Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
1972. október 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 ALMASZÜRET AZ UTOLSÖ előtti csoport volt almaszüretelésen ezen a héten a Nagymiskolci Állami Gazdaság felsözsolcai gyümölcsösében. A diákok szeptember 4-től már több mint 130 vagon almát szedtek le. Ottjárlunkkor a miskolci Kereskedelmi Szakközépiskola diákjai „szállták” meg a gyümölcsöst. Kivonult az egész iskola, mintegy hatszáz tanuló. Napsütéses, de szélviharos nap Van. A hatalmas almáskert elején irodaház, előtte ládák sokasága, amelyekbe szorgalmas, begyakorlott kezek csomagolják a már szelektált almákat. Beljebb, a fák között innen is, onnan is hallatszik a fiatalok hangos nevetése, kiáltozása, beszélgetése. Az egyik csoportnál táskarádió szól, a másiknál egy kislány tort éppen élménybeszámolót. Az egyik, hosszú gyümölcsfasor elején egy csoport fiatal lány. Ládákon ülnek, beszélgetnek, válogatják a leszedett almákat. — Ezeket exportra viszik! — mondja egyikük. — Vajon kinek a kezébe kerül majd? — töpreng hangosan. — Ezt jobb válogatni — folytatja —, könnyebb munka, mint a iáról leszedni. — Persze, ilyen szeles időben jobban járnak a szedők — veszi át a szót egy másik kislány —, mert állandóan mozognak, nem fáznak. De nem vészes, hiszen felváltva végezzük a munkát, s holnap mi leszünk a szedők. — Mattol meddig dolgoznak? . — Reggel nyolcra hoz ki bennünket az autóbusz, délután fél ' három körül visz be a városba. Egész héten itt dolgozunk. Mindenesetre jobb, mint iskolába járni. A másik sor elején öt-hat láda van egymás tetején. Az almák között fehér cédulákon különböző számok. — Mit jelentenek ezek a jelzések? — Egyrészt a leszedés idejét, másrészt pedig az almák osztályozását. Az egyik hazai, a másik külföldi piacra megy. — Hányán dolgoznak egy brigádban? — Hat-hét tagú brigádokat szerveztünk. A rossz idő ellenére egészen jól megy a munka, hiszen naponta, a szedési módtól függően 500— 1000 mázsa almát szedünk le. Természetesen ez az egész kollektíva munkájának eredménye. Beljebb a sorban, három fát „megszálltak” a diákok. ; !- ,-vf P| : . . . . • á . >.v'V k' Egyik ládát a másik után töltik meg a fürge kezek a ropogós, piros almával Szépen csomagolt, nagyság és minőség szerint kiválogatott almák kerülnek bele a ládába öt-hat fiú ide-oda járkál a ládákkal. —• Mozgás, mozgás! Szaporábban ! — biztatják társaik a fáról a ládavivőket. — Könnyű nektek onnan, a fáról beszélni! — válaszol az egyik. — Cipelnéd csak te ezt a ládát! — Nyugi, holnap már én cipekedem. — Mi a jobb? Szedni az almát, vagy válogatni? — Enni! — kiabál a sor végéről egy fiú, akinek éppen egy hatalmas piros al- ína van a kezében. Jóízű falatot harap ki belőle. TEHERAUTÓ érkezik. Pillanatok alatt eltűnik a sok láda a földről. Még messziről is piroslik a távozó teherautó teteje az almarengetegtől. Fotó: Szabados Oyörgy Szöveg: Monos Márta A hegyen levő fák csúcsai fényleni kezdenek, megvilágosodik a hegy orma, később a torony teteje, néhány perc múltán az utca fái. a háztetők, az ablakok. Felkelt a nap. Ügy, ahogyan illő. Most, október elején, hat óra tájban. Az égről szedelőzködnek a reggeli felhők, eltűnnek valahol a hegy mögött. Lenn, a fák árnyékában kevéske harmat csillog, a bokron kerek pókháló szárad. Tiszta, könnyű kékség borul a falu fölé, messze hegyeket is láttató, őszi kékség. Ez is így illő október elején. Régóta nem lehet már hinni az időnek, valahogy összekeveredett minden. Néhány hete is, szeptember végén égzengéssel, villámlással kerekedett zivatar, zivatar amely inkább nyár elejére való. Ugyanazon a napon a Bükkben hó esett. Az elmúlt hetekben pedig tél eleji hidegben dideregtünk, az erős szél szürke felhőket hordott össze mindenünnen. De most időben felkelt a nap, tiszta égből fényezi a falut. És a falu mozdul is. Emberek jönnek-mennek, indulnak a földekre. Mert sok még a tennivaló. A cukorrépa nagyobb része még kinn van, törni kell a kukoricát is, betakarítani a napraforgót és szántani-vet- ni. Mert tudvalévő, hogy a „muszáj” nagy úr, de az idő talán még nagyobb. Amikor engedi, akkor lehet menni a földekre. Nem lenne jő elkiabálni, de a november végéhez, december elejéhez való idő mintha visszahúzódott volna. Mintha észre vélte volna: mégsem mast van a helye a szürke felhőknek, a hideg szeleknek, a hó érkeztének, a nyári zivataroknak. A betakarítás miatt sem, az érlelés miatt sem. Napsütésnek, tiszta égnek win az ideje, kellete a szőlőföldeken is. Kevés még a cukorfok, pedig közeleg Simon—Júda napja, az igazi szüret kezdete. Hátha javul még, hátha melegszik még! Nagykabátban, téli holmikba öltözötten indultak reggelente az emberek a földekre. Nem is igen tették le a nagykabátot munka közben sem. Néhány napja már leteszik. A tyúkok sem gubbasztanak már napközben, felborzolt tollal, fázósan a szélvédett helyeken. Mintha a szállítógépek is könnyedebben, magabiztosabban mozognának a határban. Jobban is telnek. Valahogy a kukoricaesövek is sárgábbak, a napraforgók is tömötteb- bek, a szőlőfürtök is bizakodóbbak. Láthatóan megelevenedett a határ, készségesebb, határozottabb a mozgás. Érettebbek, egészségesebbek a színek. ] előlien kelt fel a nap. Nem zivatar után, nem hófelhők mögül. Tisztán, szépen világít. Ügy, ahogyan az helyénvaló októberben. Priska Tibor 10 ezer tonna acél A magyar vaskohászatban egyedülálló teljesítmény elérésére törekednek az ózdi martinászok. Elhatározták, hogy városuk fennállása 700. évfordulójának esztendejében az acélmű nyolc Mäerz típusú olvasztókemencéjéből az év végéig kereken 1 millió tonna acélt csapolnak, 30 ezer tonnával többet, mint amennyit tervük - előír. A nem mindennapi vállalás teljesítéséért mintegy 100 szocialista brigád versenyez. A technológiai fegyelem szigorú betartása mellett nagy gondot fordítanak a programszerűség ás az ütemesség javítására. Ennek szolgálatában, a műszakiakkal együttműködve meggyorsították a kemencék átépítését, s a termelést úgy szervezték meg, hogy egy-egy kemencéből — a két átépítés közötti időben — átlag 55Q adag acélt csapoljanak Az acélmű háromnegyedévi munkáját tegnap, pénteken értékelték. Megállapították. hogy a martinászok 9700 tonna acélt gyártottak 9 hónap alatt, időarányos tervükön felül. Mivel a kemencék nagyobb részénél az esedékes karbantartásokat és felújításokat már elvégezték, minden remény megvan rá, hogy az év végére elérik a bűvös egymillió tonna acél- mennyiséget A talajzsaroló halála a buszmogálló- ban sokan állunk, Á viharos, őszi szél egykupacba tereli az embereket. Mindenki arról az akácfáról beszél, amely nem is olyan régen virágot hozott másodszor is az idén, s amelynek lombkoronája most a földet éri. — Elbánt vele éjszaka az erős szél — mondja a nyugdíjas bányász, aki gazdája is. meg nem is a fának, hiszen kertje peremén nőtt föl a fa, de nem ő ültette. — Csak az éjszaka történhetett — bólint rá a szomszéd ház öregasszonya —, mert tegnap még nem volt semmi baja. — Kár érte — szól közbe egy aktatáskás fiatalember, aki mióta itt áll, már a második cigarettára gyújt. — Kár — mondja az öregasszony. — Még fiatal volt. Élhetett volna még. 'hilamennyien a fát nézzük. amely — mint valami ''nlűt«sun sebzett óriásmadár — lombkoronájával. szárnyaival verdesi maga alatt, •az erős szélben a földet. — Sajnálom — mondja a nyugdíjas bányász. — Jó fa az akác. Sok mindenre jó. A bányában is sokat dolgoztunk vele. De jó szerszám- nyélnek. szőlőkarónak is ... — Gyógyító fa — folytatja a gondolatot az öregasz- szony. — Teát ad és mézet... — Talajzsaroló — szól hirtelen és a többieknél hangosabban a nyugdíjas tanító. Mindenki a magas, csontos arcú kefehajú, nagy tekintélyű tanáremberre néz. — Az, talajzsaroló — ismétli meg a tanító. — Ne csodálkazzanak, mert az akácfát a tudományos irodalomban valóban talajzsarolónak hívják. A laza homoktalajokat kedveli, azt a földet, amelynek jó a víz- gazdálkodása, de megterem másutt; is. akárhol, még agyagos talajon is. Ennek a fának története van. Mesz- sz.iről és régen jött ide. Több száz éve, a tengerentúlról... Megérkezik “ Zt Aki tolakodik. felfér. Néhá- nyan lemaradunk. Nézzük egymást, és szinte szégyenkezünk, mert aki lemaradt, az ügyetlennek számít. . — Még hogy talajzsaroló — zsörtölődik a nyugdíjas bányász, mintha észre sem vette volna, hogy közben megérkezett, és elment nélküle az az autóbusz, amelyre több mint negyedórát várt az erős szélben. — Mitől lenne ez talajzsaroló? — néz ránk és látszik rajta, hogy megsértődött. — Higgyék el, kérem, hogy ez egy nagyon jó fa. Igaz, nem én ültettem, úgy nőtt magától, ide, a kertem szélébe, szinte észrevétlenül. De én gondoztam. És most sajnálom, hogy meghalt ... így mondja, bog}’ meghalt. — És kérem, mintha csak érezte volna, hogy nem sokáig fog élni — folytatja az öreg. — Sietett az élettel. Az idén másodszor is kivirágzóit, láthatta mindenki. Akármit is mond a tanító úr. ez a fa nem volt zsaroló. Emlékszem. egyszer gyerekkoromban apámmal hosszú útra indultunk. Mezítelen talpunkat perzselte az út pora, amelyből még a fogunk közé is jutott. Annyira szomjas voltam, hogy még el is sírtam magam. Pedig tudtam, hogy akkor nem volt szabad sírnom, mert az út, amit a hátunk mögött hagytunk, és ami előttünk állt, nagyon hosszú volt. És akkor megálltunk. Az átszeli, poros levelű akácfáról apám leszakított; egy ágat;. A fehér színű virágfürfcöt úgy ettük, mint a szőlőt. Jó volt éhség és szomjúság ellen. És még a méz édességét is éreztem benne... Erősen fúj a szél, és mi néhányan ott állunk a megállóban, hallgatjuk az öreget, nézzük a derékba tört akácfát. — Még hogy zsörtölődik az öreg. — Jó fa ez, kérem, szép fa ez, hasznos fa ez. Nem js tüzelem el. Ott fűrészelem el majd a derekánál, ahol elbánt vele a vihar. A levágott törzsből Pedig faragok valamit, valami szépet, vágj' hasznosat, hogy sokáig éljen. És még az is lehet, hogy a gyökéren hagyott törzsből-tuskóból jövőre új élet sarjad ... Oravec János A Volán ajánlatai rr Őszi, téli utazások Hűvös szél fúj az utakon. Már az ősz tépi a fákat. Régen vége van a nyári utazásoknak, ám, ősszel és télben is sok ajánlata van a Volán miskolci Utazási Irodájának. A rövidebb belföldi utak között olyanok is akadnak, amelyek Borsod-Ahaúj- Zemplén megyén belül viszik az utasokat. Gyógyhelyre visz az úl Autóbuszok indulnak — egynapos utakra — zempléni körútra, Mezőkövesdre. Olcsók ezek a. megyét megismerő utak. Aggtelekre 73 forint a kirándulás ebéddel együtt. A részvevő barangolhat a jósvafői Béke-barlangban, amelyet az Egészségügyi Minisztérium hivatalosan is gyógybarlangmk minősített. Ugyanilyen olcsó — mindössze 65 forint — a mezőkövesdi út, amely nemcsak a Matyófölddel ismerteti meg az odalátogatót, hanem a Zsóri-fürdővel is. Persze nemcsak megj’énk határain belülre indít a Volán egynapos utazásokat. 72 forintért Egerbe, 79-ért; Sárospatakra, Tokajba, 92-ért Debrecenbe, 109 forintért pedig Debrecen—Hajdúszoboszlóra juthat el az utazást. fürdést. kirándulást kedvelő. Akik például a jó bort szeretik, azoknak az egri utazás csak 17 forinttal jelent többet, borkóstolással egybekötve. Indulnak Volán-buszok Budapestre is. A centenáriumi ünnepségsorozat sok szép és érdekes programmal kecsegtet. Az egy-, két-, háromnapos utak 145 forinttól 400 forintig vehetők igénj'be. Nemcsak nevezetes helyeket láthatnak az utazók, hanem szórakozhatnak is. többek között az újjáalakított Emke- bárban. Kellő jelentkezés esetén havonta többször is megismétlik az eddig felsorolt utazásokat. Küllőidre — o csőt. A rövidebb utaknál maradva. gazdag a választék külföldi utakban is. Egynapos nagyváradi kiruccanás például mindössze 180 forint. Olcsó a háromnapos csehszlovák—lengyel utazás is — 530 forint —. amelynek részvevői láthatják Kassát, Eperjest, a Magas-Tál - rát és egynapos Zakopanéi túra után Rozsnyón keresztül térnek haza. Ugyancsak háromnapos az Ungvárra történő utazás (680 forint) és a Jugoszlávia! _jöt is, amely megismerteti a turistát Szabadkával és Újvidékkel. Ez a bácskai utazas 860 forint. Természetesen hosszabb külföldi utazásokat is szervez a Volán. Október végén lesz például a tizenhárom napos moszkva—leningrádi utazás, amelyet repülővel és vonattal bonyolít, le az utazási iroda. 3680 forintba kerül. Egy, a fővárosból induló leningrádi kirándulás hétnapos lesz (az utazás repülőgépen történik) 2600 forintért. S/ilveszlei c/zeu Moszkvában I, Már téliét jelentkezni a teli utazásokra is. Ezek slágerei a sítúrák, egy-két hetes turnusokkal. Egy hét a Tátrában körülbelül 600 forint. Kérésre síoktatást is biztosít a Volán. Idén is bő „készletből” válogathatnak azok, akik utazással kötik egybe a szilveszterezést. Kétnapos aggteleki, egri, debreceni és budapesti szilveszteri utazások lesznek belföldön. Az utazás, szálloda, szilveszteri vacsora stb. 400—600 forintba kerül majd. Aki külföldön szeretné tölteni a szilvesztert, az is válogathat. Hétnapos szilveszteri utazás lesz a Szovjetunióba, 2650 forintért. Moszkvai szilveszterezés után Vlagyimirról és Szuszdallal is megismerkednek a magyarok. Ugyanilyen időtartamú az NDK-út is. amelynek vendégei Drezdába és Msisssn- be is eljutnak, és a szilvesztert Szász-Svájcban tölthetik. Legolcsóbb a külföldi szilveszterezés Krakkóig ni. a hatnapos utazás Zakopanéval kezdődik, és 2180 forint. Itazüsi kcdvcztiifin... A külföldi utaknál a Volán nemcsak magyar. Iranern külföldi idegenvezetőt is biztosít. Az utazók szállockj elhelyezésben részesülnek, és a szocialista országokba induló utazások esetén napi 250 forintnyi költőpénzt válthatnak be. Az. autóbusszal lezajló utazások kényelmes, Ikarus 55-ösökket történnek, a Volán panoráma autóbusza is sok helyre eU'-MaUa a vendégeket. •Szép utakat szervez tehát a Volán ősszel és té’en is. Az. érdeklődőin 'i; ibűah'n felvilágosítással szolgál az utazási iroda, amely vá’lala- toknak. szövetkezete’-*»«!*. azaz csoportoknak utazási kedvezményt is ad. i Jegyzetelt a faluból # NAPSÜTÉS
