Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-22 / 224. szám
1972. szepí. 22., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZA3 5 duzzadt az aktája, de nem nyugodott bele a döntésbe, továbbra, is vélt igazát keresi. Kártérítési ügyében' annak rendje, s módja szerint eljártak, de indokolatlannak tartották a panaszos követelését. P. E. nem nyugodott bele. a NEB-hsz fordult. Természetesen, eredménytelenül ... !\é vielen bej ele n ló k Érdemes külön is szót ejteni a névtelen levélírókról, akiknek száma viszonylag még mindig magas. A 120 bejelentésből 12 névleien, vagy „fiktív” névvel és címmel ellátott. Üjpál Elemér elmondotta, hogy nem lennének kötelesek ilyen esetekben eljárni, de a gyakorlat az. ha a jelzett probléma valószínűsége fennáll, mégis utánajárnak. Persze, sokkal több energiát, munkát igényel a névtelen feljelentések vizsgálata. Ami ebben különös, nem ritkán azok sem fedik fel kilétüket. akiknek a ..rettegett főnök” bosszújától sem kell tartani. Csak két példa erre: névtelen bejelentés útján jutott a Népi Ellenzőrzési Bizottság tudomására, hogy a cser- nelyi óvodában helytelenül állapítják meg a térítési díjat. A vizsgálat a bejelentőt igazolta. Nem szándékosságról volt szó. a rendelet félreértelmezéséből adódott a tévedés. És ami érdekes, nem magasabb, hanem alacsonyabb díjat szedlek üt rendeletben meghatározottnál. Ozdon. a Lehel vezér úton a közelmúltban vezették be a földgázt a lakásokba. A kémények rossz állapota miatt azonban jelenleg még nem használhatók a készülékek. Ei'i'öl több lakó nem vett tudomást, felnyitotta a lezárt berendezést, s szabálytalanul. a szomszédos la - ■kokat is veszélyeztetve üzemeltette. Névtelen bejelentés útján jutott ez is az illetékesek tudomására. A mások testi épségét is veszélyeztetők ellen joggal indítottak szabálysértési eljárást, azon túl, hogy a berendezést leszerelték. Mit ér a renddel? Ebben az évben is a legtöbb panasz, szám szerint 12 a késedelmes javítási munkával, illetve a jogos csere megtagadásával kapcsolatos. L. L. ózdi lakos televízióját olyan sokszor javították, hogy elfogyott a garancia- jegy. A cserét még ekkor is megtagadták, új garaneiaje- gyet adtak ki. s csak akkor voltak hajlandók kicserélni a készüléket, amikor az ügyfél a NEB-hez fordult. H. J. Özdon a Eejtő utcai műszaki boltban vásárolta televízióját, 1970-ben. Mái' másnap elromlott a készülék. Visszavitte az üzletbe, de onnan a G-elkához irányították. noha három napig az üzletek kötelesek volnának kicserélni. Ezután is többet volt a készülék rossz, mint jó. Az ügyfél levelezett a gyárral, a Gelka központjával, de tizszeri javítás után is csak az idén, s akkor oldódott meg a problémája, amikor a NEB- hez fordult. Ugyanígy járt N. L. borsod bótai l^kos is a hűtőszekrényével. A rendelet szerint, ha 30 napon belül a készüléket valamilyen okból nem tudják megjavítani. kötelesek kiadni a csereutalványt. Ügy látszik, nem szívesen tesznek eleget azonban ennek a kötelezettségnek . .. * Jó hallani, hogy a panaszok, problémák végül is megoldódnak. Szívesen írnánk azonban néha arról is, hogy milyen felelősségre vonást alkalmaznak azokkal szemben, akik bürokratikus szemlélet, kényelmesség, vagy egyéb okok miatt elodázzák a „kisemberek” ügyeinek intézését. Tóth István Asszonyok a tehenészetben Az állattenyésztés, így a tehenészet is a termelőszövetkezetekben általában a prfiak dolga. Nem így van a végardói Rákóczi Tsz- ben. ahol a tehenek gondozásában. a bor júne vetésben 8 férfiakkal egy sorban sőt tóyes munkákban még őket 's megelőzve főképp asszonyok tevékenykednek. Igaz. az ardói tsz a kisebbek közé tartozik, az adottságai is tiég kedvezőtlenek, de az Utóbbi t’z esztendőben a ne- ké~"í 73/c ellenére sem volt ktérlnghiAnyuk enyet’eneyylattenyésztési agronómusnö nevét, szorgalmát, szakértelmét. Annál inkább dicséretes a végardói asszonyok munkája, mert viszonylag még elég nehéz körülmények között dolgoznak, hiszen az egyébként korszerű, önitatásos istállókban a fejes még nincs gépesítve, a kézi fejés pedig bizony az egyik legfárasztóbb munka a tehenészetben. Valahányszor szóba kerül Végardón a tsz-lányok és asszonyok munkája, sohasem hallgatják el a vezetők a növénytermesztésben, különösen pedig a kertészetben dolgozók érdemeit sem. Hiszen a kis tsz tagjainak csaknem a fele nő, nélkülük megoldhatatlan gondjaik lennének a gazdaság vezetőinek. Elégedetten emlékeznek meg h Gyükért Sán- dorné irányításával dolgozó kertészekről, akik kiváló munkájuk eredményeképpen elnyerték a kiváló szocialista brigád címet. Befejeződtek a Barátság II. kőolajvezeték határátkelőhelyén az üzemi próbák: A sikeres szilárdsági és tömörségi vizsgálatokkal egy- időben Fényeslitkén az ország határához érkezett a szovjet kőolaj, és megkezdték az óriás tartályok töltését. Rövidesen négy, egyenként 20 000 köbméteres tárolót töltenek színültig — ez a 64 000 tonnányi kőolaj biztonsági tartalék lesz majd. A tárolók telítése után megkezdik a vezeték töltését, és a jövő héten már Zsám- boltig szállítja az olajat. A Barátság II. kőolajvezeték építése a 298 kilométeres magyar szakaszon már csaknem teljes egészében befejeződött. A vezetékrendszer egyetlen kritikus pontja a Duna keresztezése. A bonyolult msdermunkák után tudják csak folyamatossá kapcsolni a vezetékrendszert. A 700 milliméter átmérőjű csövek a következő évtől már évi 10 millió tonna kőolajat. szállíthatnak, két beépített szivattyú segítségévei. Az első szivattyút már felépítették Fényeslitkén. a másodikat, pedig Leninvá- rosban helyezik majd üzembe. Csatornaszabályozás Szabályozzák a csatornát Csokvaományban. A Sajó—Han- gony-völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat szakemberei mintegy 10 ezer köbméter földet mozgatnak meg Fotó: Eaczó József sS’-r sem. És ezt elsősorban az állattartásnak köszönhetik. Jövedelmüknek több mint a fele a tehenészetből, szarvas- fiiarha- és sertéshizlalásból származik. Évente szerződéses alapon átadnak 120—1Í10 hízott marhát, 400 darab sertés t, a kifejt tejmennyiségen kívül. És hogv ebben a kis Szövetkezeti gazdaságban is hie"találják a tagok a szállításukat, a növekvő szép eredményben benne van a lányok. asszonyok, elsősorban a tehenészetben dolgozók munkája. Közülük szívesen emlegetik a vezetők Kopcsai Dezsőné. Rusznyák József né, B. Matisz M i Irály- né, Hajdú Béláné, Koleszár Józsefné. Didics Andrásáé, Varga Ferencné. Vargia Gé- záné Varga Jánosné, nemkülönben Guba Jánosné álJeuyzctek a lukiból Kerítések Amikor csak egy-két ház elé építettek csinos, új kerítést., még nem is tűnt lel különösebben az arra haladóknak. Az idegen legfeljebb tudomásul vette, hogy ezekben a házakban tehetősebb emberek laknak, akik nem sajnálnak néhány ezer forintot a csín emeléséért. De hirtelen, mintha az utcasor lakói összebeszéltek volna, a házak elől eltűnt a léckerítés, a deszkakerítés, de még a drótháló is, helyüket elfoglalták a díszes vaskapuk, mutatós pillérek, fugázott terméskőalapok. És persze a színek is. Zöld acélszürke, kék. Talán azokban a falvakban kezdődött, melyeken áthalad a 3. számú út. amin ma mind több külföldi rendszámú személygépkocsit- is látni. Nyilván összefüggés van a nagy forgalmú út és a megszépült, kicsinosított, új kerítések között. Aki erre jár — márpedig nagyon sokan járnak erre — hadd lássa! Ha ugye, a kerítésre ennyi lelik, akkor ott feltehetően másra is lelik. Persze, ezek a községek nemcsak azóta látnak nagy forgalmat, amióta az erre haladó utat 3-as számúnak nevezzük. Akkor is nagy forgalom zajlott itt, amikor még a Heniád-völgyén áthaladó utat „nagy kék or- szágút"-ként emlegették, amikor a lengyel kereskedők a legjobban bevált, gönci hordókban erre szállították a hegyaljai bo!*t. Erre járt a postakocsi is Kassára. Forró községben cserélték a lovakat, itt szánhattak meg az utasok is, abban a fogadóban, mely most Kakas csárda néven is cégérrel hívogatja az erre járókat egy-egy rövid betérőre. Forró most, napjainkban is mindenképp az elsők között volt. ahol a régi kerítéseket. újakra cserélték. Mutatóssá változott a főutca képe. és a kertekben a sok virág is fokozza a szépséget. Gondozottság törődés látszik az utcaképből, de ugyanez mondható el az út mentén sorjázó, többi községre is. A kerítéseket egyébként másutt is cserélik, újjáépítik. Azokban a falvakban is, ahol kisebb a vendégjárás. Kicserélik, újjáépítik. Miért ne? Futja rá. De ha nem nagyon futja, akkor is „meg kell” építeni, ha mondjuk, a szomszéd már megépítette. Legalább olyat mint a szomszédé, de inkább díszesebbet, drágábbal, Ilt-ott láthatók már kicirkalmazoit. agyondíszített kerítések, kj- pingálva, íöldíszítve, melyek inkább mondhatók valamifajta építménynek, mint kerítésnek, de az biztos, hogy jó sokba kerülhettek. A küllemre, a csinosításra való törekvés természetes és helyénvaló mindenütt de a hivalkodás, a „csak azért is” versenye nem szolgálja ezt a célt. Valahol még a kerítésnél is meg kell találni azt a formát, ami az ilyesfajta versenyszellem elé — kerítést emel. Priska Tibor \evek A mamák meghatottad ülnek az első sorban, egyik karjukkal az örökösen mocorgó gyerekeket tartják, másik kezük tele van virággal. Az ünnepélyes csöndben csak az anyakönyvvezető hangja hallatszik, néha kattan egy fényképezőgép. Az egyik apróság elsírja magát, az anyakönyvvezető megakad egy pillanatra, a névadók, rokonok, ismerősök mosolyognak, ö aztán a ceremónia utolsó mozzanata: a díszes könyv megfelelő rubrikáiban egymás alá sorakoznak a nevek. Attila, Zsolt. Dénes. Ildikó. Virág... Nevek. Sokféle név van, s 1 egt öbbj ü k k özhaszn al a t u szóból ered. jelent valamit. A Gusztáv svéd szó. magyar fordításban: a gótok támasza. A Viktor latinul győzőt jeleni, van is szó szerinti fordításban megfelelője. Kelta eredetű az Oszkár: szarvast szerető. Glória latinul a dicsőség. Agnes ógörögül tisztát jelent. .Nevek, nevek ... Jelenleg 1827 hivatalosan elfogadott, tehát: anvákönyveszhetö nevet tartanak számon — bár a naptárban csak 300 található — igen nagy a választék. Mégis, az anyakönyvve- zetők gyakran kerülnek kényelmei len helyzetbe, mert a szülök olyan nevet akarnak gyermeküknek adni, amilyen nem szerepel az elfogadottak között. Az is sok vitára ad okot, ha a szülők egy név befőzésként, használt alakját szeretnék hivatalosan bejegyeztetni. Vannak különleges, sőt, különc óhajok,' de érdekes az is. hogy néhány évtized alatt mennyit, változott a névválasztók ízlése. Míg regebben csak művésznévként, színészek, ismert személyiségek használtak különös neveket., s száz ember közül 99 Mária, Éva, István János volt, ma már szánté versengés folyik azért:, ki tud gyermekének lehetőleg minél furcsább, ritkább nevet adni. Divatos nevek mindig is voltak, mostanában az ősi magyar nevek válnak egyre gyakoribba: Emese — az emse szóból, s anyát jelent — Emőke, Lehel, Étele. Persze, a szülőknek nemcsak a naptár nyújt válogatási lehetőséget. hanem a könyvek is. íróink, költőink alkottak néhány szép nevet — mint Jókai a Tímeát —. s ezek ma már közleletűvé váltak. Aki mindezektől is ritkább nevet óhajt, külföldi írók műveiben böngészik, ott elég sok furcsa hangzású idegen nevet, talál — csak az nem lehet biztos, hogy a név tulajdonosa is örülni fog-e a furcsa hangzásnak. N evek. A személyneveket oly’ sok mindenre lehet „használni”. Ha ezt: halljuk: ^Szerváé, Pongrác. Bonifác — mindenki a hidegre gondol. Vagy itt vannak „ők” hárman: Sándor, József, Benedek — nekik a melegről kell gondoskodniuk, s ne felejtsük Me- dárdot. aki nálunk az ..esőcsináló”. A Luca név azzai a bizonyos lassan készülő székkel szerzett hirt magának. a Mikulást Miklósból csürtük-csavartuk át gyerekek ünnepévé. Nagyon sok használati tárgyat kereszteltek szépen hangzó névre, példáinkat kezdhetnénk a Lehel hűtőszekrénynél, meg sem állva a Jutka nevű harisnyanadrágig. Nevek. Sokféleképpen be- cézhelök. emberi kapcsolatokat kifejezők. A név. néhány betű — magát az embert jelenti. Nagyon sok, szép név közt válogathatunk, de a rosszul választott, különc név sok keserűséget okozhat. S aki mindezt elmondta önöknek — s aki lehetne Bernadett.. v^agy éppen Fatime is — hivatalosan bejegyzett, anyakönyvben szereplő nevén szerencsére : Orosz Júlia i ajvezei féltő tót Az ózdi járási-városi Népi 'kenörzési Bizottsághoz l’snte mintegy kétszáz pa- asz. közérdekű beielentés rkezik. (Komárom megyéin például összesen nincs nnyi, mint Ózdon.) Az idén ^Ptemberig például már i(,-nál több panaszos ügyet tilett kivizsgá lniuk a népi ‘lenőröknek. Itt kell megnézni. hogy a panaszosok, * jelen tők csaknem 90 szálka közérdeket sértő lólábán emel szót, s viszony- ®S kis részük fordul eg,véli — munkaügyi, adóügyi, wásiigvi — sérelem miatt a 'EB-hez. Minek tulajdonítható a «jel entéiek magas száma? ' kérdeztük Üjpál Elemért, NEB elnökét. Talán azzal magyarázató leginkább, hogy egyes terv ’el . intézmények csak ffkor teljesítik kötelezettséget, az ügyfelek jogos kénét, ha már a NÉB is szót ftiei a panaszos érdekében, r'őfordul azonban olyan eset p hogy a panaszosok az il- rjékesek megkerülésével ptndjárt a NEB-hez fordul- fák. Ez lassítja az ügy internet. ugyanis a NEB akkor , petékes eljárni, ha előzőleg r jogosnak vélt kérést elutasítják. vagy vonakodnak rtijesíteni. I y véti igazai keresi i A. lakosság részéről érke- r° bejelentések „skálája” Lehdkívül gazdag. Kereske- rtirni visszásságok, garan- űéli's javítások elmulasztása, ^Unkaügyi problémák, s előfordult. hogy még a város prületén kivágott fa miatt fs Vizsgálatot kellett indíta- K És sajnos, a bejelenté- rtk túlnyomó része is indokait, megalapozott, tehát va- ártiilyen visszásságot, mu- ásztást hoz a felszínre. I Nem így P. E. kazincbarcikai lakos .cselében, aki ^Unkaügyi problémájával j Megjárta a legilletékesebb szerveket, a döntőbizottságot, ügyészséget, kötetnyire
