Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-26 / 253. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. október 26., csütörtök FUmjegyzet { Utazás Jakabbal A két főszereplő: István cs Jakab (Iluszli Péter és Ion Bog) Két fiatalembernek meglehetősen szokatlan foglalkozása van: tűzoltókészülékekel ellenőriznek, s mint ilyenek, állandóan járnak az országban, utazgatnak, ismerkednek, udvarolgatnak, kalandokat keresnek és találnak. Egyiküket az apja be tudná juttatni az egyetemre, de ő nem akár tanulni, a másikról csak annyit tudunk meg, hogy nagyapja és gonosz szívű rokonsága Pesten él, egy vadonatúj lakótelepen. A két fiú. István és Jakab utazgat, bolondozik, nőket hajkurász, közben telik az idő. Itt-olt bevillan a filmbe valami emberi kapcsolatra utaló jelzés, például. István hajdani szerelmének, a tanyára menekült: tanítónőnek epizódja, de inkább csak úgy követhetjük nyomon a két fiatalembert, mint két államköltségen jövő-menő léhűtőt, hiszen munkájúk — legalábbis, amit látunk belőle — nem sokat ér (amikor a film végén egyszer szükség lenne a tűzoltókészülékekre, azok csődöt mondanak), kópéságuk meg kevés hozzá, hogy fenntartsa érdeklődésünket. Végűt i,s úgy búcsúznak tőlük, hogy semmivel sem tudunk többet róluk, mint a film kezdetén. Az apró kalandok, kalandtöredékek sorozata nem pótolhatja az összefüggő cselekményt, ami ebből a filmből nagyon-nagyon hiányzik. A film rendezője, Gábor Pál megérdemelten hívta fel magára a figyelmet korábbi két filmjével. A Tiltott terület, majd később a Horizont nagy fontosságú emberi-társadalmi problémákat közelített meg, a való élet egy fontos szeletét tárta a néző elé művészi átfogalmazásban, a közéleti érdeklődésű alkotó- művész elemzésével. Most a Császár István novellájából az író társaságában írt forgatókönyve periférikus jegyekből próbálja mozaiksze- rűen összerakni a sajátos megközelítésű társadalmi képet, mindenkor a felszínen maradva. Talán csak a film indító képsorait, a bürokratikus vizsgáztatás képeit sorolhatjuk a jól sikerült, szatirikus megoldások közé. A történetkék csaknem mind olyan epizódok, amelyeknek semmi hatásuk nincsen a továbbiakra, érdektelenek. Ennélfogva érdektelenek az epizódok alakjai is. Nézzük, nézzük a két főhős másfél órás bolyongását, és sohasem jövünk rá, miért kell nekik, mint elátkozott telkeknek bolyonganiuk, hová akarnak elérni, és a film alkotói mit akarnak mondani ezzel a szinte ollóvágással befejezett kóborlássorozattal. A két vándor alakjában Huszti Péter és a román Ion Bog kedves semmittevőnek tűnt, akikben néha felvillan valami emberibb magatar- tásmorzsa. vagy gondolat is. Idő a magánéletre Bernard Paul rendező francia filmje, az Idő a magánéletre elsősorban a két főszereplő játékával érdemel figyelmet, de külön figyelmet érdemei maga a filmtörténet is. S mivel az utóbbival inkább akad vitáznivalónk, kezdjük azzal. Egy dél-franciaországi városban él családjával Louis, az építömunkás. Louis — és társai is! — roppant sokat dolgoznak, rendszeresen a msárnapot is munkában töltik a magasabb kereset kedvéért. Nem kény ér gondjaik vannak, hanem újabb háztartási gépet, újabb részlet- fizetéseket vállalnak. Szép felesége nem dolgozik,-a két gyermeket neveli, de unatkozik is, s a hullafáradt férj bizony, kedveskedni sem tud eleget, mindjárt elalszik, ha végre Hazakerül. A . férj féltékeny lesz, de az asszony is gyanakszik, vajon mitől olyan fáradt a férje. Több összezördülés.- a megszokott életből való kitörésre kísértet után. amikor a férj már fizika: roncs lesz, összebíkül- n?v, Tulajdonképpen ennyi a történet. A film elején, a sztrájkoló építőmunkások körében úgy tűnik, munkáséletről szóló filmet fogunk látni. Azt is látunk, de itt a problémák — az unatkozó szépasszony, bátortalan tájékozódások másfelé, szenvelgő szerelem — nagyon is másfajta társadalmi környezet irodalmának kelléktárából valók, s ilyen körülmények között szinte teljesen közömbös, hogy a férj építőmunkás. Bár giccshatárt súroló fordulat is adódik benne, a film mégis érdekes és az értékesebb művek közé sorolható. Azzá teszi a polgári körülmények között élő, a fogyasztói társadalom tagját jelentő munkások életének plasztikus ábrázolása, nem utolsósorban a bevezetőben már említett két főszereplő játéka. Az építőmunkást ugyanis Frédéric de Pasquale játssza nagyon emberi hitelességgel, feleségét pedig utolérhetetlen bájjal, meleg lírai telítettséggel, a magányból kitörni kívánó asszony önvívódásának igen érzékletes felmutatásával Marina Vlady. Jaj, ez a. Jurij Pobedonoszcev rendező filmje elsősorban a gyermekekhez szól. Az új szovjet film hőse egy nagyon kedves, kicsit cserfes lányka. Nasztyenka, akit dús fantáziája miatt hazudósnak tart környezete, barátai, nevelői egyaránt. így a gyerek fan- táziavilágában teremt magának társaságot, barátot, meglepő módon egy fekete párdúcot. Persze, a valóságos világban is sok mindent tesz kislány! ez a kislány, többek között szerelmi postás is lesz szimpatikus kamaszok között. Végül is Násztvenkát megszeretik a barátai, rájönnek, hogy nem hazudós. A főszereplő kislány — Ira Volkova — nagyon bájos gyermek. A filmet a nyolc-tizenkét éves korosztálynak ajánlhatjuk elsősorban, de sok felnőttnek is kellemes időtöltést adhat. Benedek Miklós Pályázati felhívás A Művelődésügyi Minisztérium az 1973—74-es tanévre pályázatot hirdet a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Bolgár Népköztársaságba, a Román Szocialista Köztársaságba egyetemi, főiskolai ösztöndíjakra. A pályázat részletes félté- . telét, a szakválasztási lehető- j ségeket, valamint a felvételi ' vizsgákkal kapcsolatos rész- j letes tudnivalókat a Pályáza- \ ti felhívás című kiadvány : tartalmazza. A Pályázati felhívás és jelentkezési lap beszerezhető a középiskolák igazgatősá- . (fán, a. felsőoktatási intézmények dékáni hivatalában, az 1969—72. között érettségizettek a megyei tanács vb művelődésügyi osztályán (Miskolc, Tanácsház tér 1.), az ipari nagyüzemek, oktatási-személyzeti osztályán. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, Miskolc Nem adhatjuk fel a lehetőséget! Látszatra minden rendben van A Miskolci Galériába mór megérkeztek a miskolci téli tárlatra szánt alkotások. Összesen 130 festményt, 80 grafikai j alkotást, 55 szobrot, kisplasztikát küldtek be a művészek. A decemberi téli tárlatra 56 festményt, 40 grafikát és 40 szobrot, fogadtak el. Látszatra minden rendben van — szép számmal érkeztek be alkotások —, s nincs igaza azoknak, akik megkérdőjelezik e rendszeresen visz- szatérő szemlét. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Mert igaz ugyan, hogy számszerűen elegendő anyag érkezett be a miskolci téli tárlatra, s az elfogadott alkotásokból jó kiállítást láthat majd a közönség. De korántsem lehetünk ilyen elégedettek. ha végignézzük a kiállításra alkotásokat küldött művészek névsorát. Ezt egyébként a közönség is megteszi majd, amikor megnyílik a tárlat! S akárcsak az elmúlt alkalommal, most is meg kell állapítanunk, hogy ismét sokan hiányoznak a nagyok közül, sőt, többen, mint az elmúlt alkalommal. Ez a távolmaradás különösen szembeszökő a grafikusoknál, s szinte érthetetlenül álltunk a névsorral szemben: épp a miskolci művészek közül maradtak távol a legtöbben. Talán csak a szobrászok tartanak lil leghűségesebben, közöttük — kevés kivétellel — valóban felfedezhetjük a ma számba jövő művészeket, a Miskolcon rendszeres kiállítókat. De a festők és a graNappal Miskolcon, este Szirmán Zártkörű vita a szirmai Radnóti Ifjúsági Klubban. Izgalmas a téma: barátság, szerelem, szexualitás. Helybeli fiatalok ülnek a teremben, mintegy harmincán. Többségében hosszú hajú, i'armernadrágos kamaszok, igazi „vad teenagerek”. A meghívott előadók — két nőgyógyász főorvos — nyíltan, közérthetően beszélnek a fiatalokat nagyon is érintő problémáról. A hallgatóság magatartása elárulja, menynyire „kényes” körükben ez a téma. A feltett kérdések pedig igazolják, nagy szükség van a felvilágosító előadásra. A közlekedés nehézségei, a távolság, amely Szirmát elválasztja a város központjától, még a mai napig is szinte zárt egységbe merevíti a valamikor különálló falut, bár a fiatalok nagy többségének életszemléletén, gondolkodásmódján nem tükröződik ez a területi elzártság. Túlnyomó részük naponta jár be Miskolcra dolgozni. tanulni. Az estéket azonban otthon töltik. Mintegy negyven íialai Szirmán az egyetlen szórakozási lehetőség a hetente négy alkalommal játszó mozi. Két évvel ezelőtt alakult meg a Radnóti Ifjúsági Klub, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház vezetése alatt. Arra hivatott, hogy kellemes környezetben kielégítse a helybeli fiatalok érdeklődését, segítse műveltségi szintjük emelkedését, kulturált szórakozást biztosítson. A klub mintegy 40 fiatalt foglalkoztat. Tagjai 80 százalékban munkásfiatalok, kisebb részben ipari tanulók, s csak elenyésző számuk középiskolás. Kétéves fennállása óta a klub eredményesen munkálkodott a fiatalok szabad idejének hasznos kitöltésén. Tar_ talmi munkája sokoldalú. Szolgálja az ifjúság politikai látókörének szélesítését, életszemléletének helyes irányba fordítását. A klubban megemlékeznek a politikai évfordulókról, általában műsorral, filmvetítéssel egybekötve. Gyakran rendeznek különböző kulturális eseményekhez kapcsolódó műsorokat: a múzeumi hónap során például diavetítéssel egybekötött művészettörténeti előadást tartottak. 0:doíf légkör, közvetlen hangulat Az összejövetelek oldott légköre nagy vonzóerőt gyakorol ezekre a fiatalokra. Nem utolsósorban a közvetlen hangulatnak köszönhető, hogy egyik-másik kamasz a csavargás, a kocsmázás helyett ma már a tartalmas, mi több, művészi igényt kielégítő szórakozást választja. A klub programjának ösz_ szeállításóban nagy szerepet játszik a változatosság, a fokozatosság betartása. Számolni kell a fiatalok igényeivel, ugyanakkor mind magasabb szintre kell emelni szellemi színvonalukat. Nehéz és izgalmas népművelői feladat. Különböző vetélkedők A fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendenek a különböző szellemi vetélkedők, Az idén megrendezett illemtani vetélkedőn sokan vettek részt. Itt, a Radnóti Ifjúsági Klubban tartották meg a második kerületi ifjúsági klubok politikai vetélkedőjét is. Minden hónapban filmankétot rendeznek, a közelmúltban szervezett színházlátogatáson vettek részt. A művészi színvonal emelkedését igazolja, hogy nagy érdeklődés mutatkozott a komolyzenei klubest iránt. Természetesen táncos-zenés rendezvények is vannak, amelyek ma már mentesek mindenféle rendbontástól. A kötött programokon kívül a fiatalok a hét többi estéjén is látogatják a klu- I bot. Televízió, különböző tár- j sasjátékok állnak ilyenkor rendelkezésükre. A beat-fri- zurás tizenévesek jól érzik magukat a klubban, amely valóban kulturált körülményeket biztosít a szórakozáshoz. fikusok névsora jócskán hagy kívánnivalót maga után, ez feltétlen gondolkodásra késztet. Nem a minden- áron nagy nevek szerepeltetését, fájlaljuk. hanem az.t, ami e távolmaradásból ered és következik: a miskolci téli tárlat, s a grafikai biennálé — mert sajnos, a tények arra is vonatkoznak — veszített vonzerejéből, nem igazán csábító a művészek számára. Mindehhez persze, még hozzá kell számítanunk, hogy manapság hazánkban és külföldön szinte egymást érik a különböző kiállítások, tárlatok és hiennálék, s hazai művészeink legjobbjai érdekeltek e kiállításokon. Ma már nem elegendő elküldeni a meghívót. a részvételre felkérést, szükség van a személyes meghívásokra, és sürgetésekre is. Ezekből a tényekből persze, nem azt a következtetést szeretnénk levonni, hogy feleslegessé vált e két szemle. Valljuk, hogy Miskol con igenis helye van a két kiállítási rendezvénynek, mert Miskolc képzőművészeti élete jó alapot nyújt hozzá, s mert a közönség szet'eti és várja ezeket a (áriatokat. De feltétlenül gondolkodni kell rajta, hogyan lehetne megteremteni e két szemle rangját, hogyan lehetne egyáltalán megteremteni a most hiányzó rangot. Hogyan lehetne érdekeltté tenni a művészeket a részvételben, a legnagyobbakat is, hogy aki nem vesz részt rajta.' aki ■ nem küld rá alkotásokat, az legalább utólag sajnálja áz elszalasztott alkalmat. A téli tárlatra visszatérve, képzőművészeti berkekben egy még határozottabb karakter kialakítását sürgetik. Igaz, az eredeti induláshoz mérten már szűkítették a karakterét, de úgy látszik, még mindig nem eléggé. A járható, az eredményre vivő úton töprengeni kell. Mert nem adhatjuk fel ezt a kiállítást, nem adhatjuk fel Miskolc képzőművészeti életben betöltött rangjának csorbítása nélkül. Ez a' mostani, decemberi téli tárlat végül is nem lesz rossz. De nem jelenti azt, hogy nem lehetne jobb. Ezen - a jobbátételen pedig már most el kell kezdeni gondolkozni. Csutorás Annamária A Borsod megyei Vízművek FELVÉTELRE KERES sátoraljaújhelyi üzemvezetőségére közgazdasági technikumi végzettséggel és öt éven felüli vállalati gyakorlattal rendelkező •adminisztratív vezetőt azonnali Fizetés megegyezte szerint. Jelentkezés személyesen a vállalat főkönyvelőjénél. Tömösi u. 2. sz. A Saj őszen tpéteri Vegyesipari Szövetkezet 1- es és 19-es háromszögVEGYÉPSZER ÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁG letű a következő típusú bélyegzője elveszett, ezért Altalanos építőgépeket ÉRVÉNYTELENÍTJÜK. AJÄNLJA MEGVÉTELRE: 100, 175, 275 literes betonkeverők. HV—11 merülő vibrátorok. A Szerencsi Bútoripari 20(1 literes habarcskeverők, Szövetkezet 8, 10, 15 méteres szállítószalagok, 150 kg-os Pántya csörlők asztalos szakmunkásokat és egyéb gépeket. és faipari gépekre betanított segédmunkást felvesz. Levélcím: Jelentkezni: Szerencs, Budapest, I., Iskola u. 13. Csalogány u. 6. sz. alatt, Ügyintéző: Soltész Béla. 7 órától 14-jg. * Telefon: 360-337.