Észak-Magyarország, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-21 / 274. szám

SSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. november 21., kedd TV-JEGYZET I . Közéleti témák és nem közéleti játékok NEVELŐTESTÜLETI értekezleteket tartanak ma, novem­ber 21-én szerte áz ország iskoláiban, amelyeken a pedagó­gusok megvitatják az MSZMP Központi Bizottsága június 14—15—i, az állami oktatás helyzetéről és a továbbfejlesztés feladatairól hozott határozatát. A határozat, és a helyi állás- foglalások. teendők alighanem minden pedagógus előtt ismer­tek már, hiszen éppen az utóbbi hetekben igen sok fórumon megvitatták ókét, és a társadalom-, s benne a pedagógusok sok ezres tábora — már sokféle tájékoztatást kapott. A ne­velőtestületi értekezletekhez igen hasznos segítséget adott, a televízió, amikor vasárnap délután a Beszéljük meg! című műsorban kamera elé kérte az MSZMP KB illetékes osztály­vezető-helyettesét, a művelődésügyi miniszterhelyettest, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkárát, hogy néhány ki­emelkedően lényeges kérdésben adjanak tájékoztatást,'segít­sék a mai ülések munkáját. Az elhangzott beszélgetést bizo­nyára nagyon sokan hallották és ma hasznosítják, de szüksé- ' gesnek tartjuk itt i.s elmondani, hogy közérdekűségére tekin­tettel,'ma reggel nyolc óra tízkor és délután két órakor meg­ismétlik az adást. TERV, FORMA, ÉLETFORMA érdekes, izgalmas riport­filmet láttunk kedden. Közéleti súlyú gondra hívta fel a figyelmet. Környezetünk roppant hatással van közérzetünkre, • s ezen keresztül munkánkra, cselekvéseinkre, hatással van . ízlésünkre stb. Ez ma már nem is vitatható. A riport bemu­tatta, hogy .az Iparművészeti Főiskola sok-sok tanszékén mi­képpen készítik fel a jövő formatervezőit, a gyártmány­esztétika alakítóit, milyen ambíciókkal, tervekkel és fel- készültséggel lépnek ki az életbe, s hogy az esetek nagy hányadában menr re letörnek az életben ezek az ambíciók. Nem a közönség nem igényli az ízlésesebb, kulturáltabb ki- ' vitelű termékeket, hanem — tisztelet a kivételnek — az ipar j idegenkedik a tervezőktől, így a képzés és a szakember-fel- , használás között nagyfokú aszinkronitás mutatkozik. Érdekes volt az a vita is, amelyet Szecskö Tamás és munka- j társai folytattak a képernyőn jelentkező erőszakos cseleke­deteknek, a gyermekekre gyakorolt hatásáról. A vita leszűkült a krimire, holott a téma sokkal szélesebb. Két nap múlva a Kiskarácsony, nagykarácsony című rövidfilm a gyermekjáté­kok különböző hatásairól mintha rárímell volna az előbbi vi­tára, bizonyítva azt is, hogy a gyermeket sokfelé és sokféle hatás éri és keltheti fel káros indulatait. Hézső Ferenc festőművészt ismertette meg A Tv Galériája a közönséggel csütörtökön. A- Hódmezővásárhelyen élő, de minden nyáron Tokajban dolgozó művész a változó világot, az alföldi, lassan tovatűnő életforma és az iparosodó, gáz- és ; olajtermelő Csongrád képeit fogalmazza át a maga forma­nyelvén, szűri át és úgy láttatja, hogy az Alíöldhöz való vonzódása, a folklór iránti rajongása, meg az új iránti érzé­kenysége egységes ötvözetben tükröződjék művészetében. Jól. sikerült bemutatása. A riporter Nyakas Szilárd, a szakértő í Bereczky Lóránd volt. j * DARVAS LILI három arcát láttuk egyetlen óra alatt. Sót, többet is. Mert a három kis játékban több arca is jelentke- j zett, és igaz. emberi arcát mutatta meg a két játék közötti interjúban. Darvas Lilit, aki ugyan lassan negyven éve kül­földön él, a fiatalabb nézőknek sem kell bemutatnunk, hiszen két éve a Szerelem című film főszerepének eljátszásával egy csapásra ismét a hazai színészek legjobbjai között kellett számára helyet biztosítanunk. A pénteki összeállításban Man­fred Schwarz A vádlott című monodrámájában és A csaló­dott Meierné címfe párosjelenetében, a kicsit bugyuta öreg­asszony szerepében, nemkülönben Görgey Gábor Délutáni tea című drámájában, egy magányossá lett asszony sok esztendei tragikus sorsát néhány percbe sűrítve bizonyította óriási megjelenítő erejét, művészi ábrázoló tehetségét. , | Figurák volt a címe az Arkagyij Avercsenko műveiből összeállított vidám történet-füzérnek. A századelő orosz tár- ; sádalmának érdekes figurái, derűs helyzetei elevenedtek meg jó színészekkel, vonzó előadásban, kellemes, szórakoztató elő­adásban. * A HÉT FILMJEI közül két lel újítást — Máriássy Félix Budapesti tavaszának és a Gérard Philipe-sorozat nyitánya­ként bemutatott, kétrészes A pármai kolostornak — sugár­zását, mint legértékesebbeket kell kiemelnünk. (benedek) A fekete város színesben A televízióban igen nagy sikerrel vetített film. a Mikszáth Kálmán regényéből készült A fekete város „átlép" a mozi­vászonra. Csütörtöktől látható a premiermozikban — színes változatban. Természetesen, a hét folytatásban látott és hét órányi vetítési időt igénylő filmet nem lehet egészében be­mutatni, azért megfelelő húzásokkal elkészítették annak olyan változatát, amely a moziban kétrészesként, mintegy három és fél óra alatt vetíthető. Akik szeretik ezt a regényt, illetve a belőle készült filmet, bizonyára érdeklődéssel fogad­ják ezt a. változatot. Képünk ' a film egyik fontos jelenete: Görgey alispán lefejezése. „SZABADSÁG, SZÁLLJ KÖZÉNK!” Borsodi moz:ga5midal-fesztiváS A KISZ Borsod megyei Bi­zottsága november 19-én, va­sárnap délelőtt rríoagaimi- dal-fesztivált rendezett Mis­kolcon, a Rónai Sándor Mű­velődési Központ színházter­mében. A fesztiválon hét Borsod megyei kórus lépett a közönség és a zsűri elé, hogy bemutassa legjobb tu­dását. A -zsűri, elnöke Fasang Ár­pád zeneszerző volt, tagjai: Alim áss y Tiborné, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola tanára, Hetman ek László, Miskolc város ének­zene szakreferense, Engi István karnagy és Burányi Dezső, a Borsod megyei Ta­nács ének-zene szakreferen­se. Az első díjat a Sárospata­ki Tanítóképző Intézet Ifjú Zenebarát női kamarakórusa kapta. A második helyet a miskolci Zrínyi -Ilona Gimná­zium leánykára, a harmadi­kat pedig a miskolci Her­man Ottó Gimnázium leány- kara szerezte meg. A feszti­vál többi kórusa — a sá­toraljaújhelyi Kossuth Gim­názium vegyeskara, a lenin- városi Derkoviits Gyula Mű­velődési Központ leánykára, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium énekkara és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kórusa — emlékla­pot kapott. Próbálják a gyermekdarabot Mese a tűzpiros virágról sem, amikor a művelődési l — A 'kalmárházzal kezd­jük... A házi színpadon egy ülőtt- kopott dobogó, néhány lép­csőfokkal, egy piros paraván, rokka, egy puli, odább a „színpad”, másik végében egy pad. t — Hol várni? a szolyo­lák? A két idősebbik lányt ala­kító Virágii Ilona é.s Vár­hegyi Márta kézbe kapja, az­tán a paraván mögül, a do­bogóról egy ládát cipelve elő­jön Olgyai Magda, a dada. Immáron sokadszor, Sallós Gábor megkezdte a Mese a lűzoiros virágról című gyér- mekdarab próbáját. * Évekkel ezelőtt voltak, gyermekelőadások- Miskolcon. Azl-án sokáig „eltűnt” a gyer- mekszíhház. Ebben a színhá­zi évadban ismét jelentkezik. — Meggyőződésünk, hogy a mozi nem pótolja a színha­zai. S nem volt elégséges az házakban különböző studio- előadásokat rendeztek az if­júság részére. A gyermek­színház — véleményünk sze­rint — a legnagyobb tömege­ket érdeklő színházi meg­mozdulásnak ígérkezik, s re­ménykedünk benne, hogy ha rendszeresen Ilyen élmény­hez tudjuk juttatni a gyere­keket, a fiatalokat, a hatás később is megmutatkozik. A diákelőadások nézői közül nem válik mindenki rend­szeres színházlátogatóvá. Ah­hoz, hogy a színház a fiata­lok szükségletévé váljon, na­gyon korán kell elkezdeni — mondja Sallós Gábor. — Miért éppen erre a da­rabra esett a választásuk? — Hosszú kutatás után vá­lasztottuk. A Mese a tűzpiros virágról egy eredeti orosz népmese verses színpadi fel­dolgozása, melyet évekkel ezelőtt nagyon nagy sikerrel játszottak Budapesten. Em­beri és költői egyszerre, moz­galmas és izgalmas. S hogy versben van a szöveg, ez nemcsak jó a fülnek, hanem ezen keresztül a prózai szín­házhoz is eljuthatnak a né­zők. Nemcsak a gyerekeik, hanem a felnőttek is. Mert felnőtteknek is szánjuk. Hi­szen olyan általános emberi törvényekről* szól, amelyek alól senki sem mentes. Tárj a próba. A jeizéses színpad, s a jeizéses öltözé­kek még csak . a gyakorlást, a jobb megértést, a még tö­kéletesebb kifejezést segítik. Az első jelenetet megállás nélkül, „csinálták” végig. Ak­kor Ball ős Gábor elkezdett magyarázni: — így nem jő. ■ Nagyon egysíkú ez a szolga. Gondol­jon arra, hogy ezt most ki­találja. Valami nagyot akar mondani. Még hős. Az apát alakító Farkas Endréhez is volt néhány sza­va. — Nem ilyen nyugodtan. Sürget az idő. Mindenki ide­ges valamiért, mindönki iz­gul valamiért... S kezdődött minden elöl­ről. S közben megint meg- megálitak, újabb megoldáso­kat keresve. Próbáltak. , — Ez a gyermeikdaralb az egész színház szívügye. Ugyanolyan igénnyel próbál­juk, mint a Hamletet. Hiszen az egész társulatot érinti, a társulat tagjainak is vannak gyerekei. Még alakulnak a figurák. A színészek még keresik a megoldásokat. De látszott rajtuk, hogy jókedvvel csi­nálják. A legkisebb leány szerepé­ben Héezey Évát, a főboszor­kány alakjában Lenikey Edi­tet láthatják majd a nézők. A két szellemet Bánó Pál és Bősze Péter, a szolgát Szilá­gyi Lajos játssza. Az elvará­zsolt herceg szerepében pe­dig Kendeffy Gyula látható. * A bemutatót már nagyon várják. Az iskolák már II—3 héttel ezelőtt jelentkeztek: szeretnék egy-egy estére ki­bérelni a színházait. Cs. A. Vasárnap nyílt meg Kazincbarcikán Szocialista városok L fotókiállítása Kellemes kamarazene — Schumann Álmodozások cí­mű műve a helyi zeneiskola művésztanárainak előadásá­ban — vezette be a bensősé­ges megnyitóünnepséget va­sárnap délben Kazincbarci­kán, az Egressy Béni Művelő­dési Központ napfényben für­dő előcsarnokában, ahol hat szocialista város amatőr fotó­sainak válogatott munkái so­rakoztak a paravánokon. Korábban már tájékozta­tást adtunk róla, hogy elő­ször rendezik meg Kazinc­barcikán a szocialista váro­sok fotókiállítását, amelyen hat város huszonhét amatőr fotósának nyolcvanöt művét mutatják be, s e kiállítás hi­hetőleg nyitánya lesz egy rendszeres időközökben is­métlődő tárlatsorozatnak. Ser főző Sándor, a művelődési központ igazgatója köszöntöt­te a vendégeket, majd Ta­kács István, Kazincbarcika város Tanácsának elnöke tar­tott rövid megnyitó beszédet. Bevezetőben többek között Kazincbarcika kulturális ki­sugárzásáról beszélt, majd arról, hogy a város rendsze­resen lehetőséget kíván te­remteni a szocialista városok fotósai számára alkotásaik bemutatásához. A továbbiak­ban a fotóművészet életszem­léletet alakító szerepéről és a kiállítás fejlődési lehetőséget biztosító feladatairól szólt, majd átadta a zsűri elöntése alapján a három egyéni és a három különdíjat a legki­válóbbaknak ítélt művek al­kotóinak. A tárlatot, amely decem­ber 3-ig tekinthető meg. szí­vesen ajánljuk mindenki fi­gyelmébe. A látható képek nagy többsége az embert és közvetlen környezetét, az em­ber alkotásait mutatja be magas művészi szinten. Én- pen a minap adhattunk hírt az Sszak-Magyarország ’72 című regionális fotókiállítás miskolci megnyitásáról: a ka­zincbarcikai tárlat méltán társul mellé. Érdekesség, hogy több részvevő azonos mindkét kiállításon, sőt, o dí­jazott művek között is talál­tunk azonosat. Petőfi-szobrot avattak Sátoraljaújhelyen Vasárnap, november 19-én Sátoraljaújhelyen kezdetét vette a Petőfi-évforduló ün­nepségsorozata, a költő szob­rának felavatásával. Petőfi 1847 nyarán, emlékezetes írá­saiban is megörökített hegy­aljai utazásakor járt Sátor­aljaújhelyen, ahol tisztelet­beli táblabíróvá is megvá­lasztották. Most a nevét vi­selő általános iskola előtti téren hirdeti emlékét bronz mellszobor, Kovács Béla szobrászművész alkotása. Petőfi születésének másfél­százados évfordulója alkal­mából rendezett emlékű n- nepség-sarozatot Sátoraijaú.j - helyen Lovas László gimná­ziumi igazgató, a Hazafias Népfront városi elnöke nyi­totta meg. A költő szobrát Fleskó László, a városi ta­nács elnökhelyettese leplezte le. A Petőid Sándor Általá­nos Iskola nevében Vékony Sándorné, igazgatónő, vette át megőrzésre és gondozásra az emlékművet. A szoborava­tás alkalmából Merényi Jó­zsef, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának ,vezető­helyettese mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen színvonalas művészeti műsor­ral működött közre a Petőfi- iskola Irodalmi színpada, énekkara és a Sátoraljaújhe­lyi Dohánygyár zenekara. Értesítjük vásárlóinkat, hogy CSABA v cipőboltunkat november 22-én 9 órakor megnyitjuk Ilejőcsabán, a Csabavezér u. liü. sz. alatt f Új boltunkban férfi-, női és gyermeklábbelik nagy áruválasztékból vásárolhatók! Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom