Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

* 6SZ5WC-MAÖVAR0RSZAG é j A faégilanácsok 2z egészségágy helyi gazdái Erdmiy az isszfiiüii váríiato 1972. január elsejével új helyzet alakult ki az egész­ségügy irányításában. A feladatok — amelyek az el­múlt évben még a járási központ egészségügyi osztá­lyának hatáskörébe tartoztak — a községi tanácsok feladataivá váltak. A községi tanácsok tisztségviselőire tehát egy, számukra eddig ismeretlen, új felelősség hárult. A községi tanács lett a körzeti orvosok mun­káltatója. A tanács hatásköre, hogy kinevezze az or­vost, biztosítsa munkabérét, és adott esetben meg is jutalmazza. A tanács végrehajtó bizottságának és szak- igazgatási szerveinek feladata, hogy védőnőket, kör­zeti ápolónőket, egészségügyi középkádereket foglal­koztasson, a községi tanácsé az orvosi rendelők, ta­nácsadók épületének, ezek berendezésének, felszere­lésének megteremtése, fenntartása, fejlesztése. E sokirányú munkát nem lehet egyik napról a má­sikra megismerni, elsajátí­tani. Az eddig eltelt idő­szak csak ahhoz volt elég, hogy néhány tapasztalattal gazdagodjanak a tanácsok, de az egészségügy zökkenő- mentes irányítása több is­meretet kíván tőlük. — Mit tud tenni a ta­nács, ha a körzeti orvos bejelenti, hogy valamilyen műszerre lenne szüksége? A Mezőcsáti járási Hiva­talnál hasznos tanácskozást rendeztek e témakörben a hét során. A járás községi tanácsainak elnökei és kör­zeti orvosai találkoztak, hogy újra megbeszéljék a legfontosabbakat. Az egész­ségügyi hatáskörök decent­ralizálásából adódó tenni­valókról dr. Kalász László, megbízott járási főorvos beszélt előadásában. A kö­vetkező téma előadója dr. Pavlyák Pál, a megyei ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezetője volt. A me­gyei főorvos az egészség- ügyi törvény legfontosabb elveiről szólt, majd vála­szolt a tanácselnökök, orvo­sok kérdéseire. Az előadások közti szü­netben beszélgettünk a Ti- szatarjáni községi Tanács elnökével, Tompa Imrével, ; és dr. -Sebestyén György- gyeí, a körzeti orvossal,. — Négy éve van önálló orvosi körzet a községben, amely Hejőkürt és Tisztató- tanya egészségügyét is el­látja. Korszerű orvosi ren­delőt, orvosi lakást építet­tünk a községben, és meg­vásároltunk egy épületet az anya- és csecsemővédelem számárait — Orvosunk már be is jelentett egy igényt. Dia- thermiás készülék kellene, amely a mozgásszervi be­tegek fizikoterápiás kezelé­sét szolgálja. A készülék körülbelül 20 ezer forintba kerül. A jövő évben meg­vásároljuk. Körülbelül a tiszatarjá- niak elveit fogalmazta meg összefoglaló előadásában dr. Greiz László, a járási hivatal vezetője. — Az orvosoktól azt kér­jük, hogy bizalommal for­duljanak a községi taná­csok elnökeihez. Az elnö­köktől azt, hogy ú<*v fog­lalkozzanak az egészség- ügyi dolgozókkal, mint a tanács legközvetlenebb munkatársaival. Vonják be az orvosokat a költségveté­sek tervezésébe. Fontos, hogy a tanácsok ügyesen rangsoroljanak a létesítmé­nyek sorrendjét illetően. Beszéljék meg, mennyire fontos egy orvosi műszer, s ha fontos, esetleg egy má­sik beruházás rovására vá­sárolják meg. De ha még egy ideig nélkülözni tud­lak a berendezést, egyéb ágazatokat fejlesszen a ta­nács, s1 csak a következő évben kerítsen sort az egészségügyre. — Milyen az orvosi ren­delők felszerelése? — Minden szükséges mű­szer megvan. A járási ta­nácstól annak idején min­dent megkaptunk, amit kér­tünk. Á „nagy kalapból” valamennyi községnek ju­tott. Tartalékunk is van, eddig még nem kellett a községi tanácshoz fordul­nunk. Az első hónapok még ne­hezek, s különösen a kisebb bevételi forrással rendel­kező kisközségeknél azok. A nehézségeken könnyíteni a vonatkozó jogszabályok pontos ismeretével, betar­tásával, s az útmutatások figyelembevételével, s a va­lóban jó összhanggal lehet. L. Gy. Borsodban, október közepé­től november közepéig ifjú­sági olvasó hónapot rendez­nek. Ennyi a szűkszavú in­formáció. S tudjuk, hogy a tanév előtti értekezleteken már szóba került, hogy az iskolákban hogyan kívánják, megvalósítani: a könyv az eddigieknél is nagyobb szere­pet kapjon az oktatásban. Az ifjúsági olvasó hónap megrendezése kétségtelenül kapcsolódik a nemzetközi könyvévhez, de nem pusztán annak „szülötte”. A könyv növekvő szerepéről az okta­tásban egyre többet beszé­lünk, s az egész hónapos ren­dezvénysorozat pusztán része annak a már tartó folyamat­nak, amelyet érzékelhettünk az elmúlt években is. Többek között erre bizonyság, hogy valóságos reformot hajtunk végre az iskolai könyvtárhá­lózatban. De éppen az isko­lai könyvtárak átszervezése arra is bizonyíték, hogy az ifjúság és az olvasás kapcso­lata nem lehet pusztán egyetlen rendezvénysorozat ügye. Pusztán az eddigi ered­ményekre irányítja a figyel-, met, s például szolgálhat. A könyvvel való barátkozás, a könyvnek állandó segítségül hívása csak folyamatos, cél­tudatos nevelői ráhatás ered­ménye lehet. A tanév előtti tanácskozásokon egyébként ezt fogalmazták meg minden­ütt. Cs. A. 1972. szept. Í0., vasárnap PORTRÉ Barczi Pál tanulmányrajza KATALIN — Jó reggelt, igazgató elv­társ, én vagyok az új tit­kárnő. Remélem, meg lesz elégedve munkámmal, csu­pa jó ajánlólevelet kaptam előbbi munkahelyeimről, itt vannak, tessék nézni! Nagy praxisom van ebben a mun­kakörben! Tetszik óhajtani valamit? Hogy gépeljem le ezt a levelet? Nagyon szí­vesen, máris ... Hogy tet­szik mondani, hogy ez egy számológép? Jé, hát azért nem találtam rajta sehol a K betűt! hétszer ANDREA BORBÁLA I. VILMA — Még maga kérdi, Kál­mán, miért haragszom, mi­ért nem szólok hetek óta magához-? Hát nem meg­mondtam jó előre, hogy én nem a férfit láttam magá­ban, hanem a kollégát, a tudományos munkatársat? Megengedtem, hogy feljöj­jön a lakásomra megnézni a műszaki könyvtáramat, 'átnézni legújabb számítá­saimat, készülő disszertá­ciómat. De kikötöttem: fel­tétlenül korrektül kell vi­selkednie ... Hogy | maga igenis korrektül viselke­dett? Hát éppen ez az! így visszaélni egv magányos nő jóhiszeműségével! — Es én, drágám, nagyon sok aprókáposztát teszek a töltelék mellé, és a levébe négy-öt szelet füstölt son­kát is belefózök. Nem di­csekvésből mondom, drá­gám, de nekem a főzés a hobbym. És milyen remek rakott kelt tudok készíteni! Azt úgy csinálom, hogy ... Sajnos, nem tudom elme­sélni, kézzel-lábbal integet az a mulya vendég ott a bal hatosnál, oda kell mennem hozzá! borbála n. — És ha tudnád, szívem, milyen alakok fordulnak meg a ml presszónkban! A múltkor is az egyik pasas... Mi az, mit morogsz, drága férjecském? Hogy ma, sza­badnapos lévén, igazán főz­hetnék valamit? Töltött ká­posztát?! Rakott kelt?! Hát még mit nem?! Ott a pari- zer a hűtőszekrényben, za­báid azt, ha éhes vagy! nya között ilyen beszélge-1 tésnek kell lefolynia, de ez már elkerülhetetlenné vált. Be kell látnunk, hogy mi két, egészen más világban élünk. A tied egy beszűkült betokosodott, nyárspolgári világ. Csupa gyűjtögetés, kuporgatás: új bútorra, nya­ralóra, autóra. Folytonos hajsza a pénz után, buta társadalmi megkötöttségek, meg miegymás. Én a mo­dern kor gyermeke vagyok, szívből utálom a ti komfor­tizmusotokat ... Épp ezért, kedves kislányom, én és mostohaapád úgy határoz­tunk, hogy holnap elköltö­zünk tőletek! LENKE — Én őszintén sajnálom, hogy köztünk, anya és leá­ARCHITEKTCRA Mizcrák István felvétele — Nézze, osztályvezető kartárs, én betéve tudom Filmlexikont, a fővárosi mo­zik műsorát, a táncdalfesz­tivál minden dalának teljes szövegét, az összes NB t-es focista születési évszámát, a vezető színészek titkos te- lefonszámát. .. Igazán nem kívánhatja, hogy azt is tud jam, melyik jelentésnek mi­kor van a határideje. Nem káptalan az én fejem. ANNABELLA — Hatszáz szál piros ró­zsát szórt a lábam elé, le- borult, s azt mondta: elsik­kasztottam a hivatal egész havi illetményét, hogy virá­got és ékszert hozhassak magának, Annabella. Maga nekem a Végzet, a Fátum. a Nemezis. Tudom, hogy' maga csak kacag rajtunk, hódolóin és kegyetlenül ti­porja a férfiszíveket. De én azt se bánom, lába elé do­bom a szívemet, törje, ta­possa Össze... Egyébként mit szól, milyen remek ma ez az iszap? Még csali egy fél órája ülök benne, s máris sokkal kevésbé kínoz a köszvény! Radványi Barna r*Port ‘'«lev ~álló én a’nely 11ár i 4 but Időraj mi'relc el tanúi dologi nálja l'dlula fik, é He, In üék se ^ond. 9es vi Q0y k tenyel — ]\ ®nok kei vé ,Qhctő, dk, e.: 1óban Mondja -o>n n< e er JUDIT — Csalódtam benned, Pé­ter! Te sem vagy különb, mint Tibor, Szabolcs, Béla, András vagy Levente volt! Milyen egyformák is vagy­tok ti, férfiak! Elegem van belőletek, egy életre. Vedd tudomásul: szakítunk. Visz- szaadok mindent, amit tő­led kaptam... A radírt is, meg a színeseket is. És jö­vőre, a hetedikben, nem ül­hetsz mellém a padba! 'Oritói női ssc M ,,, 0 reg, 'ékig 1 dák k tóban. érteti ipoió-j ‘plafon m í Se0ítsé m. i SALLAl FERENC VERSIÉ Sóiét éj himan *fe0ügy tani a nélUi c>ális Mt a pihe te °lódz no.l cS !’ó a os 1lVegpi I­néps űsor S "sic « ti Vájd arcomba körmeid, tövig, tépd ki szívemet, kalapál reggelig; ijesztő mélység, kéken tovaleng. Mély tengerfenék, zöld, üde pázsit, smaragd, kövek, gyöngy. Beteljesült álomkép, szent es szerelem. Két; ?B.v fKato She kiül t ati A szél ■«mu Vadul rázza az ágakat, egy alma lehull a latyakos sárba, belemerül, rémülten felsikolt. Hát senkii sem érdekel hogy a sár alatt mi volt? ‘‘Szer • j Olvasó ifjúság i Pasteur ^ ajándéka ^ 1866-ban, nemsokkal ! után, hogy megjelentek első közlemények Pasi] felfedezéséről, a veszeti] elleni szérumról, a szarra . — ma Kujbisev — tudi<n.jra egy csoportja Párizsba ü * c zott. A tudós, akit métH ,?m meghatott a volgaiak fi&',ÍÍL- aJ me felfedezései iránt, hálLSZ<- . . . , jeleul sajat közjegyével van c látott mellszobrot ajándéj Bal, zott orosz kollégáinak. TjPort Szamarában rövidesen • i,"'Clio nyílt Oroszország Paswicé^ Intézete. A francia tudósaniely akinek ajándék-mellszobor 1 ma a kujbisevi egészségi múzeumban látható —mibefc cj végig figyelműiéi kísérte tanút orosz kutatók munkáját. Jl0lÓ£ri

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom