Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-30 / 306. szám

1972. dec. 30., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG ó A SZOCIALIZMUS építé­sének megnövekedett és nap­jaink gyorsuló ritmusú éle­tében nem ritkán igen bo­nyolult feladatai, valamint a pár talapszervezetek számának növekedése, tevékenységük összehangolása szükségszerű­en megkövetelte a csúcsve­zetőségek létrehozását. Bor­sod megye több járásában alakultak már e feladatok mind jobb megoldására üze­mi és községi csúcsvezelő- ségek. % Mint minden újnál, itt is több kérdőjellel találkoztunk a kezdeti lépéseknél, több gyakorlati kérdés adódott. Például: meddig terjedjen a csúcsvezetőség hatásköre? Hozhat-e határozatot, s ha igen, milyen kérdésekben? Kik legyenek a tagjai? stb. Alapvető és részletkérdések­nél egyaránt adódtak eltérő vélemények, felfogások. Vol­tak, akik attól féltek, hogy a csúcsvezetőségek az alap- szervezetek önállóságát fogy­ják létükkel akadályozni, esetleg csorbítják annak jogkörét. Mások viszont azt nem értették, milyen koordi­náló, irányító feladatot kell a csúcsvezetőségnek az alap- szervezetek között betöltenie, s természetesen nem ismer­hették még az új szervek munka mod szereit. E többségben joggal adódó kérdések megválaszolásában, illetve elvi tisztázásában igen naav szerep hárult a járási oártbizottságokra, azok mun­katársaira, akik az eddigiek­ben is igyekeztek megfelelő felvilágosító munkával egy­séges állásfoglalásokat és né­zeteket kialakítani. A CSŰCSVEZETŐSÉGEK a párt munkastílusának ál­talános fejlődésével párhuza­mosan alakultak ki, s ennek megfelelően módosultak a feladataik, kristályosodtak ki és erősöd(ek meg módszereik. Számszerű növekedésükre kedvezően- halottak a (50-as évek elején végbement gaz­dasági jellegű változások é.s közigazgatási átszervezések. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek összevonása, illetve egyesülése, más helyeken vagy éppen együtt ezekkel az új. közös tanácsú községek megalakulása nem egy eset­ben négy-öt pártszervezetet kapcsolt egymás mellé egy­azon gazdasági, vagy köz­igazgatási egységen belül. Ennek következtében az egy­séges gazdasági tervek elké­szítésének segítése, a politi­kai feladatok .egységes lei- alakítása. illetve azok meg­oldása nehézkessé lett, s mindez parancsolólag írta elő az egy területen működő párhuzamos pártalapszerve­zetek egységes irányítását. Ez az egységes irányítás pe­dig hosszabb távon csakis a csúcsvezetőségek munkájával valósítható meg. A IX. pártkongresszus — figyelembe véve a csúcsveze- tőségekkel szembeni igénye­ket — a szervezeti szabály­zatban a közbeeső irányító pártszerv rangjára emelte a csúcsvezetőségeket. Ez azt is jelenti, hogy ezek a szervek most már nemcsak koordi­nálják. hanem irányítják is a hozzájuk tartozó alapszer­vezetek tevékenységét. Tekintettel arra. hogy a csúcs vezet őségek különböző területeken és különböző elvek alapján fejlődtek ki. a gyakorlati tevékenységben el­térően alakult módszerük, és feladatkörük is. Volt csúcs­vezetőség, amelyben a gaz­daságcentrikus felfogás do­minált, fő tevékenységük csaknem kizáróan az- üzemi gazdaságok megsegítése volt, s nem kis mértékben háttér­be szorult a politikai munka megjavítása. Mas helyen a csúcsvezetőség átvette az. alaioszervezetek szerelőét. Több helyen hiányzott a meg­alakulás első időszakában a kollektív vezetés, nem tartót- lak rendszeresen testületi üléseket. ÍA megválasztott csúcstitkár a reszortfelelősök , helyett maga vállalt és vég­zett minden feladatot. A KÖZPONTI Bizottság Titkársága négy évvel ezelőtt, az 1968. december 2-án ho­zott határozatában szabta meg a csúcsvezetőségek fel- adatjj£..és szervezeti felépíté­sét: „Azokban a termelési, hivatali, intézményi, vágj' közigazgatási egységekben, ahol több alapszervezet van, de 200-n ál kevesebb a párt­tagok száma, csúcsvezetőség' működik. A csúcsvezetőség feladata: irányítja és koor­dinálja a hozzátartozó alap- szervezetek munkáját, állást foglal az irányítása alá tar­tozó területek egészét érintő legfontosabb politikai, gaz­daságpolitikai és kulturális kérdésekben, gondoskodik a felsőbb pártszervek és saját határozatai végrehajtásáról, megszervezi a közös akció­kat és rendezvényeket, bizto­sítja működési területén a tö­megszervezetek és mozgal­mak pártirányítását, munká­juk koordinálását, ellenőrzé­sét, állást foglal a felső szerv által jóváhagyott véleménye­zési listáján szereplő szemé­lyi ügyekben. A községi csúcsvezetőség ellátja a köz­ségi tanács pártirányítását. A csúcsvezetőség tevékenységét úgy alakítja, hogy ne sért­se az alapszervezetek és a társadalmi szervek önállósá­gát és felelősségét a párt po­litikájának végrehajtásában. A csúcs vezetőség évenként legalább egyszer összevont, taggyűlésen (küldöttértekez­leten) számol be munkájá­ról.” Ez a határozat tehát egy­séges irányelveket ‘adott a . csúcsvezetőségek feladataira, tevéken vségére. Ugy an akkor azt is deklarálta, hogy olyan vezető testület a csúcsvezető­ség, amelyet a működési te­rületén levő párttagok össze­vont taggyűlésen, vagy kül­döttértekezleten kell, hogy megválasszanak. A határozat megjelenése után jelentősen megszaporodtak a csúcsveze­tőségek. Az elmúlt négy év gyakorlata azt bizonyítja, hogy eredményesen töltik be közbeeső irányító feladatai­kat. Szerepük meghatározó a terület politikai, gazdaság- politikai és kulturális tevé­kenységének alakításában. A hozzájuk kapcsolódó párt­ái apszervezetek tevékenysé­gét megfelelően irányítják, a titkárok és vezetőségek ré­szire jól végzik az informá­ciós tevékenységet. Követke­zetesen érvényesítik a párt politikáját: a hozzájuk tarto­zó tanácsok tevékenységében. Élő. eleven kapcsolatot tar­tanak a tömegszervezetekkel, mozgalmakkal és jól töltik be véleményező szerepüket a legkülönbözőbb kérdésekben. Akik korábban aggályos­kodva fogadták a csúcsveze­tőségek létrehozását, már meggyőződhettek álláspont­juk megalapozatlanságáról. Ugyanakkor a sok jó ered­mény mellett még , helyen­ként fogyatékosságok buk­kannak fel a csúcsvezetőségi munkában. Még nem min­denütt valósult meg egészé­ben a Központi Bizottság Titkárságának említett hatá­rozata. Van még csúcs vezető­ség, amely nem ad megfele­lő, teljes értékű segítséget az alapszervezetek munkájához, és sok még a teendő a kol­lektív vezetés teljes érvénye­sülésében is. KÖZELEDIK a beszámolás időszaka, amikor a csúcsve­zetőségek számot adnak egy esztendei munkájukról. Ered­ményeikről elismerő hangon szólhatnak a terület kommu­nistái előtt, de bátran és önkritikusan tárják fel a munkájukban ma még jelen­levő fogyatékosságokat is. Alakítsanak ki közösen olyan munkamódszert, amely még eredményesebbé teheti a csúcsvezetőségek munkáját, és az összevont taggyűlésen, vagy küldöttértekezleten el­hangzott észrevételeket, ja­vaslatokat további munká­jukban hasznosítsák. V. M. Jobb kenyér ózdiaknak Az utóbbi években sok munkalehetőséget teremtettek az ózdi asszonyoknak, lányoknak. Nehéz munkájukat a követ­kező években megkönnyítik a gépek. A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat és az ország legna­gyobb vidéki kenyérgyára Ozdon működik. Naponta 42,7 tonna pékárut tudnak előállítani, eljuttatni az óz­diak asztalára. A gyár 1955 óla üzemel. Özdot és a kör­nyező községeket látja el ter­mékeivel. Több mint másfél évtizedes fennállása alatt fo­lyamatosan korszerűsítették a technológiát, csökkentették a fizikai munkát. Üj sütemé­nyes üzemet létesítettek, 18- ról 28-ra növelve általa a süteményféleségek választé­kát. A fejlődés útján jelen­tős lépésük volt a száraz­tészta-gyártás. Jelenleg négy­félét küldenek az üzletekbe. Az ózdiak igényesek, gyak­ran panaszolják el a pék­áruk. elsősorban a kenyér minőségét. Gönczi Sándorral. a vállalat igazgatójával ar­ról beszéltünk nemrégiben, milyen korszerűsítéseket va­lósítanak meg a közeljövő­ben, s a modern .berendezé­sek révén javul-e a minőség. —- Nemrég helyeztünk üzembe két új, úgynevezett intenzív dagasztógépet az Ózdi Kenyérgyárban. Érté­kük egyenként 300 ezer fo­rint. (Hasonló gépeket eddig Kazincbarcika és Mezőkövesd kapott.) Az új berendezés 1.5—2 perc alatt dagaszt meg 250—260 kilogramm tésztát. Összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy a hagyo- mányos dagasztógépek ada­gonként! munkaideje 15—18 perc. — Ez az idősltérés okozta a minőségi problémák na­gyobb részét. A viszonylag hosszú dagasztási idő után azonnal kikeményedik a tésztán a sikér — mondta az igazgató —. majd amikor a szalagra kerül, e megke­ményedett rész összetörik. Sem a belső átsülés, sem a kenyérhéj kisülése nem meg­felelő. A vállalat létszáma 762. Közülük — az ipari tanuló­kat figyelmen kívül hagyva — kettőszázan dolgoznak az Ózdi Kenyérgyárban. A kor­szerűsítés. a könnyebb mun­ka lehetővé, tette, hogy több nőt foglalkoztassanak. Mint az igazgató elmond­ta, a kenyértermelés az utób­bi években egyre csökken Ózdon is. Termelőszövetke­zetek, áfész-ek létesítettek sütőüzemet a környéken (igaz. csupán a jobban jö­vedelmező kenyérsütéssel fog­lalkoznak). A konkurrencia következtében jelenleg az ózdi gyár kapacitásának mindössze háromnegyed ré­sze van kihasználva. A ter­melési érték csökkenését a választék bővítésével próbál­ják ellensúlyozni. Az ózdi — kibővített — szolgáltatóházban leért és ka­pott újabb helyiségeket a ke­nyérgyár. Finom pékárut gyártanak majd az új rész­legben. és ott lesz az árusí­tás is A közelben levő nagy létszámú városközpontot kí­vánják ellátni friss sütemé­nyekkel. Mint ismeretes, a sütőipari munka népszerűsége az utób­bi időben lecsökkent. A munkaerő-utánpótlás biztosí­tására a vállalat ebben a tanévben 30 személyes ipari tanuló osztályt szervezett az ózdi tanintézetben. A 20 fiú­ból és 10 lányból álló cso­port a szakmunkásvizsga . le­tétele után a bővülő, kor­szerűsödő ózdi gyárban kap munkát. A gyár a tészta üzem ben oldotta meg a nők nagyobb arányú foglalkoztatását. Az üzem egy éve termel, havon­ta 100—120 métermázsa szá­raz' tésztát. A szállítás higiéniájának javítására nemrégiben 800 új műanyag kenyérszállító rekeszt: 'Vásároltak Ózdnak. Szállítóeszközeik nagy része zárt gépkocsiból áll. Négy nyitott — de ponyvázott — járműveiket a következő négv-öt év alatt, átalakítják- — végül 37 új, vagy átala­kított zárt gépkocsival old­ják meg a környék pékáru­ellátását. A nemrég üzembe állított intenzív dagasztógépektől — s a közeljövőben a két új dagasztógéptől is — jelentős minőségi javulás várható az Ózdi Kenyérgyárban éppúgv. mint'a Káfeinéharcikai Sütő­ipari Vállalaté többi üzemé-, ben. Magyar Tibor Fotó: Strohmayer — A szél közbeszólt, illet­ve közbefütyült, és az utca sarába repítette a kalapot, És a kalap nem volt kalap többé. Néhányan megtapos­ták, siető embertársaink be­lerugdosták a pocsolyák leg- közepébe, végül a villamos is keresztülment rajta. Volt ka­lap, nincs kalap, újat kell venni. De milyet? Természetes, hogy egy deresedő hajú, jól szituált negyvenes nem hord­hat svájci sapkát, vagy baszk­sapkát. Még a posztókalap sem illik a beosztásához, ma­rad tehát a műbőr. Igaz, hogy nagyon hideg, és a füle is majd’ lefagy, mert odáig nem ér le a kalap, de min­denkinek adni kell magára! Az üzletek remekül el van­nak látva sapkákkal, kucs­mákkal, kalapokkal, majd megpróbál valami kevésbé hideget kifogni.. Egyébként is a külső a legfontosabb, ha a füle fázik, az magánügy, senkinek semmi köze hozzá. Mert ma már a kalap is felsorak07/5tt a státuszszim­bólumok — nagyon divatos szó •— közé. Az autó, a faj­tiszta bernáthegyi, a balato­ni villa stb. mögé szorosan felzárkózott az elegáns ka­lap, mint olyan. Igaz. ré­gebben is jelentett valamit, ha a jól szituált negyvenes urak cilinderben, vágj’ ke­ménykalapban közlekedtek, és nem szőrehullott. bárány­bőr kucsmában, csakhogy ma már óriási a variációs lehe­tőség. Ki milyet: óhajt, öt­száz forinttól felfelé, egészen a plafonig. Ha jól meggondoljuk, van abban igazság, hogy éppen a kalap, az ember legértéke­sebb részének, a fejének megóvója vált szimbólummá Igaz, a valódi bőrcsizma is jeleni valamit, tagadhatat­lan, de a kalap mégiscsak más. Az ügyes kereskedők hamar rájöttek, hogy divat lett az extrakalap, hatalmas karimák, itt-ott szőrmefoltok, csatok, csillogó-villogó mü­tyürök, szíjak, matyó hímzé- ses díszítések. Ez kell az em­bereknek! És a kalapkultúrát bizvást lehel még tökéletesi- teni, hiszen hol vagyunk at­tól. hogy a női kalapokon gyümölcsöstál billegjen mű- madárkákkal? Ha egyszer szimbólum, akkor mindert bele! Ha a kilencedik emele­ti lakásban elfér egy borjú nagyságú, fajtiszta • véreb, miért ne férne el néhány pompás kalap? A fejen levő kalapot legalább úgy tiszte­lik, az emberek, mint a ku­tyát a pórázon. Most mér csak a szelet ké­né törvény erejű határozat­tal megrendszabálvozni, mer: a szél egyelőre még a szim bólumokat sem tiszteli. (orosz) Kellemes ünnepeket és Boldog új évet kíván minden kedves ügyfelének és vásárlójának T5SZAMENTI VEGYIMŰVEK, 6ZOLNOK-OK. A csúcsvezetőségek számvetése előtt K A L A P

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom