Észak-Magyarország, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-24 / 277. szám
I ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 as 1972. nov. 24., péntek Egy tanulmány, meg egy tárlat Miskolcon a reformkorban A miskolci városa könyvtár kiadásában, a Borsod-mis- kolci Füzetek Irodalomtörténet sorozatában kilencedik kötetként Jelent meg Kilián István tanulmánya, Irodalmi diáktársaság Miskolcon a reformkorban címmel. A szerző a Magyar Társaságokról általában szól, és Bodo- lay Géza Irodalmi diáktársaságok 1785—1848 című munkájához kapcsolja mondandóját. Ez általános bevezetőben ismertet j két miskolci forrást, Szűcs Sámuel és Szűcs Miklós hajdani j társasági tagok naplóit, mint a reformkor időszakának dokumentumait. A továbbiakban a miskolci református líceum diákjainak reformkori életéről szól, több kevéssé ismert i adalékot is közreadva, és a következő fejezetben ehhez leap- ; csolja a már akikor igen nagy múltú tanintézetben a Magyar Társaság, és az Olvasó Társaság megalakulását, amely — kö- ; vetkeztetései szerint — Sárospatakról került át Miskolcra Regéczy Nagy István, korábban sárospataki professzor Miskolcra költözésével. Tulajdonképpen a tanulmánynak ez a fejezete foglalkozik az irodalmi diáktársaság alakulásának körülményeivel, kezdeti időszakával, majd a következőben a líceum magyar könyvtárát mutatja be. Ekkor különítették el, legalábbis Szűcs Sámuel naplójának adatai szerint, az iskolai könyvtárat a magyar könyvtártól. A tanulmányinak talán legérdekesebb fejezete a jelenleg Lévay József nevét viselő tudományos könyvtár rendezése során előkerült Emlékkönyv, amelynek első oldalán 1860. április 1-i kelettel Lévay József társulati elnök bejegyzése található. Ez az Emlékkönyv 1836-tól szolgált rá. hogy az irodalmi társaság tagjai bejegyezzék munkáikat. Az 1836—37-es évben L. Farkas Károly, Hőke Károly, Soltész Nagy György, Szűcs Miklós, Szűcs Sámuel, Telekdy Pál és Tóth József munkái kerültek bejegyzésre. Ez az Emlékkönyv, amely nemcsak a műveket, hanem azok bírálatait is tartalmazza, rendkívül fontos dokumentum, kéziratos irodalmi almanach, ahogy Kilián elnevezi, nemcsak azt tárja fel, milyen irodalmi művekkel próbálkoztak a diáktársaság tagjai, hanem kiolvasható belőle, kik és milyen irányzatok hatottak a reformkor miskolci diákságára. A kilencvennyolc oldalas Emi ékkönyv igen bőséges adalékokkal szolgál ehhez. A továbbiakban az iskolai társaságnak a közélethez kapcsolódásáról, később a miskolci fiataloknak az eperjesi és a ! késmárki magyar társaságokkal való — elsősorban a már többször említett Szűcs Miklós és Szűcs Sámuel személyén keresztül létrejött kapcsolatáról olvashatunk. Befejezésként Kilián közreadja a reformkori diáktársaság utódjának tekintendő Kazinczy-kör rövid történetét 1942-ig. Ez utóbbi fejezet — bár nem tartozik szorosan a tanulmány címében jelzett témához — túlzottan tömörített, s egy majdani újabb kötetben megérdemelné a bővebb kifejtést. Kilián István tanulmányé sok új ismerétet adó, érdekes olvasmány, helytörténetünk egy sajátos vonulatának figyelmet érdemlő bemutatása. Irodalmi dmktársasáa Észak-Miagyar or szag ’72 fotókiállítás A rendezvény teljes címe' ennél sakkal hosszabb és többet ígérő: Észak-Magyarorszáq 72 fotó-, film- és audiovizuális szemle. Nem a betűkkel való takarékoskodás vezetett, amikor a rövidített címet használtuk, hanem a realitásokhoz való ragaszkodás. Ugyanis a miskolci Kossuth Művelődési Ház nagytermébe látogató érdeklődő csak a fotó- kiállítást láthatja, ami nem éri el — mennyiségét tekintve — a teljes kiállítás felét sem. Az igen nagyszámú dia- és audiovizuális sor csak meghatározott alkalmakkor látható, szűk létszámú közönség előtt, csakúgy, mint a néhány film, is. Éppen ezért ezekről, a szemle nagyobb hányadát jelentő művekről nem is szólhatunk. (A diákat ki lehetett volna állítani a fényképekkel együtt, megvilágított szekrényekben.) Mintegy kilencven, illetve a sorozatokat is külön számolva száz papírfotó sorakozik a paravánokon, s tanúskodik három megye amatőr fotóművészeinek érdeklődési köréről, magas művészi felkészültségéről, technikai tudásának magas fokáról. örvendetes, hogy az évek óta hasonló kiállításokról és más, országos, vagy regionális tárlatokról ismert fotósok mellett már nagyobb számban jelentkeznek az újabbak, akiknek nevét még most kezdjük megtanulni, s úgy tűnik, többüknek nevét érdemes is lesz megtanulnunk. A kiállított képeken a legnagyobb szerepe az embernek jutott. Nem számoltuk meg, de legalább a tárlati anyag felén az embert látjuk, a legkülönbözőbb megközelítésekben, s a legkülönbözőbb életmegnyilvánulások között. Viszonylag kevés viszont a derű, mintha inkább az élet komorabb pillanatai ragadták volna meg inkább a fotósokat. Az ember- centrikusság ennek ellenére egyik legnagyobb pozitívuma a tárlatnak. Érdeme a kiállításnak az is, hogy nincs kép, ame- j lyen a technikai bravúr, a formajáték a mondandó fölébe kerekedne. Általában valami jó értelmű kiegyensúlyozottság az egész fotókiállítás legjellemzőbb vonása. Talán ez jellemzi a szemle más képeit és filmjeit is? Vagy azok között akad valami egészségesen nyugtalanító, amelyhez újra, meg újra vissza kellene térni? A kiállításra betérő látogató nem tudhatja. Csali ha a kijelölt időpontban részt vesz a vetítéseken. Például ma délután fél hatkor részt vesz a tárlat- vezetésen. utána a diák és a filmek vetítésén. (benedek) I ILLUSZTRÁCIÓ ÍSenkey Zoltán munkája Véget ért a borsodi ifjú olvasok hónapja Tegnap, november 23-án délelőtt tartották meg Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár előadótermében a borsodi ifjú olvasók hónapjának záró rendezvényét. A tanácskozáson a rendező szervek képviselői, megyénk pedagógusai és könyvtárosai, valamint közművelődési szakemberei vettek részt. A rendezvényt Járat János, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára nyitotta meg. . Fábián Zoltán, a Magyar Írók Szövetségének titkára tartott előadást Ifjúságunk és az olvasómozgalom címmel. Előadásában beszélt az olvasó népért mozgalom céljáról. feladatairól. Hangsúlyozta hogy a mozgalom több évtizedre szóló emberformáló tevékenység, amelynek célja, hogy gyarapítsa az olvasók számát, ugyanakkor az olvasói igényeket növelje, az olvasók irodalmi ízlését is formálja. A könyvtárosoknak, az iskolai könyvtárak vezetőinek elméleti, egj'ben szervező tevékenységet is kell végezniük. Ne feladatokat adjanak az olvasóknak, hanem tudatosítsák: a művelődés, az olvasás önformáló munka. Az ifjú olvasók nevelésében az olvasás öröméhez hozzá kell adni a társas együtt- lét és a cselekvés örömét is, hogy a gyermek necsak befogadó, hanem aktív, tevékenykedő személyiség legyen. Ezért gyarapítani kell az olvasókörök, a könyvbarát társaságok, a könyvtári klubok számát. Az előadás után Sajó László, a Borsod meg3'ei Tanács művelődésügyi osztályának munkatársa értékelte a borsodi ifjú olvasók hónapjának pályamunkáit. A megye 66 általános- és 14 középiskolájából 118 irodalmi- és 921 rajzpályázat érkezeit be. A sikeres pályamunkákért dr. Ilelényi György, a Borsod megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője adta át a díjakat. Több pedagógus és könyvtáros is kapott jutalmat eredményes munkájáért. A borsodi ifjú olvasók hónapja rendezvénysorozatát dr. Hetényi György zárta be. Záróbeszédében összegezte a rendezvénysorozat tapasztalatait, vázolta a további feladatokat. Beszélt a könyv társadalmi jelentőségéről, a „Korszerű könyvtárat minden iskolába” jelszó tartalmának fontosságáról. (M—a) Száztizenhárom kollégista — Igazgató bácsi, felállíthatjuk a pingpongasztalt? — robban be kopogtatás után egy kisdiák a gondnoki szobába. — Persze, állítsátok csak fel, ahogy szoktuk — bólogat a szendrői általános iskolai kollégium igazgatója, Jávorkai József. Azután hozzánk fordulva folytatta. — A szabadfoglalkozás idején szinte mindig pattog a labda az ebédlőben. Ott, mert máshol, sajnos, nincs helyünk. De az ebédlőt jól kihasználjuk. S már sorolta is: — Ott van a televíziónk, egyelőre még közösen nézzük, de már megígérték, kapunk egy másodikat is, s akkor a lányok és a fiúk külön-külön nézhetik. De az ebédlőben van a könyvtárunk is. hétszáz kötet van benne. S amit a legjobbnak tartunk: két kislány a könyvtáros, ők intéznek mindent a könyvek körül. * A kislányok nemcsak a házi könyvárért felelősek. Ök tartják a kapcsolatot a községi könyvtárral is. A kollégium 113 kis lakója közül hatvanan iratkoztak be a községi könyvtárba. — Ügy gondoltuk, praktikusabb, ha nem a gyerekek mennek át mindig, egyenként. Egyszerűbb a könyvtárosnak is, ha a két kislány bonyolítja le a cseréket. Felmérik: ki mit szeretne olvasni, s ők hozzák ki, ők viszik vissza. A zöld asztal mellett négyen ütik az ide-oda pattogó kaucsuklabdát. Körülöttük felálltak a nézők. Mások, hogy jobban lássanak, a fal meilé sorakoztatott asztalokra ülnek. Az egyik sarokban kis csoportosulás. Négyen füzetek fölé hajolnak. Őket is gyerekek veszik körül. — Hát ti? — Mi szakkörösök vagyunk. Matematika szakkörösök. Dundi kisfiú emelte fel fejét: a kérdésre a füzetből. — Példákat oldunk meg. — Délután fél négykor kezdődik a szálencium — magyarázta a kollégium igazgatója. — Addig tartják a szakköri foglalkozásokat. Nemcsak matematika szakkörünk van. Van úgy, hogy az irodalmi szabadfoglalkozásokat a könyvtárban tartjuk meg. Az irodalmi csoport foglalkozásaira gondolok. Dé sportkörbe is járnak gyerekeink, s alak nem sportkörösök, azok is szívesen kirándulnak jó időben a Várdombra, egy kis „tüdőtágításra” * A lépcsőkön a lányok szobái felé tartunk. — Majd meglátja, milyen szépek a szobáik ... A szobákban variálható heverők. A huzatok feszülnek rajtuk. A heverők mellett. az asztalka körül kis puffok. — A dekoráció még nem mindenütt szép, magyarázza az igazgató. Sok még a vásári baba. A csiricsáré. De már lehet látni népművészeti tárgyakat is. — Erzsikéin, milyen népművészet ez? — kérdezte a falvédőre mutatva az egyik kislánytól. — Matyó... — Nézd meg jobban — simogatta meg a kislány fejét. Kis habozás után halkan mondta: — Kalocsai. A többiek bólogattak. A folyosó végén törékeny, alacsony kislány állt fel az asztal mellől. Képeslap hevert előtte. — Kinek írod? — A nővéremnek. — Ügy nézze ám meg ezt a kislányt — fordult felém az igazgató —, hogy ő a szoba egyik kismamája. — Itt vannak nálunk a kicsik — magyarázta a maga is csöpp kislány. — Tetszik tudni, mi segítünk nekik öltözködni, mosakodni, fésül- ködni... — Meg babusgatjátok őket... A kislány elmosolyodott. — Azt is. Olyan aranyosak. * A kollégiumot felső tagozatosok lakják. Égerszögi, te- resztenyei, szölösardói, királykúti és galvácsi gyerekek. De van közöttük tizenhárom alsó tagozatos is. A fiúk között több a kicsi, ők különszobét kaptak. A lányok kevesebben. Őket a nagyok szobájába osztották be. — Jól érzi tok magatokat? — Szeretünk itt lenni. — Megvan mindenünk. Csak __ — Anyuka meg apuka hiányzik, ugye? — mondom ki helyettük a mondatot. — Igen. De minden hét végén hazamegyünk. Az óra mutatója rója a köröket. Közeledik a szilen- cium ideje. Az ebédlőben elcsitul a zaj, az asztalok visz- sznkerülnek helyükre. Az egyik tanulócsoport ott tanul majd. A másik kettő átmegy az iskolába. — A legnagyobb gondunk, hogy nincs olyan szobánk, ahol szórakozhatnának a gyerekek. Különösen télen nagy gond ez. Mindig az iskolapadban ... Csak ez az ébédlő van. Igaz, nagy terem, de minden ide zsúfolódik ... . — De az ebédlőt díszítik is a gyerekek — kapcsolódott a beszélgetésbe Dobok Béláné, a kollégium gazdasági vezetője. — Ugye, látta a subaszőnyegeket a falon? A lányok készítették. S a fiúk a szobarendben sem maradnak el. a lányok mögött. Már készülődtünk, amikor , azit mondták: — Az elején nagyon ellenezték a szülők a kollégiumot. Sőt, ma is előfordul, j hogy valaki ellene szól. Volt í egy szülő, aki ki is vette , gyerekét. Azután néhány hó- ! nap múlva jött: mégiscsak vegyük fel a gyereket. Sokkal jobb lesz, mint bejárni. Meg a többiektől hallotta, jó dolguk van. * Nékem az jutott eszembe, amit először láttam. Még a pingpongcsata megkezdése előtt, az ebéd „maradványait”. November végén fejes salátát kapták a kolbá- saos rakott burgonya mellé a gyerekek. Csutorás Annamária Dolgozókat alkalmaznak A Szerencsi ÁFÉSZ által Mád községben üzemeltetett TÜZÉP- telepére vezetőt keres. Felvételi feltételek: szakképzettség, erkölcsi bizonyítvány, működési bizonyítvány. Jelentkezni lehet az. áiész központi irodájában írásban és személyesen, ahol közelebbi felvilágosítást adunk. A tiszalúci Rákóczi Mg. Termelőszövetkezet pályázatot hirdet több éves gyakorlattal rendelkező szakképzett juhászok felvételére. Bérezés a termelő- szövetkezetben érvényben levő bérezési utasítás szerint. Szolgálati lakást biztosítunk. Jelentkezés helye: Rákóczi Mi?* Termelőszövetkezet, Tiszalúc, termelőszövetkezet elnökénél. A Csavaripari Vállalat felvételre keres TMK-iizemébe vasszerkezeti lakatos, hegesztő és au tőszerelő szakmunkásokat. Érdeklődni lehet: 17-641, 127 mellék telcfonszámon. Miskolci cukrászüzembe 3 műszakra női készáruraktárosokat alkalmazunk. Bükkvidéki Vendéglátó, Miskolc, Zsolcai kapd 1. sz. 1 A Belker. Szállítási Váll., Miskolc, Szeles u. 69., azonnali belépéssel alkalmaz gyakorlati»1 és lehetőleg érettségivel rendelkező férfi vagy női munkaerők üzemanyag-elszámolónak, val»' mint szervizes dolgozókat. A Hazai Pamutszövőgyár, BU- dapest, IV., Baross u. 99., sző- vőnek kiképez IC. életévüket betöltött lányokat. Korszerű munkásszállást, hazautazást, ebédet és kedvezményes vásárlást biztosítunk. Átlagkereset betanulási idő alatt 1100—1200 forint, betanulási idő után teljesítményt^ függően 2000—2500 forint, jelentkezés írásban. A Tiszántúli Talajvédelmi és Talajjavító Vállalat Szolnok megyei irodája (Karcag, Püspökladányi utca 82.) technikusi képesítéssel és gyakorlattal rendelkező GEODÉTÁT alkalmazna állandó munkára Fizetés megegyezés szerint. Az állás azonnal betölthető. Bányaipariak előnyben! Lehetőleg hétfői napon, személyes jc" lentkezést várunk, fenti címünkön a munkaügye*1
