Észak-Magyarország, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. nov. 2., csütörtök NYÉKLADHAZA Miskolc környékének egyik legdina­mikusabban fejlődő nagy­községe. A városközelség. a bejáró dolgozók idetelepülé- se, nemkülönben a nagyköz­ségben levő és egyre fejlő­dő üzemek nagymértékben növelik a lakosságot, és a 1 é tszá mnöveked ésssel együtt jár a kulturális igények nö­vekedése is. Jóllehet, Mis­kolc közelsége lehetővé te­szi, hogy sokan bejárjanak moziba, színházba, hangver­senyre, ott keressék a kul- túrálódás különböző lehető­ségeit. mégis égető gond volt a művelődési ház hiá­nya. Évekén át a községi pártház egyik szobájában kapott helyet a községi könyvtár, azonkívül a Ka­vicsbánya Vállalatnak van saját kultúrterme, azonban ezek az objektumok megkö­zelítőleg sem nyújtanak le­hetőséget egy ekkora tele­pülés korszerű közművelő­dési életének irányításához, mozgatásához. A korábbi kis könyvtárteremben jöttek össze a különböző szakkörök lagjai. itt működtek — amennyire .azt működésnek lehetett nevezni — a klu­bok. A gyermekolvasók is ide jöttek, s ez a krónikus helyiséghiány hovatovább nemcsak gátja, hanem szin­te visszafejlesztője volt a közművelődési életnek. Aztán néhány éve meg­kezdődött a nagyközség mű­velődési házának építése. A helybeli gazdálkodó szervek, elsősorban a Kavicsbánya Vállalat is segítettek, az építkezés mégis hihetetlenül lassún haladt. Ha késve is;; dé most már készen áll Nyékládháza művelődési há­zi, s ha a tervezés óta meg­növekedett helyi igények szinte máris feszegetik az új épület falait, mégis, kicsi, de korszerű otthont kapott a közművelődés. Megkezdődhet a munka, az az élet, ame­lyet a nyékládháziak olyan régen vártak, és amelyet a nagyközségi tanács vezetői, nem utolsósorban a műve­lődési ház igazgatója oly gondosán előkész’tett. AZ ÉPÜLETBEN, amikor kint jártunk, a szó legszo­rosabb éneimében az utolsó simításokat végezték. Szé- csényi László tanácselnök és Ferenczi Katalin, a művelő­dési ház igazgatója kalau- zolgattak. Százötven szemé­lyes, szépen kiképzett meny- nyezetű nagyterem, amely egyben a nagyközségi mozi céljait is szolgálja maid és műszaki berendezéséről a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat gondoskodik, két klubterem, könyvtárhelyiség, valamint ízléses előtér al­kotja a művelődési házat, de máris megszületett a terv a bővítésre. A ház mögötti üres telken az elnök szabad­téri színpadot szeretne épí­teni, s mert a nagyterem­ből arrafelé is van kijárás, megfelelő dobogóépítéssel, a nézőtér kiképzésével kiala­kulhat Nyékládháza nyári szórakozóhelye, illetve a ne­mes szórakoztatás nyári ott­hona. A terület rendezésé­nél, parkosításánál már ezt a gondolatot is figyelembe veszik. Kétmillió forintba ke­rült az építés, 200 ezerbe a berendezés a mozin kívül. Fenntartója természetesen a nagyközségi tanács, de egy kisebb összegű támogatást a helyi áfész és termelőszö­vetkezet is átutal a fenn­tartás költségeihez. Ferenczi Katalin talán a legboldogabb művelődési ház igazgató ma Magyarorszá­gon. Több mint másfél évig nem létező művelődési há­zat igazgatott, azaz a már említett kis könyvtárszobá­ban, a kavicsbányái kultúr­teremben és egyéb helyeken szervezett, próbákat vezetett, hogy a közművelődés akkor is jelen Jegyen Nyékládhá- záni ' ha nincs otthona. El­képzelése helyes volt, mert most, amikor készen áll az űj művelődési ház, azonnal meg lehet kezdeni a mun­kát, a szobák mindjárt tar­talommal telnek meg, és nem most kell még a szer­vezéshez kezdeni LEGELSŐ MUNKÁJA a nyitóünnepség előkészítése. November 4-én délután lesz az ünnepség, amikor dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke hivatalosan átadja rend éltetés ének. illet­ve Nyékládháza közönségé­nek a művelődési házat az új gyógyszertárral és a víz­müvei együtt. Az ünnepség­hez Ferenczi Katalin Ünne­pel a világ címmel irodal­mi műsort állított össze, és ezzel november 7-ét is kö­szöntik. Ezen az ünnepsé­gen mutatják be a foto- és filmszakkör vállalkozásában elkészüli. a nagyközséget sokrétűen bemutató filmet, amelynek címe: Nyékládhá- z.a. Még aznap estére a Mis­kolci Nemzeti Színház tag­jai mutatnak be opsrettmű- sort. másnap Nagy József festőművész kiállítását nyit­ják meg, majd könnyűzenei koncert lesz, végül táncest, i E sűrített programú két nappal megkezdődik az élet a művelődési házban, s jön­nek .n szürke hétköznapok a dolgos mindennapok. Az évi munka tervet már j eleve úgy készítették, hogy az utolsó két hónap mun­kájához az új épület szolgál korszerű keretül. S a kö­vetkező év munkája már természetesen az új lehető­ségekre épül. Még ebben az évben megkezdi munkáját az eddigi klubokon és szak­körökön kívül az öregek klubja. Övék lesz a belső klubterem, amelyben televí­zió is várja őket. A másik klubterem az ifjúsági klub­nak ad majd helyet, ott tart­ja foglalkozását az irodalmi színpad is. Sőt, oda tervezi Ferenczi Katalin a gyer­mekfoglalkozásokat is. mert azok délelőtt lesznek, így jobban kihasználhatják a termet. A foto- és filmszák- körnek az alagsorban van laboráláshoz alkalmas helyi­ség. És hihetőleg szaporo­dik majd a klubok és szak­körök száma. NOVEMBER 4-E Nyék­ládháza közművelődési éle­tének igen jelentős mérföld- jelzője lesz. A. művelődési munka eddig sem állt. Most, az új intézmény birtokában minden bizonnyal űjabb lendületet kap, s ha majd egy idő múlva felkeressük, pezsgő életről adhatunk szá­mot. Bizonyára így lesz. (benedek) A kis. takaros ko^l ban duruzsol a tűz, ebéd pá­rája illan a levegőben. Öreg néni sürög-forog a tűzhely körül, szíves szóval frissen sült pogácsát kínál. Leül, fá­jós térdén tesimítja fekete kötényét. Rózsi néni, Szemenecz Jó- zsefné, a miskolci martintele­pi könyvtár egyik leghűsége­sebb olvasója, unokájával ól a Balaton utcai kis házban. — Igen. szeretek olvasni — mondja, s már veszi is elő a könyveket a konyhaszek­rényből. Újságpapírból cso­magolja ki, óvatosan, s lete­szi az' asztalra Hemingway regényét: Búcsú a fegyverek­től. — Sok-sok regényt olvas­tam már, egészen kisgyer­mekkoromtól. Merthogy én csak három osztályt jártam... Édesapám hegyőr volt. hat gyereket nem tudott taníttat­ni. Szegények voltunk. En­gem kilencéves koromban gyerek mellé adtak, ide a vá­rosba. Kenyeret sütöttem, mostam, vasaltam — de hát gyerek voltam, mese nélkül nem tudtam élni. Ha meg­voltam a munkával, elbúj­tam a meséskönyvekkel, és olvastam. Elhallgat. A kis konyha megtelik az emlékezés csönd­jével. — Aztán, amikor férjhez mentem. megint csak a munka várt. Tanulni nem tanulhattam, de ott voltak a könyvek. Mindent olvastam, válogatás nélkül. Amikor megszületett a fiam. mindig csak meséltem neki. Verseket is meséltem. Még ma is em­lékszem a Didergő királyra. Hallgassa csak... A hatvanegy éves Rózsi néni szépen, tagoltan mondja Móra verses meséjét, minden szavát megízleli. Arca kipi­rul, látszik, hogy nagy gyö­nyörűsége telik benne. — Meg Petőfi Sándor ver­seil is tudtam, de azok már csak úgy, a lelkemben van­nak meg — mondja aztán. — Én még legényfiamnak is olvastam, hangosan. Azóta a fiam lakatos lett, ő az üzem párttitkára. Most az unokámat nevelem, mert négy éve meghalt az édes­anyja. A kislánynak is sokat mesélek. — Mit olvas legszíveseb­ben, Rózsi* néni? — Szeretem a történelem­ről szóló könyveket. Meg azokat, amelyekben saját életemre találok. Mert vi­gasz is nekem az olvasás. Valahogy elfelejteti a fá­radtságot. Este is, amikor lefekszem, elkezdek olvasni. Még egy kicsit, még egy ki­csit, aztán csak azt vészem észre, hogy éjfél is elmúlt már. — Látom, rádió is van .. . — A fiam vette nekem. Meg a televíziót is. Én soha nem láttam volna olyan szép tájakat, ha tévé nem volna. A könyvtárból is mindig ki­hozom azokat a könyveket, amelyek messzi tájakról me­sélnek. — Moziba szokott járni? —- Szeretünk menni az uno­kámmal. A legszebb film, amit életemben láttam a Szállnak a darvak volt. — Sokáig olvas egy-egy regényt? — Ha a munkám engedi, hamar elolvasom. Én még nem hagytam félbe könyvet. A Nyomorultakat egy hét alatt olvastam el, pedig ak­kor a kertemben is sok mun­ka volt. — A hosszú téli estéken majd még gyakrabban jár­hat a könyvtárba. — Vannak nekem saját könyveim is! Az unokámnak is mindig veszek, mikor mennyi pénzem van. Aztán elolvassuk mind a ketten. Még vitatkozni is szoktunk rajta. Nem sértődöm meg, ha az unokám figyelmeztet, hogy valamit rosszul mond­tam. Ö már hetedikes, és jó tanuló kislány. Mindig elso­rolja, mi történt az iskolá­ban ... Még tanulok is be­lőle. Rózsi nénit s'XmL­dok. Ö az utcabizalmi. És tagja az iskolai szülői mun­kaközösségnek is, — Elkísérem a gyerekeket az iskolai kirándulásokra — mondja búcsúzóul —, már voltam Pesten, a Nemzeti Múzeumban is. Legközelebb pedig Sárospatakra me­gyünk. Nagyon kíváncsi va­gyok a várra. Mikes Mária A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Illyés Gyula I háromszoros Kossuth-dijas költőnek kimagasló irodalmi munkássága, és eddigi élet­műve elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Ér­demrendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Lo- sonezi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta ál. A ki­tüntetés átadásán megjelent Aezcl György, az MSZMP Központi Bizottsága titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Ilku Pál m lí velödesügy i mini.szí cr. AZ I DO szubjektív voltát mi sem jelzi jobban, minta személyiségre gyakorolt ha­tás: van, akin nem fog, akit nem foszt meg fiatalságá­tól, csupán érlelő, gazdagító ajándékait hozza elébe, lly- iyés Gyula a szerencsések so­rába tartozik. Teremtő ereje teljében, 70. születésnapján ő ad nekünk — az űj Dó- zsa-drámát, a Testvéreket — személye kortalan, független az esztendők járásától és so­kasodásától. Évszázadunkkal csaknem egyidős: állta viharait. Gon­dolat és szó fegyverével vér- tezetlen: „Karolva könyvem kebelemre, nevetve nézek el­lenemre.” Ezzel a minden megpróbáltatást álló erővel néz szembe az idővel Is Kha- ron ladikján című, az öreg­ségről szóló esszéjében: „Nem igaz, hogy Kháron la­dikjának egy-egy utazócso­portja némaságba fagyva siklik, át az árnyak honába. Ha,> csak egy kicsit is ösz- szehangolt ez a csoport han­gos adomázás, térdcsapkodó jókedv közepette ringatódz­nak a biztos vég felé.” Pályaképét nem kell föl­vázolnunk, ismert nemzeti klasszikus, aki itt jár közöt­tünk, akinek minden sora közügy, s aki bármiről szól is, fontosat mond mindany- nyiunkról, mindannyiunkért. Juhász-számadói gond kész­teti az értünk perlő aggoda­lomra, még borúlátásra, ke­serű szavai mögött is a re­mény munkál. Több mint közéleti költő: azoknak az ősöknek mai utóda, kik os­torozó, jövőbe mutató igék­kel jártak népünk előtt, és akik nemzedékről nemze­dékre továbbadták felelős, olykor kemény szavaikat, s megteremtették azt a sajá­tos magyar lírát, amely több mint versek gyűjteménye, több mint egyéni érzelmek és gondolatok tárháza: ma­ga a nyelvében élő nemzet szellemi otthona. A puszták népének fia be­vette az európai műveltség várát is, szerte vitte költé­szetünk hírét a világba, mi­közben anyanyelvére fordí­totta a legrangosabb idegen költők seregét. Valóban „rendkívüli követ”, szellem és kultúra megbízottja, aki nagy elődeihez hasonlóan ki­túrja szívünket minden előtt, ami egyetemes é.s em­beri. Hatalmas örökséget hor­doz. Az örökséget teremtő erővel gyarapította: a versek gazdag áradása közben ő al­kotta meg az irodalmi szo­ciológia klasszikus minta­példáit (Puszták népe, Lé­lek és kenyér, Magyarok, Ebéd a kastélyban), szintúgy az irodalmi értékű életrajzát 1 is (Petőfi): önéletírásának kötetei (Kora tavasz, Hunok Párizsban) méltán sorakoz­nak a világirodalom nagy memoárjai mellé, mint ko­runk tanújának vallomásai; drámái (Fáklyaláng, Dózsa, A kegyenc. Másokért egye­dül, Tiszták, Testvérek) megmutatták, hogy a modern színpadi nyelv is lehet fen­séges, időkön áthangzó nagy gondolatokat hordozó. E RÖVID KÖSZÖNTÉS nem hivatott még nyitott életművének méltatására. De a három Kossuth-díjjal — és a Herder-díjjal — érde­melten koszorúzott életmű külön érdeme, hogy minden­kor az elnyomottakért emel szót; parasztok panasza, eretnekek hite, hősök helyt­állása szól belőle hozzánk; s mindez a szépségbe öltö­zött igazság erejével, mert Illyésnél a szenvedély fölött mindig ott őrködik a ráció, a mértékek és formák har­móniáját őrző fényes és tisz­ta érlelem. Bozóky Éva Segítség az ciadasnal — segítség a vásárlásnál: a polietilén hord t áska. A Tiszai Vegyikombinát különböző színekben, különböző méretben, több színű nyomtatással gyárt polietilén hord táskát Készen kaphatók; a TVK mintaboltjaiban: Budapest, V., Pilvax köz 2—4. sz., Pécs, Kossuth utca 47. sz., Miskolc, Petneházy utca 0. és a vegyianyag nagykereskedelmi vállalatoknál. Megrendeléssel forduljon a Tiszai Vegyikombinát kereskedelmi főosztályához. A POLIETILÉN HORD 1ÁSKA TETSZETŐS. PRAKTIKUS. OLCSÓ' 1 SZOMBATON AVATJÁK 1 Művelődési ház Nyékiád házán ILLYÉS GYULA 70 ÉVES Szótagolva a titkok nyomában Rátalált a szépre a betűk birodalmában

Next

/
Oldalképek
Tartalom