Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

1972. október 1., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

líí

A 3 éves tervet az 5 éves tervek követték. Kidolgoztuk első 5 éves tervünket, amely mai szemmel nézve, túl me- rész célokat tartalmazott. Volt erőnk azonban a hibákat elemezni és azokat ki is javítani. Ezt a munkát zavarta meg az 1936-os ellen- forradalom. amely egy dologra alaposan megtanított, Arra. hogy reálisan kell tervezni. s szem előtt kell tartani az életszínvonal állandó emelkedését. Első 5 éves tervünket újabb tervek követték. S most a szocialista tervgazdálkodás 25. évfordulójára emlékezve büszkén állapíthatjuk meg, hogy ezeknek a terveknek a való- raváltásával olyan fejlődést értünk el. amely méltán tölti el büszkeséggel népünket. A két világháború között az ország gazdasági fejlettsége meglehetősen alacsony színvonalú volt. A nemzeti jövedelem 1023 és 1938 közölt évi átlagban csupán 2 százalékkal emelkedett. 1938-ban a nemzeti jövedelem nagyobb részét még a mező- gazdaság adta. hisz mindössze néhány tucat nagyipari üzem volt az országban. A gyáriparban mindössze 400 ezer ember dolgozott. Az 1930—38-as években évi átlagban 23 000 lakás épült. S mit tudunk ma a tervgazdálkodás eredményeként felmutatni ? A nemzeti jövedelem 1959—71 között, évi átlagban 5.7 százalékkal növekedett. az egy főre jutó nemzeti iövedelem tekintetében elértük a közepesen fejlett országok szintiét. Országunk gazdasági arculatát napjainkban az ipari tevékenység határozza meg. az ipar szolgáltatja a nemzeti jövedelem több mint 40 százalékát. A szocialista ioarban

1971-ben több mint 1.7 millió embert foglalkoztattak. A negyedik 5 éves tervben csaknem 400 000 lakás épül.

I

n néhány adat is meg- 'j győzőén bizonyítja a tervgazdálkodás eredményességét. azt. hogy a múlt negyedszázad folyamán a párt és a kormány politikájában meghatározó tényező volt, a marxizmus klasszikusainak az a tétele, hogy a szocializmus és terv- gazdálkodás elválaszthatatlan.

A negyedszázad alatt volt időszak, amikor jobbról is, balról is támadták tervgazdálkodásunkat. A párt vezette munkásosztály azonban a szocialista termelési viszonyok kialakításának kezdetétől vallotta és vallja ma is, hogy a szocialista tulajdon létrejöttével nemcsak lehetővé hanem szükségszerűvé is válik a népgazdasági iné- , vetekben érvényesülő terv- szerűség érvényre juttatása. Dolgozó népünknek meggyőződése hogy a tervgazdálkodás nemcsak eszköze tárNagyaráim! pályafelújítást végezi* punB<ijváros—Puszta- szabolcs közötti'27 kilométeres ’’faszon. A munkákat teljesen gépesítették. A hat egvs^ géptan« kétszáz ember munkáját helyettesíti. Képi a géplánc első gépe,

ma irányító szintező és az autonia aliivcr(; gép a pályán

sadaíompolitikai feladataink megvalósításának, hanem nélkülözhetetlen elöf el telelt- is.

Persze, a kategorikus megállapítás egyáltalán nem azt jelenti, hogy a tervgazdálkodásunkban valamiféle állóvíz politika uralkodott és uralkodik. Gondoljunk csak az 1968-as évre, amikor pártunk és kormányunk lóvá bbf ej tesztelte irányi lási

rendszerünket. Az utóbbi öt év tapasztalatai bizonyítják, hogy a vállalkozások keove- zöen hatottak a gazdaság fejlődésére. Javították a tervszerűséget, elősegítették a szükségletek jobb kielégítését, a lakosság jobb áruellátását, és kedvezően beíio- ivásolták az adottságainknak megfelelő termelési .szerkeze! kialakítását. Irányítási rendszerünk egyes elveinek javításával igyekszünk következetesebben megvalósítani céljainkat. Tervezési rendszerünket ugyancsak továbbfejlesztettük a múlt év során. Olyan rendszert alakítottunk ki. amely a korábbinál hatékonyabban szolgálja a gazdaság fejlődését. Ennek köszönhető, hogy eljutottunk egv olyan ponira, hogy most a kormány kezdeményezheti a népgazdasági tervezésről szóló törvény kidolgozását. A tervtörvén v előkészítő munkája befejeződött. s a tervezetet a kormány még idén bemutatja az országgyűlésnek.

A népgazdasági tervezés 25. évfordulójára emlékezve a hét során Budapesten mintegy ötszáz magyar szakember és több neves külföldi delegáció részvételével a Magyar Tudományos Akadémián háromnapos tanácskozás zajlott le. Itt összegezték és pozitívan értékelték a tervgazdálkodás huszonöt évét. Szó volt az e téren teendő előrelépésről is. Az ott elhangzó beszédekkel, referátumokkal mi. borsodi dolgozók is egyetértünk, mert hisz az eredményekben, a szocializmus útján megtett lépésekben benne van a mi negyedszázados munkánk is.

Szeletelő szabászgép

■"'V' '

I Tf Ä

Egyszerre több rétegű posztóanyagot „szeletelnek" a szabászgépen a sátoraljaújhelyi Ilcgyalja Ruházati Ittsz üzemében Fotó: Laczó József

Megjuíahiiazláli a legjobbakal

Az enesi járási művelődési központban ünnepélyes keretek között adták át a 1-ler- nádmenti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a KISZ járási Bizottsága versenyjutalmait a járás 12 legjobb kombajnosának. A kom- bájnvezetök járási versenyét az idén a halmaji tsz kom- bájnosa, Tarnóczi Ferenc nyerte, aki 402 holdról 6310 mázsa terményt aratott le. Kiváló teljesítményéért 2.000 forint jutalomban részesült. A második helyen Bednársz- ki András encsi. a harmadikon Pintér László alsóvadászi kombájnos végzett. A verseny további helyezettjei: Mázik László (Felsővadász), Kovák László (Encs), Bar- nóczki István (Halma.j). Gulyás József (Alsóvadász), Soltész István (Baktakék), Kó- kai Lajos (Aszaló). Lukács Ferenc (Novajidrány). Luti- án Lajos (Hemádvécse) és Szabó István (Méra).

Iriptofik tanácskozás; Borsodnádasdon

Hagyomány, hogy a Bor- sodnádasdi Lemezgyár szocialista brigádjainak vezetői félévenként tanácskozáson adnak számot az előző időszak eredményeiről. Megvitatják a soron következő időszak feladatait. A "tegnap. 30-án. szombaton - délelőtt a gyártelep művelődési házában megtartott tanácskozásnak is ez volt a témája. A szocialista brigádvezetők értekezletén részt vett Fodor Miklós, az Özd járási Pártbizottság titkára. Cser rák István, a vasasszakszervezet termelési osztályának referense, Szegő István, az SZMT szervezőtitkára, valamint Tóth Attila, a járási KISZ- bizottság munkatársa.

A munkaértekezletet Molnár László, a gyár főmérnöke nyitotta meg, majd Bartók István, a lemezgyár szakszervezeti bizottságának titkára ismertette a munkaver- í.eny-mozgalom további kibontakoztatásának feltételeit, az újítómozgalom alakulását, s hangsúlyozta, hogy a versenymozgalmat az elkövetkező időben még jobban a munka- és üzemszervezés szolgálatába kell állítani.

A versenymozgalom értékelését követően Gyártás dános, a gyár igazgatója adott rövid tájékoztatót a gyár termelési eredményeiről, az év hátralevő feladatairól. Elmondotta, hogy öt év alatt a gvár éltetőelemévé vált a szocialista versenymozgalom. s ennek köszönhető. hogy a gazdasági mechanizmus küszöbén meg veszteséges gyár: élet- és versenyképessé vált. Szólt az . új beruházásokról, az öntőműről. amely 1973 második negyedében kezdi meg a termelést. s tovább javítja a gyár gazdaságosságát. A lemezgyár időszakos termelési tervét 97.5 százalékra, árbevételi tervét pedig 98 százalékra teljesítette. A tanácskozás témáját képezte többek között, a lemaradás pótlására tett intézkedések megvitatása.

T. I.

Az érhálózatot Leninvárosból dobogtatják

A nehézipari miniszter pénteki sajtótájékoztatóján az újságírók között kézről kezre járt egy színes vonalakkal megrajzolt térkép. Ezek a vonalak azonban nem országunk folyóit, vasútjainak sínpályáit és a településeket összekötő országútjait jelentik, hanem csöveket. Mégpedig azokat, amelyeket nem látunk, hiszen a földben vannak, s mint az erek. behálózzák az egész országot: kőolaj, földgáz, vagy már késztermékké • feldolgozott benzin áramlik bennük. A miniszteri tájékoztató témája Lenin város volt. Azért is hívták meg arra dr. Ladányi Józsefet, a Borsod megyei Tanács és dr. Kovács Albertet. a Lenin városi Tanács elnökét; az újságírók részéről számos olyan kérdés hangzott el az új szocialista város lakóinak életkörülményeivel, kommunális, szociális ellátottságával kapcsolatosan, amelyekre a helyi vezetők voltak illetékesek válaszolni. S ezekből a válaszokból, valamint a miniszter tájékoztatóiából kitűnt: Leninváros és térsége újból az országos érdeklődés központjába kerül.

Erőmű, fllailinomíio, o'cfiuprooram

Nem mintha a város és üzemei — amelyek már eddig is nagy szerepet játszottak a népgazdaság életében — iránti figyelem csökkent

volna, dohát valahogy természetünkből adódik, hogy mindig arra figyelünk lobban, ahol valami egészen új épül. A Tisza-parli láj most egyszerre egy egységes, de mégis három részből álló, nagy beruházás színhelye lett': ott olyasmi épüj, amire Európában is kevés példa akad. Leninváros a műanyagipar az energiastruktúra. a villamosenergia-ter- melés legnagyobb, hazai bázisa lesz. A kétezer megawattos végteljesitményü, új erőmű, a köolajfinomító és az olefinmű más szempontból is ránk tereli a figyelmet. Az építkezés időre történő megvalósítása magas- fokú szervezettséget, minden részletében óramű-pontossággal összehangolt munkát követel, hiszen itt még a legkisebb időeltérés is mérhetetlen gazdasági károkat okozhat. Egy példát erre.

A műanyagok tekintetében népgazdaságunk ma már a petrolkémiai alapanyagú termékek széles választékát igényli. Az olefinmű ahol vegyipari benzinből úgynevezett pirolízis-eljárással állítják majd elő a legfontosabb alapanyagokat: a polietilént, a pve-t, s a polipri- polént, a gazdasági integráció jegyében, magyar—szovjet egyezmény alapján épül. Leninváros és a Lvov melletti Kalucs városa között légvonalban 310 kilométer a távolság. Itt dolgozzák majd fel késztermékké a csőhálózaton’ továbbított alapanyagot. melyet abból a kőolajból es földgázból vonnak ki, amelyet egy másik csőhálózaton ugyancsak a Szovjetunióból kapunk. Az építkezés Leninvárosban és Kákicsban egyszerre történik és 1975-ben a magyar fél a szerződés szerint megkezdi az etilén és propilén továbbítását. ahol azt az - addigra ugyancsak kész feldolgozó üzem fogadja. Az egyezmény szigorú kikötéseket tartalmaz. Tévedni, időpontban eltérni — mondta a miniszter — még egv napot sem lehet.

Sikeres start

Egv több éves időszakra tervezett, nagyberuházás megvalósításánál sok múlik azon, milyen az előkészítés, milyen a start. Annak idején először Százhalombattát szemelték ki. de a gondos elemzések, számítások alapján végül is Leninváros mellett döntöttek, ahol a meglevő Tiszai Erőmű és a TVK is kapcsolható az új 'létesítményekhez. Fontos érv volt hogy ezen a térségen halad keresztül a Barátság IT. kőolajvezeték. amely az új kő- olajfinomító ellátását biztosítja. és keresztezi Leninvá- rost a magyar—szovjet föld- gázvezeték is. Nem utolsósorban döntő szempont volt — mivel az objektumokhoz sok víz kell — a Tiszái...

A start — mondotta a miniszter — eddig minden tekintetben sikeresnek mondható. A hármas objektum

első lépcsője az új erőmű, melynek . építése már 1971- ben megkezdődött. Ugyancsak folyik a tereprendezés az olefinmű helyén is. s az építők jelenleg már több létesítmény végleges alapjait készítik. Amit eddig elvégeztek: csaknem ! millió (00 ezer köbméter földet megmozgattak és átlagosan 2—3 méter magasságban íeltöliöt- tek egy korábbi árterületet. Az erőmű — hogy lehetőleg minél kevesebb értékes termőföldet vonjanak, el — ide épül. Megépítették a csatorna. a víz- és villamoská- bel-hálózptot. elkészítették a vasúti iparvágányt és az ú.i betonutat. Mindez eddig 2 milliárd forintba kerül*, s lövőre, amikor már az olefin- mű alapozásához is hozzákezdenek. az építkezésre 3 milliárdot fordítanak.

Leninváros lakosba meoduplazódik

A fentiekben nagyvonalakban vázolt fejlesztési és ipartelepítési terveket kiegészíti az a lehetőség, amit a térségbe települő dolgozók és családtagjaik számára a folyton fejlődő Leninváros jelent. A város lakossága most 11 ezer körül van, s a tervidőszak végére húszezer főre gyarapodik. A városfejlesztésnek a térség iparfejle-'zté- sével való összehangolása mindenekelőtt biztosítja az oda települő lakosság kulturált elhelyezését. A városfejlesztés üteme égi'úttal lehetővé teszi, hogy az ipari létesítmények megvalósításához szükséges felvonulási sok cél iára nem kel! később lebontásra fiait barakkok«;, építeni. E hot vett a kellő időben megépített, modern lakások szolgáinak maid felvonulási C’—StldcU

Ónod vári Müius

k

c

li

Sl

Zi

1;

;1

r

ic

•e

k.

is.

et

d

és

m

tt

zc

át

íz

de

■ii

ad

li

in:

it

;oí

Irtat

[ 1 e

?y- n t

ju

Ifi

I«

t

sin

*sa.

>er

vät

tt

á

>cs

í

•i*o;

íl

á

iá;

i

Hé

un

iá,

úe

sk <

ét

en

g t h

) t' f< m . 1 t< Is* e\ 11 c

>P'

sz

n<

eí

ér

ri

fo.

P<

ri

n<

in

‘e

■;e

őr

ig

/

Ti

e

oté

oitf

a«

:ei*t

V

Negyedszázados út

O

ogy is volt csak? 1944 GKtóoere es 1945 áprilisa között, féléves, fiúlyos harcok után, az előrenyomuló szovjet hadsereg az utolsó német csapatokat is kiszorította országunkból. ’ Ezzel véget ért hazánkban a . hitleri megszállás szörnyű j, időszaka, .elkezdődött egy, ^szebbnek és jobbnak jger- .„jkező élet, melyet a szemináriumokon úgy oktattak: Ites- , Métát vette Magyarországon m<’OV új társ.id'ilmi, politikai vátalakulás.

I Felszámoltuk a magybir- tokrendszerf, elkezdtük az állami beavatkozást az iparikban - munkát, kenyeret adatunk a kisemmizetteknek, s ;úrá lettünk a háború utáni ""gazdasági, káoszon. A részleges és egyre erőteljesebb ál- ilamosít.ások után a stabilizáció társadalmi és gazdasági leredmémj eire, 1946 őszén a .Magyar Kommunista Párt nem kisebb bejelentéssel állt ■ elő: be kell vezetni a tervgazdálkodást! Barát és ellen- j ség egyaránt meglepődött. v írlónapok alatt ide lehetett n jutm?! — kérdezték elisme- j .rőleg, kétkedve, ellensége- j -sen. ki ->gy viszonyult új '* rendszerünkhöz. Igen .ide le- újhetett jutni! Sőt, hamarosan. lifiZi iMK? III. kongresszusá- „ pák határozata értelmében, i nyilvánosságra hozták a 3 ’jeveg tervjavaslatot. A 3 éves ? terv elfogadásával kezdetét Ívelte Magyarországon a terv- J gazdálkodás. Országunk gaz- ,] dasága e ténnyel soha nem látott és álmodott perspek- ■] tívák felé indult el, s a 3 n éves’ tervet hazánk dolgozói 2 év és 5 hónap alatt telje- .( sí tették.

'j A tervgazdálkodás beveze- >| tésénéu a termelőeszközök | társadalmasításánál, a szo- \ cialista gazdaság útjára lé- 1 Résénél a kommunisták Let

ninre'és a Szovjetunióra hiratkoztak. Lenin nevéhez ék Szovjetunióhoz fűződik az iriSBhbériség történetének első ■azdasági terve. Lenin volt ... aki 1921-ben felvázolta a GOELRO-tervet, amely a villamosítás távlati terve volt.

Most. 25 év távlatúból visz- szatekinlve a magyar terv- gazdálkodás bevezetésére,

. megállapíthatjuk: büszkék

lehetünk indulásunkra. A ki- ! dolgozott 3 éves terv. mmt azt az elkövetkező évek gazdasági fejlődése bizonyította, a tervezés módszerében jelentkező kezdetlegesség, tapasztalatlanság ellenére alapjaiban helyesen mérte fel a helyreállítás legfőbb gazdasági feladatait, és biztosan ítélte meg a fejlesztés lehetőségeit. A 3 éves terv előirányzata elsősorban ;iz jr- szág helyreállítását tűzte ki célul Az volt az elkenzeiés. hogy mind a népWzdHág- ban, mind a munkások színvonalában elérik az ‘Sofias szintet.