Észak-Magyarország, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-21 / 274. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 BBHHHDfflBI 1972. november 21., kedd Megnyílt a pedagógiai hét Le n i n v ár o sban A leninvárosi művelődési hetek egyik nagyszabású ren­dezvénysorozataként novem­ber 20-án, tegnap délután megnyílt a III. pedagógiai hét. A már hagyományosnak számító pedagógiai hetet az iskolák államosításának 25. évfordulója tiszteletére a vá­rosi tánács művelődésügyi osztálya. a Pedagógusok Szakszervezete leninvárosi bizottsága és a Derkovits Gyula Művelődési Központ rendezte. Az egybegyűlt pe­dagógusokat Molnár Károly, a Leninvárosi Tanács, műve­lődésügyi osztályának vezető­je köszöntötte. Ezt követően dr. Hetényi György, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője Az is­kolák államosításának ne­gyedszázada címmel tartott megnyitó előadást. Beszédé­ben kitárt rá, hogy megyénk­ben elsőként Leninvárasban emlékeznek az iskolák álla­mosításának évfordulójára. Szólott a megtett út főbb ál­lomásairól, a szocialista köz­nevelés, az iskolareform idő­szerű kérdéseiről. A rendez­vénysorozat második naoján, kedden délután dr. Bajkó Mátyás, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem ta­nára, a neveléstudományok kandidátusa tart előadást. A politikai információk jelentőségéről Grósz Károly efőudásts Mczőcsáíon Annak a vezetőképző prog­ramnak a keretében, amelyet 'az MSZMP Mezőcsáti járási Bizottsága jelen oktatási év­re meghatározott, került sor tegnap, hétfőn délután a já­rási művelődési házban Grósz Károlynak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága agitációs és propaganda osztálya helyet­tes vezetőjének nagy érdek­lődéssel kísért előadására. Mező István, a járási párt- • bizottság első titkárának meg­nyitó szavai után Grósz Ká­roly a politikai információk szerepéről beszélt. Érdekes, sokrétű módon mutatta be ennék a rendkívül fontos, napjainkban egyre rangosabb témának a jelentőségét. Elöl­járóban vázolta az informá­ció elmélet .nemzetközi és ha­zai helyzetét, annak tudomá­nyos megalapozottságát. Elő­adásából kicsendült, hogy ha­zánkban jelenleg nemcsak az Országos Vezetőképző Köz­pont foglalkozik információs elméletekkel* hanem e témát kutatja a Tudományos Aka­démia külön muhkacsoportja csakúgy, mint a Társadalom Tudományos Intézet egy kol­lektívája. Az utóbb említett szerv elsősorban a politikai információk helyzetével fog­lalkozik. Grósz Károly előadásának alapgondolata az volt, hogy korunkban nemcsak a gazda­sági és a tudományos élet­ben van nagy jelentősége az információknak, hanem a leg­nagyobb tömegeket, a leg­több embert éppen a politi­kai élet információi érinte­nek. Elmondta azt is, hogy az információk különböző szabályok alapján rendeződő jelsorok, melyeknek az ob­jektív valóságot kell tükröz­niük. E jelek rendezettsége nem valamiféle önkényes do­log, hanem egységes sza­bályra épül. S 'ezek a sza- bálvo-k mások a tudományos, a kulturális 'életben és má­sok — lehet mondani, sajá­tosak — a politikai' életben. Külön foglalkozott a tár­sadalmi információk funk­ciójával, hangsúlyozva, hogy míg a gazdasági, vagy tudo­mányos információk a min­dennapi életnek csupán egy- egy szűkebb skáláját ölelik fel, addig a politikai infor­mációk nagy területhez kap­csolódnak, igen sok embert érintenek, átfogva számos részterületet. Rendkívül érdekes volt elő­adásának az a része, amely az információk tartalmának osztályérdekével foglalkozott. Beszélt arról is, hogy ezeket az információkat — amelyek meghatározott adótól, megha­tározott közeg, azaz vevő fe­lé áramlanak — nemcsak be­fogadják, hanem kommentál­ják, sőt,' „átértékelik”. Szá­mos kísérlet igazolja, hogv a „befogadó közeg az első hírt. fogadja a legkönnyebben, s az utána következők már ne­hezen „mozdítják ki” azt. Ez­ért van, hogy a sajtó, a rá­dió, a televízió és általában' a legkülönbözőbb hírközlési szervek nagy versenyben vannak szerte a világon az­ért,, hogy egy-egy eseményt, hírt elsőnek adjanak tovább. Előadásának második ré­szében az információk funk­cióját elemezte Grósz Károly. Beszélt róla, hogy az ooti- mális döntésele meghozásá­hoz minden szintű vezetés egyik fontos eszköze az in- ; formáció. Hangsúlyozta azt : is, hogy az információk le- hetősénet adnak az emberek gondolkodásának és magatar­tásának befolyásolásához. Vé- . gül elmondta, hogy a noliti- ' kai információ iránti érdek- ; lődés rendkívül széles réte­geket érint hazánkban, és eme információk iránt nagy a társadalmi érzékenység. Hangsúlyozta, hogy nanjaink- ban e°vre lobban fokozódik a politikai információk iránt táplált igény, még akkor is, ha az emberek a hozzájuk eJiütott informs'’?óknak csű­rén egy részét hasznosítják. <—paulovits—) I Tanácskozás Európáról. (Folytatás az J. oldalról) mok együttműködésének el­veit; felhívják az országokat arra, hogy kiküszöböljék a kapcsolatok köréből a disz--' kriminációt. Dr. Berecz János. az MSZMP Közoonti Bizottsága külüevi osztályának helyettes vezetője az európai bizton­ságért és együttműködésért Brüsszelben dolgozó nemzet­közi titkárság legutóbbi, szentember 28-án tartott ülé­séről. s a további feladatok­ról tartott tájékoztatót. A bizottság egyetértőén tu­domásul vette az elhangzott referátumokat és elfogadta az piPtc-iocrfott i avaslatokat, majd személyi ügyeket tár­gyalt. Kállai Gyula javasla­tára a bizottság soraiba vá­lasztotta Sarlós Istvánt, a Népszabadság főszerkesztőjét, dr. Berecz Jánost, Gvovai Gyulát, a Ma,gyár Külügyi Intézet igazgatóját és dr. Molnár Bélát, a Hazafias Nénfront titkárát. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága, kifejezve elismerését eddigi munkájá­ért az időközben külügymi- ■ niszter-helyettesnek kineve­zett Garat Róbertiiek. fel­mentette tisztségéből és dr. R°recz Jánost, az MRZMP KR külüevi osztályának he- lycttes vezetőjét titkárává j választotta. í Jé SZOIMSzéciok barátsága Borsod megyei munkásőrök és kassai milicisták tapasztalat­cseréje Mezőkövesd határában, egy gyakorlat szünetében Fotó: Laczó József A Csehszlovák Népi MiLi- ' ciát — amelynek magas ran­gú küldöttségét ma megyénk­ben üdvözölhetjük — immár másfél évtizede a testvéri fegyverbarátság ezernyi szá­la fűzi a Magyar Munkásőr­ség személyi állományához. Ez a barátság kezdettől fog­va konstruktív együttműkö­dést, eleven — mondhatnóik mindennapi — kapcsolatot jelent a szomszédos szocialista ország fegyveres testületéi —, azok határ menti egységed és alegységei között. A Munkásőrség Borsod me­gyei Parancsnoksága például évek óta rendszeres kapcso­latot tart a Csehszlovák Né­pi Milicia Kassa kerületi Pa­rancsnokságával. Uher Mik­lóst. a milicia Kassa kerületi törzsparancsnokát és munka­társait éppúgy ismerik Mis­kolcon és megyénkben, mint dr. Kállai Lászlót, a Munkás­őrség Borsod megyei pa­rancsnokát és munkatársait Kassán, s Kelet-Szlovákia más városaiban. A kassai milicisták több Borsod megyei munkásőr. egységet és alegységet szemé­lyesen is ismernék. Nemrég például Kazincbarcikán, Me­zőkövesden és Mezőcsáton jártak, nyáron részt vettek a Borsod megyei munkásőrök harci gyakorlatán, s a két megyei parancsnokság közös lövészversenyt is gyakran szervez. A határ menti járások , hét — még közvetlenebb elvtársi kapcsolatot tartanak a szomszédos 'szlovák járások milicistáival. Az ózdiak a ri­maszombatiakkal. az edelé- nyiek a rozsnyóiakkal, az en- csick a kassaiakkal, a sátor­aljaújhelyi munkásőrök a tö- keterebesi járás milicistáival építették ki sokoldalú luip- csolalailcat a Miskolc városi munkásegység pedig a Trine- ci Kohászati Kombinát milí­cia-egységével van hasonló kapcsolatban. Ezek főként tapasztalat­csere jellegűek és munka- kapcsolatok, de képviselőik kölcsönösen részt vesznek egymás jelesebb ünnepein is. Az idén tavasszal például a Csehszlovák Népi Milicia küldöttségét üdvözölhettük megyénkben, a Magyar Mun­kásőrség megalakulásának 15. évfordulóján, jövőre megyénk munkásőrei viszonozzák tisz­telgő látogatásukat a Cseh­szlovák Népi Milicia megala­kulásánál:; 25. évfordulója al­kalmából. így van ez rendjén. Meg­győződésünk, hogy a cseh­szlovák milicisták és a- ma­gyar munkásőrök eleven kapcsolata a valóban jó szomszédok barátságának egyik jelképe. Együttműkö­désük része a két, szocializ­must építő nép sokoldalú, in­ternacionalista barátságának, együttműködésének, amelyre — mint eddig — a jövőben is kölcsönösen építhetünk. Csépányi Lajos munkásoregysegei — ha le­Unitit Ir. Mihályfi Eri Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Mihályfi Ernő. a Magyar Nemzet főszerkesztője, or­szággyűlési képviselő, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak tagja, a Hazafias Nép­front országos elnökségének tagja, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság alelnöke, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje I. fokozata és több más magas hazai és külföldi kitüntetés tulajdono­sa életének 75. évében hét­főn, november 20-án várat­lanul elhunyt. Mihályfi Ernő ifjúságától kezdve mint újságíró, lap- szerkesztő és politikus né­pűn!: szabadságáért és fel- emelkedéséért küzdött. A II. világháború éveiben a Tör­ténelmi Emlékbizottság egyik megalapítója és az antifasisz­ta nemzeti ellenállás, a nép- írontgondolat, a nemzeti ösz- szefogás mindvégig hű har­cosa volt. A felszabadulás után magas közéleti tisztsé­geiben. a magyar sajtó veze­tő posztjain mindenkor szo­cialista hazánkért munkálko­dott. Temetéséről később törté­nik intézkedés. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, A Magyar—Szovjet Baráli Társaság Országos Elnöksége, A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Nemzet szerkesztősége Elhunyt Vozári Dezső Rövid szenvedés után, éle­tének 69. évében elhunyt Vozári Dezső költő, műfordí­tó, újságíró. 1904-ben született lglón. Középiskolai tanulmányait i Kassán végezte, majd a prá­gai egyetem orvostudományi és bölcsészeti karán tanult. 1928-tól a csehszlovákiai ha­ladó szellemű antifasiszta lapok — köztük a pozsonyi Magyar Újság — munkatár- I sa volt, de dolgozott a Bécsi Tűz számára is. 1939-ben, Csehszlovákia hitleri meg­szállása után a Szovjetunió­ban telepedett le, ahol főis­kolai tanár, később pedig a Moszkvai Rádió magyar szerkesztőségének belső mun­katársa lett. Versei az Új Hangban jelentek meg. i ___________________________ A háborúban, fegyveresen is részt vett. 1945-ben költö­zött Budapestre, a Szabad Nép munkatársa, majd 1947- től 1959-ig. az MTI prágai, berlini és bécsi tudósítója volt. Nyugdíjba vonulásáig a Népszava külpolitikai ro­vatvezetőiéként és szerkesz­tőbizottsági tagjaként dolgo­zott. 1935 és 1938 között számos cseh és szlovák költőt fordí­tott és több prózafordítása jelent meg a cseh és szlo­vák irodalomból. Számos verskötete jelent meg. A Szépirodalmi Kiadó idén ta­vasszal adta ki válogatott verseinek kötetét „Varázslat nélkül” címmel. Ce-rffe# fcljfto ff/áür Helsinkiben és Béosben fel­váltva rendezett munka ülé­seket a jövőben Genfben folytatják. Megfigyelők a színhely-változással kapcso­latban hangoztatják, Finnor­szág és Ausztria „az ered­ményes tanácskozások onszá- gai”-nak tekinthető. Vj autószervizek Ez év május 26-án adták át a Miskolci Vasipari Szö­vetkezet ózdi új autószervi­zét. Ez jelenleg 26 szakem­berrel évi 40—44 ezer óra kapacitással dolgozik. Az információi: szerint a negyedik ötéves terv idősza­kában a már meglevőkön kí­vül 18 új szövetkezeti gép- kocsikarbantartó állomást he­lyeznek üzembe, 39 régebbi autószervizt pedig korszerű­sítenek. Több üzemben meg­van a lehetőség a kapa­citás, bővítésére. Az ózdi szer­vizben a kapacitás évi 80 ezer órára' fejleszthető. mozaik k Fruska Gora hősei A nagyobb városokban, így Szabadkán (Subotica) és főleg Újvidéken (Növi Sad) fejlődő iparral, egészen új, vagy még épülő gyárakkal, ipartelepekkel is találkoztunk. De nagyon sok kisebb város­ból, nagyközség széléről sem hiányzott a szemmel látható­an vadonatúj ipari üzem. Jelentősen segítik az iparo­sodást az újonnan feltárt kő­olaj- és földgázlelőhelyek A Tisza meny Becsén egy szü­lető óriás, a mi Tisza II. víz­lépcsőnkhöz hasonlító vízlép­cső körvonalait is láttuk. * A városok — már a nagy idegenforgalomra való tekin­tettel is — szépek, tiszták. A 115 ezer lakosú Szabadka csendes és kedves város be­nyomását keltette. Piros, zör- gős villamosai, sok diákja, a monumentális városháza, a szerb és magyar színház, a sok szép középület és a vá­rosszél felé picinnyé, szinte falusiassá zsugorodó házso­rok kedves látványt nyújta­nak az idegennek. Újvidék, a Vajdasági Auto­nóm Tartomány fővárosa a maga több, mint 200 ezer la­kosával igazi nagyváros. A városközpont gyönyörű, szin­te világvárosi. Az utcák for­galmasak. Sok a fiatal és rengeteg a gépjármű. * A modem, új lakónegye­dek házsorai vagy pontházai között nem láttunk egyetlen garázst sem. Egymás hegyén, hátán, félig a járdákon is parkoló személygépkocsit azonban rengeteget. De a szé­pen parkosított részeket vi­szont kerülik, megkímélik a kocsitulajdonosok. Nagy kár, is lenne Újvidék parkosított részeit rongálni. Ottjártunk- kor magunk is láttuk, hogy nagy dobozokból, egyenesen Hollandiából hozatott tuli­pánhagymák tízezreit ültet­ték él a virágágyásokban. Újvidék üzleteiről, elsősor­ban két nagyáruházáról kü­lön is érdemes szólni. A NORK áruház a régebbi, s ottjártunk előtt néhány nap­pal nyílt meg a város nevét viselő új nagyáruház. Büsz­kén mondták, s meg is győ­ződhettünk róla. hogy Euró­pa egyik legmodernebb áru­háza. A választék feltűnően nagy. Roskadásig megrakott pol­cok és szolgálatkész, nagyon udvarias kiszolgálás. Az el­adónők neve ott' olvasható az igen ízléses munkaruha zsebére tűzve. És a névből következtetve szinte teljes bi­zonysággal meg tudtuk álla­pítani. hogy melyik kisasz- szonyhoz fordulhatunk ma­gyar szóval. * Újvidékről ellátogattunk a Duna túlsó partján emelkedő dombon levő péterváradi ípetrovaradini) erődbe, amely később várbörtönül is szol­gált ma pedig a város leg­szebb kiránduló-és szórakozó­helye. Csodálatos múzeumok, szép szálloda és gyönyörűen berendezett étterem. A fo­lyóra néző teraszon kert- vendéglő, amelyben éppen a jugoszláv televízió szilvesz­teri műsorának részleteit fil­mezték. Ez a péterváradi domb már az itt kezdődő szépséges hegység, a Fruska G óra egyik nyúlványa. + Nagyon szép üdülők, ví- kendtelkek között robogtunk a nagyszerű országúton fel­felé, a hegység 600 méteres csúcsai felé. Mind jobban ka­nyargóit a szerpentinül, majd elénk tárult a gyönyörű táj fölé emelkedő monumentális partizán emlékmű. Ez a hegység is egyik fész­ke volt a jugoszláviai parti" zánmozgalomnak. Kísérőnk elmondta, de magunk is lép- ten-nyomon tapasztaltuk, hogy milyen szeretettel, meg­becsüléssel ápolják ma is ä partizánharcok emlékeit, s milyen kegyelettel őrzik a harcokban elesett hősök em­lékét. Az utak mentén is sok a körülkerített, mindig virá­gokkal díszített partizánsíi', örök emlékeztetőül az erre- j áróknak. Pozsonyi Sándor A genfi szqvjet misszió épületében kedden délután 3 órakor ül össze első alka­lommal Svájcban a hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. Mint ismeretes, a két kormány döntése alapján az eddig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom