabral em­lékét. aki népeink kapcsola­tainak erősítéséért, a szocia­lista országok és a forradal­mi mozgalmak összefogásá­ért fáradozott — hangoztat­ja a fenti nyilatkozat, ame-1 lyet tegnap, telt közzé a Ha- j zafias Népfront Országos Ta­nácsa. a Magyar Szolidaritási1 Bizottság és az Országos Bé­ketanács. „Kertész” volt a neve Régi igazság, nincsen harc áldozatok nélkül és a küz­dőknek számolniuk kell az­zal, hogy az ellenség nem tétien. Mégis a gyász és a harag együttes hulláma zú­dult végig Afrikán, majd a többi kontinensen. amikor megérkezett a tragikus hír: a fekete kontinens szabad­ságharcának egyik legna­gyobb alakja. Amilcar Cab­ral. a PAIGC, a Portugal- Guinea és a Zöldfoki-sztge- tek felszabadítására alakult mozgalom vezetője politikai orgyilkosok merényletének áldozata lett. Cabral egyike lehetett vol­na azoknak a nagyon keve- s knek. akik afri'"ni létükre viszonylag )ól élhetnek a portugál gy.,nniiöirodaíOm- ban. A Mundo Poruguese. az úgynevezett portugál világ (így nevezik a lisszaboni ko- lonialisták ..tengerentúli tar­tományaikat”) vastörvényei egy. csak ezrelékben kifejez­hető réteg számára lehetővé teszik a tanulást. Ezelcet assimiladoknak, asszimilál- taknak nevezik, és ha nincs is annyi joguk, mint a fehé­reknek, még mindig sokkal több. mint faj- és sorstár­saiknak. A negyvenhét esztendős korában megölt Cabral a lisszaboni agronómiái főis­kolái végezte el kitüntetés­sel. De ahelyett, hogy visz- szatérve Portugál-Guineába, kiszolgálta volna a helyi kis­királyokat, megdöntésükre szervezkedett. Illegális moz­galmi neve sokáig „kertész” volt, részben mezőgazdasági diplomája miatt, részben azért, amit egy híres röp- iratában írt: „A forradalmár­nak olyannak kell lennie, mint a jó kertésznek — gon­dozni az új hajtásokat és ir­tani az ezekre tekeredö, foj­togató élősdieket". A „kertész” nemcsak hir­dette, hanem élte is ezt az életei. Oroszlánrésze volt ab­ban, hogy a mintegy egyliar- mad magyarorsságnyi Porlu- gál-Guineában ma már szin- I te csak a főváros, Bissau < többé-kevésbé biztonságos a . gyarmatosítóknak. De a „kertészt” a jelek j szerint mégsem elsősorban | azért ölték meg a Pide, a hírhedt portugál Gestapo ! ügynökei. Voltak és vannak törzsi, nyelvi, világnézeti el­lentétek az angolai, mocam- biquei, bissau-guineai és Zöld­foki-szigeteki ellenállást moz­galomban. Lisszabonban, a Sao B enlo-palolában. Cae- tano miniszterelnök reziden­ciáján nagy reményeket fűz­tek a felszabadító mozgalom belső bomlasztásához. Cabral hirdette a legkövetkezeteseb­ben az anlikolonialisla erők összefogásának gondolatát. Ezért kellett meghalni a „kertésznek”, de a jövő még­is az általa nevelt új hajtá­soké. Rövid szenvedés után, éle­tének 74. évében, elhunyt Szabolcsi Bence, kétszeres Kossuth-díjas zenetudós. A Magyar Tudományos Akadémia, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a Magyar Zeneművészek Szö­vetsége, mély megrendüléssel tudatja, hogy január 21-én, életének 74. évében, elhunyt Szabolcsi Bence, a Magyar Tudományos Akadémia ren­des tagja, kétszeres Kossuth- díjas. a Munka Vörös Zászló érdemrendjének és a Mun­kaérdemrend arany fokozatá­nak kitüntetettje, Herder- díjas, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi In. tézetének igazgatója, a Stu- dia Musicologica főszerkesz­tője, a Magyar Tudományos Akadémia zenetudományi bi­zottságának elnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola tanszékvezető tanára, a Magyar Zeneművészek Szö­vetségének alapító tagja, volt elnöke és számos nem­zetközi tudományos társaság tagja. A Magyar Tudományos Akadémia, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a Magyar Zeneművészek Szö­vetsége saját halottjának te­kinti Szabolcsi akadémikust. Temetése január 26-án, pén­teken délután 3 órakor lesz, a Farkasréti temetőben. Elhunyt Síül! : Az MSZMP Miskolc városi Egészségügyi Bizottsága, va­lamint a vasgyári kórház igazgatósága mély megrendülés­sel közli, hogy Simándi László elvtárs, végrehajtó bizottsá­gunk tagja, a vasgyári kórház gazdasági vezetője — 58 éves korában — január 20-án hirtelen elhunyt. Simándi Lászlót az egészségügyi pártbizottság és a vas­gyári kórház saját halottjának tekinti. Temetése január 24-én, 14 órakor lesz Miskolcon, a Deszka-temető közterén. MSZMP Miskolc városi Egészségügyi Bizottsága, Simándi László 1921-ben került Miskolcra. Itt végez­te iskoláit, s 1938.-ban került az ó-gyárba — a mai Lenin Kohászati Művekbe — mint táppénzszámfejtő. 1951-től 53-ig ö volt az SZTK diós- győrvasgyári fiók kirendelt­ségének vezetője, 1953 óta pedig a vasgyári kórház gaz­daságvezetői tisztét látta el, nagy lelkiismei’etességgel és hozzáértéssel, közmegelége­désre. 1945 óta tagja pár­tunknak és az egészségügyi szakszervezetnek. Ebben az időszakban különböző párt-, állami és tömegszervezeti funkciókat látott el. Így asgyári kórház igazgatósága többek között húsz eszten­deig ő volt a vasgyári kór­ház pártalapszervezelének titkára. Munkássága elisme­réseképpen 1959-ben Munka- érdemérem kitüntetésben ré­szesült, 1988-ban pedig meg­kapta a Munkaérdemrend ezüst fokozatát, 1970-ben pe­dig felszabadulási jubileumi emlékéremmel jutalmazták. Simándi László váratlan halála nagy veszteség az egészségügyi pártszervezetek­nek és a vasgyári kórháznak egyaránt. Emlékét kegyelet­tel megőrzik elvtársai, mun­katársai, barátai és tisztelői. S parádé véget ért. A tüntetőket szétszórták, a nem­zeti gárda és a hadsereg sokezernyi katonája, akik Nixon beiktatásának színhelyét körülvették, láb­hoz eresztette a fegyvert. A szokásosnál eseménytelenebb volt az elnök rövid beiktatási beszéde is. Ez általánosságokban mozgott és csak Nixon pekingi, meg moszkvai látogatását sorolta fel a nagy külpolitikai akciók sorában, Vietnam nevét Nixon nem ejtette ki és nem váltak be azok a kegyes jóslatok sem, amelyek úgy vélték: a beiktatás időpontja előtt bejelentik majd a fegyverszünetet. Igaz. a jelek arra mutatnak, hogy érlelődik a megállapodás. Tény azonban, hogy az ünnepség időpontjában tartott .a háború. A parádé véget ért. Megkezdődnek a második Nixon- adminisztráció hétköznapjai — 1976 novemberéig. E hétköznapok alakulását persze erőteljesen befolyá­solja majd a külpolitikai helyzet alakulása. Európában ez a négy esztendő a földrész kollektív biztonságánk meg­szilárdulását hozhatja. Ázsiában bonyolultabb a helyzet, több a kérdőjel. Ám az aligha kétséges, hogy a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Kína viszonyának alakulása lesz ebben a négy esztendőben is döntő hatással Ázsia sorsára. Európában a német kérdés megoldása és ennek poli­tikai következményei; Washington és Moszkva viszony­latában a Nixon—Brezsnyev találkozó és a stratégiai ra­kétarendszerekről folytatott megbeszélések; Kína eseté­ben az ENSZ-felvétel és a diplomáciai áttörés jelezte a változást. Mindez végső elemzésképpen azt a washing­toni felismerést tükrözte, hogy az Egyesült Államok kény­telen tudomásul venni a megváltozott erőviszonyokat és hatalmi érdekeit az új helyzetben új módszerekkel és taktikával kell érvényesítenie. E szinte drámai változások megszabták az amerikai külpolitika fő irányát a következő négy esztendőre. Ezért általános a vélemény, hogy a második Nixon-adminiszt- ráció éveiben inkább a belpolitika harcai kerülnek majd x’ef lektori énybe! A következő éveket tehát a végrehajtó és a törvény­hozó hatalom pozícióharca jellemzi majd. A vitás kérdé­sek elsősorban gazdasági és társadalmi jellegűek. Nagy — és új — probléma az Egyesült Államok ener­giaválsága lesz. Ma már világos, hogy a következő négy évben rohamosan növekvő behozatalra lesz szükség a gyorsan növekvő energiaigények teljes kielégítéséhez. Ez azért is heves vitákhoz vezet majd, mert óhatatlanul ösz- szefügg az amerikai külpolitikával. Washingtonnak új alapon kell rendeznie viszonyát ezekben az években az arab országokkal, miután (legalábbis rövid lejáratra) csak az arab olaj lehet az energiaválság megoldásának for­rása. Hasonlóképpen .a gazdaság és .külpolitika határmezs­gyéjén" mozog- ~ kibővített'' Köáös -'Ktic' és Washington kapcsolatának ügye. Nixon arra fog törekedni, hogy az amerikai termékek áttörhessék a kileneek vámfalait. Eb­ben általános támogatásra számíthat. A módszerekben azonban már sok az eltérés: a kormány inkább a táma­dásra, tehát a piaci betörésre helyezi a hangsúlyt. Más jelentős érdekeltségek és a szakszervezetek inkább a pro­tekcionizmus, a behozatal korlátozása felé hajlanak. A parádé véget ért. Megkezdődtek a második Nixon- adminisztráció hétköznapjai. A világ hinni szeretné, hogy a következő négy esztendő biztosítja majd a békét nem­csak Vietnamban, hanem mindenütt a földkerekségen. Az egyik angol lap tudósítója írta erről: a világ számába alighanem „négy unalmas évet” jelent majd Nixon má­sodik elnöksége. Ehhez csak azt fűzhetjük hozzá: a vi­lágnak éppen erre az „unalomra” van szüksége. ... i 1 1 ....................................... 1 ■ M imim ítészül Január 20-án és 21-én rá­diókapcsolatot létesítettek a Lunohod—2 automatikus ön­járó berendezéssel, amely hetedik napja tartózkodik a Derültség-tengerén. Bekap­csolták a tudományos műsze­reket és elvégezték a Luno- hod-nak a holdéjszakára va­ló felkészítését. Televíziós és távmérőrend­szerrel készített panoráma­képek alapján kiválasztották az automatikus berendezés „éjjeli szálláshelyét” és elvé­gezték az annak elfoglalásá­hoz szükséges manővert. A Lunohod—2 fedélzeti rendszerei és tudományos berendezése szabályszerűen működik. A műszerkamrában a hőmérséklet és a légnyo­más megfelelő határok kö­zött mozog. Az automatikus berendezés folytatja munká­ját a Hold felszínén. Alakul! ülés Alakuló ülést tartott a na­pokban a Vöröskereszt Me­zőkövesdi járási Szervezete. Megtárgyalták az elmúlt 4 év munkáját, a további fel­adatokat, és megválasztották a járási és mezőkövesdi re­szortfelelősöket. Az ülés vé­gén kitüntetésekre Jeer ült sor. Athénban folytatódik a terrorper Athénban folytatódik a politikai terrorper. A vádlottakat a „társadalmi és politikai rend megdöntésének kísérletével ’ vádolják. Képünkön: a politikai per leendő elítéltjeinek egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom