Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-05 / 286. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAGí 4> 1972. dec. 5., kedd Húszéves Borsod megyében a megyei könyvtár, tízéves a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának központi könyvtára. Ez év április végén elfoglalta méltó heiyét a Népkerti utcai székházban a megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár., Szinte természetednek tűnik, hogy ebből az alkalomból újjászületett a Borsodi Könyvtáros, a megyei könyvtár módszertani kiadványa, a könyvtárosok munkájának segítője. Talán sokan emlékeznek elődeire, a tizenhét évvel ezelőtt stenci- lezett kiadványként megjelent első számra, majd a később nyomdai előállításban készülő "füzetre, amely 1967- ben elhalt. Az új könyvtár és az új lehetőségek, nem utolsósorban a megyei könyv- Iármunka irányító feladataiból adódó szükségesség újra életre hívta a kiadványt, amelyet a jövő évtől negyedévemként szeremének megjelentetni. A kiadvány első új száma most jelent meg. Folyóirat formátumban, egyelőre negyvennégy oldalon. Az első számhoz Hubay László megyei könyvtárigazgató írt bevezetőt, Egy lap újjáéled címmel. A lapszámban — különös tekintette] az új könyvtárra — több olyan publikációt olvashatunk, amely az új épülethez, illetve a jubileumi alkalmakhoz kötődik. Ilyen a lan élén olvasható beszéd- szöveg, dr Bodnár Ferencnek. az MSZMP KB tagjának. a Borsod megyei Párt- bizottság első titkárának az új könyvtár avatásakor elmondott ünnepi beszéde. Hernádi Istvánná, az SZMT Központi Könyvtárának elmúlt évtizedét mutatja be. Tóth Lajos pedig — Beszélgetések az erkélyen címmé! — azt kutatja rioortszerűen kik, miért lettek tagjai az új könyvtárnak. Dr. Kazacsay Ferencné a könyvtár tájékoztató szolgálatát mutatja be. Egyesztendős már a miskolci József Attila Könyvtár, arról szól Győri Erzsébet írása. Godó Ferencné a megyében létesített tíz iskolai könyvtárt ismerteti, Bárdos Józsefné pedig a gyermekkönyvtár módszertani feladatairól szól. A „Száz falu — száz . könyvtár” mozgalomról, valamint a telkibányai könyvtárról Tóth Lajos tollából olvashatunk. Szemle, hírösszeállítás és gazdag fényképanyag egészíti ki a Borsodi Könyvtáros új első számát. Módszertani útmutatóként ez a szám talán még nem teljes értékű. Több benne az ünnepélyesség, az emlékezés. De minden remény és biztosíték megvan rá, hogy 1973- ban ez a kiadvány jó szakmai tájékoztató, a megye könyvtári munkájának nagyszert segítője lehet. (bm) Információ, szaktanácsadás, megrendelés: műszaki árut Értékesítő vall arat raktárberendezcs és szállítóeszköz részlege Budapest. VIII., Teleki tér 3, Telefon: 141-431. TV-JEGYZET :;k Gondjaink országos fórumon V asárnap délelőtt a televízió nyilvánossága előtt mérték össze erejüket a tavaly decemberben kezdődött vetélkedő részvevői, hogy a Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiatalokért mozgalom részéként, a város felszabadulásának évfordulóján tegyenek bizonyságot róla, mennyire vált gyakorlattá a Miénk a város! jelszó, mit tettek a városért, inennyire ismerik azt gondjaival együtt, hogyan kívánnak segíteni azok megoldásában. Bevallom, eleinte idegenkedve figyeltem az adást. Féltem, hogy nem kapunk többet szokvány vetélkedőnél, alkalmi jubileumhoz kötött szereplésnél. Tagadhatatlan, hogy az első két feladat nem is oszlatta el ezt a gyanakvást, s különösen bosszantott a város bemutatásánál néhány pontatlanság, amit a zsűri részben helyesbített, a nevek eltévesztése, a másodiknál, a közérdekű témáknál egyes kérdések karikatúrákkal történő „elintézése”, de különösen az, hogy fiatal emberek, akik egyébként közérthetően és szabatosan beszélnek, a kamera es a mikrofon jelenlétéoen valami rettenetes zsargon rabjai lesznek, s olyanokat mondanak például a diósgyőri városközpont bemutatásánál, hogy „háromezer lakást fognak átadni tervidőszakra”, vagy a hiányzó utcai hulladékgyűjtőkről szólva „megkerestük a Miskolci Köztisztasági Vállalat igazgatóját és megpróbáltunk konzultálni a probléma megoldására”, meg hogy „a tanács a vízművek felé levelet intézett” stb. A vetélkedő második része merőben más jellegű volt. A kerületeket képviselő fiatalok olyan városigazgatási gondok megoldásában vállaltait részt és próbáltak tanácsot adni, amire érdemes felfigyelni, mert valóban közügyek, égetően fontos kérdések. Lakáskérelmek jogosultságának járlak utána, és kommunális beruházások szükségességi sorrendjét állapították meg. j A műsorban hallott tájékoztatás szerint Miskolcon jelenleg I tízezer kielégítetlen lakáskérelem van. Ennyinek persze, nem .járhattak utána, de brigádonként tízet megvizsgáltak, és az , általuk leginkább jogosultnak tartott esetet filmriportban is i bemutatták. Hivatásos riporternek is becsületére váló módon ! mutatták be az igénylők helyzetét és emberi arculatát is. A j kommunális beruházások fontosságának elbírálásánál pedig : nagy realitásérzékkel állapították meg az óvoda, iskola, bölcsőde^ s egyéb létesítmények szükségesség! sorrendjét. Újszerű, sajátos volt ez a műsor. Városbem utatás, vetélke- . dő, közvetlen eszmecserére módot adó fórum, amelyen a város tanácselnöke roppant őszintén beszélt a reális helyzetről, | s például a lakásgondokban várható nehézségekről is. Ez j a második rész igazi televizióélmény volt, izgalommal teli adás. A műsor végén a vetélkedő kerületeik. — a versenyered- | menyeknek megfelelő elosztásban — egymillió forint tanácsi j hozzájárulást nyertek a társadalmi munikák támogatására, egy fiatal pedig elnyerte a Miskolc város érdemes ifjú pol- \ gára címet, egy sor kedvezménnyel. A legnagyobb attrak- . ctó azonban az volt, amikor a tanácselnök nyilvánosan adta j át a lakáskiutalást a riportban szereplő ötgyermekes mun- j káscsaládnak. 1960 óta kérte. S amit tizenhárom év hivatali ‘ útvesztői nem teljesíthettek, egy jól szereplő csoport „kivetél- ! kedte” neki. Ez is újszerű vonása volt az adásnak, | A hét egyéb műsorai közül feltétlenül megemlítendő a százharmincét esztendő homályából elővett, Csató Pál vígjátékából készülfcdv-játék, a Megházasödtam bemu- ; tatása. Mint az előadás előtt Gyárfás Miklós bevezetőjéből tudjuk, a darabot egyfajta főiskolai kísérlet során porolták le, : teremtették újjá. Szívesen fogadtuk ezt a kísérletet. — Akik j szombaton este nem kapcsolták ki korán készülékeiket, ; Schiller ármány és szerelem című tragédiáját láthatták a Madách Színház előadásában. A különösebben nem kiemelkedő produkciót szomorúan aktuálissá tette a nemrég elhunyt Pécsi Sándor Miller muzsikus-alakítása. (Gózon Gyula búcsúztatásakor is Miller alakjában láttuk az őröltre eltá- j vozott művészt.) Pécsi emlékének egyébként ma, kedden este j különműsorban áldoz a televízió. — A Humoristák Klubjában kevesebbet szerepeltek a humoristák, és többet • az általuk írt jelenetekben a színészek, de ez a műsor még most sem találta meg saját belső arányait, bár tagadhatni- . lanul jobb, mint akár fél évvel ezelőtt. — Dicséret jár a műsorszerkesztésnek, mert a hétfői rendkívüli adásnapra a Belorusz pályaudvar című kiváló szovjet filmet iktatta be, s tette százezrek élményévé. Befejeződött az Odüsszeia, Odüsszeusz hazatért. Lehet, hogy a nézőknek csak kis hányada kezd most hozza az eposz elolvasásához, de akik csak e filmváltozatból ismerték meg Homérosz művét, azok is szép, értékes élménnyel gazdagodtak. (benedek) MISKOLC KULTURÁLIS, képzőművészeti életének mindig jelentős eseménye a miskolci téli tárlat ünnepélyes megnyitása. Vasárnap, december 3-án délben is nagyon sokan mentek el a Miskolci Galériába, hogy jelen legyenek a kiállítás megnyitóünnepségén. A tárlatlátogató közönséget a Miskolci Vonósnégyes játéka köszöntötte, majd Tok Miklós, Miskolc megyei város Tanácsának elnökhelyettese üdvözölte a megnyitó- ünnepség részvevőit. —• A művészet emberlé- tünk legszebb bizonyítéka, olyan erő, amelyben hinnünk: hit emberségünk igazában, a képzelet, a teremtés mindig újra kezdődő dicsőségében. December 3-a a téli napok miskolci ünnepe. Helyi léptékkel mérhetjük fel azt, hogy a felszabadulásunk napjától eltelt 28 év alatt egyszerre-együtt kíséreltük meg fejleszteni, építem a szocializmust és a művészeteket, közösségi létünk és emberlétünk bizonyosságát és igazát. Megnyitószavaiban szólt róla, hogy számunkra a kultúra nem öncél, s e város lakosai, e város vezetői Miskolc anyagi és szellemi gyarapításáért élnek és dolgoznak. — Tudjuk és látjuk a további tennivalókat, érezzük, hogy az irodalmi, képzőművészeti. zenei kultúra továbbfejlesztése a feltétele annak, hogy Miskolc szellemi és kulturális élete ténylegesen az ország második városa rangjára emelkedjék. S ezért a téli tárlat legszebb megnyitó gondolata, ha újra és újra elkötelezzük magunkat a művészetpártoÜjra megjelent Borsodi Könyvtáros 1 ásnak. A tanácsi vezétés csak az anyagi, tárgyi lehetőséget biztosíthatja, s ezt legjobb ereje szerint biztosította is. A művásztelep. a művészlakások hideg falába csak a hely szelleme lehelhet meleg életet. S a hely — Miskolc — képzőművészeti szellemének megteremtéséért a művészek, művésze tkriti- kusok a felelősek. Második alkalommal nyílt meg a miskolci téli tárlat című kiállítás a Miskolci Galériában. Festmények, grafikák, szobrok — több mint másfélszáz művészi alkotás — 49 alkotóművész munkája adja a miskolci téli tárlat mostani anyagát. Zömmel Észak-Magyarországon élő művészek munkái, de az ország más vidékeiről is érkeztek alkotások. Az ünnepélyes megnyitó- ünnepségen került sor a díjak átadására is. Mint ismeretes, Miskolc megyei város Tanácsának nagydíját Lese- nyei Márta szobrászművész kapta meg, aki betegsége miatt nem vehetett részt a díjkiosztó ünnepségen. Megosztva adták ki Borsod- Abaúj-Zemplén megye Tanácsának díját, amelyet Kunt Ernő festőművész és Vígh Tamás szobrászművész kapott meg. A miskolci és borsodi nagyüzemek közül négyen alapítottak díjat. A Diósgyőri Gépgyár díját Ger- zson Pál festőművész, a Borsodi Szénbányák Vállalat díját pedig Varga Miklós szobrászművész kapta. Léd er er Tamás szobrászművésznek ítélték oda az Ózdvidéki Szénbányák Vállalat, s Roza- nits Tibor grafikusművész kapta meg az Ózdi Kohászati Üzentek díját. A MISKOLCI GALÉRIA valamennyi termét a miskolci téli tárlat alkotásai töltik meg. A kiállítást december végéig tekinthetik meg az érdéklődők. Cs. A. Vasárnap délelőtt rendezték meg a sajószentpéteri Petőfi Sándor Művelődési Központban a Borsod megyei Röpülj páva körök országos minősítő hangversenyét. A zsűri tagjai között olyan országosan is elismert szaktekintélyek voltak, mint dr. Baross Gábor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kórusának karigazgatója, Sapszon Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió énekkarának vezetője és Halkóvits János, az MRT népzenei osztályának vezetője. A hangversenyen részt vevő 21 Borsod megyei kör közül három kórus kiváló országos minősítést kapott: a taiktaszadai férfikar Szántó Erzsébet vezetésével, Doma- háza vegyeskara Elek Menyhért karigazgatásával, valamint a Matyó Háziipari Sző-, vetkezet Kiss József vezette női kórusa. Tíz pávakor országos minősítést kapott, nyolcat pedig oklevéllel jutalmazott a zsűri. Ipari lakókocsi, raktárról azonnal szállítja a MÜÁRT »» lakókocsi Berendezhető 6—8 személy részére. UNIVERSAL II. utánfutó lakókocsi Berendezhető 2—4 személy részére. Megnyílt a miskolci téli tárlat A Röpülj páva! Országos minősítő hangverseny
