Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

1972. október 1., vasarnap

ESZAK-MAGYARORSZÄ3 9

kiss’1

Szabad idő:

Őszi Hitűi a házi kertben

Ha télen szeretnénk saját termésű szőlőt, gyümölcsöt fogyasztani, már most lássunk. hozzá elraktározásukhoz.

Erre a célra a szőlők közül a laza fürtű, nagyszemü, keményebb állományú, erős, vastag héjú fajták használhatók: a Cegléd szépe, a Hamburgi muskotály, a Csi- ri-csuri, az Itália, az Aíuz Ali, de még az egészséges Kövidinka és a Szőlöskertek királynője is sokáig megmarad.

Tárolásra csak száraz, ép és érett fürtöket gyújtsunk, mert egy-két romló fürt akár tíz egészségeset is tönkretehet. A hibás szemeket óvatosan vágjuk ki ollóval.

Raktározásra fagymentes, jól szigetelt, kis ablakokkal ellátóit, könnyen szellőztethető pince. v agy kamra a legalkalmasabb. A falakat tárolás előtt alaposan meszeljük ki, a padlót ultrás vízzel mossuk fel, és kénezzük ki a helyiséget azbeszt kénszelet elégetésével.

A szőlőt többféleképpen tárolhatjuk. Aggatáskor egymástól 30—50 cm-re léceket, helyezzünk el egymás mellett és alatt, úgy, hogy a fürtöket fejjel lefelé lógatva, kettesével kötözzük fel. Fűrészporra fektetésnél szőriünk ládákba, vagy deszkalapokra 3—4 cm vastagon tiszta fűrészport, és erre fektessük a fürtöket. Végül tarthatjuk a szőlőt ládában, de így marad meg a legrövidebb ideig, mert a fürtök nyomják egymást, és érintkeznek egymással.

A gyümölcs tárolásához a korábbi szedés hasznosabb. Az almaféléket kb. 60—<15 százalékos érettségi fokban a legérdemesebb leszedni.

A körték esetében az őszi fajtákat akkor szedjük le, amikor alapszínük halványzöld lesz, és kezd megjelenni a sárga szín is. A télieknél a zöld szín halvánnyá válása jelzi, hogy már alkalmas a raktározásra. Ezekből is csak a hibátlan példányokat tároljuk a szőlőhöz hasonlóan. A raktározásra szintén jól szigetelt és köny- nyen szellőztethető pince, vagy kamra a legjobb.

A megfelelő hőfokot a hajnali órákban végzett szellőztetéssel érhetjük majd el. A páratartalmat úgy tarthatjuk. ha a helyiségben vízzel telt, széles szájú edényeket helyezünk el. vagy a közlekedő utat gyengén fellocsoljuk. Növelhetjük a tárolás eredményességét, ha a gyümölcsöt fólia zacskókba, vagy zsákba rakjuk. Ezek száját csak hajtsuk be. s néhány lyukat is fúrjunk rajtuk, hogy a gyümölcs levegőzni tudjon. Különösen eredményes ez a módszer a Jonatánnál és a Golden de- liciusnál. Akár szőlőt, akár gyümölcsöt tárolunk, rendOssintesé gre csak őszinteséggel;.

Hányszor halljuk a kétség- beesett panaszt szülőktől, fiuk-lányuk valósággal elzárkózik előttük, nem beszel, alig mond el valamit otthon iskolai dolgairól. Az egykor aranyos, kedves kisgyerek jóformán csak enni és aludni jár haza, s már csak akkor vált szót velük, ha faggatják. Hogyan lehet ezt elkerülni, hogyan érhetjük el. hogy a gyerekünk őszinte legyen, és az is maradjon hozzánk7

Erre csak egy recept van: őszinteségre csak őszinteséggel nevelhetünk.

Minden szülő vágy is arra. hogy gyermekének bizalmasa. barátja, első számú tanácsadója lehessen, csakhogy ezt nem minden szülő éri el. a' nyíltságot ugyanis nem lehet a gyerektől megkövetelni, arra a szülőnek érdemes- sé-tkell válni. Hogyan?! Nyílt- Sággal és őszint-sseggtí .

..kellős nevelésnek” ugyanis

létezik olyan .tartalma '•> hogy mást beszél és nf18 cselekszik a szülő s ezt. a gyermek igazság' röntgenszeme becsapna la. - nul és mindig feliemen- azt mondjuk: kisfiam, hazudj, akkor magunk ■ • eshetünk ebbe a hibába, a* Háljuk, hogy nem ér eljönni egy nagynéni latoga - ba. s ezt megmondjuk nea a teléfonbeszélgetéskor. Aztán a hallgatót letéve örvendezünk az elmaradt vende- geskedésnek. A gyermek fennakad ezen a kis hazugságon is. zavarba jön. csökken szülei iránti bizalma és megbecsülése. esetleg' maga is könnyűszerrel válik füllento- vé.

Nemrég a tűzoltókat kellett éjszaka kihívniuk az egyik háztömb lakóinak, miután az egyik hatodik emeleti erkélyen két pizsamás kisgyerek sírt és jajgatott. Mi történt? A szülők este lefektették a kicsiket. úgv tettek, mintha maguk is nyugovóra térnének, aztán elmentek hazulról. A gyerekek

valamire felébredtek, a pápá. nak, mamának csak liu.lt helyét találták s ettől kitört a pánik. Hogy ezek után hisznek-e szüleik őszinteségében ezek a gyerekek, az kérdéses.

Közhely, hogy a gyermek sok tekintetben olyan felnőtté válik, amilyenné a család formálja. Sok szülő hajlamos rá, hogy ezt elfelejtse mint ahogy azt is. hogy ö ‘is volt egyszer gyermek s benne ugyanolyan folyamatok mentek végbe.

Eléggé elterjedt szülői gyakorlat a próbára tevés. A délelőtt otthon tartózkodó, délutános gyerekeknek többnyire megtiltják, hogy bekapcsolja a televíziót, s kiszabják' számára a tanulni- ’ valót. Ezek után kis jelet is helyeznek a kapcsolóra, s ha a gyerek megszegi a tilalmat. megszégyenítik, kikiáltják hazugnak. Ezzel eltúlozzák. felnagyítják benne a ■ csekély vétséget, szinte nem hagynak visszautat arra. hogy őszintévé váljon. Gyerekekei ^ nevelni csak véglelek nélkül lehet; a gyerek - kei szinte együtt élve. gondolkodva és érezve lehet, és s'ermek ..teherbírásához’ mért követelményekkel. Ahol a szülő ezt megérti fs ma§a sem .,játssza” a csalhatatlant, ott jó marad a hí!p.cf,olal' közte és gyermeke közölt. De ehhez, tudni kell beismerni azt is ha la_

nu! felnőtt féljél elvét az

ember. A szülő és a gyermek ,i o kapcsolata tehá*- sokszor azon áll, vagy bukik, hogy a szülő mennyire válik' alkalmassá szülői szeretjére mennvire tud és mer frázisok es nagyotmondások né’,. kük lubáival és erényeivel eevutt oszme emberként leeynyilatkozru gyermeke előtt. A szülő őszintesége mindig meghozza az ered- ménvt. s a_ legfontosabbal 1 a «vermeld őszinteséggé] i;a' ( matozik.

K. P„

szeresen 2—3 hetenként vizsgáljuk at, és a romlott példányokat távolítsuk el.

Még bőven akad teendőnk ezen kívül a kertben is.

A változékony, esős időjárás igen kedvezett a gyomoknak. Hogy terjedésüket, a magok szétszóródását megakadályozzuk, mielőbb lássunk neki és gyűjtsük össze ezeket és égessük el. A felmagzott gyomnövényeket sohase dobjuk komposzttelepünkre, mert ezzel csak ezek szaporodását segítjük elő.

Hasonlóképpen ne kegyelmezzünk a fertőzött növényi részeknek sem. Szedjük össze az uborka, paprika, paradicsom. bab. dinnye szárait, a lehullott gyümölcsfa és szőlő leveleket és égessük el ezeket is.

Gondoljunk arra. hogy egyes műtrágyák hatóanyagait a talaj csak lassan tudja hasznosítani. Ezért a szuperfoszfátot és a kálisót most szórjuk ki és jó mélyen ássuk a talajba. Akinek szervestrágya .is rendelkezésére áll. ezt terítse szét a talaj felszínén, majd dolgozza be a talajba. Az őszi tala.ilazí- tással — ásással, szántással — alkalmassá tesszük a földet a csaoadék felvételére, a rögök szétfagyásával jobban kialakul az aorómorzsás 1a- lajszerkezet. Másrészt a tápanyagok olyan mélységbe kerülnek, ahonnan a nővénvek gyökerei könnyen fel tudják majd venni.

Ahol még nincs kerítés, a fák törzsét feltétlenül bekell kötözni kis lyukbőségű dróthálóval. nehogy a rágcsáló vadak kórokat okozzanak.

A fagyok ellen a szamócás talaját istállótrágya — vagy szalma — takarással védjük.

A gyakorlati pszichológia úgynevezett teszteket alkalmaz, amelyekből a megvizsgálandó személy ösztönére, jellemvonásaira tud következtetni. A War.tagg-teszt rajzokból következtet az egyén személyiségére, a Szon- di-leszt fényképek válogatása alapján: ábrák értelmezéséből a Rorschach-teszt.

Mint új módszert, kidolgoztam a Volán-tesztet, s most röviden ismertetem. Eljárásomban a vizsgálatra váró egyént gépkocsivezetői ülésbe ültetem, s feljegyzem, hogyan viselkedik a forgalomban.

Néhány példa a Volán- 1eszt útján kapott válaszok értékeléséhez.

A zebra előtt megáll, kezével integet a gyalogosoknak, hogy menjenek:

Barátkozó természetű, szívesen ismerkedik, társaság- szerető.

A zebra előtt óriási csikorgással fékez, int, hogy átmehetnek előtte, közben szaggatottan lélegzik:

Indulatos, de fegyelmezett ember, kényszeresen alkalmazkodik a társadalomhoz. Katonai, diplomáciai pályára alkalmas egyéniség.

A zebra láttára hideg veríték önti el. már messziről lefékez, és csak a mögötte álló kocsik kürtölésére merészkedik át a gyalogosátkelőn:

Szorongó típus, gátolt, kisebbrendűségi érzésekkel küzd. Ügyfélnek vágj’ vásárlónak alkalmas.

Tilos jelzésre engedelmesen megáll és megjegyzi, hogy ö minden esetben piros lámpát szokott kifogni.

Depresszióra hajlamos, borúlátó, gyenge munkaerő. Mindenfajta hivatali ügyin- tézéáre alkalmas típus.

Tilos jelzésre öklét rázza, és szitkokkal árasztja el az önműködő lámpasort.

Irracionális gondolkodású, magát a valóság korlátain átvető. rosszul alkalmazkodó személyiség. Előadói pályára alkalmas.

A zebra előtt gázt ad. miközben torkából rekedi kiáltást. hallat:

Kíméletlen, erősen önző, törtető típus. Hazánkban csupán virágkereskedőnek alkalmazzák.

A gépkocsi nyitott ablakán át jelbeszédekkel mutogat a gyalogosan közlekedők felé:

Alattomos. rosszindulatú, önálló munkakörben nehezen állja meg a helyét.

A géDkocsiból szüntelenül ordítozik a gyalogosokkal és a mellette haladó jármüvek vezetőivel. Meggyőződése, hogy senki sem tud megfelelően közlekedni:

Pedagógusnak alkalmas.

A volán mögött mértéktelen nyugalom szállja meg. Nem vesz tudomást a jelzőtáblákról és a körülötte menő forgalomról. Előtte és utána fékek csikorognak, befordul a főú*vonalra, nem áll meg a megállj ielzés előtt. Az eaész forgalomnak őrá kelt vigyázni, hogy baja ne történjék:

Elkényeztetett. gyermeki lé’ek. Jószívű, könnyért befolyásolható. Szellemi foava- tékos^ága nyilvánvaló. Lírikusnak alkalmas.

A volán mögött indokolatlan harag fogja el. Száia széle reszket, tekintete elhomályosul. Mindenkit ellenségnek vél. Menekülési vágy haitja. nagvzásos. téves eszmék jelentkeznek az úton. Hatalmasnak. halhatatlan uralkodónak. hadvezérnek képzeli magát:

| Gépkocsivezetői pályára : hivatott.

I Somogyi Pál

Fülöp János:

NKUGHO

OLVASOM, hogy valahol Afrikában évszázadok óla tartja magát egy különös népszokás: az eladó lányokat házasságkötés előtt egy, a törzs által közköltségen fenntartott sajátos kis telepen helyezik el. ahol semmi más dolguk nincs, csak az. hogy a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legkövérebbre hízzanak — lévén az „efi" és „ibi- bió" törzseknél a testsúly a legcsábitóbb asszonyt sikk. a dús háj a feleségek legfontosabb értékmérője.

Ha néprajzkutató lennék, minden bizonnyal feltárnám e kelet-nigériai szokás ősi eredőit. Ha közgazdász lennék. elsősorban az érdekelne. milyen táplálék-fajtákkal érik el a legjobb hatásfokú „nkugho”-t (így nevezik efi és ibibió nyelven' az említett leány hizlalást): megvizsgálnám. végeztek-e összehasonlító kísérleteket arra nézve, jni jobb: ha a hizlalt ara állandóan egyhelyben fekszik, vagy napjában egyszei-kétszer járkál is. s így tovább. Ha szexológus lennék, azt kutatnám, vajon milyen okok terelték éppen ez irányba a Ikelet-nigériai férfiízlést: valahol tévútra került a „legyen mit fogni" egészséges erotikája? Vagy valamilyen elfojtott szerzési, birtoklási ösztön, a lehető legnagyobb terület feletti uralomvágy mozgatja őket?

Se gazdasági ember, sem tudós nem lévén, a „nku- gho”-t csakis hazafias, állampolgári mivoltomban tudom megközelíteni, s mindezt végiggondolva arra a következtetésre jutottam, hogy a különös néphagyomány eredete — nálunk, magyaroknál keresendő, innen származhatott el a messzi Afrikába.

.4 közvetítés hogyanja számomra elhanyagolható, mellékes mozzanat. Épp elég utazónk járt Bihé-országtól Madagaszkárig annak idején, hogy poggyászukból eihul- lajtsák az evés kultuszának magvait...

... mert. azt a n\i szülőföldünk termelte, mert aligha van még egy olyan ország a földön, ahol az evés ennyire a: élet tengelye, gyújtópontja, alfája és ómegája lenne.

Gondoljuk csak el, van-e életünknek akár egyetlen oly jelentős eseménye, amelyet ne egy gargantuai falatozás kisérne?

Világra jöttünk, keresztelőnk — vagy névadó ünnepségünk —, születés- és névnapjaink, vasár- és ünnepnapjaink, évnyitóink és évzáróink, vizsgáink, érettségijeink, győzelmeink és vereségeink. jubileumaink, összejöveteleink. vendégeskedéseink, házasságaink, nyugdíjazásaink, arany- és ezüst- lakodalmaink — de még halálunk is lakomái, bankettet, diszebédet. tort terem.

Legfordulatosabb mesénk a mindent felfaló kisgömböcről szól. Legdrámaibb novelláink egyikében halaira eszi magát a nincstelen paraszt. Népi bölcsességeink élén ez a mondás áll: ..az a miénk, amit megeszünk”.

Táplálkozásunk ittesszemenően egyoldalúbb annál a skálánál, amelyet termesztési lehetőségeink 'biztosítanak számúnkra. A levestől a tésztáig zsírban úszik valameny- nyi eledelünk. Reggelire — étvágygerjesztőül — féldeci pálinkával indítjuk a napot, vacsora után itallal nyomtatjuk le azt az adagot, amelytől egy aratóbanda is eltelne. Eszünk, eszünk — eszünk a; érelmeszesedésig, az infarktusig, beleesszük magunkat a koporsóba.

Kelet-Nigériában csak a menyasszonyok, s azok is csak jegyességük időszakában híznak. Nálunk állandó és társadalmi méretű a „nku- gho".

Távol álljon tőlem, hogy megpróbáljam visszafele forgatni az idő kerekét. Eszem agában nincs visszasírni a ciberelevest és a hajdinakását: a Tanácsköztársaság korára való visszaemlékezés egyetlen árnypontját: a gerslit: a korombeliek gyerekkorából felrémlö. cukorpótló melaszt, vagy a kukoricapró- szát. Barátaim tanúsíthatták, hogy nem prédikálok sovány marhahúst, tejterméket és gyümölcsöt, miközben titokban dagadót, disznótorost, hájastésztát tömök v tagamba. Nem is az evés ellen beszélek, hanem az ellen, hogu szokásból. ud variasságbol

vagy virtusból lakjunk jól pukkadásig. Hagy nemzeti, méretekben hájasodjunk el.

S hadd tegyek hozzá még valamit a lelet-nigériai hírhez — tnert annak folytatása is van.

.4 kövér efi és ibibió menyasszonyokból ugyanis feleségek lesznek: hajlékon’/ testű, izmos, munkában és vadás-tuhan nyurgu't férfiak feleségei. al;ik vággyal telve közelednek kerek asszonj/aik- hoz. azok pedig gyönyörű gyermekeket szülnek nekik.

A mi lányaink, asszonyaink nem kövérek, legfeljebb telt- karcsúnk. De mi. magyar fér-, fiák. nem vagyunk elég nyur- . gák Meglehetősen elütünk az ' eszményi formáktól.

Sa.iál jól felfogott érdekünkben ne elégedjünk meg tehát azzal, hogy minden nők közül csak n háziasszonyoknak tetszünk, s ónékik <s- csak akkor amikor elfogadjuk a kiválást! ~

EGYÜNK tehal mértékkel .s ne feledkezzünk men arróh sem. hogu olyan korhan- é’iink. amikor a lekintélvtr mát nem a ha'■ 'á’éi-án mérik, hanem — feljebb.,

\