Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
1972. szept. 27., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZA3 5 Dobos Imre rendőr főtörzsőrmester Odri nevű jdrőrluityá jával, szolgálat közben Szabados György felv.' ERŐS. EGÉSZSÉGES, udvarias, de határozott fiatalember Dobos Imre rendőr főtörzsőrmester, a héjőke- resztúri körzeti megbízott. Ií)(i2-ben, tíz esztendeje került a rendőrség állományába. A rendőri munkával Miskolcon ismerkedett, de szolgait Leninvárosban is. és az egyéves tiszthelyettesi iskola eredményes elvégzése után 19Btí-tól Hejőkeresztúron teljesít szolgálatot, mint körzeti megbízott. Mikor idekerült, ezen a területen a közrendet. közbiztonságot több cselekmény zavarta. Ma pedig Szlávik János rendőr alhadnagy, a mezöcsűti • rendőrkapitányság őrsének parancsnoka a következőképpen vélekedik erről: — Dobos főtörzsőrmester az eltelt hat esztendő alatt sokat tett ezen a területen. Ma már elmondhatjuk, hogy annak a három községnek, Hejőkereszlúrnak, He.iősza- 1 ontanak és Szakáidnak közrendje és közbiztonsága a legjobbak között van a járásban. Ez annak köszönhető. hogy Dobos Imre tiszthelyettes példamutatóan jól dolgozik, jól látja el feladatát. sok gondot fordít a megelőzésre, de a vizsgaló-felde- rítő munkára is. Az. hogy ezen a körzeti megbízotti területen a közrend és a köz- biztonság lényegesen megjavult, nem azt jelenti, hogy kevesebb lenne a munka. Sajnos, elég gyakran fordulnak elő állampolgárokat sértő cselekmények, valamint garázdaság mostanában is. de ezek ma már nem maradnak következmények nélkül . .. Dobos Imre rendszerető ember. Ezért dicsérik parancsnokai, de ez a rend jellemzi lakását, udvarát és irodáját is. Példamutató a szolgálaikészsége. Nem ismer különbséget munkaidő és pihenési idő között, ha valami probléma van a területén. — Vasárnap este hétig tartott. volna- -a- szolgálat — mondja a 33 esztendős főtörzsőrmester. — Már éppen arra gondoltam, hogy megnézem a tv-ben a szovjet filmsorozat befejező részét, amikor intézkednem kellett. Zsebtolvajlás történt az italboltban. Így hát le kellett mondanom a tv-ről... A saját területén három község csaknem négyezer lakos közbiztonságára, közrendjére kell ügyelnie. Ez önmagában is felelősségteljes feladat:. Dobos Imrének azonban jut ereje, energiája és ideje arra is, hogy segítséget nyújtson a szomszédos körzeti megbízottaknak a felderítő munkában, a nyomozásban, de a járőrözésben« is. — Erre sajnos, szükség' van. különösen Nagyesécs és Ernőd környékén — mondja. — Ezzel tulajdonképpen a saját területemnek is hasznos szolgálatot teszek, de az egész járásnak is, hiszen az én körzeti megbízotti területeim nein egy sziget. És ezért nem elég. hogy csak itt legyen jó a közrend, a köz- biztonság, hanem a környéken is. A körzeti megbízotti feladat teljes embert kíván. Dobos Imre kitünően bírja ezt a megterhelést, és eleget tesz ezeknek a követelményeknek. A körzeti megbízott rendszerint: egyedül végzi munkáját, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincsenek segítőtársai. A lakosság, a becsületes emberek tisztelik, segítségét, kérik, ugyanakkor segítik" is munkájában. Jó a kapcsolata a területén levő párt-, tanácsi és gazdasági szervek vezetőivel, a munkásőrökkel, a mezőőrökkel. És természetesen a rendelkezésére álló önkéntes rendőrök igénybevételét is helyesen szervezi a közrend és közbiztonság továbbá megszilárdításában. — A körzeti megbízotti szolgálat nem könnyű — mondja a főtörzsőrmester. — 1 Igaz. megvan hozzá a szükséges fegyver, felszerelés, itt van. Odri. az ötéves járőrkutya. a legtöbb segítséget mégis a becsületes emberektől kapjuk. A hej őkereszt úri körzeti megbízottnak különösen a bűnügyi, a nyomozati munka az erős oldala. Ezért már a járási ügyészség is több esetben elismerését fejezte ki. Dobos lnne szereti ezt a munkát és érti is. Feljebbvalói ezért bízzák meg más körzeti megbízotti területe- 1 ken is hasonló feladattal. — Ha van egy kis időm — mondja —. ennek egy részét a családra fordítom. Van egy ötéves kisfiam és egy kilencéves kislányom, aki kitűnő tanuló. De a család után a szabad idő nagy részét az olvasás, köti le. Tanulmányozom a ' komolyabb "bűnesetek nyomozati leírásait. de nem tagadom, krimit is olvasok, és szívesen nézem az ilyen jellegű műsorokat a televízióban. És természetesen a szabad időből kell szakítani valami keveset arra, hogy hű segítőtársammal.. Odrival, a kutyával is foglalkozzak. TÍZESZTENDŐS rendőri tevékenykedése során Dobos Imre i.s volt nehéz helyzetben. de voltak kellemes, örömteli napjai is. Példamutató helytállásáért és munkájáért 1968-ban a közbiztonsági érem bronzfokiza- tával tüntették ki. 1969-ben főkapitányságvezetői j u tálamban részesült. tízéves szolgálata urán az idén megkapta a szolgálati érdemérmet. és most. a fegyveres erők napja alkalmából, a ! Haza Szolgálatáért. Érdemérem aranyfokozatát, tűzik zubbonyára. O. J. í EB A Hazafias Népfront és a Vöröskereszt ózdi városi szel vezete _ez évben a település fennállásának 700. év- iordulója jegyében hirdette meg újra a Tiszta, virágos erkély es kiskert elnevezésű versenymozgalmat. Az idén a szó igazi érteimében mozgalommá fejlődött Özdon a város szépítése, s ennek eredménye a napokban megtartott értékelés során vált mérhetővé. A gyárvárosban összesen 5855 lakóház van. s ebon' most 3007 kiérdemelte a Tiszta udvar, rendes ház címet. Különösen figyelemre mette hogy a város cigánytelepein 335 lakásból 130 méltónak bizonyult erre a címre. Ugyanakkor a város 25 intézménye közül vala- mernvi, a 13 iskolából pedig 11 elnyerte a tiszta, rendes intézmény, illetve iskola eii- met. Jelentősen megszaporodott ebben az évben a virágos erkélyek száma is. 1970-ben alig kétszáz volt a számuk, az idén pedig már ezernél több virágos erkélyt számoltak össze, döntő többségüket a város úi lakótelepein. A virágos erkélyek tulajdonosai közül az első helyre Natter Gusztáv, a másodikra Csák! József, a harmadik helyre oed'n Lőrincit András Béke-telepi lakosok kerülte’.;, a virágos kiskertek értékelésében a sorrend Tenkelv Gyula íFarkss’vuk). Cseo- ,:os.-Vi Jó’sof (Pánsz-ujá?) és Duzrik Gvöray (Sajóvár- kor y). A vertem- első helve- zrt* iei hon a második helyezettek 300. és a harmadik helyezettek ?00 forintos vár-irtási u'alvénvt és értékes szoba nővén veket kapnak. (—th) i bikahizlalás jelentősen mennö véli jő védelmüket A hernádnémeti Heriiád- völgye Termelőszövetkezetben eddig is foglalkoztak szarvasmarha-hizlalással, de npm olyan nagy volumenben, ahogyan jövőre tervezik. Az idén, például, össze-, sen 250 hízott bikát adnak el. De már felkészültek a következő évi hizlalásra is. A tsz-hez tartozó községekben a bikaborjakat még szopós korukban megvásárolják a tsz-tagoktól. Ezeket itatásos módszerrel felnevelik, majd hízóba fogják. A jövő évi bikahizlaláshoz' már megvan az alapanyag. összesen 600 bikát akarnak meghizlalni és értékesíteni. Ennek egy része mar hízik. Így 1973 első felében 450 hízott bikát tudnak értékesíteni. Ez a nagy volumenű bikahizlalás jelentősen megnöveli majd a tsz bevételét és a hasznát is, hiszen 1973. január I-e után a szarvasmarha felvásárlási ára jelentősen emelkedik. Az export minőségű bikáknál nvolc-tiz forinttal lesz több kilónként a felvásárlási ár. Nyilvánvaló, hogy -a tsz hizlalást terveinek meghatározásában már ez a tényező is közrejátszott. A termelőszövetkezet tagjai is hizlalnak bikákat, de nem túl sokat. A háztáji gazdaságokban szívesebben tartják a tejelő teheneket, mint a bikát. De 40 bika hizlalására és értékesítésére — a tsz-en keresztül — a tsz-tagok is szerződést kötöttek. Ezenkívül évente értékesítenek 150—200 darab hízott sertést is. i a I. ’ J; unalmas-e? Mit möndjak? Nekem ilyesmi '• * Htra • nem szokott eszembe jutni. Egy biztos, nem szeretem a vége-hossza nincs földeket, pedig szaporább, rákapcsolhat az ember. De éjszaka minden másképp van. A „biológiai óránk” a napszakokhoz igazítva jár. "Ugye, most mosolyog, honnan tudok én ilyesmiket? Innen, ebből a „va- rázsdobozból”. Elég az hozzá, hogy már kiismertem magam. Amikor az óramutató összeteszl a kezét, azaz éjfél, elkezdem bomböltetni a rádiót. Válságos perceket élek át, úgy rámjön a álmosság, alig bírok magammal. Egyszer hajszálon múlott, hogy ki nem nyiffantam. A tábla végén, ahol szántottam, mély patakmeder volt. Ha az ekefejek nem akadnak fel epv tuskóban. megtartva a gépet is... még most is futkos hátamon a hideg, ha rágondolok. A rö- videbb földet azért szeretem, mert mire elnyomna az álom, fordulni kell. jó előre koncentrálok rá, vigyázz. Józsi, jön a kanyar!, és az álom valahogy veszteg marad. 'Hiába alszom ki magam nappal, nem az igazi az. pedig a feleségem mindent megtesz, hogy semmi se zavarjon. Besötétít, egy fia legyet nem hagy a szobában, a gyerekek be vannak idomítva: apa alszik, tartsátok a szátokat, menjetek a kertbe játszani. Éjfélkor, mondom, amikor a kis- és a nagymutató ös'jzecsókolózik. nekem végem, csak aludni, oszt aludni. Iszik egy kávét? Okos ember volt, aki kitalálta a termeszt. Az asszony sose mulasztja el megfőzni az adagomat Annyira rákaptam, hogy meg se tudnék lenni nélküle Cukorral issza? Ez ugyan teljesen felesleges kérdés, mert benne van... No. milyen? Hát persze, erős, néha úgy felveri a vérnyomásom, hogy szikrákat hány a szemem. Azt se bánom, csak az álmosság ne gyötörjön. Azóta — tudja, mire gondolok —, úgy félek tőle. mint ördög a szenteltvíztől. _ Egyszer az erdő alatt szántottam, lóherest törtem fel. Keso ősz volt, amikor az erdei vadak kezdenek jobban kihúzódni a mezőre. Egy csapat őz legelészett a közelemben egész éjszaka. Amikor rájuk vetült a reflektor fénye, felkapták fejüket, kicsit odább mentek, nem szaladtak el. Ilyen közelről míg nem láttam őzet. Levettem a gázt, szóltam hozzájuk, és”n 'zlek egymásra, mintha azt fontolgatnák, válaszoljanak-e. Olyan jót nevettem rajtuk. Az állat megérzi, kitől ke'l félnie. Entölern ugyan nem, azt tartom, ha már vannak. ’egyenek. Nem igaz? (ái «íiI ez a mostani eső. A tagok ugyan karomkod- •!$>! IMI tajj hogy már semmire se jó, csak hátráltatja a munkát. Mondom nekik: nagyon hazabeszéltek, a traktoristára nem* gondoltok? Az eke már nem állta a földet, akkora darabokban szaggatta, mint egy asztallap. Az ember nyomja a gázpedált, a motor bőg. és csak vánszorog. Keresni se lehet. Minket területért fizetnek, nehézségi pótdíj nuku. Nézze meg most. Az eke nem rángatózik, mint valami idegsokkos, szépen,- simán bújik bele a földbe, mintha kedvére lenne a játék, laza homokon eshet így a szántás. Ez a legolcsóbb magágy, nem kell tárcsázni utána, se boronáin i. reggel állhat bele a vetőgép. Őszi árpa alá szántom. Ha nem muszáj, kerüljük az éjszakai szántást. Az üzemgazdászunk ugyan rágja a fülünk — folyton a gépkihaszná- lást emlégúti —. mi meg azt mondjuk rá: és az ember- kihasználás, az semmi? Az éjszakai munka jobban kiveszi az ember zsírját. Azért van ez így — nemcsak a rádióból tudom ezt. a magam bőrén is tapasztalom —. mért éjszaka az ágyban az ember helye, az asszony mellett, ősszel, persze, minden másképp van, a jövő évi kenyerünkről van szó. Valamikor nem nagyon törődtek vele. mikor kerül földbe a mag. Én magam is vetettem december elején, a szememből kijött a könny, de hát parancs volt rá. menni kellett. .Hiába mondtuk: száz holdba elvetünk száz mázsa búzát, inkább odaadnánk a népnek, úgyse lesz belőle semmi, A mi falunkban igen szigorúan vették a határidőket. Ha valaki október 20-ig nem dugta a búzát a földbe, 21-én már semmi pénzért nem vetett volna. Hatvanban, amikor a mostani tsz megalakult, az akkori agronómus — ki tudja, hányadik helyen van már azóta — élősködőit, hajtotta volna ki az embereket október 20-a után búzát vetni, mert még nincs meg a vetésterv. A tagok azt felelték neki: márpedig maga itt. ezen az őszön már nem vet búzát, s ha nem tetszik, mehet a jóistenhez panaszra, a mi kenyerünkről van szó. s .abban mi nem ismerünk tréfát. Nyakunkra hozta a járást, hogy készakarva szabotálunk. Összejött az egész tagság. A járási elvtárs megkérdezte: mondják, emberek, a maguk szokása szerint hányadikáig vetnek itt.búzát? Az egész sokaság zúgta: húszadikáig! Akkor odafordult az agro- nómushoz, kérdi, hányadika van ma? Huszonöt. Hát akkor mit akar? A helyi hagyományok ősrégi tapasztalásokra épülnek. Megérti ugye, ősszel miért vállalkozunk éjszakai szántásra? Én idevaló vagyok, még a nagyapám öregapja is itt született, tisztelem a hagyományokat. A mostani főagronómu- sunltn.ak az volt az első dolga, hogy kikérdezte az öregeket. melyik dűlőbe mit érdemes lenni. Van nekünk egy dűlőnk, az a neve, hogy Mákos, ötven, vagy hatvan hold lehet. Egyszer máshová vetettek mákot. Mit gondol, lett belőle termés? Nem. Valami furcsa nevű betegség támadta meg. Azóta csak a Mákosba megy a mák, amíg más véleménnyel nihentetjük a földet, egyszerűen nem foglalkozunk mákkal. Mmek kockáztassunk, ha nem muszáj. Persze, véletlenül másutt is sikerülhet, de hát ne bízzuk magunkat a véletlen kénye-kedvére Nem igaz? Egyszer, akkor is erdőnél szántottam, egy bokor mögül kiles egy pasas, már jól benne voltam az. éjszakában, éjfélen túl. Rávillant a lámpafény, aztán hirtelen lebukott, es eltűnt. Mi más juthatott volna eszembe? Rám les. Hu da melegem lett nagyhitelen! Megragadtam a franciakulcsot. Hogy mi minden eszembe nem jutott! Néha a rádióban :s van krimi, de az nem tud úgy rámijeszteni, ott az én bőrömről volt szó. Ha a fickónak rejtegetni valója volt, s bújt az emberek elöl, messze elkerült volna engem, hiszen i un íüle. hallja a traktorzúgást. Milyen érzés v olt már az, hogy engem les valaki? Ha nincs lőfegyver nála. akkor én vagyok fölényben, nem ijedek meg saját árnyékomtól, elhiheti nekem. Szóval, olyan rossz érzés fogott el. hogy elhúztam a csíkot, mentem haza aludni. Maga a második, akinek elbeszélem, az első az asszony volt. Nyaggatott, miért állítottam haza. csak nem vagyok féltékeny? En. féltékeny?! Még ilyen badarságot! Amikor elmondtam neki az esetei, elkezdett sírni, alig bírtam megnyugtatni. Másnap bementem a rendőrségre — azt persze, nem kötöttem az orrukra, hogy begyufaztam —. meghajtották az erdőt, de nem talál t.ik senkit. Ugyan ki a lene lehetett, talán vadorzó. Mit, gondol? Éjszaka más az ember, mint nappal. Ez a rádió, hát ez nagyon jó találmány. Persze, a Hofieren nem sokra mentem volna vele, az túlkiabálta volna. Ez a masina más. csak duruzsol ahhoz képest. Amikor a Himnusz után a bemondó jó éjszakát kíván minden kedves hallgatónak, én keresek magamnak másünnen zenét. Már annyit törtem rajta a fejem — van rá idom, gondolhatja —. itt vagyok a „nagy magyar éjszakában”, egyedül, mégse magamban. A levegőben. a térben láthatatlan fény van, betölt minden helyet. Rádióhullámok repkednek, kiteszem nekik az antennát, egyből rátelepednek, és elkezdenek dumálni. Fogd be a csőröd. mondom, tanulj meg magyarul, ha szólni akarsz hozzám. és zenét fogok. A zene! Tényleg ez az egyedien világnyelv. Nem tudom a nemzetiségét, mégis értem. Értem? Ez talán túlzás, de az idegen beszéd nyugtalanít, zavar, a zene megnyugtat, tehát valamit érthetek belőle, mert érzéseket kelt bennem. Az idegen beszéd hidegen hagy. Hallgatok én mindent. Komoly zenét is. Hány operát végighallgattam már, és én már nem förmedek rá a hölgyre, mit kornyikál?!- Szóval, konyítok valamit hozzá, nem igaz? Ha abszolút botfülű lennék, nem éreznék semmit. Ügy gondolom, legalábbis. Szóval, elvtárs, jó dolog ez a rádió, a tv ideg se közelíti. Amellett nem lehet szántani, semmit se lehet csinálni, még szeretkezni se. Azt mindig bámulni kell. És mi végre? Meg tudná ezt nekem valaki is magyarázni? A rádió az más. egészen más. Mondhatom magának, testi-lelki jó barátom ... li rcr/iiLjj i‘1II egy fénylő szempár jár fel-le, araszol a ti Statut au, sötétben, mögötte sokasodnak a barázdák. Amikor magára hagytam a traktorost, éppen a milánói „Scála" zenekarának előadására volt hivatalos. Nem akartam tovább zavarni ... Gulyás Mihály ózd szépítéséért Éjszakai szántás
