Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-28 / 304. szám
1972, dec. 28,, csütörtök ESZAK-MÄGYARORS2AG 3 Ésszerűbb beruházási raika H ol tartanak jelenleg a nagyberuházások? Segített-e a beruházásokat fékező kormányrendelkezés a már folyamatban, levő építkezéseken? Mint ismeretes, az egy évvel ezelőtt született intézkedéseknek elsősorban az volt/a célja, hogy a fejleszteni kívánó vállalatokat alaposabb megfontolásra késztessék, s a már megkezdett építkezésekre koncentrálják az építőkapacitásokat, A kormány Gazdasági Bizottsága a közelmúltban tárgyalt arról: miként érvényesüli a gyakorlatban e rendelkezés hatása? Mégpedig építőipari nagyberuházások kapcsán volt szó e témáról: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium beruházási főosztálya mérte fel a tárcához tartozó négy fontos létesítmény helyzetét. Körülbelül egy évvel ezelőtt már 3—4 hónapos elmaradás volt az ütemtervhez viszonyítva az épülő Orosházi Síküveggyár, a Bátaszéki Cserép- és Téglagyár, a FÜTÖ- BER nagybátonyi gyárának és az azbesztcementtermé- kek előállításának bővítését szolgáló selypi és nyergesújfalui gyárak építésében. A legfrissebb jelentések szerint viszont — a várakozással ellentétben — nem halmozódtak tovább ezek a késedelmek, ellenkezőleg, úgy tűnik, valamennyi, itt említett építőipari nagyberuházást sikerül az eredetileg kitűzött határidőre befejezni. így például az ÉVM. szakemberei szerint, az eredetileg tervezett határidőre, 1974 júliusában átadják rendeltetésének a;: Orosházi Síküveggyárat. A szükséges műszaki tervdokumentációk még ez év végéig elkészülnek, a technológiai tervek 75 százalékát pedig máris leszállították a tervezők, a berendezések gyártása és szerelése jó ütemben halad. A Bátaszéki Cserép- es Téglagyárnak az építési menetrend szerint a jövő év októberében kell megtartania a próbaüzemelést. Már elkészült a tereprendezés nagyrésze, a bekötő út, az üzemcsarnok, a' lakóházak és a hőközpont első része. Az alagút kemencék műszaki készültsége 60 százalékos. A külföldről vásárolt gépek — mintegy 76 millió forint értékben — már megérkeztek. Novemberben megkezdődött a berendezések szerelése is, tehát minden remény megvan a határidő pontos betartásara. A FÜTÖBER nagv- bátonyi üzemét 1970 második negyedévében kezdték építeni. s az eddigi késések ellenére az eredeti terveknek megfelelően 1973 második negyedévében befejezik. Hasonlóan jó eredményről szólnak a jelentések az azbeszt - eementesövet és lemezt gyártó üzemek építésével kapcsolatban: a selypi csőgyár máris termel, a nyergesújfalui lemezgyár gyártócsarnokának első hajója pedig . ül, itt helyeznek majd el két gépsort. A teljes befejezés a tervekben megjelölt 1975. július 30-ig megtörténhet. S ajnos, az utóbbi években ritkán akadt arra példa, hogy egy nagyobb beruházást az eredeti tervekben szereplő határidőre befejezzenek. A fenti négy építőipari beruházás során tapasztaltakat — nemcsak a határidőket tartják, hanem a korábbi, több hónapos késéseket is fölszámolták — meg egyenesen a kuriózumok közé lehetne sorolni. Hogyan sikerült ezt a figyelemre méltó eredményt elérni? A minisztérium illetékesei a beruházásokkal kapcsolatos, egy évvel ezelőtti kormány- intézkedés kedvező hatásának tulajdonítják a történteket. A rendelkezést követően az ÉVM is felülvizsgálta fejlesztési terveit, s módosításokat eszközölt. Főleg kétféleképpen igyekezett építési kapacitásokat felszabadítani. Először is: néhány beruházást „átterveztek”, egyszerűbben és gazdaságosabban bonyolítottak le, s ezáltal kisebb építőipari kapacitást kötöttek le. Példaként: eredetileg új padlóburkoló üzemet építettek volna Kistere- nyén, a felülvizsgálatot követően azonban a rekonstrukció mellett, döntöttek. Ez mintegy 100 millió forint értékű építőmunka megtakarítását hozta magával, az üzem termelőkapacitását ugyanakkor nem érintette a módosítás. A másik módszer: né- hánv beruházás mezkezdését elhalasztották, s ezáltal igyekeztek elősegítem az építőipari kapacitások koncentrálását. Várostödön például nem kezdik meg jövőre a kőagyagcsőcsár építését, azl az V. ötéves terv' időszakára halasztották. Ugyancsak a következő ötéves tervben vágnak neki Sajószentpéle- ren az üvegszálgyár építésének. (Ezzel a késleltetéssel azonban nem veszélyeztetik az ellátást, ezekből a fontos építőipari cikkekből ugyanis a szükségletek kielégítését kétoldalú szocialista szerződéskötésekkel biztosítják: Csehszlovákiából és az NDK- ból importáljuk ezeket a cikkeket.) Az ily módon felszabadult építőipari kapacitásokat viszont a már folyamatban levő beruházások gyorsabb befejezésére használták fel. A Gazdasági Bizottság léhát megállapíthatta: a beruházásokkal káp- csolatos korlátozó intézkedések már az elmúlt egy év alatt is éreztették kedvező hatásukat, általában meggyorsult az évek óta elhúzódó beruházások építésének üteme. C*. Gy. Intézkedések a lakbérreniletet kiegészítéséről Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeleté az elmúlt évben kiadott lakbérrendelet kiegészítéséről. A módosítás szerint azok a nyugdíjasok, illetőleg rendszeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességűek, vagy keresőképtelenek, akiknek a lakásbérleti jogviszonya — szanálás és egyéb okok miatt — hatósági határozat alapjáp szűnt meg, a régi helyett kapóit másik állami lakás lakbérére kedvezményt kérhetnek a bérbe, .dótól, az ingatlan keze’ó vállalattól. Az engedmény term'szelesen legfeljebb a régi és az új lakás lakbérének különbözeiéig terjedhet. Nem jár engedmény, ha a bérlő a korábbi helyett saját kérelmére kapott magasabb komfortfokozatú lakást, vagy otthonában olyan keresővel lakik együtt, aki a bérlő halála esetén jogosult lenne a lakásbérleti jogviszony folytatására. Megszűnik az engedmény, ha _ a nyugdíjas bérlő munkába áll, s így keresővé válik, vagy a lakásba olyan kereső költözik, aki a nyugdíjas bérlő halála esetén jogosult lenne a lakásbérleti jogviszony föl'’látására. A lakbérengedményre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nyugdíjas bérlő állami lakása átalakítás vagy korszerűsítés következtében m agasabb kom fort! okozató lett, ezért növekedett a lakbér. Jogosult a kedvezményre az a nyugdíjas, aki a természetbeni juttatásként kapott munkaköri szolgálati lakásból költözik másik állami lakásba. Ebben az esetben ugyanazt a kedvezményes lakbért lehet megélla- j pítani, amennyit a nyugdíj- rendelet szabályai szerint '’esznek figyelembe a nyugdíjnál. a munkaköri szolga- lati lakás lakbérének pénzben! egycnérlékek én I. Az új intézkedés már különbséget tesz a lakáskorszerűsítés és az eme!el ráépítéssel. vagy tetőtérbeépítéssel létesített lakás bérének megállapítása között. Kimondja ugyanis, hogy emeletráépítésnél és le- tőtérbeépítésnél mindaddig, amíg a bérlő lakásépítési kölcsöntartozása az Országos Takarékpénztárnál fennáll, az új lakbért csökkenteni kell a korábbi bérből beszámítás címén havonta visszatartható összeggel, továbbá a lakbéremelésnek a bérlő részére lakbérhozzájárulás cínvai havonta vissza nem térülő ösz- szegével. Így a bérlőt — amíg tartozása, fennáll — a lakbéremelés gyakorlatilag nem érihli. Az úi rendelet 1973. január 1-én lép hatályba. Az év végére befejeziett A kiskörei vízlépcső és ön- tözőrendszerének építésénél 1967-ben tették meg az első kapavágásokat. Az eltelt öt esztendő alatt, 1972 végére, befejeződött a nagy népgazdasági létesítmény első ütemének építése. Átvágták a Tisza medrét, elárasztották a vízlépcsőt, megépítették a nagykunsági és a jászsági főcsatorna első szakaszait. Az építők az új esztendőben már a második ütem tervezett beruházásaihoz látnak hozzá. A negyedik ötéves terv végéig újabb 263 millió forintot, az ötödik ötéves terv időszakában pedig várhatóan további másfél milliárd forintot ruháznak be a i nas.v fontosságú beruházás ■ különböző munkáira. Jövőre az egyik legjelentősebb feladatként Abádszalóknál megkezdik a hullámtéri duzzasztómű építését. Ezzel egy időben folytatják a víztározó partjainak kiépítését, a meglevő töltések erősítését. Ezek a munkálatok teszik majd. lehetővé, hogy 1978-ban megkezdhessék az Abádszalőktól Tiszafüredig húzódó, 74 kilométer hosszú, hatalmas tó- rendszer feltöltését. A víz- ; lépcső építésével párhuzamosan a tervezett ütemben folytatják a létesítményhez kapcsolódó öntözőrendszer . kialakítását. EreAséiyss pzáálMás a iisiyaljai ásványbányákban Hatalmas tartálykocsik szállítják az őrleményeket a megrendelőkhöz Jó gazdasági eredményekkel zárják az esztendőt az Országos Érc- és Ásványbányák hegyaljai müveiben. A tavalyi 24 millió forintos nyereséggel szemben az idén mintegy 31 millióra számíthatnak. A hegyaljai ásványbányák termékeinek több mint harmadát ebben az évben is exportálták. Változatlanul keresett a Pálházán kitermeli perlit. melynek legnagyobb vásárlója az NSZK. de jelentős mennyiséget szállítottak Csehszlovákiának. Jugoszláviának és Svájcnak is. A nyereség növekedése elsősorban a belső tartalékok jobb kihasználásának. a szervezettebb munkának, a költségek csökkentésének köszönhető. Sokat; javult a gépkihasználás. az olajtüzelésre való áttérés pedig a technológia javítását eredményezte. s lehetővé vált a létszámcsökkentés is. A hegyaljai ásványbányákban a termelékenység 14.2 százalékkal emelkedett. A jó eredmények lehetőséget adtak a dolgozók keresetének növelésére is. A központi bérpreferenciát is ide számítva, a föld alatti üzemekben dolgozók bérc 8.2 százalékkal, a külszíni dolgozóké 4 százalékkal emelkedett ebben az esztendőben. A gazdálkodás sikerében nem kis részük volt a szocialista brigádoknak. Huszonnyolc brigád, több mint 400 brigádtag vett részt a szocialista munka verseny ben. Kiemelkedő eredményt értek el például a füzérradvánvi kaolinbányában, ahol az év közben, megnövekedett exportigények kielégítésére 1000 tonnát, termeltek eredeti kötelezettségükön felül. Készlet a nKifli őrlőméről Fotó: Sz. Gy. Munkásvédelea a tsz-ekbes A mezőgazdasági, termelő- i szövetkezetek termelési színvonalának emelkedésével egyre fokozottabban előtérbe kerül a kulturáltabb és biztonságosabb munkakörülmények iránti igény is. A gazdaságok munka- és üzemszervezéséhez, korszerű vezetéséhez, a mindennapi feladatok elvégzéséhez szervesen kapcsolódik a hatékony munkás- védelem is. Az elmúlt években a gazdasági , változások, a gépesítés fokozása, a vegyszerek széles körű bevezetése a termelőszövetkezetekben a balesetek számának növekedését is okozták. A Mezőgazdasági és' Élelmezésügyi Minisztérium ezért a megyei szakszervezeti szervekkel és az üzemekkel együttműködve hatékony intézkedéseket teli az üzemi munkásvédelemre, aminek eredményeként 1971- lől a balesetek szama csökkenő arányú, s ez a jelenség most is tart. Am a . termelőszövetkezeteknél — 'több év átlagában — évenként bekövetkező sok baleset, s emiatt a sok kiesett munkanap is indokolja és követeli, hogy újra és újra foglalkozni kell a munkásvédelemmel, a feltételek megteremtésével. A mező-, az erdő- és az élelmiszergazdaság munkásvédelmi kérdéseivel korábban már két országos konferencián is foglalkoztak. de a szövetkezeti gazdaságok sajátos problémáit külön tanácskozáson a közelmúltban tárgyalták meg a MÉM-ben. A tanácskozást Kazareezki Kálmán mezőgazdasági és él el mezes ügyi miniszteri! e - lycttes nyitotta meg. majd kitüntetéseket adományozol 1 a munkásvédelemben kiemelkedően tevékenykedő termelőszövetkezeti és tanácsi szakembereknek. Heten kapták meg a mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetés . tizennégyen pedig miniszteri dicséretben részesültek. A tanácskozás napirendjén volt a szövetkezeti gazdaságok jelenlegi munkásvédelmi helyzetének értékelése és a további feladatok megvitatása. Erről Csepregi István, a MÉM munkaügyi és szociálpolitikai főosztályának vezetője tartott előadást. A tanácskozás vitájában több termelőszövetkezeti vezető és munkásvédelmi szakember szólalt fel. Beszéltek a termelőszövetkezetek sajátos problémáiról, a feladatok végrehajtása során jelentkező nehézségekről. Többen azokkal a lehetőségekkel foglalkoztak. amelyekkel a szövetkezeti dolgozók jobb. veszélytelenebb . munkakörülményeit lehet megteremteni.
