Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-13 / 242. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. október 13., péntek ——— Miskolc művészeti életének egyik oldala H a bármelyik, a művészeti élet iránt érdeklődő miskolci lakost felkeltik álmából, s a város művészeti életéről kérdezik, azonnal sorolni kezdi a másfél évszázados színházat, a szimfonikus zenekart, a zeneoktatási intézményeket, az országos rangú képzőművészeket, a kiállításokat stb. Ez a névtelen miskolci érdeklődve ült a képernyő elé szerdán, késő délután, hogy a Művészet Miskolcon című műsorból újra megismerje városa életének ezt az' arculatát. Kedve és érdeklődése még akkor sem csökkent, amikor a műsorfüzetből és a bemondó konferanszából kitűnt, hogy a sokféle művészeti élet közül csaic a képzőművészetről lesz szó. Máris megfogalmazódott a nézőben a várakozás; hogy most bepillantást nyer Feledy Gyula, Kunt Ernő, Lenkey Zoltán, Pető János, Lukovszky László, Tóth Imre, Vali József, Varga Miklós, Csabai Kálmán és mások műtermébe, megismerkedhet műhelygondjaikkal, emberi közelségbe hozza őket a kamera, megismeri tevékenységüket úgy, ahogy azok összességében a miskolci képzőművészeti élet legfontosabb összetevőjét, az alkotást, a művészeti munkát jelentik. Örömmel látta és hallotta, hogy a város tanácsának elnöke milyen meleg szavakkal szólt a város művészeti életéről és ajánlotta azt az ország tv-nézőinek figyelmébe. Ám a riport- összeállítás nem igazolta egészében a meleg bevezetőt. Például az ajánlott és nagy hírű grafikai biennale legfontosabb szereplőiről, a miskolci grafikusokról szó sem esett. Huszonöt percen át mit láttunk hát? ■ Csabai Kálmán festőművész beszélt a régi művésztelep múltjáról. (Mint alkotóművész, őt sem ismertük meg.) A vármúzeum és galéria igazgatónője a vár egyik ublakmélyedé- sében ülve felolvasott egy bédekker-szöveget a két intézmény rendeltetéséről, létrehozásának körülményeiről, a galéria esetében dátumbeli tévedéssel. A város művészettörténésze elmondta, mint jött létre a képtár, mik a további tervek. A József Attila Klubkönyvtár kiállítási életéről nem esett szó, mert az más igazgatás alá tartozik. Láttuk a mű-' egyetemen Hincz Gyula és Domanovszky Endre munkáját, a vasasok szakkörét, egy műgyűjtő házaspárt ismerhettünk meg, valamint a Képcsarnok Vállalat nagyon kultúrált műkereskedelmi propagandáját láttuk-hallottuk, és az ország elé tárult egjdk gimnáziumunk nagy múltú politechnikai jellegű, ízlésnevelő munkája, a szőnyegszövő-műhely. Végül a megyéből megismertünk három termelőszövetkezetet, amelyek egyazon művészt patronálják. Legvégül a riportertől, majd a Képzőművész Szövetség területi titkárától hallottuk, hogy ez alkalommal nem esett szó a művészeti élet más oldalairól, gondjairól, pedig lenne mit beszélni ezekről is. Aligha tévedünk, ha azt véljük: Miskolc képzőművészeti életét inkább az jelenti, ami hiányzott a képernyőről, mintsem az, amit láttunk. Bocsánat a hasonlatért, de például a Diósgyőri Gépgyár életét is inkább a műhelycsarnokok, a tervező műtermek stb. jelentik, mint az árubemutatók és a kereskedelmi iroda. M iskolc képzőművészeti élete megérdemelné, hogy középszerű útikalauznál teljesebb képet adjunk róla, hogy'ne maradjanak ki ebből az életből á legfontosabbak: a művészek. Benedek Miklós Öt film Romániából A közelmúltban Romániában járt magyar filmátvéle- li delegáció öt játékfilmet, valamint négy rövidfilmet vett át magyarországi for- galmazási-a. Az Üt a félhomályba szerelmi történet. A Szent Teréz és az ördögök 1944-ben játszódik, az ellenállás hőseiről szól. és bemutatja egy romantikus szerelem születését is. Időszerű társadalmi jelenséget választott témául a Hozomány. A Különleges brigád a hegyekben és a tengeren két epizódból álló bűnügyi film, sok humorral és egy kevés iróniával. Jack London műve alapján készült A tengeri farkas és A bosszú című kétrészes film, amelyet együtt vetítenek. A TIHANYI FAZEKASHÁZBAN Képzőművészeti körök regionális kiállítása Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központban vasárnap, október 15-én délelőtt fél 13-kor nyitja meg Varga Gáborné, u megyei tanács elnökhelyettese a képző- művészeti körök regionális kiállítását. Nyolc megye — Békés, Borsod, Csongrád, Hajdú, Heves, Nógrád, Szabolcs és Szolnok — amatőr képzőművészeti köreinek tagjai küldték cl legjobb alkotásaikat erre a regionális kiállításra, amely lehetőséget kínál arra is. hogy felmérjék a népművelés, az öntevékeny művészeti mozgalmak irányítói, jelen pillanatban hogyan áll az amatőr képzőművészeti mozgalom. De a felmérésén túl ez a kiállítás ismét megerősíti a régi véleményt: a művészetnek vannak kedvelői, s vannak — mindkét oldalon — amatőr és hivatásos művelői. A képzőművészeti körök regionális kiállításának megnyitóján több díj átadására is sor kerül majd. A nyolc megyéből érkezett alkotások legjelesebbjeit, a kiállított műveket október 30-ig te- ikinthetik meg az érdeklődők. Petőfi mohácsi szálláshelyi Baranya városaiban, falvaiban .is megkezdődtek az előkészületek Petőfi Sándor születése 150. évfordulójának méltó megünneplésére. Mohácson dombormű-emlék tábját helyeznek el azon az épületen, amely hajdan. Petőfi szálláshelye volt. A dorhbonművet Schaár Erzsébet szobrászművész készíti. Baranyában ezenkívül több új utcát, teret neveznek el Petőfiről, Hímesházán szobrot állítanak neki, a Jelenkor című folyóirat pedig ünnepi számot ad ki az évforduló alkalmából. Galéria Zircen Zircen a nagyközségi tanács. képgalériát alapított az egykori apátsági épületben. A november 7-én ünnepélyesen átadásra kerülő képtárat a zirci születésű Béri Júlia csehszlováki ai. gráf i k usmű vész ajándékképeivel nyitják njeg. A' Bakony tl.00..esztendős kulturális központjában, az egykori ' apátsági épület „Erzsébet termében” a huszonegy ajándékkép mellett kap helyet R. Kiss Lenke veszprémi szobrászművész több kisplasztikája is. Csendesek a hajnalok Borisz Vasziljev szovjet író Csendesek a hajnalok című elbeszélésének színpadi változatát mind a Szovjetunióban, mind nálunk isme- • rik. Nálunk az elmúlt évadban mutatta be Budapesten a Mikroszkóp Színpad. Most Sztanyiszlav Rosztockij kétrészes filmet készít a történetből a Szovjetunióban, a Gorkij Filmstúdióban. A külső felvételek Karéliábam készülnek. A film ugyan fekete-fehérben készül, de a békés idők képei színesben jelennek meg benne. Hatezer bérlettulajdonos Hegyaljai tárlat Újhelyen A sátoraljaújhelyi művészeti hetek keretébe minden év őszén beillesztik a hegyaljai festők tárlatát. Az idén eltér a rendezés a szokásostól. Üj sorozat kezdetének számít, hogy a tárlat a hegyaljai képzőművész csoport egy tagjának átfogó megismertetésére törekszik s ;i pályatársak mintegy, kísérő művekkel szerepelnek mellette. Minden tárlat más és más alkotó munkásságát helyezi majd előtérbe. Most a névsor szerint első Bertha Zoltán, sárospataki pedagógus festőművész eddigi alkotói útját követjük nyomon a kiállítás képeit szemlélve. Bertha Zoltán az idestova két évtizede" összetartó hegyaljai képzőművész csoport egyik alapító tagja. Témái kezdettől az itteni táj és" a hegyaljai emberek. Megformálási módja indulásakor a pontos realizmus: a tanulmányozott tájmotívum, emberalak valósághű megjelenítése. Alkata szerint Urai hajlamú festő, ezt képeinek színvilága érzékelteti. Mivel fő hivatása a tanárság, szükség- szerű a festői mértéktartása: nem vág bele erejét és idejét túlfeszítő feladatokba. Korábbi képei közül azok a legsikerültebbek, amelyeken a téma és a festői alkat szerencsésen találkozik. Ilyen a Fehér út (Ciróka) című festmény, a Patak környéki hegyek szelíd hullámvonalaival, a völgyi úttal, előtérbe egy magános fácskával — lilák, kékek, égett barnák és gyöngyházas színek harmóniájával. A kép megejtő hangulatával állítja meg a szemlélőt. Ugyanennek a témának őszi variációja a Kék út. vörössárga-kék színkombinációival. A/ inabh keletü. ké,5ek egymásutánján a szemlélő pontosan követheti a festő stílusváltásait. Élőbb a természeti formák körvonalait lazítja fel Bertha Zoltán, s a színek-fények válnak elsődleges motívumokká, hogy új képi rendszert válasszon közölnivalója kifejezésére. Ö is felfedezi magának a modern képzőművészeti irányzatoknak egyik fő témáját: a mikro-világot. A színes mikroszkópi metszetekre emlékeztető A nagy kérdőjel és a Metszetek című képein az élő sejtek formai elemeivel, felizzított színekkel érzékelteti a modern ember nyugtalan, bonyolult belső világát. Korábbi témáit is újrafogalmazza : a legjellemzőbbnek tartott "motívum kiemelésével ábrázolja az ismert tájat — mint például a Sárospatak című képén a vár stilizált motívumával, vagy a Tűz a hegyen című kompozícióján a már többször megfestett Ciróka völgy válik absztrakt látomássá. Ebből az időszakból a harmónia modern érzékeltetésével hat a Kút című kompozíció, kétféle nézőpontból ábrázolt kepeieméivel: a jelképes kút mélységét éreztetik a felülről láttatott, egyre kisebbedé gyűrűk, míg előttük oldalnézetben látható egy klasszikus korsó körvonala, két ráhajló alalkkal. A kiállítás többi résztvevője közül Huszár István két kombinált technikájú, arany- feíkete-fehér színkompozíció- jú grafikával szerepel. La- votha Géza — aki elsősorban rézdomborításaival tűnt ki a korábbi tárlatokon — most kis méretű, színes tűz-zománc képkísérleteiből állít ki néhányat, s két olajfestményt. Tenkács Tibor egy tokaji tájképpel, a tavaly elhunyt újhelyi festő, Korányi István pedig egy színes pasztell csendélettel van jelen. A plasztikus művészetet Borsos István, encsi gimnáziumi igazgató képviseli, modern építőanyagból, szilikátból faragott dekoratív hatású szobraival, s teraköttáival. A li í'íÜííf'íid megnyitóján KldSilldb dr> Dankó jm_ re, a debreceni Déry Múzeum igazgatója tartott előadást a hegyaljai képzőművészetről, beillesztve e tájat a hazai képzőművészet együttesébe. Zongora- és oboa-művekkel szerepeltek a megnyitón az újhelyi zeneiskola tanárai, Ujj Viktor Gózánc és Szatmári György. B. .1. Általános iskolai ének-zenei nevelésűink, világszerte- elismert eredményein kívül egyre büszkébben emlegetjük, hogy az utóbbi években megkétszereződött az ifjúsági hangversenyek száma. A Magyarországon eladott h a n gversen y bérié lek hetvenhét százalékát az ifjúság vásárolja meg. Az ifjúsági hangversenyek megyénkben is egyre népszerűbbek, egyre nagyobb bázist teremtenek magúiknak. Ebben a tanévben Borsodban 18 helyen tartanak ifjúsági hangversenyeket, s ehhez hozzá kell számítanunk a miskolci hangversenysorozatokat. Egyelőre jobbára még csak az iskolások vesznek részt a hangversenyeken, bár — s ez valóban nagyon örvendetes — éppen Miskolcon, a Bartók Béla Művelődési Központ kívánságára a fiatal munkások számára is szeretnének hangversenyeket rendezni. Az Országos Filharmónia hangversenyein — természetesen ezúttal csak az ifjúsági hangversenyekről szólunk — a megyében több mint 4400-an, Miskolcon pedig több mint 2000-en ismerkedhetnek rendszeresen, évi 4— 5 hangversenyen a komoly zenével. S hogy ez a komoly zene mennyire rangos, azt bizonyítják a hangversenyek szereplői. Ezeken az alkalmakon hallhatták már a fiatalok Ágay Karolát, Szendrei Karper Lászlót, s idén hallani fogják Szabó Csilla és Kocsis Albert játékát. De ezeken a hangversenyeken megismerkedhetnek a fiatalok a helyi művészekkel is, hiszen a sorozatban közreműködik a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Miskolci Fúvósötös, a Miskolci Vonósnégyes, s több, itt élő művésztanár. MISKOLCON KÍVÜL a megye városaiban, kisebb-na- gyobb községeiben egyaránt szerveztek hangversenyeket. Tibolddaróeon csakúgy, mini Kazincbarcikán, Szerencsen, vagy Sárospatakon. S ami e hangversenyek. mellett szól, a zenei élménynyújtáson kívül az a zenei ismerétterjesztés. Mert nagyon jól bevált módszer lett, hogy a hangversenyeket „kommentálják”, érthetőbbé, áttekinthetőbbé teszik a zenében kevésbé járatosak számára is. S jól bevált módszer lett az is, hogy löbbé-ikevósbé mindig ugyanaz a személy magyarázza, ismerteti a hallottakat. így ugyanis áttekinthetőbb lesz a zenei ismeretanyag a hallgatóság előtt. Mintegy hatezerre tehető azoknak a diákoknak száma, akik rendszeresen járnak az ifjúsági hangversenyekre. Ez nagyon jó dolog. Kevésbé érthető viszont az, amit Kalapos Ottó, az Országos Filharmónia miskolci kirendeltségének vezetője mondott: az a tapasztalat, hogy — tisztelet a kivételnek — a pedagógusok nem élnek a lehetőséggel. Jobbára csaj; az énektanár feladatává vált a hangversenyeken való részvétel. Pedig a pedagógusok számára díjtalan a belépés. S az érdektelenség még olyankor is érezhető, amikor világszerte ismert művészek mennek el a községekbe. S ezzel egy kicsit „rontják” a hangversenyek hitelét, s ön- magukét is. Arról nem is szólva, hogy az ön maguktól megtagadott zenei é'ménv elvesztésével a tanulók nevelésének egyik lehetőségét. ' vesztik cl. AZ IFJÚSÁGI hangverse.- nyek mind szélesebb körű elterjedése. beépülése az iskolai nevelés folyamatába — úgy véljük, senki előtt sem kétséges — fontos tényezője esztétikai nevelésünknek. Az önkéntesség elve alapján, de mind több fiatallal kell megszerettetnünk, mind több fiatal számára keli hozzáférhetővé tennünk a művészt muzsikát, a komolv zenét S remélhetően egyre többen maradnak hűek hozzá közülük akkor is, amikor már kikerülnék az iskolák padiéiból. Csulorás Annamária MŰVÉSZEK NÉLKÜL? A hangversenyek és a fiatalok
