Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

1972. szept. 1., péntek 8TCS33! E5ZAK-MAGYARORSZÄG 3 IH lei a liléiéi veil a lila Változások vsv Hermád menti tsz-ben legjobb kombájnos, Blaskó Imre, Papp József és Sami István összesen 973 holdnyi kalászost arattak le. Es nemcsak zökkenőmen­tes. gyors voit az aratás, még többet mondanak az előző éveknél sokkal magasabb termésátlagok. A magas terv­hez viszonyítva is 15 száza­lékos eredményjavulást sike­rült elérniük, összesen 38 vagon gabona a többletter­mésük. Es ez 1 millió 1-10 ezer forint többletbevételt jelent. A napokban a tsz vezető­sége megbeszélte a gazdaság pénzügyi helyzetét.' Az év elején talán sokan túl derü­látónak vélték, hogy a költ­ségeket terhelő sok törlesztés ellenére 1 millió 125 ezer forint nettó, azaz tiszta be­vételt várnait az évtől. Pe­dig már most ott tartanak, hogy biztosra vehetik: több, mint 600 ezer forinttal ma­gasabb is lesz ez a tiszta bevétel. © A pénzügyi felmérés szá­mai bizonyítják, hogy nem­csak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is nagyok a változások. És amit a számok csak sejtet­nek, azt a tsz-vezetőség ülé­se valahogy így fogalmazta meg: javult, szakszerűvé vált a gazdálkodás, átgondolt a tervezés, alapos a munka- szervezés és ami legalább ennyire fontos: egyet akar a tagság és a vezetés. Amikor a Béke Tsz-ben az az egymilliós alaphiány ke­letkezett, többen a földeket szidták. Azt mondták, hogy csak a felsődobszai határrész jó, a másik kettő nagyon gyenge s ezek okozzák a bajt. Az idén a hernádkércsi ha­tárrészben a búza, Nagykani­zsán pedig az árpa termés­átlaga túlszárnyalta már a felsődobszai átlagtermést is. Bebizonyosodott, hogy nem a földben, hanem a gazdálko­dásban volt a hiba. «?> A talpraállás után persze, most jönnek a további fej­lődés gondjai. Most már nincs akadálya, hogy hama­rosan befejezzék az állatte­nyésztést korszerűsítő, nagy beruházást, a 324 férőhelyes tehenészeti telep építését. Es aztán jöhet a többi, a to­vábbi fejlesztés, az új gépek, mindaz, am,i végső soron a tagság jövedelmét is növelni fogja. Bizonyára erre gon­dolnak azok is. akik Felső- dobszón, Hernádkércsen és Nágykinnzsen a Béke Tsz-be való belépésüket kérték. A bizalom, a bizakodás jele, hogy már közel 30 az ilyen jelentkezők száma. Pozsonyi Sándor Szabolcsi almaszüret Az ország almatermésének mintegy felét Szabolcs-Szatmár adja. A napokban megyeszeríe megkezdték az értékes gyü­mölcs szedését, válogatását cs exportját. Képünkön: szedik a feliér almát a Nyíregyházi Állami Tangazdaságban Vasbetonóriás a fűidbe Gépalapokhoz 11 ezer köbméter beton A diósgyőri Lenin Kohá­szati Művekben meggyorsult az új nagyüzem — az évi 220 ezer' tonna kapacitású nemesacél-finomhengermű építése. Az 50 ezer négy­zetméter alapterületet elfog­laló, hat egymásba kapcso­lódó, 300 méternél hosszabb üzemcsarnok acél vázszerke­zetének összeszerelése már befejezéshez közeledik. A már elkészült és lefedett üzemcsarnokban jelenleg a legnagyobb munkát a gépalapok elkészítése jelenti. Ezek építésére 100 ezer köbméter be­tont kevernek, amiből 50 ezer köbmétert az év végéig felhasználnak. A vasbeton a lapok zömét a középhengerdékben létesítik, ahol a terveknek megfele­lően jövőre kezdik meg az automatizált berendezések próbáit. Az Észak-magyaror­szági Állami Építőipari Vál­lalat brigádjai az 1972-re Jubileumra készülnek Szerencsen A jövő év fefbruár 25-én lesz 50 éve annak, hogy a Szerencsi Csokoládégyár megkezdte működését. A félévszázados működést, sze­rényen, de méltóiképpen akarják meg ünnepelni a vi­lághírű gyár dolgozói, s ve­zetői. Hónapokig tartó kutató­munka nyomán, az egykori dokumentumok és felvételek alapján .elkészítették a ju­bileumi évkönyvet. Színes felvételekkel illusztrálva mutatják be a gyár történe­tét, a cukorgyári dinasztiák életét. Szó esik a mai ered- ményekről, sikerekről, § vá­zolják a gyár jövőjét, vár­ható fejlődését A dolgozók érdekében Munka- és üzemszervezési program az EPFU-nál Hiába lövettek főút' mm ígkel sen légy* i Srí ;ető vetil' gynö| mit] ényü fel«! főv< aomi n a sben kör n tá •ikai öss ladt; terű zaba S zeptember 1-e, 1930. Az ifjú nemze­déknek, már történelmet jelent az a dátum. Apáinknak azonban átélt múlt, a munkásság legjobbjainak szívében ott élt még 1919 emléke, s bármilyen erős is volt a Horthy-rendszer elnyomó gépezete, alig várta á napot, hogy meg­mutassa erejét. Ilyen nap volt 1930. szep­tember 1. A krónikás így emlékezik e dá­tumra: „Néhány úrcin kérésziül harctérré váll Budapest, megálltak a gépek, meg­akadt. a forgalom, s a fegyvertelen mun­kástömegek felvonulását nem tudta szét­verni az Aliig felfegyverzeti rendőrség és csendőrség, semmiféle erőszakkal sem. Hiába rohantak a munkásokra a lovas- osztagok, riadóautók, páncélgépkocsik, hiá­ba lövettek a főváros dolgozóira: az ellen­forradalom terrorapparálusa gyengének bizonyult a főváros elszánt dolgozóival szemben.” Mi volt a végletes elkeseredettség oka? A politikai és a gazdasági elnyomottság. Ezt a tényt minden szónál beszédesebben állapította meg az a jegyzőkönyv, amely a tüntetés egy halálos' áldozatának hagya­tékáról készült. Danyilr János fiatal épí­tőmunkás zsebében négy fillért találtak és egy munkakönyvét, amely szerint 1929. november óta nem volt munkája. Meg­fejthetetlen csoda, miből élt?! Ö maga már nem válaszolhatott erre a gyötrel­mes kérdésre. De válaszolhatlak a nyo­mortanyák, a csőlakók, az éhbérért vere­kedő munkások és munkásnők szerte az országban. 1930. szeptember 1-én megrémült a kor­mány elnöke, a tábornoki egyenruhában feszítő Gömbös Gyula, a rendőrség veze­tői. Ügyannyira megijedtek, hogy kiad­ták a jelszót: tüzeljenek a védtelen mun­kásokra. Vidéken Miskolc, Debrecen. Pécs, Győr munkásai csatlakoztak pesti tár­saikhoz. Sopron, Székesfehérvár, Baja, Veszprém, Békés, Gyula utcáin is kom­munista röplapok jelentek meg. Mit bizonyít ez a nap? Azt, hogy a re­akció nem legyőzhetetlen, azt, hogy a szociáldemokrata munkások is nyomban csatlakoztak a kommunistákhoz, mihelyt a közös ellenségre csapást lehetett mérni. Az események bizonyították: történelmi követelménnyé vált a munkásegység, s a parasztság felzárkózása a munkások ol­dalára. | unkát! Kenyeret! — követelte a tün­tető tömeg. Olyan jelszó volt ez, amelynek politikai tartalmát nem kellett magyarázni senkinek. A tanulság pedig időtálló: a forradalmi pártot nem lehet megsemmisíteni, és annak cl kell tűnnie, amit a történelem halálraítélt... F. I* M Az értekezés közepe táján lépek be az ÉPFU igazgató­jához. Megkap a gondok, tennivalók tömör közlése. Szinte a vállalat egész éle­téről villant képet. Gyors, határozott a döntés is. A vé­gén így tájékoztat Lénárt József igazgató: — Rendkívüli módon meg­nőtt az igény az ömlesztett cement és a mészpor szál­lítása iránt, A gépkocsive­zetők nagy erőfeszítéseket lesznek. Egy-egy 'cement- szállító gépkocsivezető ha­vonta 6—7 ezer kilométert is teljesít. Most arról be­széltünk, hogyan lehet to- rdbb javítani a kocsik mű­szaki állapotát, hogyan lehet még jobban anyagilag érde­keltté tenni a gépkocsiveze­tőket. Ez a rendkívüli értekezlet is tükrözi, hogy 9z egység gazdasági, műszaki vezetése gyorsan, rugalmasan t,ud in­tézkedni a mindennapi fel­adatok végzésében. S mi van közép- és hosszú távon? Irányelvek A miskolci 3. sz. ÉPFU- nál éppen ezen a héten ké­szítették el a szervezésfej­lesztési programot. Azt mondják, hogy az országos központ valamennyi egysége között a miskolcit tartja a legszinvonalasabbnak. — Szervezésfejlesztési prog­ramunkat — mondja Lénárt elvtárs —. vártunk Politikai Bizottságának munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos irányelvei, illetve a helyi, vállalati pártbizottságok ha­tározatai alapján dolgoztuk ki. Fő célunk a még gazda­ságosabb, hatékonyabb mun­ka, Eszköze a még céltu­datosabb munka- és üzem­szervezés, a belső tartalékok minden területen való fel­tárása, s valamennyi dolgo­zónak erre való megnyeré­se. mozgósítása. Az elvárások. « lehetősé­gek. a tennivalók felméré­sében igénybe vettek vala­mennyi információs csator­nát. A piaci helyzet, s igények ismeretében sokat jelent, hogy szoros, közvetlen min­dennapi kapcsolatban van­nak a megrendelőiekéi. Ezen túlmenően figyelembe vet­ték a beruházások általános helyzetét, annak várható alakulását, a megrendelők közeli és távlati elképzelé­seit, terveit. Ennek alapján fogalmazták meg: „Üzemegy­ségünk az 1972. évben ki­alakult és az 1973. évben várható fuvarpiac helyzetét úgy ítéli meg, hogy a jelen­legi fuvareszköz-ellátottság az építőipar igényeinek ki­elégítésére a kapacitás te­kintetében teljes egészében elegendő...” A kapacitás bővítését 1974 —75-ben tervezik. A két év­ben 40 darab 8 tonnás bií- lenökocsit szereznek be. Számolnak a Hejöcsabai Ce­ment- és Mészrnü második ütemének beindulásával. Az egységre vár a termék 80 kilométeres körzetbe való szállítása, s ennek érdeké­ben a középtávú tervidő­szakunk utolsó két évében 50 darab 15 tonnás ömlesz­tett cementszállitó szerel­vényre tartanak igényt. Az egység minden vonat­kozásban a komplex kiszol­gálásra törekszik. Ügy véle­kednek, hogy az egység csak akkor tudja betölteni helye­sen szerepét, feladatát, ha erre egységesen hangolják a felső, a közép- és a mikro- szervezeteket. Tervk észíiés A helyes tervezés és a jó végrehajtás érdekében az egység párt-, szákszervezeti és gazdasági vezetése a ma­ga vonalán informálódott. Valamennyi kirendeltségen és munkahelyen, párt-, szak- szervezeti csoportban, szo­cialista brigádban megvitat­ták a Politikai Bizottság határozatából adódó tenni­valókat, Örvendetesen a hasznos javaslatok egész so­ra született. Ezeket összesí­tették és a fejlesztési prog­ramot készítő bizottság eze­ket fel is használta a prog­ram kidolgozásában. A program elkészült, Az ismertetést, a tájékoztatást igyekszenek megtartani va­lamennyi munkahelyen, a legkisebb mikroszervnél is. Ennek már mutatkoznak fii Azt mondják, hogy az uj elnök erősen őszül. Megvá­gni | iasztásakor egymillió forint dag? körüli alaphiányt ..örökölt”, t K Ennek ellenére bátran vál- agja -ladta. hogy Felsődobsza, Her- zottl nádiké ros és Nagykinizs egyé­nt ! sült, 4000 holdas közös gaz- üaságát. a Beke Tsz-l egye­di ties be hozza. 'S Ami az ősz-ülést illeti, Gál Iső j Géza, az elnök mosolyogva töszí az életkorra hárítja a fehére- . 5 dő halántékot, s bizonyité- 1 J kul bemutatja Nagy Lászlót, r- ! a nálánál jóval fiatalabb fő- a ríj agronómust, akivel együtt j osztoztak a kezdeti súlyos j gondokban, s akinek hajá- ban mégsem találni szürke i sZiúiat, © Nemcsak a környéken, de j az egész encsi járásban na- *1 gyón sok gazdaság kíséri fi- r>IÍgyedemmel a Béke Tsz mun- . kaját-, a gazdálkodásban tör­tént örvendetes változásokat, udoí Hiszen mások számára is legn",a'nLóságul szolgálhat a gyors örtö! bbpraálíás a számokkal, té- it a t| gyekkel mérhető fejlődés. 1 Már senki számára nem ejJVott meglepetés, amikor az uj jdón ' ez a tsz fejezte be a „Íj járásban elsőnek az aratást. ,Pjj] Július 6-án kezdték, s 23-ára jja nyolc saját kombájn ,.el- .f j fogyasztotta” a 2000 holdnyi !1Z Joi'atniválót. Ezt. követően még )t;‘t09 holdnyi területet: aratlak {le más gazdaságokban is. .Hí Pedig valamennyi konibájn- ‘p'.j, juk régi, mind „szolgált” , ,a 1 htá/r a gépállomásokon is. cVc ^ogy mi volt a „titkuk”? a A mezőgazdaságban nincse- ek műhelytitkok, annál több Hya minden szakember' által s 3j ismert, de sokszor be nem los tartott aranyszabály. Itt úgy Jkészülteik fel a nagy mun- foóükára és úgy csinálták, ahogy m aj kel]. Alapos volt a gépjavi- u|tas, termelési tanácskozáson elpjvitattáik meg a minden rész- csaKjletre kiterjedő aratási ütem- lás j tervet, a terület száz száza- sztvjlékán jól végezték el a on to j v-cgy s zer es gyomirtást, s így jtel jesen gyommentes ternré- _Jhy ek et arathatlak a kom- " " tbájnök. És amj még talán izeknél is fontosabb: a kom- ' bajnokon az aratást szolgáló lobbi gépen s minden egyes htunlca helyen olyan tsz-ta­W Sok. alkalmazottak dolgoztak, akik tudták, hogy mit miért lesznek. © aUgf Gyakran előfordult azok­ban a napokban, hogy 12— >gad'bl órás nappali műszakok iod btán többen is vállaltak to- egyé t'ábbi, rendkívüli, éjszakai ik el btun-kát. Neveket is említ az lény elnök. A szállításnál például blóríyajtó János, Szeszák József kétfős id. Fogarassi István ösz- -násí taeseíi 130 vagon terményt a Bi Szállítottak be. A három .«•ház L kezdeti eredményei, A mis­kolci kavicsbányái ta ren­deltségen például három szocialista brigád úgy dön­tött: szocialista megőrzésre veszik át a gépjárműveket, s a maguk területén a leg­teljesebb mértékben 'igye­keznek eleget tenni a fel­adatoknak. Szervezés A vállalatnál — annak el­lenére, hogy az egység több megye területén működik — nem hajtanak végre külö­nösebb átszervezést. Mint ismeretes, Miskolc északi Ipartelepén most épül az új központ. Ennek birtokba vé­tele után javulnak a mun­ka- és szociális körülmé­nyek. Az új forgalmi telep­re való átköltözéssel egy­idejűleg megszüntetik majd a Kavicsbánya Vállalat te­rületén működő egységet, ugyanakkor a HCM terüle­tén önálló kirendeltséget hoznak létre. Korábban jelentős anyagi erőt. fordítottak a szállító­gépek beszerzésére. A prog­ram szerint most a nagy fel­adatok elvégzése és a ne­héz fizikai munka megköny- nyitése érdekében a rakodás gépesítésére fordítanak na­gyobb figyelmet. A nagy mennyiségű föld és kavics kitermelése és szállítása ér­dekében gépláncokat hoznak létre, s szerveznek. El akar­ják érni, hogy a billenős járműveket teljes egészében saját rakodógéppel szolgál­ják ki. További változás az is. hogy a komplex kiszol­gálás érdekében kisebb jár­müveket is beszereznek. A magasabb színvonalú szervezést, irányítást csakis jobban képzett emberekkel valósíthatják meg. Ennek érdekében szélesítik, intéz­ményessé akarják tenni a vezetők képzését, a vezető- továbbképzést. S valameny- nvi elképzelésben ott sze­repel az emberekről való fo­kozottabb gondoskodás, az anyagi érdekeltség növelése, jobb munka- és szociális feltételek megteremtése, s a munkaidő további csökken­tése. Csorba Barnabás előírt gépalapoknak már mintegy 70 százalékát elké­szítették. s így számos he­lyen — többek között a hű- tőpadokon, a duó- ós trió­soron. valamint a kapcsoló­házban — jelenleg a gépek és berendezések szerelése folyik. Az építők hengerlés köz­ben keletkező acélhulladék összegyűjtésére 60 méter hosszú és 20 méter széles reveaknát építettek. Ezt a hatalmas vasbetonszekrényt — amely kohászati üze­meinkben a legnagyobb ilyen létesítmény — több hónapos gondos munkával, korszerű eljárással 17 méter mélységbe a földbe süllyesztették. A munkát a héten fejezték be, és csütörtökön meg­kezdték a földbe helye­zett rcvegyűjtő akna fe­nékrészének vasbetonnal való lezárását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom