Észak-Magyarország, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. október 26., csütörtök FUmjegyzet { Utazás Jakabbal A két főszereplő: István cs Jakab (Iluszli Péter és Ion Bog) Két fiatalembernek megle­hetősen szokatlan foglalkozá­sa van: tűzoltókészülékekel ellenőriznek, s mint ilyenek, állandóan járnak az ország­ban, utazgatnak, ismerked­nek, udvarolgatnak, kalan­dokat keresnek és találnak. Egyiküket az apja be tudná juttatni az egyetemre, de ő nem akár tanulni, a másik­ról csak annyit tudunk meg, hogy nagyapja és gonosz szí­vű rokonsága Pesten él, egy vadonatúj lakótelepen. A két fiú. István és Jakab utazgat, bolondozik, nőket hajkurász, közben telik az idő. Itt-olt bevillan a filmbe valami em­beri kapcsolatra utaló jelzés, például. István hajdani sze­relmének, a tanyára mene­kült: tanítónőnek epizódja, de inkább csak úgy követhet­jük nyomon a két fiatalem­bert, mint két államköltsé­gen jövő-menő léhűtőt, hi­szen munkájúk — legalább­is, amit látunk belőle — nem sokat ér (amikor a film vé­gén egyszer szükség lenne a tűzoltókészülékekre, azok csődöt mondanak), kópéságuk meg kevés hozzá, hogy fenn­tartsa érdeklődésünket. Vé­gűt i,s úgy búcsúznak tőlük, hogy semmivel sem tudunk többet róluk, mint a film kezdetén. Az apró kalandok, kalandtöredékek sorozata nem pótolhatja az összefüggő cselekményt, ami ebből a filmből nagyon-nagyon hi­ányzik. A film rendezője, Gábor Pál megérdemelten hívta fel magára a figyelmet korábbi két filmjével. A Tiltott terü­let, majd később a Horizont nagy fontosságú emberi-tár­sadalmi problémákat közelí­tett meg, a való élet egy fon­tos szeletét tárta a néző elé művészi átfogalmazásban, a közéleti érdeklődésű alkotó- művész elemzésével. Most a Császár István novellájából az író társaságában írt for­gatókönyve periférikus je­gyekből próbálja mozaiksze- rűen összerakni a sajátos megközelítésű társadalmi ké­pet, mindenkor a felszínen maradva. Talán csak a film indító képsorait, a bürokra­tikus vizsgáztatás képeit so­rolhatjuk a jól sikerült, sza­tirikus megoldások közé. A történetkék csaknem mind olyan epizódok, amelyeknek semmi hatásuk nincsen a to­vábbiakra, érdektelenek. En­nélfogva érdektelenek az epi­zódok alakjai is. Nézzük, nézzük a két főhős másfél órás bolyongását, és soha­sem jövünk rá, miért kell nekik, mint elátkozott telkek­nek bolyonganiuk, hová akar­nak elérni, és a film alkotói mit akarnak mondani ezzel a szinte ollóvágással befeje­zett kóborlássorozattal. A két vándor alakjában Huszti Péter és a román Ion Bog kedves semmittevőnek tűnt, akikben néha felvillan valami emberibb magatar- tásmorzsa. vagy gondolat is. Idő a magánéletre Bernard Paul rendező fran­cia filmje, az Idő a magán­életre elsősorban a két fő­szereplő játékával érdemel figyelmet, de külön figyelmet érdemei maga a filmtörténet is. S mivel az utóbbival in­kább akad vitáznivalónk, kezdjük azzal. Egy dél-franciaországi vá­rosban él családjával Louis, az építömunkás. Louis — és társai is! — roppant sokat dolgoznak, rendszeresen a msárnapot is munkában töl­tik a magasabb kereset ked­véért. Nem kény ér gondjaik vannak, hanem újabb ház­tartási gépet, újabb részlet- fizetéseket vállalnak. Szép felesége nem dolgozik,-a két gyermeket neveli, de unatko­zik is, s a hullafáradt férj bizony, kedveskedni sem tud eleget, mindjárt elalszik, ha végre Hazakerül. A . férj fél­tékeny lesz, de az asszony is gyanakszik, vajon mitől olyan fáradt a férje. Több összezördülés.- a megszokott életből való kitörésre kísér­tet után. amikor a férj már fizika: roncs lesz, összebíkül- n?v, Tulajdonképpen ennyi a történet. A film elején, a sztrájkoló építőmunkások körében úgy tűnik, munkáséletről szóló filmet fogunk látni. Azt is látunk, de itt a problémák — az unatkozó szépasszony, bátortalan tájékozódások másfelé, szenvelgő szerelem — nagyon is másfajta tár­sadalmi környezet irodalmá­nak kelléktárából valók, s ilyen körülmények között szinte teljesen közömbös, hogy a férj építőmunkás. Bár giccshatárt súroló for­dulat is adódik benne, a film mégis érdekes és az értéke­sebb művek közé sorolható. Azzá teszi a polgári körül­mények között élő, a fogyasz­tói társadalom tagját jelentő munkások életének plasztikus ábrázolása, nem utolsósorban a bevezetőben már említett két főszereplő játéka. Az épí­tőmunkást ugyanis Frédéric de Pasquale játssza nagyon emberi hitelességgel, felesé­gét pedig utolérhetetlen báj­jal, meleg lírai telítettséggel, a magányból kitörni kívánó asszony önvívódásának igen érzékletes felmutatásával Marina Vlady. Jaj, ez a. Jurij Pobedonoszcev ren­dező filmje elsősorban a gyermekekhez szól. Az új szovjet film hőse egy nagyon kedves, kicsit cserfes lányka. Nasztyenka, akit dús fantá­ziája miatt hazudósnak tart környezete, barátai, nevelői egyaránt. így a gyerek fan- táziavilágában teremt magá­nak társaságot, barátot, meg­lepő módon egy fekete pár­dúcot. Persze, a valóságos világban is sok mindent tesz kislány! ez a kislány, többek között szerelmi postás is lesz szim­patikus kamaszok között. Vé­gül is Násztvenkát megszere­tik a barátai, rájönnek, hogy nem hazudós. A főszereplő kislány — Ira Volkova — nagyon bájos gyermek. A filmet a nyolc-tizenkét éves korosztálynak ajánlhatjuk el­sősorban, de sok felnőttnek is kellemes időtöltést adhat. Benedek Miklós Pályázati felhívás A Művelődésügyi Miniszté­rium az 1973—74-es tanévre pályázatot hirdet a Szovjet­unióba, a Német Demokra­tikus Köztársaságba, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságba, a Lengyel Népköztár­saságba, a Bolgár Népköztár­saságba, a Román Szocialista Köztársaságba egyetemi, fő­iskolai ösztöndíjakra. A pályázat részletes félté- . telét, a szakválasztási lehető- j ségeket, valamint a felvételi ' vizsgákkal kapcsolatos rész- j letes tudnivalókat a Pályáza- \ ti felhívás című kiadvány : tartalmazza. A Pályázati felhívás és je­lentkezési lap beszerezhető a középiskolák igazgatősá- . (fán, a. felsőoktatási intézmé­nyek dékáni hivatalában, az 1969—72. között érettsé­gizettek a megyei tanács vb művelődésügyi osztályán (Miskolc, Tanácsház tér 1.), az ipari nagyüzemek, okta­tási-személyzeti osztályán. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, Miskolc Nem adhatjuk fel a lehetőséget! Látszatra minden rendben van A Miskolci Galériába mór megérkeztek a miskolci téli tárlatra szánt alkotások. Összesen 130 festményt, 80 grafikai j alkotást, 55 szobrot, kisplasztikát küldtek be a művészek. A decemberi téli tárlatra 56 festményt, 40 grafikát és 40 szobrot, fogad­tak el. Látszatra minden rendben van — szép számmal érkez­tek be alkotások —, s nincs igaza azoknak, akik megkér­dőjelezik e rendszeresen visz- szatérő szemlét. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Mert igaz ugyan, hogy számszerűen elegendő anyag érkezett be a miskolci téli tárlatra, s az elfogadott alkotásokból jó kiállítást lát­hat majd a közönség. De ko­rántsem lehetünk ilyen elé­gedettek. ha végignézzük a kiállításra alkotásokat kül­dött művészek névsorát. Ezt egyébként a közönség is megteszi majd, amikor meg­nyílik a tárlat! S akárcsak az elmúlt alkalommal, most is meg kell állapítanunk, hogy ismét sokan hiányoznak a nagyok közül, sőt, többen, mint az elmúlt alkalommal. Ez a távolmaradás különösen szembeszökő a grafikusoknál, s szinte érthetetlenül álltunk a névsorral szemben: épp a miskolci művészek közül ma­radtak távol a legtöbben. Talán csak a szobrászok tar­tanak lil leghűségesebben, közöttük — kevés kivétellel — valóban felfedezhetjük a ma számba jövő művészeket, a Miskolcon rendszeres kiál­lítókat. De a festők és a gra­Nappal Miskolcon, este Szirmán Zártkörű vita a szirmai Radnóti Ifjúsági Klubban. Izgalmas a téma: barátság, szerelem, szexualitás. Hely­beli fiatalok ülnek a terem­ben, mintegy harmincán. Többségében hosszú hajú, i'armernadrágos kamaszok, igazi „vad teenagerek”. A meghívott előadók — két nő­gyógyász főorvos — nyíltan, közérthetően beszélnek a fia­talokat nagyon is érintő problémáról. A hallgatóság magatartása elárulja, meny­nyire „kényes” körükben ez a téma. A feltett kérdések pedig igazolják, nagy szük­ség van a felvilágosító elő­adásra. A közlekedés nehézségei, a távolság, amely Szirmát elválasztja a város központ­jától, még a mai napig is szinte zárt egységbe merevíti a valamikor különálló falut, bár a fiatalok nagy többsé­gének életszemléletén, gon­dolkodásmódján nem tükrö­ződik ez a területi elzárt­ság. Túlnyomó részük na­ponta jár be Miskolcra dol­gozni. tanulni. Az estéket azonban otthon töltik. Mintegy negyven íialai Szirmán az egyetlen szóra­kozási lehetőség a hetente négy alkalommal játszó mo­zi. Két évvel ezelőtt alakult meg a Radnóti Ifjúsági Klub, a Gárdonyi Géza Művelődé­si Ház vezetése alatt. Arra hivatott, hogy kellemes kör­nyezetben kielégítse a hely­beli fiatalok érdeklődését, se­gítse műveltségi szintjük emelkedését, kulturált szóra­kozást biztosítson. A klub mintegy 40 fiatalt foglalkoztat. Tagjai 80 szá­zalékban munkásfiatalok, ki­sebb részben ipari tanulók, s csak elenyésző számuk kö­zépiskolás. Kétéves fennállása óta a klub eredményesen munkál­kodott a fiatalok szabad ide­jének hasznos kitöltésén. Tar_ talmi munkája sokoldalú. Szolgálja az ifjúság politikai látókörének szélesítését, élet­szemléletének helyes irányba fordítását. A klubban meg­emlékeznek a politikai év­fordulókról, általában mű­sorral, filmvetítéssel egybe­kötve. Gyakran rendeznek különböző kulturális esemé­nyekhez kapcsolódó műsoro­kat: a múzeumi hónap so­rán például diavetítéssel egybekötött művészettörténe­ti előadást tartottak. 0:doíf légkör, közvetlen hangulat Az összejövetelek oldott légköre nagy vonzóerőt gya­korol ezekre a fiatalokra. Nem utolsósorban a közvet­len hangulatnak köszönhető, hogy egyik-másik kamasz a csavargás, a kocsmázás he­lyett ma már a tartalmas, mi több, művészi igényt ki­elégítő szórakozást választja. A klub programjának ösz_ szeállításóban nagy szerepet játszik a változatosság, a fo­kozatosság betartása. Szá­molni kell a fiatalok igé­nyeivel, ugyanakkor mind magasabb szintre kell emelni szellemi színvonalukat. Ne­héz és izgalmas népművelői feladat. Különböző vetélkedők A fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendenek a különböző szellemi vetélke­dők, Az idén megrendezett illemtani vetélkedőn sokan vettek részt. Itt, a Radnóti Ifjúsági Klubban tartották meg a második kerületi if­júsági klubok politikai ve­télkedőjét is. Minden hónap­ban filmankétot rendeznek, a közelmúltban szervezett színházlátogatáson vettek részt. A művészi színvonal emelkedését igazolja, hogy nagy érdeklődés mutatkozott a komolyzenei klubest iránt. Természetesen táncos-zenés rendezvények is vannak, amelyek ma már mentesek mindenféle rendbontástól. A kötött programokon kí­vül a fiatalok a hét többi estéjén is látogatják a klu- I bot. Televízió, különböző tár- j sasjátékok állnak ilyenkor rendelkezésükre. A beat-fri- zurás tizenévesek jól érzik magukat a klubban, amely valóban kulturált körülmé­nyeket biztosít a szórakozás­hoz. fikusok névsora jócskán hagy kívánnivalót maga után, ez feltétlen gondolkodásra késztet. Nem a minden- áron nagy nevek szerepeltetését, fájlal­juk. hanem az.t, ami e távol­maradásból ered és követke­zik: a miskolci téli tárlat, s a grafikai biennálé — mert sajnos, a tények arra is vo­natkoznak — veszített vonz­erejéből, nem igazán csábító a művészek számára. Mind­ehhez persze, még hozzá kell számítanunk, hogy manap­ság hazánkban és külföldön szinte egymást érik a külön­böző kiállítások, tárlatok és hiennálék, s hazai művésze­ink legjobbjai érdekeltek e kiállításokon. Ma már nem elegendő elküldeni a meghí­vót. a részvételre felkérést, szükség van a személyes meghívásokra, és sürgetések­re is. Ezekből a tényekből per­sze, nem azt a következte­tést szeretnénk levonni, hogy feleslegessé vált e két szem­le. Valljuk, hogy Miskol con igenis helye van a két kiál­lítási rendezvénynek, mert Miskolc képzőművészeti éle­te jó alapot nyújt hozzá, s mert a közönség szet'eti és várja ezeket a (áriatokat. De feltétlenül gondolkodni kell rajta, hogyan lehetne megte­remteni e két szemle rang­ját, hogyan lehetne egyálta­lán megteremteni a most hiányzó rangot. Hogyan le­hetne érdekeltté tenni a mű­vészeket a részvételben, a legnagyobbakat is, hogy aki nem vesz részt rajta.' aki ■ nem küld rá alkotásokat, az legalább utólag sajnálja áz elszalasztott alkalmat. A téli tárlatra visszatérve, képzőművészeti berkekben egy még határozottabb ka­rakter kialakítását sürgetik. Igaz, az eredeti induláshoz mérten már szűkítették a karakterét, de úgy látszik, még mindig nem eléggé. A járható, az eredményre vivő úton töprengeni kell. Mert nem adhatjuk fel ezt a ki­állítást, nem adhatjuk fel Miskolc képzőművészeti élet­ben betöltött rangjának csor­bítása nélkül. Ez a' mostani, decemberi téli tárlat végül is nem lesz rossz. De nem jelenti azt, hogy nem lehetne jobb. Ezen - a jobbátételen pedig már most el kell kezdeni gondol­kozni. Csutorás Annamária A Borsod megyei Vízművek FELVÉTELRE KERES sátoraljaújhelyi üzemve­zetőségére közgazdasági technikumi végzettség­gel és öt éven felüli vál­lalati gyakorlattal ren­delkező •­adminisztratív vezetőt azonnali Fizetés megegyezte szerint. Jelentkezés személyesen a vállalat főkönyvelőjénél. Tömösi u. 2. sz. A Saj őszen tpéteri Ve­gyesipari Szövetkezet 1- es és 19-es háromszög­VEGYÉPSZER ÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁG letű a következő típusú bélyegzője elveszett, ezért Altalanos építőgépeket ÉRVÉNYTELENÍTJÜK. AJÄNLJA MEGVÉTELRE: 100, 175, 275 literes betonkeverők. HV—11 merülő vibrátorok. A Szerencsi Bútoripari 20(1 literes habarcskeverők, Szövetkezet 8, 10, 15 méteres szállítószalagok, 150 kg-os Pántya csörlők asztalos szakmunkásokat és egyéb gépeket. és faipari gépekre betanított segédmunkást felvesz. Levélcím: Jelentkezni: Szerencs, Budapest, I., Iskola u. 13. Csalogány u. 6. sz. alatt, Ügyintéző: Soltész Béla. 7 órától 14-jg. * Telefon: 360-337.

Next

/
Oldalképek
Tartalom