Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 6 1972. dec. 10., vasárnap kolylalják az ásatásokat Bronz- és rézkori leletek Műhibán A zsúfolt helyiségben az íróasztalon összeragasztott cserépedények, rozsdaette vasdarabok. Mellettük piciny fehér papírban kékes, átlátszó, apró gjöngysze- mek. A papírokon számok, dátumok. A feltárás idejét helyét jelzik. — Az idén tavasszal kezdtük meg az ásatásokat Műhibán, az úgynevezett Kocsmadombon — mondja Hellebrandt Magdolna, a miskolci Herman Oltó Múzeum régésznője. — Tavaly októberben Gulyás Albert helybeli lakos kertjéből egy délfines díszítésű kard került elő. Ezt azonnal bemutatták a régészeknek, s tulajdonképpen ez indította el a feltárást. Helyesebben csak a mostani feltárást, mert azelőtt — úgy a 3Ö-as években — már végeztek ilyen munkát az akkori mú zeu m i g az ga t ó Lsszih Andor vezetésével. Akkor csak szkíta leleteket talállak az út egyik oldalán. A Kocsmadombot ugyanis kettészeli az azóta megépített új műül, s most mi az út másik oldalán dolgozunk. Több értékes, időszámítás elölt harmadik századi leletek kerültek elő. Hosszú dobozt vesz ki a szekrényből, kibontja a papírcsomagokat — Itt van például ez a gyöngy. Nagyon érdekes, még látható rajta a díszítés. — Az átlátszó szemeken valóban kirajzolódnak a redőzéses minták. — Tipikusan szkíta lehet. Itt van .a másik, ez az edény, ez már a keltákra jellemző. Feltehetően itt találkoztak össze Muhi környékén, s volt egy . időszak, amikor egy településben éltek, mert a temetkezéseket azonos mélységben végezték, tehát egyidőben. Fényképek kerülnek elő az asztalfiókból. A nagy kartonpapíron négy-öt felragasztott kép, megjelölve rajtuk a sírhelyek. — Itt, a képen két különböző sír van. Ez a zsugorított csontvázas ‘ szkíta eredetű, ez a hamvasztásos pedig kelta. Az együttélés alatt feltehetően nem volt viszály a kél nép között, mert erre semmilyen bizonyítékot nem találtunk. Találtunk a sírokban, a csontvázak mellett ékszereket, sőt lovak csontjait is. Érdekes, a lótemei kezest a szkíták hozták be a történelembe, mi pedig kelta síi' mellett találtunk rá az állat csontvázára. Végül egy képsorozatot tesz ki. különböző nagyságú rézkarikákkal. — Eddigi feltárásunk során ez volt a leggazdagabb sir. Mélyebben is találtuk meg mint a többit, körülbelül egy méterrel. Egy jómódú nőt temetlek ide. Nyakán, karján és a lábán bronzból készült karperec, és „turquez”, azaz nyakperec volt. Sőt, a nyakperechez csatolva egy ■fibula is. A fibula a mai biztosítótű őse. Találtunk még rézkori, az időszámítás előtt harmadik évezredi felfüggesztett és miniatűr edényeket is. Ásatásaink eddig eredményesek voltak, s most, a tél beálltával is folyatjuk a munkát. A lakosság nagyon sokat segít nekünk, ami többek között abban is megnyilvánul, hogy különösebb kérés nélkül engedélyezik kertjeikben az ásatásokat. , Monos Márta A szellemet még szorítja a páatél A Hamlet kosztümös próbái A színpadon már áll Helsingör komor fenségé vára — Wegenast Róbert tömörségre, lényegre törő díszlete. A gazdaságosan kihasznált színpadi térben még indokolt óvatossággal mozognak az .első felvonás szereplői. Szokni kell a lépést is az átlagosnál meredekebben lejtő alapszinten, s szokni az először felöltőt!, korhű jelmezeket is. A Hamlet első kosztümös próbájára látogattunk el a Miskolci Nemzeti Színházba. A szereplők most kezdenek idomulni a külső megjelenésüket, .s viselkedésüket is módosító öltözékekhez. S mivel színpadon különösen helytálló a régi szólásmondás, hogy ..a ruhát viselve ismeri meg az ember” — az első jelmezes próbán a figyelem elsősorban a ruhákra irányul. A legkisebb rendellenesség. elszabás is kihathat a szereplő színpadi közérzetére — vagyis végeredményben a drámai teljesítményre. Itt tehát nem valamiféle személyi hiúság diktálja, hanem elsőrendű dramaturgiai érdek, hogy a ruha híven idomuljon viselőjéhez. Találó a fiatal rendező, Szirtes Tamás megnyugtató instrukciója színészeihez : — Most az a fő feladatotok. hogy ti segítsetek a jelmezeteknek! A rendező gondosan figyelembe vesz a .jelmezekre vonatkozó minden indokolt észrevételt, hogy a következő próbákon már ne akassza meg egy rosszul felvarrt csal. lecsúszó köpeny a Hamletet alakító Markaly Gábor teljes szellemi koncentrációt kívánó (fikcióját, belső átlényegü- lését. S ne szorítsa Hamlet atyjának zaklatott szelleméi. — Dariday Róbertét — a szűkre sikerült mellvért. A színpadi alkotásnak ebben a döntő fontosságú utolsó szakaszában — amikorra már kialakult a szerepértelmezés. érvényesül a határozott rendezői szándék, biztos a szereplők szövegtudása — -az' első látásra mintha minden újra kaotikussá válna a színpadon. ami eddig elrendezettnek tetszett. Pedig csak annyi történik, hogy most ved lenek át új színpadi bőrükbe a szereplők, a belső tartalom most kapja meg hozzá illő megjelenési formáját. S a következő próbákon már a teljes figyelem arra irányulhat, hogy átélt hitelességgel hangozzék Hamlet. szájából: — „Kizökkent az idő, óh kárhozat. Hogy én születtem helyretolni azt.” B. J. Sok mii eszlíiis Malta Egy amerikai—angol— francia biológiai expedíciónak sikerült először elfognia egy élő coelecanthust. A coelecanthus nem közönséges hal. hanem törléne- lemelőtti hal. 'melynek létezését napjainkig csak feltételezték. Ez a hal az Indiai-óceán mély vizeiben él. a Madagaszkártól, északnyugatra levő Comore-szi- geíek körzetében. Az első coelecanthus-. amelyet sikerült kivonszolni a tenger feneketlen mélységéből. 8!) cm h osszú volt és 11 kilogrammot nyomott. A halat különleges akváriumban. Párizsba szállították. A következő coelecanthus két hónap múlva látta meg a „napvilágot”. Ez egy 160 cm hosszú és 86 kg súlyú nőstény volt. Ez a hal. sajnos. nem tudta elviselni, változott életkörülmény eil. és kiszenvedett. MADÄCH-ILLUSZTRÄC5Ö I.uknvszky László rézkarca Kis ház az Avas oldalán Szőlőhegy 32. A célnál vagyok. Hiába jöttem. A kicsi, az Avas lejtőjébe tapadó, vöröses színű házacska üres ablakszemék- kel bámul a világba, s benn semmi mozgás, A kapu résébe szorított újság azt mutatja, hogy Mátrai Gyula órák óta távol van. A kapuhoz tapadva fürkészem az udvart. Jeleket keresek a ház gazdájának életéből, jelleméből. Azt tudom, hogy nagyon szereti a kis házat: a kertet, a földel. Egyszer elmondta ezt. (Mátrai Gyula: — A 40-es években a kohónál dolgoztam. Sokszor teleszívtam masain gázzal. Tudja mi volt a gyógyszer? l-lazaszédelegtem, kimentem a kertbe, erősen a földhöz (apadtam. Jó órát vagy kettői feküdtem mozdulatlanul? Ki tudja? Olyan voltam, mint akiből kiszállt az élet. kiszakadt, az érzés. És ez a drága föld kiszedte belőlem a gyilkos gázt. Másnap már megint friss voltam.) — Kérdezz, én felelek. Körülnézek. A sűrű. tö- mött ködből kibukkanó és a ködbe tűnő földutcácskában. amelyet csal; pár kis házikó szegélyez, nincs senki. E kicsi ház alatt.a földbe vágott új vízmű épületében sincs semmi mozgás. Talán a ház mankói, a nein feszített gerendák recs- csenhettek. Tti agyagos a talaj. A kis házat a vízmű építése, a föld megcsúszása miatt támasztották meg. És ez jelzi a halálát is. — Ki szólhatott? — Én. a ház. Sokat tudok. Mély titkokat, amelyekért 1944-ben a nyomravezetőnek 10 000 pengő jutalmat ígértek. És tudom, mennyi kétségei, biztatást, reményt kifejező szó hangzott el a roskatag falaim között. S tudom, hogyan tervezték a mát, amelyben te is benne élsz. — Ugye. ez kapcsolatban van Tóth Bélával, a MÓKÁN főszervezőjével? — Béla bácsi aranyos ember volt. Tudod — meséli a ház —, nem akarok kérkedni vele. nem szokása ez egy munkáslakásnak, de részem van az ellenállásban. Miskolcon vagyok, s akkor távol voltam mégis a várostól. Kiváló hely az illegális találkozóra. (Mátrai Gyula: — Béla bácsi itt találkozott a íMOIvAN vezetőivel, a diósgyőri Konez Zsigával, Tirpák Jánossal, a gö- römbölyi szervezővel, s MÓKÁN egyik vezetőjével. Fekete Mihállyal, aki — meri otthonában keresték — itt volt másfél hónapon át.) — Igaz, hogy ? ... — Igaz — válaszol a ház. — Béla bácsi, a zömök, tömött bajszú. vidéki állatorvos kinézetű ember mindig vöröskeresztes karszalaggal a karján, orvosi táskával a kezében járta a várost. Táskájában különleges „gyógyszer”, mindig pontosan hat kézigránát, s rendszerint egy direktíva volt, amelyet sokszorosítani, terjeszteni kellett. És gyakran vette igénybe a Mátrai gyerekek segítségét is. (Tóth Béla: — Igazi proletár- gyerekek voltak. Áldozatkészek. Az apán keresztül ismertem meg' a gyerekekéi, Gyulát és Jóskát. Sokszor aduim nekik megbízatásokat. Es ■íz igen előnyös volt. A város tele volt német katonákkal, nyilasokkal. gcstapósokkal, spiclikkel. Minden felnőtt gyanús volt, s a két gyerek, Gyula és Jóska könnyen mozgott a városban.) — Figyelj csak, hallód? A kicsiny utcától lefelé a nagy építkezés zaja szűrődik át a vastag ködön. Lé,g- kalapács kattog, teherkocsik haladnak az új utakon. A közelben erős pio- torberregéssel lánctalpas földgyalu rieki-nekirugasz- kodva harapdálja a földet. — 1944-ben így zúgtak a 'közelben a német harckocsik motorjai. Az egyik alakulat “emberei a közelben ütötték fel sátraikat. Gyakran volt' légitámadás. A három Mátrai fiú — Gyula. Jóska és Imre — szinte elképesztő bátorsággal — kihasználva. hogy a német katonák elbújtak — kiszedték a kocsikból a gyertyákat. felhasították a járművek gumijait, s csak szem- hunyorítással jelezték: Béla bácsi, eav kocsit megíró ’•’csináltunk. — Miért mondtad, hogy . .. — Gyuszi és Jóska nem érte meg. 1944. december 3-át. A Népkertnél ifjú életüket. s reményüket, életük fonalát egy aknatalálat metszette el. Az apa. egy ideig nem tudta felfogni érzelmileg. hogy nincsenek többé. A karjaiban cipelte őket, s ő temette el. de otthon sokáig türelmetlenkedett, hol maradtak el. Aztán elindult keresni. Belekeveredett a harcvonalba, mint kémet tartóztatták le, s csak nagy nehezen vergődött vissza megfogyatkozott családjához. — Értem. Te, a ház elmondhatod. — Igen. és az apa ezt; neked soha nem mondja él . .. Felrezzenek. Léptek koppá nna.k. A ködből egy munkás alakja bontakozik ki. — Mátrait keresi? Nincs itthon. Csak késő este jön haza... A házat nézi? Hát igen, ennek már befellegzett. Gyula bácsi most az egyik szervtől a másikig szaladgál: csináljanak már végre valamit. ■ Szőlőhegy 32. A kicsi húz apró mozaikként beletartozik a miskolci ellenállási mozgalom történetébe. Sorsa nem is kétséges. Jövőre itt. az Avas déli oldalán az egykori szántóföldeken megkezdik az első többszintes házak építését. Űj utcasorok nőnek majd itt, az új házak megtelnek élettel, gyermekkacagással, az emberi élet zajával. Ugyan, ki gondol majd akkor rá, hogy itt, a Szőlőhegy 32. szám alatt volt egyszer egy kicsi munkáslakás. Csorba Barnabás Hétszázötven hektó bor a Rákóczi-hordóha Több mini húszezer mázsa aszúszőlőt szemelgettek össze ezen az őszön a hegyaljai tőkékről az állami gazdaság dolgozói es „ven- dégszürelelői”, a borsodi diákok. A szüret már hetekkel ezelőtt befejeződött, s most folyik az aranyat erő aszú feldolgozása. A tokaji értékét századokkal ezelőtt magul; a Rákóczi ak ás felismerték, s nagy gondot fordítottak a hegyaljai szőlőtermelésre. A vezérlő fejedelem, aki a kuruc szabadságharc költségeit is jobbára a külföldre szállított bor árából fedezte, kiváló hozzáértéssel megszervezte a tokaji bor északi piacait Lengyel- országon .kérsztül Svédországiig, Szentpétervárig, el egészen Szibériáig. így avatta a tokaji aszút a magyar külkereskedelem egyik legnemesebb valutájává. Emlékirataiban is megemlékezik a tokaji borról, panaszkodva, mekkora pusztítást vittek véghez a labancok J 097-től 1711-ig Toka j-Hegyal ján. Néhány értékes tárgyi emlék is fennmaradt a íe- jedekni szőlősgazdák korából. így Erdőbényéről előkerült; egy több tonnás, bámult tölgyfa-prés, ameiy- lyel a XVII. század óla minden ősszel kisajtolják a Rákócziak szőlőiben a hegy levét. A közelmúltban pedig veszprémi laptársunk egyik munkatársa dunántúli bor körúton” járván,, egy Baj nevű kisközségben egy több évszázados tölgyfahordóra bukkant, amelyben nem kevesebb, mint 75 ezer liter bort tarolnak. Csempével kibéleit cement- hordói. sokkal nagyobbakat is építenek ma már korszerűen felszerelt pincékben Hegyalján, de dongahordóból ez a legnagyobb egész Közép-Európában. A hordó hossza 5.27, ál- merője 4,65 méter, faanyagának a súlya 14 mázsyt hatalmas abroncsai pedig- 43 mázsányit nyomnak. Az elején Rákóczi Ferenc életnagyságú portréja látható, s a pincegazdaság .szakemberei úgy tudják, hogy a vezérlő fejedelemé volt. és Sárospatakról került Dunántúlra. A néphit természetesen mondát is kerekített a hatalmas hordó története köré. Eszerint a remekmű elkészítése után az öreg kádármester az egyik napon hirtelen eltűnt, s fiatal felesége ifjú szerelméhez, a kádárlegényhez ment feleségül. Mikor aztán' évek múltán a 750 hektoliternyi bor elfogyott, emberi csontvázat találtak a hordó fenekén, s az ujjperec-csonton ott volt az öreg mester gyűrűje is. A fiatal bűnösök feje így csakhamar vérpadon hullt bele a fűrészporos kosárba. „Nem szép történet ugyan, de illik a félelmetes nagyságú hordóhoz” — fejeződik be laptársunk cikke majd mintegy enyhítésül. hozzáteszi az újságíró: „Most asztali fehér van a hordóoriásban ...” Hegyi József
