Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-30 / 306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ütvén év •« O tven év a világtörténe­lemben nem nagy idő. Egy ember és egy tár­sadalom életében azonban figyelemre méltó időszak, öt­ven év maga egy emberöltő. De egy társadalom életében is tekintélyes idő ez, hiszen ötven esztendőnek társadal­mi, forradalmi szerepe, tár­sadalom-átalakító ereje lehet. 1922. december 30-ál mu­tatta a naptár... 2214 kép­viselő a Moszkvai Nagyszín­házban ülésezett az első, or­szágos szovjetkongresszuson. A terem nem úszott fényár­ban, kevés volt az áram. A küldöttek öltözéke is tarka képet mutatott,, ki bekecsben, ki katonaköpenyben ült. Hosszú út volt mögöttük, amíg Moszkvába értek. So­kak arcán otthagyta jegyeit a hónapok óta tartó éhség, hiszen az ország akkoriban kezdett csak talpraállni a súlyos, pusztító háború után. De ez nem tette nyomasztó­vá a hangulatot. Figyelmesen hallgatták Kulinyin szavait: „Ami ma — viszonylag sze­rény keretek között — leját­szódik, világi ontosságú ese­mény. Lehet, hogy most, eb­ben a pillanatban nem tű­nik ki teljesen ezen esemény fontossága, de ennek minden nappal nagyobb és nagyobb lesz a jelentősége a- politikai horizonton. Nem kételkedem benne, hogy a munka, ame­lyet ma végeztünk, nem tű­nik el nyomtalanul a világ munkásosztályának tudatá­ban.” Napjainkban a Szovjetunió megalakulásának jelentősé­ge a maga teljességében rajzolódik ki a világpolitikai horizonton, és lelkesítő, moz­gósító példaként hat minden ország dolgozóira. Az eltelt ötven év alatt a tőkés világ­nak is alaposan meg kellett tanulnia, hogy ami 1922-ben szerény keretek között leját­szódott, az valóban világfon­tosságú esemény. Az akkor elvetett magból nőtt ki a föld egyhatodán a jövő, a szocializmus zászlóvivője, a dolgozók százmillióinak re­ménysége, a Szovjetunió. Ma már a világon mindenki elis­meri — még azok is, akik nem szívesen teszik —, hogy a Szovjetunió vezető nagy­hatalom. Mekkora utat tett meg a világ első szocialista országa, amíg a földhözra­gadt szegénységből, a füstöl­gő olaj mécsesek világából eljutott addig, hogy az első ember, aki a világűrben járt, szovjet volt; hogy a Mars­bolygóra szovjet űrállomás szállt le először és küldte fontos tudományos üzeneteit a jó „öreg” FöLdre! Csak egy módon tudta ezt a hatalmas fejlődést elérni, olyképpen, hogy az egész népet együtt emelte fel. S ma, ötven év távlatá­ból tudjuk, látjuk, hogy ez az országos méretű gazdagodás, a szoci­alizmus útján való még gyorsabb haladás mily sok nehézségbe ütközött. Azt az államot, amely létének első napjától kezdve a népek kö­zötti béke következetes har­cosa volt, oly sokszor és oly sokan támadták. A régi világ sötét erői támadásokat intéz­tek az új rendszer ellen, mindjárt 1917-ben. S ami ak­kor nem sikerült, gondolták, majd sikerül a második vi­lágháborúban. Az imperializ­mus mindent — intervenciót, véres agressziót, gazdasági blokádot és aknamunkát, rá­galmat és hazugságot — fel­használt, hogy megállítsa, legalábbis késleltesse az em­beriség előrehaladását a szo­cializmus és a kommunizmus felé. De hasztalan! A szoci­alizmus, a leninizmus, a bé­ke és a népek közötti barát­ság, a szabadság és a nem­zeti szuverenitás eszmét fel­tartóztathatatlanul és diadal­masan nyomulnak előre. Ma már százmilliók tömörülnek a leninizmus zászlaja alatt, és harcolnak áz imperialista reakció ellen. S ebben az imperialista­ellenes harcban ott vagyunk mi, magyarok is, akik oly sokat, életünket, szebb, bol­dogabb jelenünket és jövőn­ket köszönhetjük a jubileu­mát ünneplő Szovjetuniónak. Népünk meggyőződését fejez­te ki Kádár János elvtárs a szovjet párt- és kormánykül­döttség tiszteletére rendezett csepeli barátsági nagygyűlé­sen. amikor azt mondta: „7.917. november 7-c óta új, világos politikai jelzőrend­szer működik az egész vilá­gon, s ez a Szovjetunióhoz való viszony. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom, győzelme óta Magyarorszá­gon ugyanúgy, mint, az egész világon, aki a kapitalista rendszer, az imperializmus híve, az a Szovjetunióval szemben áll, aki a munkás- osztály felszabadításának, a szocializmusnak, a kommu- nizmifsuak., ,« népek szabad­ságának híve, az a Szovjet­unió mellett áll és vele szimpatizál.” B z államalakulás ötvene­dik évfordulója a mai nap a Szovjetunióban. Immár fél évszázad bizonyít­ja: Lenin forradalomban edzett pártja — ellenségeink bárhogy is szerették volna — nem tévedt el a történe­lem tekervényes, szövevényes útján, hanem a legrövidebb, az egyedül helyes utat vá­lasztotta a ragyogó jövő felé. Ennek az útnak első szaka­szát már megtette barátunk, testvérünk, a nagy Szovjet­unió. A nap, amelyet úgy hívnak, hogy kommunizmus, már feltűnt a látóhatár mö­gött. Az iránytű tehát kifo­gástalan, az irány helyes! S ezzel az iránnyal ma már nem egy országnak mutatják a helyes utat. hanem az egész világna'r. Fodor László Magyar vezetik idvözlete a romáé párt- és állami vezetőkhöz NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság Állam­tanácsa elnökének, JOAN GHEORGHE MAURER elvtársnak, a Román Szocia­lista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST Kedves elviársak! A Román Népköztársaság kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük öltöknek és Románia baráti népének. Ezúton is kifejezzük azt az őszinte kívánságunkat, hogy fejlesszük az együttműködést a. két ország között szocializ­must építő népeink, a szocialista országok egysége és össze­forr ottsága javára. , . Kívánjuk, hogy a román nép további sikereket erjen cl. a szocializmus építésében, hazája felvirágoztatásában. Elvtársi üdvözlettel: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZ1 PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, ROCK JENŐ. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A MAGVAR SZOCIA! ISTA MUNKÁSPÁRT RORSOD MFGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPIA XXVIII. évfolyam. 30fi. szám Ara: «0 fillér Szombat, 1972. december 30. fi Szovjetunió fennállásának félévszázada jubileumán OISZÖNNEP3ÉG AZ ERKEL SZÍNHÁZBAN Ap/rá Asvtai mondott foeszédet A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából V. .T. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megje­lent Kádár Janus. ;w, MiüBiSP Kit első Utliüo. Losoncai Pál, az Lliu.ro Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Kép: V. .1. Pavlov és Kádár János a fogadáson. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság el­nöksége ég a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából pénteken este díszünnepsé­get rendezett az Erkel Szín­házban. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Apró Antal, Senke Valéria, Biszku Béla, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Övári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára. Az elnökségben foglalt he­lyet V. J. Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. Az ünnepség részvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak, a kor­mánynak több tagja, a poli­tikai, a gazdasági, a kulturá­lis élet sok más vezető sze­mélyisége, a munkásmozga­lom számos veteránja, ki­emelkedő munkát végző szo­cialista brigádtagok. Jelen volt az ünnepségen a buda­pesti diplomáciai képvisele­tek sok vezetője és tagja is. A szovjet és- a magyar himnusz elhangzása után Kállai Gyula az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke mondott megnyitót. Ezután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés elnöke, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elv társak! Fél évszázaddal ezelőtt, 1922. december 30-án a fia­tal Szóvjel-Oroszoreaágban az első országos szovjet- kongresszuson a köztársasá­gok meghatalmazott küldöt­tei elhatározták az egységes, soknemzetiségű szövetségi ál­lam létrehozását. Ezzel lét­rejött a társadalmi forradal­mak történetének és az em­beriség haladásának új irányt mutató, új történelmi időszámítás kezdetét jelentő Szovjetunió. E történelmi re­ményt az oroszországi és a velük együtt harcoló hasonló soi-sú más népek, nemzeti­ségek munkásainak, szegény­parasztjainak hosszú küzdel­me készítette elő. ötven év alig egy ember­öltő. Díszünnepséget tartottak a Szovjetunió 5() éves fennál­lása alkalmával Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban. Az MSZMP Borsod me­gyei és Miskolc városi Bi­zottsága, a megyei és a vá­rosi tanács, valamint a Ha­zafias Népfront megyei el­nöksége által rendezett ün­nepségen jelen volt dr. Bod­nár Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Anatolij Alekszandcr Dubovics alezredes, a ha­zánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet csapatok kép­viselője, a megyéi, a váro­si pártbizottság vezetői, a megyei, a városi tanács, a Hazafias Népfront, a fegyve­res testületek, a társadalmi szervek képviselői és a meg­hívott veteránok. Bérezi Béla, Miskolc város Tanácsának elnöke üdvözöl­te a megjelenteket, majd dr. Ladányi József: a megyei ta­nács elnöke ir. ndolt ünnepi beszédet. Uhut arra, hogy vannak olyan történelmi ese­mények, amelyek nem isme­rik sem az idő, sem a tér korlátáit, hosszabb távra is kihatnak az egész világra. Az új szovjet állam rövid idő alatt olyan korszakos változásokat, mondhatott ma­gáénak, amelyek végérvé­nyesen megalapozták párái - lan nemzetközi tekintélyét. A szovjet állam léte szilárd és gyors iramú fejlődése lehe­tővé tette, hogy a nemzetkö­zi munkásosztály forradalmi ügye, a szocializmus eszméje és gyakorlata egy hatalmas országban valósággá váljon, új államformában is testet öltsön, szilárd gazdasági ala­pokon álljon, gyors ütemben fejlődjön és így követhető, világos példát nyújtson a nemzetközi munkásosztály forradalmi harcához. Elmondhatjuk, hogy a szov­jet állam megalakulása is ilyen történelmi esemény voll. A kapitalista világ ak­kor nem figyelt fel erre a történelmi tényre, a világ el­ső szocialista államának meg­alakulására. amely azóta bi­zonyította történelemformáló erejét. Az elmúlt 50 év alatt a Szovjetunió több mint százszorosára növelte ipari termelését, és a világ egyik leghatalmasabb, legerősebb országává fejlődött. Hatalmas tett; volt a sok nemzetiségű első proletárál­lam létrehozása, s ez az ál­lam az elmúlt időszakban bebizonyította életképességét. Háborúban és békében való­sította meg történelmi külde­tését, a népek szabadságának kivívását, és kulturális fel- emelkedésünk biztosítását. A megtett út; nem volt könnyű. A Szovjetunió államainak szövetsége azonban kiállta a próbát. A mai iiap mérföld­kő a szovjet állam történe­tében. s az 50 éves évfordu­ló alkalmával sok szeretettel köszöntjük igaz barátunk, szövetségesünk nagy ünne­pét. Az eml’kezes alkalmá­val nem felejthetjük el. hogy a Szovjetunió hadserege vé­A Szovjetunió jelenleg a világon az első helyet, foglal­ja el szén, vasérc, mangán­érc-kitermelés. koksz, acél­csövek. Diesel-mozdonyok gyártása, fakitermelés, fű­részáru. cement, előregyár­tóit vasbeton-szerkezetek es elemek, gyapjúszövet, cukor és számos fontos ipari ter­mékfajták !""ir!á=a terüle­ten. Apró Antal a továbbiak* n rámutatott, hogy a Szov- .ittunió döntő szerepet j'1!- sZott az egész hitleri f. s'z- jtuis szétverésében, az euró­pai népek egy részének, köz­tük hazánk felszabadításá­ban, a szocialista világrend­szer létrejöttében, a béke és a haladás pozícióinak nem­zetközi megszilárdul ágában, az új világpolitikai realitás kialakulásában. A Szovjetunió győzelme nyomán létrejöttek a népi demokratikus országok. Mi, a Szovjetunió barátai és szövetségesei rendkívül nagyra értékeljük azt az ál­dozatéi és felelősséget, ame­lyet a szovjet emberek vál­lalnak a béke. a haladás, a szocialista országok és min­den. a társadalmi felemelke­désért: küzdő nép érdekében. A magyar társadalom je­lenleg a szocializmus teljes felépítésének útján halad előre. Mindazt, amit az el­múlt több mint negyedszázad során saját erőfeszítésünk mellett elértünk, a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal való együttműkö­désünknek és baráti szövet­ségünknek köszönhetjük. Ez záloga volt és marad a szo­cialista Magyarország továb­bi fejlődésének. rcs harc árán szabadította fel hazánkat a fasizmus igá­ja alól. és azt követően is hathatós segítséget nyújtott az újjáépítésben, az új társa­dalom megteremtésében. Ezen a napon a magyar ' nép is együtt ünnepel a Szovjet­unió népeivel. amelyhez megbonthatatlan testvéri ba­rátság fűzi. Az ünnepi beszédet köve­tően kultúrműsor hangzott el szovjet szerzők műveiből, a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar. a Rónai Sándor Mű­velődési Központ kamarakó­rusa, valamint az Avas Tánc­együttes közreműködésével * Mezőcsáton. az Egvessy Bé­ni Művelődést Központban is megemlékeztek tegnap a Szov j etun ió megái a kulasának 50. évfordulójáról. Az ünnep­ségen dr. Greiz László, n Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács Mezöcsáti járá­si Hivatalának elnöke mon­dott ünnepi beszédet, majd ezt követően a szovjet had­sereg képviselője emlékér­met nyújtott át Mező István­nak. a járási pártbizottság első titkárának, valamint K. Tóth. Istvánnak, a nagyköz­ségi tanács elnökének. Mesealékezés Miskolcon

Next

/
Oldalképek
Tartalom