Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1972. október 20., szombat Az utánpótlás Kaziíiebarcifcán a konfekcióüzem. közelében van a tarunü- hely. Ez jelentős -segítséget ad «'fiataloknak a szakmai kép­zés elsajátításában, s a vállalatnak az utánpótlás biztosításá­ban. Két osztályban 38 fiatal igyekszik elsajátítani a nói szabó szakmát. A vállalat „az üzem kapuján” túl is megérti az utánpótlás ügyének fontosságát. Kazincbarcikán épül a Habselyem Kö­töttárugyár új egysége. Ehhez szakmunkásokra van szükség. Nos, a Kézműipari Vállalat az említett üzem ipari tanulói számára tanműhelyt biztosíL és rendelkezésükre bocsátja a gyakorlati eszközöket is. Pillanatkép az ipari tanműhelyből. A fiatalok a kiváló dol­gozó címmel kitüntetett Szloboda Miklósné szakoktató vezc- lésével igyekeznek elsajátítani a szakmát. Fejlesztés a jövőért A Borsod megyei Kéz­műipari Vállalat a har­madik ötéves terv, az új gazdasági mechanizmus szülötte. E jelen közép­távú tervidőszak bizto­sítja nagy fejlődését 5,6 millió forintos költség­gel — ebből 5,2 millió forint kilenc évig tarló hitel — jelentős rekonst­rukciót' végeztek, egy sor modern gépel szerez­tek be, sok fejlesztést valósítottak meg. Az eredeti elképzelé­sek szerint 1970—1975- ig 48 százalékkal akar­ják növelni a termelés értékét■ Pusztán az el­múlt évben 44 százalé­kos növekedést érlek el, s így minden reményük ■megvan a célkitűzések valóraváltásához. Min­den, hiszen a megalaku­lás évében még csak évi 6 millió forint termelési eredményről adhattak számol. 1971-ben 86.5 millió forint volt a vál­lalat termelésének az ér­téke, s ebben az évben 91,6 millió forint a ter­vezett termelés. Az ötéves vállalat útját sok siker kíséri. Az 1970. évi munkával a. kollektíva a kiváló vállalat címet nyerte el, a következő évben a Borsod megyei Tanács dicsérő oklevelét. Öt íz­ben vettek részt a vál­lalat termékeivel a mis­kolci helyiipari kiállítá­son. 1970-ben ezzel a megyei tanács elnökének különdíját, ebben az év­ben a HVDSZ megyei bizottságának különdíját érdemelték ki. Ezen túl­menően dicsekedhetnek első díjjal és több okle­véllel is. Törzsiagok A múlt év decemberének utolsó napján ünnepelték meg a vállalatnál a születés ötödik évfordulóját. Ekkor 49 alapítót avatlak törzstag- gó. Ebben az évben már 150 ember éri el az új üzemben ezt a kitüntetést. A vállalatnál több mint 800 embert számlálnak. Ebből több mint 500 erhber állan­dóan benn dolgozik, a többi bedolgozó. Az üzemi dolgo­zók 80 százaléka 27 brigádba és brigádok tömörülve akarja kiérdemel' ni a szocialista címet. A leg' első a Március 21 nevű kol" lektíva, már az arany piakei' tét érdemelte ki. Ez évben igen jól dolgozik a Volán ne- vet viselő, szállítómunkások' ból szerveződött kollektív;», az Augusztus 20. nevet viselő női brigád, amely az ezüst kitüntetést érdemelte ki, va' lám int a konfekcióban dől' gozó 21 lagú bronzkoszorús ifjúsági brigád. * Aránylag rövid, ideje él és működik a Borsod megyei Kéz­műipari Vállalat. Fennállása óta igen sokai segített nagy szo­ciális gondunk’ a női munkaerők elhelyezésében. Termékei­vel pedig eredményesen hozzájárult, az áruellátáshoz, a vá­laszték bővítéséhez, s ez méltán öregbíti az ifjú üzem hír' nevét. § éves a Borsod megyei Kézműipari Vállalat 230 ember második otthona Az új város hatalmas parkjának szegé­lyén, a bérházak tövében húzódik meg a földszintes konfekcióüzem. Valaha igen szomorúan nézeti ki. De hát itt nem a szép­ség volt az elsődleges, hanem sok-sok asz- szonyt kellett munkához juttatni. A kazincbarcikai konfekciós üzem 1967 őszén kezdte meg a munkát. Az első nagy megrendelője a Debnecen: Ruhagyár volt, amely gépekkel is segítette a fiatal üzemel. Öt év alatt sokat korszerűsödött az üzem­egység. Egy sor új gépet szerezlek be, jelen­tős müszaln fejlesztést végeztél:.. Két mű­szakban 230-an dolgozlak itt. Munkaruhákat, s habselyemből finom konfekciós termékeket készítenek. Vannak nők, akik családi, vagy egyéb okokból nem tudnak az üzemben munkát vállalni. E gondok megoldása érdekében ho­zott léire a Képzőműipari Vállalat 80 em­berből álló bedolgozó részleget. A nők ott­hon készítenek különböző huzalos árukat, felmosókat, portörlöket. Igen jól dolgozik a konfekcióüzemben a Juhász Gyula nevet viselő ezüst koszorús szoci­alista brigád. A brigádvezető, Szabó Júlia kiváló dolgozó kitüntetés birtokosa. 4 A kitüntetési okmányok, elismerő oklevelek gazdagon díszítik az igaz- é $ gató irodájának falát. Egy sor díjat „rejteget” a vitrin is. A siker látható % ♦ jelei azt tükrözik, hogy az ifjú, az alig öt éve létező Borsod megyei Kéz- ^ ♦ müipari Vállalat eredményesen tesz eleget mind a szociális, mind a gazda- J; £ sági elvárásoknak. ❖ Kétszeres élüzem Seprűkészítés és a Zsiguíi-program A vállalat megalakulása évében alakítot­ták ki Lenin városban a fólia feldolgozó üze­met. Itt harmincötén dolgoznak. Készí­tenek füzetborítókat, iratborítókat. A korszerű csomagoláshoz szükséges alap­anyagokat. Az előbbiből sokat szállí­tanak a PIÉRT-nek, s a korszerű csomagoló anyagból sok kerül a sátoraljaújhelyi Hegy­alja Ruházati Szövetkezetbe, ahol e csoma­goló anyaggal burkolják a világ különböző részébe induló elegáns férfi és női ruhákat. Érdekes: részük van a Zsiguli-program- ban is. Az Elzett-üzem az innen kapott ta- sakokba csomagolja az alkatrészeket. Ismeretes, hogy 1968-ban nagy gondok voltak az országban a seprű ellátásban. Ennek érdekében itt Leninvárosban 40 dol­gozóval seprű üzemet hoztak létre. Igen jól dolgozik, azaz dolgozna. Nem kapnak kellő mennyiségű cirkot, s így nem tudják kihasz­nálni a kapacitást. A cirok ellátásban segít­séget várnak. Október 1 -tői új technológiát alkalmaznak a seprűk készítésénél. A korábbi négy he­lyett, öt varrást alkalmaznak. Ezzel jelen­tősen növelik a seprűk tartósságát. A piaci igény felmérése nyomán a vállalat két éve gyártja a szőnyegseprűt. A „75-ös” seprűk iránt (ennyi centis a nyél és ezért ne­vezik így) erőteljesen növekszik az igény. S mint mondottuk, ennek kielégítését az alap­anyag ellátás akadályozza. A kezdés... Saját szövődé — A vállalat 1967-ben jött létre — emlékszik visz- sza Koppány Ottó igazgató. — A létszám először Maro- zsák József főkönyvelővel egyetemben kettőnkből állt. Az első munkást, Juhász Józsefet január 15-én vet­tük fel. Ő azóta már nyug­díjba is ment. Helyiségek hiányában lakásunkon volt az iroda és saját telefonun­kat használtuk. A Borsod megyei Tanács termelő üzemét elsősorban nagy szociális gond: a női munkaerők elhelyezése ér­dekében hozták létre. A vállalat alapítói sok segít­séget kaptak. A Borsodi Vegyikombinát klubjában szorítottak helyet átmeneti­leg irodának, később a Bor­sod megyei Beruházási Vál­lalat adott át felvonulási épületet a tanácsi üzern megteremtéséhez. Az első üzemegységet a Kazincbarcikához tartozó Herbolya bányatelepen szer­vezték meg. A műhely — tíz lakatossal, asztalossal, villanyszerelővel 1967. feb­ruárjában kezdte meg a munkát. Vas- és faipari lakberendezési tárgyakat készítettek. Bekapcsolódtak a nők is. Bedolgozóként az ÉMV-töl kapott poliuretánhabból egyszerű kéziszerszámokkal készítettek gyermekjátéko­kat. A vasipari és a faipari lakberendezési, valamint a puliuretánból készített min­takollekcióval kopogtattak be a vállalat vezetői az el­ső megrendelőkhöz: a Bor­sodi Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalathoz. Aránylag gyorsan ^kiala­kították a kazincbarcikai és az ózdi, a leninvárosi és a kurityáni egységet. A vál­lalat megalakulását, a gon­dok megoldását segítette: a megyei tanács ipari osztá­lya, a kazincbarcikai városi tanács, segítették a telep­helyeken levő tanácsok, a megyei és a helyi társadalmi szervek, a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat, és a kör­nyező nagy vállalatok. ♦ ❖ •*> $ b & * * ♦ f * ♦ ❖ ♦ ♦ ❖ * <» ❖ ♦ ♦ <!> ♦ ♦ ♦ * ♦ ♦ ♦ ♦ «■ ❖ ❖ 4> f ❖ ♦ ♦ ❖ ❖ ♦ * ♦ ♦ ❖ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * ♦ ♦ «■ A herbolyai szövődé cérnázógépe, az 1972. évi rekonstrukció eredménye. ► Az „ősi” üzem ma is megvan, jól dolgozik és sokat gyara­podott Herbolyán. Itt alakították ki a TMK-üzemet. A szak­munkások szorgalmasan karbantartják a gépeket, kisebb cél­gépeket készítenek, rendbeszedik a gépjárműveket. Ebben is gazdagodtak, hiszen'egy személy és nyolc tehergépkocsi segíti elő a szervezést, az anyagszállítást. Jelentős rekonstrukicót végeztek. Ennek kihatásaként a vállalatnak itt saját szövödéje működik. Vigony alapanyag­ból készítenek méterárut. Ennek egyrészét a kazincbarcikai bedolgozók használják fel. Többek között felmosó ruhákat varrnak belőle. Ezt a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat hozza forgalomba. Az anyag másrészét pedig műszaki áru­ként juttatják el a kereskedelem közvetítésével a felhasz­nálókhoz. Gyermeksa pka és pu lóver Ózd születésének 700. évfordulója alkalmából a vá­rosban kiállítást rendeztek. Ezen szép sikerrel sze­repelt termékeivel a kézműipari vál­lalat is. Hogy mi köze van a kazincbar­cikai üzemnek Ózdh oz? Ózd kohászvá­ros. Hiányzik a könnyűipari üzem. Az ózdi asszonyok gondjain való se­gítés volt az ösz­tönzője annak, hogy 1967-ben itt is egységet hoztak létre. E városban 120 nő foglalkozik — bedolgozóként — kézi horgolással. Évente 60—80 ezer darab gyermek, ' valamint női sap­kát készítenek. Ez a megyei RÖVI- KÖT és még egy sor, más megyé­ben lévő ilyen ke­reskedelmi szerve­zet révén jut el a fogyasztókhoz. Negyvennyolc nő- doigozóval mun­kálkodik a telepí­tett sík-kölőrész­leg. Az asszonyok, lányok az NDK- ból importált 15 modern gép segít­ségével készítenek női, férfi és. gyer­mek kardigánokat, pulóvereket. A legkorszerűbb alapanyagot, töb­bek között a Thii- rén és a Trevira anyagot dolgozzák fel. Igény bőven van a síkkötészet munkája iránt, bő­ven, hiszen kis so­rozatú, a legújabb divatirányzatoké nak megfelelő árukat készítenek. A munka hiánya nagy gon­dot okozott a bányász asz- szonyoknaik, s lányoknak is. Ezek számára Kurityánban poliuretánhab-feldolgozóüze- met szerveztek. Igaz, itt aránylag kevesen, alig 34-en dolgoznak. Az eredményekben azonban az élenjárnak. A ku­rityáni üzem már kétszer ■nyerte el az élüzem kitünte­tést, s a 34 nő munkája a vállalat termelési értékének jó 40 százalékát hozza. A vállalatnál nagy elisme­réssel beszélnek az Észak- magyarországi Vegyiművek­ről. A jó kapcsolat eredmé­nyeképpen a vagyiüzem jól ellátja anyaggal Kurityáni. Kevesen tudnak róla: a kurityáni asszonyoknak ré­szük van a bútorokkal kap­csolatos igények kielégítésé­ben is. Ipari kooperációban bútorbetéteket készítenek. Így többek között szállítanak betétet az Egerben levő Ag- ria bútorgyárnak, a Buda­pesti Bútoripari Vállalatnak. Voltaképpen a strandheve- rőktől a mosogató szivacsig sok árut dolgoznak itt ki. Azt mondják: nincs hulladék. Nincs, hiszen az alakra vá­gott anyagból megmaradó hulladékot granulálják. Ezt az Élelmiszer és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Válla­lat hozza forgalomba. Igen keresett termék. A háziasz- szonyok különféle párnákat és dísztárgyakat készítenek belőle. Öt éve dolgozik a vállalatnál Bozsik István asztalos. Ebben az évben kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom