Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

1972. dec. 24,, vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 fij üzemrész a Lenin Kohászati Művekben Ózd. Három betű a papíron, ügy ma- ; gánhangzó és két mássalhangzó. A való­ságban egy város. Gyáy város. Minden­nel, ami ezzel jár. Azok, akik itt dol­goznak, s a füstös, vasporos, kormos falú gyárépületek köré települt várost lakják, nemcsak mégszokták Ózdot, ha­nem meg is szerették. Nem annyira Szavakkal, sokkal inkább tetteikkel, az egymást követő napok parancsolta cse­lekedeteikkel bizonyítják ezt. Az egy­kori kis kavaró- és forrasztóüzemben, ahol 120 esztendeje mindössze kétszá­zan dolgoztak, ma 13 ezer ember szor­gos munkáját .vigyázzák a magasbatörő ! kémények. pariról, mint községi lelcpiilésröl szóin rlsó hiteles írásbeli feljegyzés 1272-ból való. Eszerint O/.ri a Balassák és Csányi- ak óscinek birtoka volt, mely 1272-ben került Domonkos, Sárosi és Pataki is­pán tulajdonába, 11 örökölt rabszolgával együtt. , -S a gyáir csak úgy, mint a város, j évek múlásával egyre fiatalabb lesz. A i régi képeket archívumok őrzik, idős va- I «ások elevenítik fel jóízű törlénetecs- S kékkel. A tegnap makettjei pedig va­lókká lesznek a füstös falak helyén. Nemrég olvastam a milliomodik tonna hvapólósáról, aztán a tanács dokumen­tumai között az áll, hogy a harmadik í ótéves tervben i700 millió forint szol- | gálta a város fejlesztését, íelemel'ke- | óését. i Régészeti kutatások tárgyi bizonyítékai szerint Özet környékén az őskor második felében jelent meg az ember őse. Statisztikai adatok, mindenfajta tel- ! iességgel való törekvés nélkül. A Bóké- i tólep szemet gyönyörködtető egészséges •hodern városrészében 12 ezer ember éli szebbé formálódó életét. Özd adja 1 Népgazdaságunk acéltermelésének 33 Százalékát'. Héngereltáru termelésének hódig 31 százalékát. A leitek nagysze­rűségét számos kitüntetés fémjelzi. Ózd. Három betű a papíron. Egy óiaganhangzó és két mássalhangzó ... * Az autóbusz megáll, azok. akik a 'listán nyíló ajtón kibújnak, itthon van­nak Kazincbarcikán. Pedig többségük ágy került ide, valahonnan más vidék­ről. Nem is csak Borsodból. . . . Aranv színű háttérben, jobbról ötágú Vörös csillag, n tartály és a hűtőtorony jelzi a városra jellemző nagyüzemeket . . . A pajzs alsó harmadában íolyot jeloio hullámokkal jelzik a Sajót. Unokáját látogató néni tétován néz 'törül a buszmegállóban, amint egy űatalember karolja. — Hál ez volna Bcrente? — kérdezi. — E2 Kazincbarcika. — Es az a két hatalmas ház? — A szénosztályozó, meg az erőmű. — Ott meg kigyulladt valami... Messzire világlik a Borsodi Vegyi­kombinát gázlángja. A finom vonalú, karcsú világítótornyok higanygőz égői­nek sugarában is jól érvényesül. Ebben a gyárban a város lakosságá­nak egyötöde dolgozik. Kél tucatnyi termék — köztük számos újdonság — állja a versenyt a rohamosan fejlődő vegyipar világpiacán. A termelési fo­lyamatok a legkorszerűbb technológiát bírják. Tonnaszámra ömlik a műtrágya, formálódik a furcsa nevű műanyag. Kazincbarcika fiatal város. Vajon ki irányította itt az első kapavágást, vagy az első talajgyalut? ... * Miskolc Nagy piros folt a térképen. Nem lőhet kikerülni. A város szélén átfolyik a Sajó is. Az ország második városa. (Kissé elkoptattuk a megfogalmazást-) A házgyárból futószalag ontja a sze­relésre váró lakásokat. A kohászati üzem szomszédságában, a Győri kapu­ban szép nagy „bemutatóterem” van belőlük. Lakják vagy ötezren. A Diósgyőri Vaskohászatot Fa/,óla Henrik 1770-ben alapította Ömassán és Hámor­ban, hol nyersvasgyártásra nagyolvawr.- lót és ennek feldolgozására friss tüzeket és hámorokat építtetett fel . . . Nevezetes arról a gyár, hogy itt vezettek be az országban először az acélgyártást, 1M>2- ben. A Gazdasági Bizottság 1968. novem­ber 27-én kelt határozatával engedé- lyezte a Lenin Kohászati Művek ne­mesacél hengerművének beruházását. A kivitelezés pedig már 1969 elején meg­kezdődött. Az új létesítmény jelentős lépés az LKM hengereltáru termelésének kor­szerűsítésére. Szorosan kapcsolódik a vállalat megelőző fejlesztéseihez, így az új elektroacélműhöz, a blokk- és buga­sorhoz, a bugacsiszoló üzemhez, vala­mint a rúdhúzóhoz. A nemesacélhen­germű a diósgyőri kohászat eddigi leg nagyobb beruházása. Üzembe helyezése is óriási előkészítő munkát igényel. Technikai szintje magas. A munkák nagy része gépesített. Egyes berendezé­seknél automatizált. A korszerű beren­dezést csak jól felkészült, az átlagosnál magasabb szakmai színvonallal rendel­kező személyzet tudja irányítani és ke­zelni. A nemesacél hengermű üzemeltetésé­hez 1021 fizikai és 12S alkalmazotti ál­lományú dolgozó szükséges. Az új üzem olyan helyen épült, hogy naponta sokezren akár az utcáról is megcsodálhatják. Vasvázas épületei sze­mei -gyönyörködtctöek. Az arra vetett pillantások, mintha terveink megvaló­sulását simogatnák. A kételynek már nyoma sincs bennünk ... * Szelíd dombok között fekszik a völgy, Mályi határában. A krónika feljegyez­te: 1950. április 4-én kezdtek meg a tég­lagyár építését. 1952. március 8-án dél­után 5 óra 30 perckor Szűcs János párt- titkár leemelte az első tégla-présről az első téglát. A Keller-gép valósággal on­totta a vágott téglát Vonatokkal, autók­kal vitték sokfelé. Egy kicsiny darabot Borsodból... Akkor Mályiban szenzáció volt, hogy embert kéz érintése nélkül elkészült egy tégla. Ma Lenin városban az új, modern és szép Tisza-parti gyárorias- ban természetes az automatizálás, a kétkezi munkát helyettesitó ügyes gé­pek, műszerek, berendezések sokasaga. A nópgtfUMiaság- távlati tervei szerint ar ország növekvő villamosenergia-igénye a kőolajtermékek iránti szükségletet, vala­mint a műanyagok Vgyre fokozódó sze­repe szükségessé tették, hogy az ötödik ötéves terv során a nehézipar folytassa a villamoserőmüvek tervszerű építését, megkezdje termelését egy új kőolajfino­mító, valamint ezt megelőzően üzembe lépjen egy új olcfinmü. A polgári híd innenső oldalán fel­épült egy város — szélesre tárva ka­puit új lakói előtt. A lakok többségük­ben fiatalok. Az. országút mentén vágj' tíz esztendeje elhelyeztek egy táblát, melyen ez állt: Épül a KISZ védnöksé­gével. Len in város ban az alkotni vágyásnak nincsenek sorompói. Zöld utat. kapott a szárnyaló tetL * (V.d és üeninvóros között az út alig 100 kilométer. Gépkocsival nem több mini másfél óra. De ti megtett utat nem lelvet mindig kilométerekben és órákban mérni... Az oldalt írta és összeállította: Paulovits Ágoston Részlet az Gszakmagyarországi Vegyiművek Intermedier bemből a Veg> ikombinát fóliaiiyomó üzeméből A Borsodi Vegyikombinátban a korábbi karbidbázis helyett most földgázból állítják elő a I'VC-t. melynek java részét a Magyar Kábclnuívekben és a Hungária Műanyagipari Vál­lalatnál használják fel. Miskolcon 4.5 milliárd forintos költséggel épül az ország leg­újabb cementgyára Ózdi Kohászati üzemek Az emlékezésben felvillanó képek összekavaiodnak a történelemmel. A jövőben ku- i tatni azonban nehéz anélkül, hogy elhagynánk napjaink valósagát, vagy megíeledkez­[ nőnk a nagy elődök dicső tetteitől. Mert való igaz, hogy sok mindennek kellett történ­i nie addig Borsodban, végig a Sajó mentén, mig nen lett e tájnak meghittebb ismerője J a hatalmas dózer, a magasban himbálódzó toronydaru, a folyó paliján pipáló kémény­, óriás, a talajgyalu — mint a kétkerekű talicska . . . Hétszáz esztendős vasváros, megőrizve a munka becsületével szerzett nemes patinát, I hozzáfiatalodik az új és a legújabb településekhez. Hagyományos technikát őrző gépek i jól megférnek az elektronikus vezérlésű automatasorokkal, csakúgy, mint a nagy-nagy i tapasztalat és a legújabb tudomány. Vajon gonriolta-e azt, aki negyedszázaddal ezelőtt i megállt Barcika vagy Palkonya vidékén egy kukoricatábla szélén, hogy voltaképpen egy óriási ipartelep bölcsőjénél van. Ózdtól Leninvárosig n

Next

/
Oldalképek
Tartalom