Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. dec. 10., vasárnap —— A Magyar Televízió háza tájáról i i Nopjainkbon esténként mintegy 2,1 millió magyar lakás­ban, illetve közös használatú helyen villog a televízió i képernyője. 1975—76-ia ez előreláthatóan 2,5—2,ó millió- j ra emelkedik. Ekkor már teljes telítettségről beszélhetünk, i hiszen egy készülékre átlag négy nézőt számítva már a 1 csecsemők is tv-nézőknek tekintendők. Bizonyára ekkor is i lesz még jó néhány családi otthon, ahol nem áll a sarok- ' bon készülék, elsősorban tanyavidekeken, kevésbé kultu- i rált helyeken, de ez mór nem lehet meghatározó hányad. í A jelenlegi két műsor kö­zül az egyik, az első, átlag heti ötven órán át sugároz, hétfő kivételével minden na­pon. A második műsor jelen­leg csak Budapest körzeté­ben fogható, de az év végén már Pécs környékén is él­vezhetik. A tervek szerint 1973—74-ben elkészül — a pécsi után — a tokaji, má­sodik műsort szóró adó is, s ekkorra, 1975 elejére az or­szág területének negyven százalékán lesz biztosított a második program jó vételi lehetősége. Tokaj belépése , ebbe a körbe egyben a mis- 5 íkolci vételi lehetőséget is je­lenti. A második program egyébként további 10—15 adásórával egyenlő. Színes adás mindkét műsorban f a televízió műsorszerkeze- 1 te stabil, azon érdemi módo- I sítás a közeli években sem ! -várható. Jelenleg az adásidő- ' nek mintegy 25—27 százalé- f.kát töltik Jci a politikai jel­legű adások, 50 százalékát a kulturális, szórakoztató, mű­vészeti programok, és 23—25 százalékát a gyermekműso­rok, ismeretterjesztő adások és az Iskolatelevízió. A második program 1973 i nyarától hetenként négy al­kalommal jelentkezik; a ké- ' söbbiekben ez' is hatnapos lesz. s ugyancsak hétfőn tart szünnapot. A színes adások jelenleg heti 7—10 órát jelen­tenek, jövőre ez heti 13—15 órára emelkedik Nem szük­ségtelen talán ismételten, fel­jegyezni, hogy a színes adás mindkét műsorban jelentke­zik, s ha sadódik is majd esetleg mennyiségi eltérés, úgy az feltétlenül az első mű­sor javára szolgál. Mindezekről Pécsi Ferenc. h Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese, a Magyar Televízió vezetője tájékozta­tott. amikor a napokban be­mutatta az új. IV. számú stúdiót, és beszélgettünk a televízió gondjairól és Örö­meiről. A IV. számú stúdió Az örömök között minden­képpen első helyen említen­dő a IV. számú stúdió elké­szülte. A 700 négyzetméter alapterületű, különleges hangszigételésű. ház a ház­ban rendszerrel épült, a MTESZ kiköltözésével meg­ürült négy emeletnyi ma­gasságú teret < kitöltő stúdió valóban elismerésre, sőt. cso­dálatra méltó, öt kamerával tudnak benne egyszerre dol­gozni. több helyszín építhető fel, műszaki-technikai felsze­reltsége, programvezérlésű lámparendszere, járulékos helyiségei — öltözők, smink­szobák stb. —, műszaki ki­szolgáló helyei, négyemeletes, csigalépcsős márvány előtere és lépcsőháza, mind-mind napjaink legkorszerűbb euró­pai tv-stűdiójává teszik. A MTESZ teljes kikötiözé- se után hat stúdiója lesz a televíziónak a Szabadság té­ren. Azonkívül állandó bér­lője a MAFILM Lumumba utcái stúdiója szabad kapa­citásának, Óbudán pedig a közeli jövőben elkészül a kor­szerű díszletműhely, műsza­ki ellátó intézmény, így há­rom alapbázisra épül majd a Magyar Televízió saját pro­dukció gyártása. Az új, IV. számú stúdió maga évi negy- ven-ölven, egyórás tv-játék készítésére alkalmas. Egy film: 200 ezer forint Szólni kell röviden a tele­vízió egyik legnagyobb gond­járól, a filmellátásról,, amely az említett stúdiónövekedés- sel sem enyhül kielégítő for­mában. A filmfogyasztás az adásidővel együtt növekszik, j Évente 500—600 filmet im- j portálnak, közte csaknem há- J romszáz játékfilmet. A MA- , FILM stúdióiban évente i mintegy 200 millió forint ér- ] tékű filmet gyártanak a Ma- i gyár Televízió részére. Drá- [ ga és hosszadalmas az im- i portfilmek hazai átfutása,, különösén a szinkronizálása. 200 ezer forintba került pél­dául a közelmúltban a Bel­orusz pályaudvar című film bemutatása, átlag ennyibe kerül egy-egy színházi elő­adás, vagy labdarúgó-mérkő­zés közvetítése is. S ebben még nincs benne a televízió­sok munkájára eső bér- és egyéb költség, valamint a postai sugárzás díja. Figyel­met érdemel, hogy más eu­rópai televíziók gyakorlatától eltérően nálunk a külföldről veti műsorok — elenyésző kivétellel — magyar szink­ronizálással kerülnek adás­ba. Film és cfiiklrouika Csak megemlítjük, hogy a televízió műsorai közül az előre rögzítettek kétféle tech­nikával készülnek: filmtech­nikával, 16 és 35 milliméte­res* változatban, de újabban mind nagyobb teret hódít az elektronikus úton történő hang- és képrögzítés. Ez utóbbi a televízió adottsá­gainak inkább megfelelő, s gyorsabb is. E kétfajta eljá­rásról külön kellene részle­tesen szólnunk, különösen az utóbbi, videoszalagos techni­kát bemutatnunk, de az meg­haladja e óitok kereteit. Any- nyit azonban érdemes meg­jegyezni, hogy az elektroni­kus rendszerrel készült mű­sorok csak televíziós úton vetíthetők, nem másolhatók á-t Xilmszalagra. Estenként 2,1 millió készü­léket a nézők egyszerűen be­kapcsolnak és nézik — derűs jókedvvel, vagy szenvtelen megszokó ttsággal, esetleg enyhén bosszankodva — a műsort. Nem baj, ha a „ku­lisszatitkokból” legalább eny- nyit tudunk. Benedek Miklós .címmel készül új bemutatójára a Duna Művészegyüttes. Képünkön: Vavrincc—Náfrá- : Lakodalom után VARGA RUDOLF | Ősz hajszálad i világánál ■ i Szállodák fehér ágyainak hölorlaszán 1 érjen fagyhalál, magányos mennyezetek repedéseibe költözz, sírj, könyörögj, , i fényképe elölt vele veszekedj, fehér telefonok csörögjenek, halálfejed és i lábszárcsontod csörögjön a mcgrabolí csendben! amíg vöfös sugár; hányadék i nő pocsolyává, tükrödül lábad ele. 1 konfettivel, cigaretta csutkákkal lelcszcmclelt i szombaté,iszakák üres báltermei elfutnak karjaidból, ölelésedet huzatban elhagyják, i mocskos csókok ragacsa; nyúlik emlékeidben, ökörnyál, ősz, a kilencedik napszakon i átbotorkálva, örök hajnali álmosságban esőcseppektől sistergő aszfalton várhatod i megújulásod partján, hol addig nézhet, ' míg soha el nem felejt, ő. a vcszlhozó madár. Első ősz hajszálad világánál virrasztás/,, i arcodra kifagy a könny, hagyj nyitva egy ajtót, ne félj, legnagyobb nyugalmad lesz i ez a bomlás. Á decemberi Népművelési Tájékoztatóból A Borsod megyei Népmű­velési Tájékoztató decembe­ri számában egy nagyobb tanulmány első részeként olvashatjuk a Közművelődés és művészeti' nevelés című írást, valamint nagyobb megemlékezést találunk a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége 50 év előtti megalakulásáról. Bősé­ges beszámolókat olvasha­tunk a megyei szakreferen­sek tapasztalatairól, a nyá­ri mezőgazdasági szakköri munkáról, az eszperanlisták rrt unkájáról. -Több tájékozta­tó jelentés, híradás, pályá­zati felhívás, továbbképzési és műsornaptár teszi teljes­sé a kiadvány decemberi számát. rarc?.r.;.r.i!raMr.'BrT.j mrxxrmKrmmmmmm MISKOLCI TÉLI IÁRLAI rablók a sióknak a tár- J latoknak a szá­ma, amelyeket a képzőmű­vészeti kiállítások történe­tében mérföldkőnek emle­getnek. A miskolci téli tár­lat értékelésénél, e mostani kiállítás élvezésénél és elem­zésénél nem voltak, s nem lehettek ilyen. illúzióink, ilyen vágyaink.- A mérce, amelyhez, igazítjuk" a vára­kozást, az tulajdonképpen e tárlat megrendezésének az elhatározásakor is megfogal­mazott célja: mennyire si­került képet adnia a ma­gyar képzőművészetről, még akkor is. ha természetsze­rűen nem foghatja ót: az egész magyar képzőművésze­tet. Mennyire sikerült be­mutatnia egy országrész kép­zőművészeti kultúrájának törekvéseit? Ez az alapkoncepció tulaj­donképpen követelménye va­lamennyi hasonló tárlatnak és kiállításnak, jogos igény •■és „elvárás” művészek, mü- vészetkritikusok és a közön­ség részéről. A miskolci téli tárlat előzményei — a jog­előd miskolci országos kép­zőművészeti kiállítás néhány utolsó jelentkezése és az el­ső miskolci téli tárlat — ritkán adtak egységes él­ményt, ezt utólag :is őszin­tén meg kell mondanunk. Sajnos, ez a mostani mis­kolci téli tárlat sem tud mindenben megfelelni ennek a mértéktartóan megszabott, előzetes várakozásnak, a jo­gosan megfogalmazott; igé­nyeknek. Közismert, hogy a miskolci téli tát laton a kép­zőművészeti műfajok közül a festményekkel, grafikákkal és szobrokkal — szoborterv, kisplasztika, érme — .jelent­kezhetnek a művészek, első­sorban az Észak-Magyaror- szágon élők, de az ország más területéről meghívottak is. Nos, elsősorban is szem­betűnő, hogy nagyon sokan •távoltartpttók magukat a ki­állítástól, s jóllehet 49 mű­vész alkotásait láthatjuk — közöttük .nagyón sok fiatalét is — hiányt érzünk a „név­sorban”. Persze, ezen így utólag, elmeditálni, ha nem is fölösleges, de e cikkben nem helyénvaló, hiszen vég­ső soron a kritikának az a feladata, hogy arról mond­jon véleményt, amit láthat a közönség. Több mint más­fél száz alkotás került a zsű­rizés után a Miskolci Galé­riába, s mivel három műfajt képviselnek, így egy megle­hetősen gazdag tárlatról be­szélhetünk. E gazdagságot azonban sajnálatos módon nem használhatjuk minden, értelemben. egyértelműen csak úgy, hogy sok alkotást, láthatnak a nézők. De tartal­mi gazdagságról hitünk sze­rint egyértelműen és fenn­tartás nélkül csak a szobor- anyagról, lehet beszélni. Ezt nemcsak most állapíthatjuk meg, megállapította már a hivatalos zsűri is. S hogy mennyire igaz. i azt bizonyí­totta a díjazottak névsora. A hét díjázott művész közül négy szobrász volt. A szobwranyíjö a !r!?­J >•' egysé­gesebb. A legeg.vségesebb úgy, hogy a beérkezett alkotások ; szinte kivétel nélkül valamennyien — jól­lehet rendkívül sokféle stí­lusirányzatot képviselnek — igényes művészi alkotások, s egységes művészi színvonal­ról is. beszélhetünk. Besse­nyei Márta plasztikusan szép alkotásaira hívnánk fel el­sősorban a figyelmet, de Lü­derer Tamás keményet' lágy vonalai é.s formái. <ágy Vigli Tamás két alkotása is szug- gesztív élményt; nyújt. Sorol­hatnánk, persze, tovább az alkotókat és az alkotásokai, a lényeg mégiscsak az. hogy ez az anyag betölti a ..tár­lat. célját”: eligazítani úgy, hogy valóban „odaszögezze” a nézőt az alkotáshoz. Ha műfajokon belül rang­sort akarnánk valamelyest, fölállítani, elég nehéz lenne eldönteni, hogy az egyértel­műen magas művészi szín­vonalú szoboranyag után a festmények, vagy a grafikák következnek-e. E két másik képzőművészeti műfajon be­lül meglehetősen egyenlőtle­nül oszlanak el a művészi­leg valóban igényesen meg­fogalmazott alkotások és a kicsit rutinjeilegűnek tűnő munkák. Színvonalban a festmény- é.s a grafikai anyag nem tud lépést tarta­ni a szoboranyaggal, s csak részben felel meg a már többször emlegetett alapköve­telménynek. Nemcsak azért, mert többen távol maradtak erről a tárlatról, s így ere­dendően sem reprezentálhat­ja Észak-Magyarország8 kép­zőművészeiét, hanem azért, sem, mert egy kicsit egyol­dalúnak érezzük, szűkre sza­bottnak — nem mennyiségi­leg gondoljuk -—, s nagyon sok alkotást 'művészileg sem tartunk sikerültnek. Természetesen túlzás len­ne azt állítani, hogy a fest­mény- és a grafikai anyag­ban nincsenek időt álló 'ér­tekek, s ilyet nem is kivá­lnunk mondani. De tény, hogy érezzük a hiányt, a/, egyoldalúságot, sőt, olykor még a megszokotlsagot ísj A vélemények nagyon kü­lönbözőek lehetnek. Mél­tánytalanság lenne hát egyes alkotásokról beszelni, inkább az a helyénvaló, hogyha felhívjuk a figyelmet a művészi egység érdekében — a megfogalmazás nívójá­ból i egységről van szó — aZ elkövetkező téli tárlatokon a szigorúbbra kell ven­ni a mércét. Ezen a mostani | kiállításon Gerzson Pál, Kunt Ernő festőművészek aS Rozanils Tibor grafikusmű­vész alkotásait találták díj­ra érdemesnek. A grafika' anyagból emlékezetes ma­iad számunkra Pető .János két biblia-illusztrációja, és Czinkc Ferenc Hommage a Bartók-sorozata. A festmé­nyek közül Berki Viola sa­játos ulmoszíérájú alkotásai tetszettek még — természe­tesen a teljesség igénye nél­kül. A vélemények íes1^ sen különbözhetnek. Mások­nak esetleg más tetszik. Ab­ban azonban aligha lehet vi­ta, hogy a miskolci téli tár­lat anyaga közül fenntartó nélkül csak a szoburanyago* dicsérhetjük. Ez nem sok, ő? nem is kevés. A megfelel® konzekvenciákat föl tétlenül le kell vonniuk e tárlat, reá' dezőinek é.s szervezőinek. 1«® kell vonniuk, mert Miskolc közönségé valóban jelentő® eseménynek tekinti a mi5' kolci teli tárlatot, s várj0. Ha kell méreteiben szőkébb­re szabol lábban, de a jövő­ben feltétlenül igényesebbé0 kelj elbírálni a beérkezet' alkotásokat. S ha ez megtör­ténik. minden bizonnyal áhí­tott rangjához méltó lesz 3 miskolci téli tárlat is. Csulorás Annamária

Next

/
Oldalképek
Tartalom