Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. dec. 22., péntek Számvetés a megyei művelődési központban A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ társaaalmi vezetősége december 28-án vitaija meg az intézmény 1973. évi munkatervi és költségvetési ter­vezetét. Az ülésre való felkészülés jó alkalmul szolgál egy rövid számvetésre, mit. végzett a most záruló év­ben a művelődési központ, s miben látja a következő idők legfőbb feladatait. Kováts György igazgató és Aranyosi István igazgatóhe­lyettes mindenre kiterjedő jelentést terjeszt a társadal­mi vezetőség ülése elé. Ér­demes néhány gondolatát fel­jegyeznünk. 1972-ben az intézmény munkájában tovább erősö­dött a szocialista tudat fej­lesztését szolgáló ismeretter­jesztés. Ezek között legked­veltebbek a komplex i: se­reteket és friss információ­kat nyújtó előadások voltak. A KISZ-vezetők akadémiája a politikai nevelőmunka je­lentős fórumává lett, a ko­molyzenei ismeretterjesztést pedig nagyszerűen szolgálta az audiószínház sorozata. A megye legnagyobb lét­számú eszperantó szakköre folytatta hasznos, és eredmé­nyes tevékenységét. A megye és a város fiatalságának sok­irányú érdeklődését tükrözte a Ki mit tud? sorozata. A legeredményesebb művészeti csoport az elmúlt évben az Avas Táncegyüttes volt, mely a hazai szerepléseken és ki­váló minősítéseken túlmenő­en Franciaországban nem­zetközi folklór fesztiválon nyerte el a nagydíjat. Ha­sonlóan magas elismerések­kel és jó szereplésekkel büsz­kélkedhet a kamarakórus. Több nagy sikerű szerepléssel iratkozott fel az 1972-es eredménylistára a Csortos Gyula Színpad és a József Attila Irodalmi Színpad, a Miskolci Fotóklub tagjai pe­dig több házai és külföldi kiállításon szerepeltek siker­rel. Több alkalommal látott vendégül a művelődési köz­pont hivatásos művészeket és együtteseket, és a XIII. mis­kolci filmfesztivál is eredmé­nyes volt. Bővítették ez évben a gyer­mekfoglalkozásokat, megren­dezték az első megyei gyer­A naptári év utolsó nagy hangversenyét tartotta hétfőn este a Miskolci Nemzeti Szín­házban a Miskolci Szimfo­nikus Zenekar. A hangverse­nyek látogatói, a bérlettulaj­donosok az őszi-téli évad ed­digi koncertjeivel el voltak kényeztetve. Sok jó koncert volt — kitűnő vendégművé­szekkel. Néhány név emlé­keztetőül: Moszkvai Kamara- zenekar, Fischer Annie, Gi- don Krémen Dimitrij Ki-ta- jenkó, a Budapesti Filhar­móniai Társaság Zenekara. Talán a sok méltán nagynevű „előd” volt-az oka, hogy hét­főn este, amikor a Miskolci Szimfonikus Zenekar várta közönségét, az csak félig töl­tötte meg a színháztermet. Az együttest vendégkar­mester, Bolberitz Tamás, a Magyar- Állami Operaház egyik fiatal karmestere diri­gálta. Muzikális, energikus, remek tempókat diktáló, mindemellett kissé merev stílusával megpróbált min­den szint kihozni a zenekar­ból, amit csak 'lehetett. A programösszeállítás nem volt egészen szerencsés. A műsort Ránk: György Pu­mádé király új ruhája I. szvitjével kezdték. A vígope­ráért — melyből a szvit ké­szült — a zeneszerzőt -1954- ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Ránki szinte _ páratlan hangszerelési bravúrja csil­logóan érvényesül a kompo­zícióban, melynek sikere mindig biztos. Igen hatásos mű, a tapsolt is ezt igazol­ták, bár elmaradt az előadás­ból a szvitre oly jellemző könnyedség, játékosság! A Pomádé-szvit után Men­delssohn Hegedűversenye kö­vetkezett. Mendelssohn volt az, aki a tündérmese roman­tikus zenei ábrázolását felfe­dezte, az egész irodalom leg­szebb tündér scherzói az ő nevéhez fűződnek. És ezek közé tartozik népszerű He­gedűversenye is. Hétfő esti szólistája Gál Károly, a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar koncertmestere volt. Előadás­módjára a technikai kidolgo­zottság, a muzikalitás és a hangi vérszegénység volt jel­lemző. A hangverseny második ré­szében a műsor befejezése­ként hallhattuk César Franck d-moll szimfóniáját. A belga származású, de Franciaor­szágban élt és dolgozott ro­mantikus zeneszerző élete utolsó éveiben, 1886—88-ig írta ezt az egyetlen szimfó­niáját. Ez a mű — bár Franck egész életén át a ha­gyományok őrzőjének bizo­nyult — nem a klasszikus négytételes formát, hapern Liszt szimfonikus költemé­nyeit tekintette mintaképé­nek. Három, meglehetősen lazán formált tételét tema­tikus rokonság kancsó! ja ös«ze. A hétfő esh koncért műsorából a d-moll czínifó- nia rótta a legnehezebb tat- adatot a zenekarra és a kar­mesterre egyaránt. A meg­oldás jól .sikerült. Varsányi Zsuzsa Bolondos újoncok mekrajz-pályázatot. Ennek kiállítását mintegy 60 ezren nézték meg. A termelési és gazdasági feladatok megoldását segítet­ték elsősorban a megyei újítási kiállításban való tevé­keny részvétellel. A szak- köx-i munkában kiemel­kedik az ifjú matematikusok és az ifjú kémikusok köre és kitűnő eredményeket tudhat magának a kertészeti szak­kör. A hálózati módszertani te­vékenységgel a megye mű­velődési otthon jellegű intéz­ményeiben a tudatformáló és termelést segítő nevelőmunka megtervezéséhez, a tartalmi színvonal hatásos emeléséhez és a gyakorlati munka során alkalmazandó módszerek bő­vítéséhez adtak segítséget. Ellátta a művelődési központ a központi, miskolci járás 46 településének közművelődési irányító és gyakorlati segítő munkáját, és igen sok szintű folyamatos irányítást végzett más járásokban. Ezeknek részletezése meghaladja az újságcikk, kereteit. A közvet­len közművelődési munkán kívül több témakörben fel­mérést és vizsgálatokat vé­geztek, ismét megszervezték a népművelők nyári tovább­képzését, melyen 300-an vet­tek részt. Ugyancsak a mű­velődési központ irányításá­val működik 3 évfolyammal és 110 hallgatóval a népmű­velő—könyvtár szakos kon­zultációs központ. A fentiekben meglehetősen sommásan összefogott ered­mények és azoknak folyatná - nyaként kialakult helyzet szolgál bázisként az 1973-as népművelési munka megter­vezéséhez. Ennek legfőbb pontjaiból emeljük ki, mint fő célkitűzéseket, a munkás­osztály műveltségi színvona­lának emelését, különös te­kintette! a szocialista brigá­dok tagjaira és a bejáró munkásokra, az ifjúsággal I való hatékonyabb foglalkozás ■ és a szövetkezeti parasztság művelődési helyzetének to- ; vábbi segítését. Ennek érdé- j kében mind a szocialista tu- j dat és magatartás sokoldalú fejlesztésére, mind a terme- I lési és gazdasági feladatok népművelési eszközökkel va­ló segítése érdekében, a ko­rábbi alapdokumentumok, valamint az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1972. no­vember 14—15-i ülésének az ideológiai helyzetről való ál­lásfoglalását figyelembe vé­ve, részletes programot dol­goztak ki. A jövőben is biztosítják a miskolci járás területén vala­mennyi művelődési intéz­mény rendszeres módszertani megsegítését, a megye egész területén a hálózati módszer­tani tevékenységben pedig kiegészítik a szakreferensi hálózatot, a családi és társa­dalmi ünnepek szervező iro­dáival való munkakapcsola­tot, fokozottabb figyelmet fordítanak a szocialista bri­gádok kulturális jellegű vál­lalásaira, a munkásszállások és termelőszövetkezetek kul­turális helyzetére, a klub- mozgalomra és elkészítik a művelődési otthon jellegű in­tézmények hálózati fejlesztési tervét. A bemutatőmozikban most pereg a Bolondos újoncok című színes, zenés francia film. amely öt jókedvű fiatalember ka­landját mutatja be sok-sok derűvel. A film rendezője Claude Zidi. Képünkön: az öt fiatal a hadseregben Építészeti fénykép­pályázat A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Fo­tóművészek Szövetsége a nyáron hirdette meg az idei építészeti fényképpályázatot. A bíráló bizottság most fe­jezte be „A régi Pest-Budá­tól a mai Budapestig” és a „Székesfehérvár ezer éves” témakörben benyújtott pá­lyázati munkák értékelését. A 6000 forintos első díjat Do­monkos Endre és Vidovics István, a 4000 forintos máso­dik díjat Szabó Jenő és Ha- nula Endre, a 2000 forintos hkrmadik díjat pedig Szabó Jenő, ifj. Szász János, id. Rácz Endre, Bordács Ferenc, Fanféder Jenő és Darkó Ist­ván pályamunkája kapta. Mit ajánl a televízió? Mindössze néhány gondo­latot ragadtunk ki a 28-i ülés elé kerülő referátumból, és megközelítőleg sem érintet­tük a részletes műsortervet. Mindezeknek megvitatása és elfogadása a társadalmi ve­zetőség ülésének feladata lesz. Annyit azonban előre regisztrálhatunk, hogy a Ró­nai Sándor Borsod megyei Művelődési Központ 1972-es munkájának mérlege min­denképpen pozitív. (b) A karácsonyi ünnepekre válto- ! ssuitos »gazdag műsort lanád nézői- j nek a televízió. December ?5-én délelőtt jáfcé- ! kos, zenés gyermekműsort lát- j hatnak a Idősík,’ Róka, rege, róka címmel. Hétfőn és kedden dél­előtt a Koldus és királyfi cím­mel két részes csehszlovák játék­film kerül képernyőre. Kará­csony első és második napjának délutánján mutatja be a televízió Keltái Jenő Kiskirályok című re­gényének filmváltozatát, Ernyei Bélával és Balázsovits Lajossal a főszerepekben. Hétfőn este Húsz- ka—Békeffy Bob herceg című operettjének tv-változata után folytatódik a Kicsoda—micsoda? fejtörőjáték. Az éjszakai előadás­ban, a Szereti ön Brahmsot? cí­mű amerilcal fűmet láthatják a nézők, Ingrid Bergmann, Yves Montand és Anthony Perkűms í<5- ■’ szereplésével.‘' r- '■ ~* December S6-án. kedden, az ! est fő műsora Anatole France I Az ing című novellájának w- változata. Bodrogi Gyulával és Benkő Péterrel a főszerepekben. Ezután a Minden lében két ka­nál sorozat Éppen mint ón című epizódja következik. Végül Költői térkép címmel, a szovjet köztár­saságok lírájából válogatott ösz- szeállítást sugároz a televízió. Hangversenykrónika 90 ezer egyetemista vizsgák előtt A szociális ösztöndíjak emelése Hazánk 55 felsőoktatási in­tézményében, együttvéve 94 karon, a nappali, az esti és a levelező tagozatokon több mint 90 ezer egyetemista, fő­iskolás kezdte meg vizsga- időszakát: folynak a kollok­viumok, szigorlatok. A most folyó félévi vizsgák során a nappali tagozaton több mint 58 ezren, az estin közel 8 ez­ren, a levelezőn pedig 24 és fél ezernél is többen adnak számot felkészültségükről, a korszerűsített vizsgaszabály­zat előírásai szerint. A felsőoktatási reformmal szoros összefüggésben évről évre .alaposabb, változato­sabb és sokrétűbb a vizsgáz­tatás módszere. Az a cél. hogy olyan módszereket ala­kítsanak ki, amelyek mind­inkább kizárják a számonké­résből az esetlegességet, a véletlen elemeket, és így a hallgatóknak. oktatóknak egyaránt megnvuetatóbb mó­don nvúitsanak kénét a szak­tudás színvonaláról. Legtöbb helyen a vizsgaidőszak egy­séges, tehát nem tagozódik úgynevezett ..rendes” és „utó- vizsga ’-időszakra. így az ere­jükkel jól gazdálkodó hallga­tóknak január végén a má­sodik félév megkezdése előtt pihenésre is marad idejük. A második félévben, pon­tosabban - már január í-től érvénybe lép az a rendelke­zés, amely a Központi Bi­zottság novemberi állásfogla­lása alapján tovább javítja a hallgatók jelentős hányadá­nak szociális helyzetét. Azok a nappali tagozatos egyete­misták, főiskolásak, akik ed­dig is részesültek szociális ösztöndíjban, január 1-től egységesen 50 forinttal ma­gasabb szociális ösztöndíjat kapnak. Ez az intézkedés a tej és tejtermékek áremel­kedését igyekszik ellensú­lyozni, hogy az ne sújtsa a kis jövedelmű családok egye­temen, főiskolán tanuló gyer­mekeit. Emellett az egyete­mek és a főiskolák menzái január 1-től általános étke­zési normaemelésben is ré­szesülnek, sőt, ezen felül a tej és tejtermékek árának emelkedéséből adódó többlet- kiadást az állami költségve­tés itt is ellensúlyozza. Óraszá mcs ok fe eei lés és számítógépes oktatás A felsőoktatási intézmé­nyeinkben lassan közeledik a vizsgaidőszak. Időszerűnek mutatkozott, hogy az 1972/73- as tanév eddigi tapasztalatai­ról elbeszélgessünk Kazinc­barcikán, az NME Vegyipari Automatizálási Főiskolai Ka­ron. Kérdéseinkre Szilágyi Gábor, a főiskolai kar igaz­gatója és Cservenka Miklós igazgatóhelyettes adott tájé­koztatást. — Az általános oktatási helyzetet e tanévben elsősor­ban az jellemzi, hogy ebben az időszakban válik teljessé a 3 évvel korábban beveze­tett tantervi módosítás. A kari tanács által elfogadott tervmódosítás a tananyag­korszerűség, a fokozottabb tantárgyi koncentráció, és a hallgatók kötelező heti óra­számcsökkentésének ügyét szolgálta. Például az utolsó . fiéléy_ korábbi 36 órájával szemben jelenleg 27 a köte­lező órák száma. A tanterv­módosítás következménye­ként előálló jegyzetigény biz­tosítása folyamatban van. Ugyancsak érdekes és figye­lemre érdemes vonása az 1972/73-as tanévnek, hogy fő­iskolai karunk kiegészítő ta­nulmányokat szervezett a jogelőd intézményben, mint felsőfokú technikumban 1964 és 1970 között szaktechnikus­ként végzett hallgatóink ré­szére. A kiegészítő tanulmá­nyok sikeres befejezése üzemmérnöki oklevelet biz­tosít. Mintegy 220, korábban végzett hallgatónak nyílik így lehetősége rá, hogy ma­gasabb végzettséghez jusson. A képzésnek e formájában azok a tantárgyak szerepel­nek, amelyeknek a tanterv­ben külön tárgyként való megjelenése a főiskolává vá­lás feltételét .képezték. Ilyen például az elektronika, a szá- mítógéntechnifca. — Mik a számítógépes oktatás legfrissebb tapasz­talatai? — Főiskolai karunkon újabb félévi. tapasztalatokkal, ered­ményekkel gyarapodott a szám í tógép -i sm eretek okta­tása. A jelenlegi félévben először végeztek hallgatóink óra.rendileg meghatározott időtartamban programfutta­tási. számítógéntermi fakor­látokat. Ennek előfeltételei a következők voltak: a számí­tástechnikái laboratórium személyi, (programozói, okta­tói) állományának biztosí­tása, a prognamozástechnika a magas szintű probléma­orientált programozási nyelv ismereteinek tantervi elő-, írása, jegyzetek, segédletek előállítása a hallgatók részé­re, végül elegendő gépi idő biztosítása oktatási célokra. Hallgatóink igen nagy érdek­lődéssel végezték a számító- géptermi gyakorlatokat, az oktatóprogramok írása, javí­tása és eredményes futtatása okozta a sikerélmény meg­szerettette velük a tantár­gyat. A számítógép (Videoton. 1010 B) perifériájának kiegé­szülésével az' oktatás még eredményesebbé válhat. A számítógépes oktatás intenzí­vebbé vált az úgynevezett Rendszerszervező ágazat kép­zésénél, mely ágazaton az 1972/73-as tanévben először képezünk ki üzemmérnökö­ket. Ezen szakemberek fel­adata elsősorban a vegyipari technológiákon belül a szá­mítógép alkalmazása, cél­szerű használata. A mintegy 20 főből álló ágazat elhelyez­kedése már biztosított. — Végezetül szeretnénk hallani valamit a közelmúlt­ban elkészült műhelycsarnok és laboratóriumi épület hasz­nálatba vételéről, illetve an­nak lehetőségeiről, — Mintegy másfél éves ké­séssel végre sikerült a tech­nológiai műhelycsarnok és a laboratóriumi épület átvétele, a gáztüzelésű és olajtüzelésű kazánteleppel. A gépműhely- csarnok gépi berendezésének beszállítását már megkezd­tük, és a technikai csarnok berendezése 1974. végéig fo­lyamatosan történik. A csar­nok teljas berendezése alap­ján alkalmassá válik a vegy­ipari technológiai műveletek lefolytatására, irányítására, és mérésére, és kísérleti le­hetőséget ad a számítógépes foivamatirányítással kapcso­latban is. A laboratóriumi épületekben az oktatói egV' ségeken kívül különféle anyagvizsgálati laboratóriu­mok és műszeres helyiségek nyertek elhelyezést. (bm) Napirenden a kulturális alap felhasználása A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa mellett mű­ködő agitációs, propaganda és kulturális bizottság ma délelőtt 9 órai kezdettel tart­ja ülését a kohászok tapol­cai éjjeli szanatóriumában Az ülés napirendién négy té­ma szerepel. Elsőként Varga István referátumából tájéko­zódnak az „R”-alap kulturá­lis felhasználásának 5 es«' tendei tapasztalatairól, mai*' Belkó Anna ad tájékoztatás’' a MEDQSZ megyei bizottság gának területén folyó tizem’ ismeretterjesztésről. Végű Lengyel Ágoston terjeszti űe az 1972. évi munka értéke!0' séről szóló jelentést, vaj3' mint az 1973. évi plső félé'” munkalerv tervezetéi. He lit «4 Ho Hó: sDi b |?Q iöf b k fe I ue

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom