Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

ÉSZAK-KAGYARORSZAG 4 1972. srepí. 3„ vasórnop Színházi évad kezdetén Augusztus 22-én a Miskolci Nemzeti Színházban megkezdődött a ,-nagyüzem”. Az évadnyitó társulati ülés után azonnal megkez­dődtek a próbák. Mint ismeretes, augusztus 25-étől már előadáso­kat is tart a színház, s éppen a mai napon lesz az utolsó előadása a Bolha a fülben című komédiának. Bárdy György pesti vendég­művésszel. Szerdától, (i-ától pedig útra kel ugyanez a produkció és Leninváros, özd, Kazincbarcika felkeresésével megkezdődik a vendégjátékok sorozata. juk, az éviad alapvető jellem­zői közé jelentősebb tervek tartoznak. A színház épülete már igen pezsgő képet mutat. Ahogy tréfásan mondta valaki, „be­gyújtották a kemencéjüket" és színpadon, háziszín pádon, próbatermekben párhuzamo­san folynak a próbák, elő­készületek. Egerben az el­múlt év miskolci nagy sike­rű tragikomédiájával, a Macs- kajátéJckal nyitnak, tehát azt is fel kell újítani. Szeptem­ber 22-fől pedig egy hét alatt három, premier is tesz, s így, mint minden évad elején, roppant zsúfolt a próbaprog­ram. A Cigánybáró előkészü­letei Hegedűs László, A lám­pás próbái Jurka László, s végül a hazai ősbemutatóként közönség elé kerülő olasz ko­média, Dario Fo Lopj keve­sebbet! című darabja szín­padra állításának munkái Orosz György rendező irá­nyításával folynak. Sallós Gábor, a színház igazgatója a Lopj kevesebbet! című produkcióban játszik főszerepet, így az évadkezdés igazgatási gondjai a sűrű próbákkal is nehezebbekké válnak. Vele beszélgetünk az évad kezdésének néhány jel­legzetességéről. •ban teszünk kísérletet egy peremkerületi előadássorozat megteremtésére. Október vé­ge, november eleje lenne a kezdeti időpont, és mind fel­nőtteknek, mind diákoknak bérleti sorozatot hirdetünk. Négy felnőtt- és egy gyer­mekdarab szerepelne az otta­ni programban. Természete­sen olyan darabok, amelyek könnyebben mozgathatók és amelyek e művelődési ház színpadi lehetőségei között csonkítás nélkül bemutatha­tok. Ha kísérleteink kedvező eredménnyel járnak, e műve­lődési ház lehetne az újra­születendő kamaraszínház alapja. Persze, ehhez nagyon sok egyeztetés kell más szer­vekkel, de hisszük, hogy jó irányban kísérletezünk. Fej­leszteni szeretnénk a vidéki vendégszerepléseket is. Nem a tájhelyeket akarjuk szapo­rítani. hanem az eddigi he­lyeinken az előadások számát növelni, tovább folytatni azt a kísérletet, hogy egy-eg.v darabot délután ifjúsági, este pedig felnőtt előadásban mu­tatunk be. — Feltétlenül. A mór em­lített közönségkapcsolatok erősítésén túl egyik fő jel­lemzője lesz az évadnak a társulat belső életének fej­lesztése. Az a célunk, hogy belső nevelőmunkával jobbá tegyük együtteseink összel'or- rottságát. az egyes produkci- * ók szereplőgárdái és a ren­dezők kapcsolata legyen ben­sőségesebb, őszintébb és ön­kritikusabb. A három új pre­mierre már ezzel az új mód­szerrel, az egymáson segí tés­sel kezdtük meg a felkészü­lést. Ugyancsak a belső mun­ka javítását szolgálja a dra­maturgiai tanács létrehozása, amely a műsorterv formálá­sában, új darabokra .javaslat­tételben. s egyéb művészeti kérdésekben segít majd a színházvezetésnek. — Immár a nyolcadik esz­tendeje súlyos gond Miskolc és Eger kapcsolata. Van-e ebben valami változás? — A műsorterv ismert. Az új művészeket is bemutattuk. Mit tart az 1972,73-as szín­házi évad legfontosabb fel­adatainak, legjellemzőbb vo­násainak? — Szemmel láthatólag erő­södik a színház vizuális pro­pagandamunkája. Gondoljuk, ez is a. kapcsolat erősítését szolgálja. — Üj évadunk alapvető jellemzője lesz a színház és a közönség kapcsolatának erő­södése. Ezt sokféle eszközzel szeretnénk elérni. Az üzemi munkatársainkon, szakszerve­zeti közönségszervezőkön kí­vül harmincnál több szerve­zőt mozgatunk a városban. Ügy tűnik eredményesen, mert a bérletezés nagyon kedvező képet mutat. Sokat építünk a szocialista brigá­dokra is. Ez az első évad, amikor a brigádok között fürdettünk sajátos fajta bér- letezést, s ennek igen jó a visszhangja., — Egy korábbi nyilatkoza­tában szó esett a peremkerü­leti színház megteremtéséről is. — Igen. Ez is a színház és a közönség kapcsolatának erősítését szolgálja. Miskolc III. kerületében, a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház­— Természetesen. Szerel­nénk sokféle eszközzel állan­dóan a közönség'szeme előtt lenni, hogy műsorkínálatunk beleivódjék Miskolc és kör­nyéke közönségének tudatá­ba. Többféle propagandaesz­köz között megemlítem, hogy kaptunk egy mikrobusz!:, ami nagyon sokat segít majd. De nem halJgalhalom el. azt sem, hogy a hirdetési költségek díjtételei olyan mértékben emelkednek, ami már-már veszélyezteti a jó propagan­dát. E díjtételeknél sajnos, nincs differenciálás a kul­túrpolitikai célkitűzések meg­valósítását célzó reklám, és a kereskedelmi, vagy éppen a kultúra perifériáján moz­gó rendezvények propagálása között. Ezen javítani kellene. Ugyancsak a propagandánkat szolgálja, hogy szeretnénk a jövőben is fővárosi színészek vendégszerepel telesével szí­nesíteni a közönség élmé­nyeit. — Alapvetően nincs, de részleteiben igen. Megválto­zott az egri játékrend, s ez azon túlmenően, hogy a mi­nőségi színvonalat Egerben is taiiani tudjuk, Miskolc javá­ra szolgál. Egerben ugyanis a repertoárról áttérünk a so­rozatos előadásokra, s ugyan­csak bevezettük Egerben azt a játékrendet, amely szerint nemcsak a hét második felé­ben játszunk, hanem adott esetben egész héten, más al­kalommal viszont egész hé­ten nem. attól függően, hogy a miskolci bemutatók, illetve főpróbák hogyan kívánják meg az együttes Miskolcon tartását. Miskolcon feltétle­nül nagyarányú javulást vá­runk ettől. A két székhelyen való játszási kötelezettség azonban változatlanul fenn­áll. FECSKE CSABA Csönd-mohán alvó éj Ej-mohán lépő csönd Csönd lő csönd-csönget tyű Ég-sebző csillag fönt Elrivgó álom-tél Álom-hó, álom-hang Fagy-zúzla cinkeszó Felkéklö álmom ban H ó-lágy an száll az éj Ej-lágyan hull a hó Érc-pata hangja cseng Csönd-mélyben visszhangzó — Ez utóbbi gondolattal szemben vannak bizonyos fenntartásaink, amit koráb­ban ki is fejtéltünk. Gondol­— Végül a 130 éves jubile­um előkészületeiről hallhat- nánk-e valamit? Ez az évad a 150. 1973 augusztusában lesz az évfor­duló. így azzal kezdjük majd az ünnepi évadot, a százöt- venegyediket. Miskolc város Tanácsának, valamint a Mű­velődésügyi Minisztériumnak és felettes szakszervezeti szerveinknek anyagi támoga­tásával készítjük elő a jubi­leumot. tárgyalunk több író­val, emlékalbumot: jelente­tünk meg. Erről, azt hiszem még fogunk beszélgetni, és időben részletes tájékoztatást adni a közönségnek. Eoy óvoda, két óvoda Egy hasznos intézkedéssel Kelletlek Miklós két óvoda építésének lehető­sége nyílt meg a mezőköves­di járás két községében, Cse­répváralján és Tardon. Cse­répváralja és- Tárd közös ta­nácsa egy szolgálati lakást adományozott a községek ha­tárain gazdálkodó szenüstva- nj termelőszövetkezeinek az­zal a kikötéssel, hogy a cse­répváraljai lakásban óvodát rendeznek be. A termelőszö­vetkezet eleget: tesz a kérés­nek, s a jövő évben megnyílhat Cserépváralja első óvodája, I ahol 25 gyermek töltheti el j kellemesen napjait, míg szü- j lei a termelőszövetkezeiben ’ dolgoznak. A szentistyáni tsz | ugyanakkor felajánlott 50 000 forintot a tardi tanácsnak az- | xal a céllal, hogy (oldja meg ( az összegei és építsen Tardon is óvodát. Apróhomok ifjú népművésze Ar, ifípn tavasszal faragó n/j lit 1.11 népművészeket látott vendégül Sárospatak. Az alkotótáborról annak ide­jén lapunkban is beszámol­tunk, s már akkor az ígére­tes tehetségek között említet­tük — ottani munkái láttán — az Apróhomokról való Kovács Lászlót, kenvéradó foglalkozásában a sárospataki autószerviz raktárosát. Csak néhány hónap telt el azóta — s most az Ifjú népművész címmel kitüntetettek sorá­ban olvashatjuk nevét. Kovács László 25 éves fia­talember, de már 11 éve, ser­dülő kora óta tagja, s jó ideje szólótáncosá a Kiváló címet kiérdemelt • Bodrog együttesnek. A népművészet­hez tehát két erős szál is köti. — A tánc, meg a. faragás jól megfér 'egymással: amit a lábammal ki táncolok”’, lé­nyegében ugyanazt faragom ki a kezemmel — indokolja kettős vonzalmát. A kézüiivesspoét — Ez a nyár két emléke­zetes élménnyel is megaján­dékozott — mondja az újke­letű kitüntetett. — A Bodrog népi együttes táncosaként el­juthattam Párizsba, egy nem­zetközi folklór fesztiválra; S nem sokkal hazaérkezésem után kaptam az értesítést, hogy a KISZ népművészeti pályázatára beküldött fafara­gásaimért elnyertem az Ifjú népművész címet. apai örökségnek vallja. A .sá­rospataki tanyavilágban, Ap­róhomokon élő család feje kétszeresen Kovács — csa­ládnevéhez híven mestersége is az. Gyakran „kivirágzóit” keze alatt a vas: sok diszva- salást kovácsolt már legény­korában. s azóta is. Aztán hosszú hadifogságában bar­kácsolással. faragással tartot­ta meg belső egyensúlyát. Most a Kossuth Termelőszö­vetkezet tagjaként a gépjaví­tó műhelyben dolgozik — s fiának ő az első kritikusa. A fiú már iskoláskorában kedvet kapott a barkácsolás­ra. A katonaságnál is ezzel töltötte ki ráérő idejét: gyu­faszálakból ügyeskedett' össze különféle maketteket, szőlő- gyökérből faragott, , csiszolt dísztárgyakat. Leszerelése .után is először egy barkács- kiállításon tűnt fel ügyes kéz­re valló készítményeivel. Ez a — palaki művelődési ház­ban rendezett — kiállítás ho­zott aStán fordulatot az ér­deklődésében. Ott látta meg a már akor Ifjú népművész címmel megbecsült Meze.v Tamás bodrogközi motivumú faragásait. Ugyanazt éJtu£ ra. mint az igazán kedvem­re való táncban — emlékezik vissza. — Megtudtam, hogy Mezey Tamás faragószakkört is vezet. Nyomban jelentkez­tem nála. Kezembe nyomott egy diófakockát, s azt mond­ta, faragjak rá egy tulipánt. Ettől fogva minden szabad időmet megosztottam a tánc- együttes meg a faragómű­hely között. A fiatal mester baráti irá­nyításával Kovács László is tüzetesen megismerekedetl a bodrogközi pásztorművészet gazdag formakincsével. Aztán a saját egyéniségéhez lénye­gitek minták egyre dúsabban fakadlak maga készítette fa­ragó szerszámai nyomán. Országos kiállításokon rend­re terjed — az eddig utolér­hetetlenként számon tartott dunántúli faragóművészeten kívül — a szakmai berkek­ben ..pataki műhelynek” ne­vezett, sajátos jellegű népmű­vészeti irányzat híre. tekin­télye. S immár két 1£-iú né>3 művész * kitün­tetés igazolja, hogy a sáros­pataki faragóműhely sokszí­nű teljességében virágozta!ja újra a bodrogközi népművé­szet egyik legszebb ágát. Ilcrccz József Ii ilspi jó tartalmi munkát — Zökkenőmentesen, tisz­ta épületekben kezdték meg a tanévet a diákjaink — mondta Tolnai Ferenc, a Miskolci Városi Tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője, amikor az. 1972 73- as tanév előkészítéséről és fő feladatairól beszélgettünk. — Időben befejeződtek a kar­bantartási munkák, a felújí­tások, szeptember 1-én már csak a diákok és a tanárok voltak az épületekben. Étről magam is meggyőződtem. — Milyen fő feladatokat szabtak meg az oktatási és gyermekintézményekben ? — A legfőbb változás eb­ben a tanévben az lesz is­koláinkban és óvodáinkban, hogy valamennyi intézmé­nyünkben áttértek az önálló gazdálkodásra. Fokozatosan valósítottuk meg. s ennek, hisszük, meglátszik majd az eredménye. Mert az eddigi tapasztalatokból . kiderült, hogy hol, milyen területeken kell segítenünk az intézmé­nyeket. Az elmúlt évben a vezetők részére háromnapos tanácskozást tartottunk, melynek témája az önálló gazdálkodás volt. s ezt a jö­vőben is megismételjük. Szükség van rá, hogy elke­rüljék a buktatókat. —■ Hogyan tudná jellemez­ni az oktatási intézmények tartalmi munkáját, a tartal­mi munka előkészítését? — Az elmúlt években meg­indult nivellálódási folyamat­tal elégedettek vagyunk, úgy érezzük, egyre csökken a kii- löngség a belvárosi és a kül­területi 'iskolák tartalmi mun­kája között. Általában jó­nak mondható az iskoláknak a szemléltető eszközökkel való felszereltsége, s szeren­csére .stabilizálódnak a tan­testületek is. Azt hiszem jel­lemző erre a következő számadat. Az elmúlt tanév­ben 97 pedagógus kérte át­helyezését más tantestületbe. Most mindössze kilencre volt; példa. Százkét szerződése­sünkből egyébként (il-et ki­neveztünk. Ami feladat lesz: még nagyobb figyelmet for­dítani a tartalmi munkára, az iskolák vezetőinek ennek a figyelemmel kísérése lesz a fő feladata. — Igaz. csak részterületei érint ,de jó lenne, ha szólna a diósgyőri városközpontban épülő új iskoláról. — A diósgyőri városköz­pontban 29 tantermes álta­lános iskola épül, a tervek szerint a tanév második fél­évében már működnie kel­lene. Reméljük az építőipar tartani tudja a határidőt. Ebben a tanévben ugyanis csak akkor léptetjük be az iskolát, ha a második fél­évet már ott járhatják a diósgyőri gyerekek, ha nem, akkor csak a jövő tanévben avatjuk. — Közismert a kollégiumi gond is Miskolcon. — Most, szeptember 1-én még csak a régi keretszá­mokkal dolgozhattunk, de tervbe van véve egy új kol­% Vz. .'r'h Az. ín* ,(hoi légjum beléptetése. Pontot időpontot meg nem tudunH mondani, de remélhetőleg jak még a tanév folyamán el foglalhatják a 3. sz. Ipari Szakközépiskola növendékei azt a kollégiumot, melyet shiiy miskolci Mélyépítő Vállalat 31c munkásszállásából alakítunk át. — Azt hisszük, hogy a leg nagyobb gondot a városba! óf&i az óvodák okozzák. Kevés még mindig kevés a férő' hely, várható-e valami t°' vábbi javulás? — Nemcsak a férőhely ke vés, az óvónő is. Sem álla lánus iskolai, sem középis kobii pedagógusok nefl hiányoznak Viszont ebbei az. évben 95 képesítés nél leüli óvónőt kell alkalmazni Jóllehet közülük 43-an je lentkezlek óvónőképzőbe, gond megmarad. Szerelmén segíteni a szülőkön. Kereíj síik is a lehetőséget. Mé 1972-ben a Kuruc utcai 1< kasokból ötöt kapunk, ami lyekben óvodai csoportok* működtetünk maid. De r sem oldja meg teljesen problémát, — Milyen változásokat h<i még ez az új, tanév a mi: kolei iskolákban? — Akárcsak tavaly, > idén is 593 tanulócsoportun lesz. Az elmúlt évihez 1« pest viszont nyolccal növel szik a napközis csoporté száma. Négy csoport a beit pő diósgyőri városközpont beli új iskolában lesz, a töt bi négyet pedig azok az í1 kólák kapták, ahol legjobba „szorít; a cipő”. Ü.idonsá lesz a tanévnek, hogy a Sz' les utcai 9. sz. Általános I kólánkban kísérleti jellel gél beindítjuk az egész ni pos osztályokat. A megy1 ben már volt, s van hason kísérlet. — Szó esett már arr< hogy ebben a tanévben n gvobb figyelmet kell ford! tani a tartalmi munkára. ] — Az a tapasztala! unj hogy az iskolák vezetői f. elmúlt években nagyon sí kát tettek az iskolák fejlesf léséért. Erre szükség volt. nem szabad itt megrekedt] Az MSZMP Központi zottságának vizsgálata és bj tározata után jobban ö! kell figyelni arra, hogy é szerűen terheljük a t.anull kát. Keresnünk kell azt í utat, amelyekkel betart hi]1 juk a tantervi követelni •-in he vis CS£ rir, nie lat VK tál iü i Oe UH J a jól dl 43( óv nu A ke t iii lói kö. nyékét, s ugyanakkor csői kenthetjtik is a tanulók tíj terhelését. Ez a pedagógus ] munkaszervezésétől js füf1 S ha már a szervezésnél is lünk, ebben az esztendőb jobban oda akarunk figy ni arra. hogy a tanulókat KISZ-szervezetet hogyan ' szik igénybe az iskolákbi Elmondtuk, s megkövet jük: olyan feladatokat ad, nak a fiataloknak, ami valóban a KISZ feladata, ne kössük le energiájú olyanokkal, amelyek az al­mi szerveké. •ni., ári •ni 'a. Csutorás Annamária'

Next

/
Oldalképek
Tartalom