Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-02 / 284. szám

1972. dec. 2., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Mi foo!aSkoztat'*a a környék lakóit? — Soha nem szoktam hi­vatali dolgokról beszélgetni autóbuszon, de ma reggel még­is úgy adódott. Jó nírt hal­lottam, lebontják végre azt a garázst. üggyel aevesebo bosszúság — mondja és a te­lefonért nyúl, hogy amit megtudott, elmondja azok­nak, akiket szintén érdekel. A garázs Miskolcon, a Ki­lián déli lakótelepen épült, engedély nélkül. Nem is au­tót, hanem göngyöleget tart benne az ottani csemegebolt. Rendetlen a környéke, s egyáltalán nem illik oda. A lakásszövetkezet fölajánlott helyette egy göngyölegrak­tárt, de segíteni akarása eredménytelen maradt. A ta­nácstaghoz, dr. Sinka And- rásnéhoz fordultak a lakók panaszukkal, és természete­sen maguk is intézkedtek. Ilyen jó hír, vagy esetleg egy-egy kudarc híre gyakran érkezik a tanácstaghoz, szin­te velejárója mindennapjai­nak. Dr. Sinka Andrásnénak már 10 éve ilyenek a napjai. Három választási ciklusban jelöltek, s háromszor adták rá szavazatukat a III. kerü­letiek. Nyolc évig városi ta­nácstagként, végrehajtó bi­zottsági tagként tevékenyke­dett, ebben a csonka, kétéves ciklusban pedig a megyei ta­nács tagja. Miskolcon él, a Központi Leánykollégium igazgató-helyettese és a Ki­lián'déliek, a Mohus Illés, az Árvíz, a Lorántffy Zsuzsan­na utcák lakóinak érdekeit képviseli a megyei tanács­ban. Választóinak egy cso­portja összkomfortos laká­sokban lakik, mások még vízvezeték, gázvezeték, jó út építéséhez kérik segítségét. — Mi minden foglalkoz­tatja a környék lakóit? — November 13-án -tartot­tam féléves beszámolómat. Ötvenötén jöttek el, és a leg­különbözőbb dolgokról esett szó. Most is felvetődött pél­dául a Kilián déli piac ügye. Jó. hogy van ez a piac, de sok bosszúsággal jár, sok minden nem tisztázott körü­lötte. A mostani beszámolón is téma volt a játszóterek hiánya, a szemetesedények tárolása. Többen fejezték ki aggályukat a lakótelep fásí­tási módját illetően. Parko­lóhelyek kialakításának szük­ségét is felvetették, és az Ár­víz utcán levő nyugdíjasok nevében nyilvános utcai víz­csapot kértek. Ezen az utcán nemrég épült a vízvezeték, de a kis jövedelműek nem tudják bevezetni lakásukba, ezért volna fontos a csap, amelynek persze esztétikai akadályai vannak. Egy-egy találkozó a választókkal min­dig érdekes és sokoldalú. — Ügy tűnik, a közérdekű bejelentések voltak túlsúly­ban. — Minden alkalommal így van. Akinek személyes ter­mészetű kérése van, a laká­somon keres meg. Főleg óvo­dai. bölcsődei elhelyezések ügyében jönnek hozzám. Első hallásra talán íux-csá- nak tűnik, hogy a megyei ta­nács tagja, a megyei jogú vá­ros egy részén élő emberek közügyéit intézi. — Miskolc a megyének egy része, egy exponált da- raoja, nem szabad a kettőt szétválasztani. A városban megválasztott megyei tanács­tagnak pedig nemcsak a vá­lasztókerületét, hanem a vá­rost és a megyét is látnia kell. Nekem személy szerint nagy élmény volt a megyé­vel való ismerkedés két esz­tendeje. Kollégiumunkban ! 430 borsodi kislány lakik, nekem így is érdekes a me­gye jelene, jövője. Amikor megkaptam a településháló­zat fejlesztési tervét, és be­lelapoztam, nem tudtam el­titkolni a kollégisták előtt. Majdnem mindenkinek tud­tam mondani valamit arról, hogy mi épül az ötéves terv idején falujában. Ök meg elmesélik nekem, ha már el­készült egy-egy új létesít­mény. Szép volt ez a kétéves munka, de úgy érzem, nem sikerült maradéktalanul meg­ismerkednem Borsoddal. És azt hiszem, ilyen formában nem is sikerül. A követke- j zö választási ciklusban már I nem vállalok tanácstagi fel- J adatokat. Nyugdíjba megyek, | a fiatalokban pedig több energiának kell lenni. — Mit vár majd attól a ta­nácstagtól, akit ön is választ a jövőben? — Legyen dinamikus, em­berszerető, érdekelje, hogyan élnek a választói, kötődjék a választókerületéhez és legyen borsodi patrióta. — lévay — 1944. november 30. Onga felszabadult. Ezen a napon vált történelemmé a Bár- czay-birtak története, s beso­rakozott a monográfia azon lapjai közé, amelyek még Hungának, Wligának nevez­ték Ongát. Terjedelmes falu. Huszon­nyolc év alatt megkétszere­ződött. A vasúton túl csupa új ház sorakozik. A vegyes- bőit és az eszpresszó előtt délidőben találkozik a falu. Autóbusz érkezik. A beton- elemgyárból hozza-viszi a munkásokat. Tíz perc múlva a csavarárugyár Ikarusza ka­nyarodik a megállóhoz. A Vasutasok vonaton utaznak munkahelyükre. A község ipáéi munkásainak 60 száza­léka a Magyar Államvas­utaknál keresi kenyerét. Az 1400 katasztrális holdon gaz­dálkodó Petőfi Termelőszö­vetkezetben tegnap, ott jár­tunkkor is az őszi mélyszán­tás volt a téma. — Kik vannak odakint? — Kéri József az SZ—100- fson. Halász István a DT— lő-ösön, Tamás Ferenc, Hó­di Miklós, Stresánszki Imre és Tóth Dániel MTZ— 50- e-'eken szánt. Tíz-tizenkét hap múlva minden dűlőn be­fejezik a szántást — mond­ta Pécsi Antal tsz-elnök. •— Hogyan zárják ezt az esztendőt? — A terveknek megfelelő­im az adottságokhoz mérten ■'ál. Termésátlagaink jó kö- t^Pesek. A júniusi aszály henr kedvezett. Május vé- Sén 04 szemet számláltunk egy búzakalászon, aratáskor mar csak harminckettőt. * A park közepén modern épület. Onga felszabadulásá­nak 28. évfordulóján, novem­ber 30-án avatták a községi tanácsházat. Nem szabad cl­csépelni ezt a szót,: modern. Ami új, az nem biztos, hogy modern is. Ez a ház modern. Az elnök, Mázik Ferenc hét hónapja tanácselnök. Azelőtt műszaki ellenőr, még azelőtt esztergályos volt. Kevés bol­dogabb ember van Ongán, mint ő, amikor az eredmé­nyekről. tervekről beszél: — Onga mélyről indult. Sok a behoznivaló. Huszon­nyolc év alatt épültek utak. orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, ifjúsági könyvtár, községi könyvtál', művelődési ház, KISZ-klub, öregek klub­ja, iskola, a régi kastélyban ma 80 kisiskolás étkezik, ta­nul. Három élelmiszerbolt van, egy húsbolt. egy vegyes­bolt. De Onga többet érde­mel és el is tudja érni, amit akar. Ha társadalmi munká­ra van szükség, az onaaiak készek, s elég egy telefonhí­vás, ha a esavarárugyártól, a tsz-től. az állami gazda­ságtól kell támogatás. Kővári Lajos vb-titkár né­hány hónapia került Ongára. — Milyennek ismerte meg? — Fejlődő község. Éven­ként vagy százzal nő a lé- lekszám. Ebben az évben a felszabadulási évfordulóig öt- venen születtek és 17 házas­ságkötést dokumentál az anyakönyv. A 61. sz. élelmiszerboltban délelőtt gyér a forgalom. En­nek a boltnak a vásárlói kö­rébe tartozik a cigánylakos­ság. — Hányféle szaloncukor érkezett? . — Ötféle — mondja Kádár Jánosné boltvezető. — Milyen fogkrém, szap­pan. mosópor a legkelen- döbb-> — Az Amodent fogkrémet szeretik. A szappanok közül a 7,70-es Amo a legkelen­dőbb. és a Tomi mosószerek, az Ultrák a legkeresetteb­bek. — Mikor érkezik a friss kenyér? — Három óra körül. De 36 kiló megmaradt tegnapról. * A 6732 kötetes könyvtár­ban két fiatallal találkozunk. Rajtuk kívül még 637 olvasó jár rendszeresen ide, hogy meséskönyvet, Jókait, Mester­házit, Németh Lászlót és Pe­tőfit. vasy P. Howardot és Agatha Cbristie-t kölcsönöz­zön. Egv fiatal esztergályos Jónver Béla Berkesi -könyvet visz. Nagyapja. Gy. Tóth Jó­zsef 1945. április 12-én ér­kezett haza Hegyeshalomból, ahol hídőrségi parancsnok volt. Amint hazaért, tolmács­nak hívták a szovjet hadsc­Miskoleon a Szentpéteri kapui kórház udvarán nagy építkezés folyik. A BÁÉV szakem­berei már téliesítettéi! a munkahelyeket. Az átadásig a terv szerint még csaknem három év van hátra, de az építők ezt igyekeznek jóval előbbre hozni Fotó: Sz. Gy. Fokéul nőket fo»iaikozíatuak Uj munkahelyek a községekben Tanácskozás a szakmunkásképzésről Hány fiatalt vegyenek fel a szakmunkástanuló-intéze­tek. erről tanácskoznak de­cember 4-én a megyei taná­cson a szakmunkásképző-in­tézetek igazgatói, valamint az érintett vállalatok, a KISZÖV. MÉSZÖV és a KIOSZ képviselői. A megyei tanács munka­ügyi osztálya által szerve­zett koordinációs értekezle­ten egyeztetik az igények és jelentkezések alapján a fia­talok pályakezdésének lehe­tőségeit. A megyében levő 28 szakmunkásképző-intézet­ben ez alapján határozzák meg, hogy egyes szakmák­ban hány fiatal kezdje meg a választott szakma elsajá­títását. reg telefonközpontjába. Ma is folyékonyan beszéli az oroszt. 1916-tól 21-ig élt a Szovjetunióban. — A miskolci főutcán sé­táltam 1947-ben és hirtelen megállt előttem egy fiatal­ember. Ö átölelt, én csak néztem rá. Azt mondja: pa­pa, hát nem ismer meg? Ek­kor ismertem meg. Andrej volt, a telefonista, akivel ' annyiszor hívtuk Moszkvát. ' Állandóan olvasom az újsá- 1 gokban, hogy barátság vona- j tok járnak a Szovjetunióba, j Én is elmennék. Szeretnék végre én is elmenni! Omszk­iéi Irkutszkig gyalog, meg j szánon tettem meg az utat, I s kitüntetéssel jöttem haza 21-ben. * Kiss Judit 10 éves. Nagy­apja a szegények cipésze volt. — Juditka, mit szeretsz csinálni, ha nem vagy isko­lában? — Akváriumot kapok ka- j rácsonyra és halakat telepi- i tek bele. Ez lesz a legkedve­sebb szórakozásom. Addig az olvasást szerettem a legjob­ban, zongorázni is szeretek, de nem nagyon. És addig ki kell találnom, hogy milyen- ajándékot. adjak anyának, apának és a nővéremnek. És addig megtanulom, hogyan kell fel varrni a gombot. — Tudod, hogy miért; van olyan sok zászló most a há­zakon? — Persze, ünnep volt teg­nap. I ktvay Györgyi KÜLÖNBÖZŐ felmérések­ben, ipari-gazdasági kiadvá­nyokban gyakran szerepel, hogy Borsod megyében nem egyenletes az ipari centru­mok, a nem mezőgazdasági jellegű üzemek eloszlása. Egyes területeken — mint a Sajó völgye, és a városok környéke — már szinte a maximumot is elérte az ipa­ri koncentráció, míg más te­rületeken — az encsi járás­ban, vagy a bortermő vidé­kek nagy részén — alig né­hány száz embert foglalkoz­tatnak ipari, és szövetkezeti üzemek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a viszony­lag kevésbé iparosodott te­rületek lakossága mezőgaz­dasági munkásként dolgozik, hanem azt, hogy többségük 30—50 kilométert utazik a város ipari üzemeibe. Fontos feladat tehát, hogy a kevésbé iparosodott körzeteket is fej­lesszék, így az itt lakók hely­ben kapjanak ipari jellegű munkát. Ennek a fontos, és nagy erőfeszítéseket követelő fel­adatnak a megoldása nagy­részt a megyei tanácsra há­rul. Természetesen nemcsak határozatokkal, és a szerve­zési feladatok elvégzésével kell segíteni, mert a nem kellőképpen iparosodott te­rületeken az anyagi lehetősé­gek korlátozottsága a legna­gyobb probléma. Ezért az egyik legkényesebb ..munka­fázis” annak eldöntése, hogy melyik területen milyen üzem kapjon anyagi támoga-'- kist. A döntésnél számításba veszik a leendő üzem terve­zett munkáslétszámát, nép­gazdaság! hasznosságát. A megyei tanács a negyedik ötéves tervében szereplő iparfejlesztési célok megva­lósítása érdekében nyilvános pályázatot hirdetett. Két pályázati javaslatot fogadott el; a sátoraljaújhelyi Hegy­alja, és a Sárospataki Ruhá­zati Szövetkezet iparfejlesz­tési és üzembővítési elkép­zeléseit. Az iparfejlesztési célokon túl érdemes meg­vizsgálni, hogy hol létesülnek majd az új üzemrészek, és hány embernek adnak mun­kát. A HEGYALJA Ruházati Szövetkezet n jövő évben Pa­cin községben 130. 1975-ben pedig Cigándon 20(1 környék­belit foglalkoztató új kon­fekcióüzemet hoz létre. Sátoraljaújhelyi üzemét is bővíti, jövő év végéig be­fejeződik a fejlesztés, s ott újabb 400, eddig még nem dolgozó vagy bejáró kap munkát Fontos adat, hogy a munkások 90 százaléka nő. A Sárospataki Ruházati Szö­vetkezet a bővítés után 100 új sárospataki vagy kör­nyékbeli dolgozót alkalmaz­hat. A két ruházati szövetke­zet bővítése, új telephelyei­nek építése csak példa a sok közül, hiszen .a negyedik ötéves terv során más jellegű üzemek is épülnek a megye területén. Előfordul, hogy nem is borsodi ipari üzem építtet munkát adó telephe­lyet. De a két említett szö­vetkezet ipartelepítési „ak­cióját” azért vehetjük pél­dának, mert; így lehetővé vá­lik az ipari hálózat bőví­tése — Cigánd és Pácin be­kapcsolódásával —, másrészt mert túlnyomórészt nőket foglalkoztat. Azt is felméré­sek bizonyítják, hogy még Miskolcon is — ahol pedig sokféle munkaalkalom adó­dik — nagyon sok családos asszony nem megy dolgoz­ni, Ez fokozottan örvényes a kisebb településekre, hiszen ott a munkaalkalom is kor­látozott. A falvakban lakó asszonyok legtöbbje a család és a háztartás miatt bejáró munkát sem vállal, mert nemcsak a 8 órás munkaidőt kell számításba vennie, ha­nem az utazás miatt kieseit órák számát is. Ha azonban helyi munkalehetőség adó­dik. az .üzem biztosan szá­míthat a környéken lakók munkájára — mint ahosv ez már ió néhány közséalxen. évek éta üzemelő inán rész­legeknél beigazolódott A munkaalkalom felszabadítja a ..rejtett tartalékokat”, az addig nem dolgozókat, az ioartelépítő naewál’alat ér­dekelt a „fehér foltokon" való üzeméoítésben. mert nincs konkurrens. munkaerő- csábító .szomszéd vár”, a munkásnők pedig megfelelő iövedelem kiegészítést bizto­síthatnak családjuk szá­mára A MEGYEI TANÁCS és az érdekelt ipartelepítő üze­mek a lehetőségekhez kénest fejlesztik a kevésbé iparoso­dott körzeteket, s az ioarosí- lási folyamat, remélhetőleg megváltoztatja Borsod megye térképén is az egyenlőtlen elosztást. (orosaft jjjl ® Onga, 1972. december 1. Épül a gyermekkórház

Next

/
Oldalképek
Tartalom