Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. szept. 20., szerda B Borsot! megyében az 1971. évi statisztika szerint 232 582 dolgozóból 75 952 azok száma, akik nem mun- jj kaheíyükön laknak. Ez a magas arány is indokolja, hogy a legkülönbözőbb szervek, közöttük a szaliszer­Í vezetek tokozott gontldai foglalkozzanak a bejáró dol­gozók szakmai és politikai műveltségével, általános helyzetével. l_____________________________________ A SZAKSZERVEZETEK tapasztalatai szerint bejáró dolgozóknak azokat kell te­kinteni, akik naponta utaz­nak munkahelyükre, illetve vissza lakásukra, azokat pe­dig, akik ritkább időközök­ben járnak haza lakóhelyük­re, ingázóknak tekintendők. A legtöbb bejáró dolgozót a vas- a bánya-, a vegyi- és az építőipar, a vasút- és az autóközlekedés, továbbá a mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és helyiipari üzemek foglalkoztatják. 1968 és 1972 között hullámzó volt a be­járó dolgozók száma, míg például a Lenin Kohászati .Műveknél, az Ózdvidéki szénbányáknál és több más helyen csökkent,, ugyanakkor a Borsodi Szénbányáknál, a BÁÉV-nál, a TVK-nál, a BVK-nál, a Miskolci Pamut- fonóban és miás helyen emel­kedett. Szükséges azonban azt is feljegyezni, hogy több vállalatnál igen erősen töre­kedtek a bejáró dolgozók számának csökkentésére. La­kó- és munkahelyenként, valamint a szakmák jellegé­nél fogva is igen nagy a szó­ródás. A bejáró dolgozók nagy többségben segéd- és betaní­tott munkások. Bár a válla­latok törekszenek a szakmai és általános műveltség nö­velésére. de a helyben lakó dolgozókkal szemben csak minimális előnyökét tudnak biztosítani a bejárók javára. E bejáró dolgozók között ta­lálható a még fellelhető írástudatlanok többsége is. Művelődési lehetőség szem­pontjából is hátrányosabb helyzetben vannak, mint a helybeli lakosok. Szabad ide­jük egy részét utazással töl­tik, s ezt egyelőre nem tud­ják aktív tevékenységgel hasznosítani. Hazatérve igen sokan tsá-ben. háztájiban dolgoznak, vagy valami ma­szek munkát végeznek, első­sorban nem a megélhetés kényszeréből, hanem további gyarapodás végett. Adódott o’yan javaslat, hogv igen so- -at javítana a bejáró dolgo­zók helyzetén, ha a tová^b- ’ajiu1 ók számára az oktatás napján munkaidő-kedvez­ményt tudnának az üzemek biztosítani, vaav ha megold­ható lenne, hoev lakóhelyű- ka-i :*áT'ionoir távolába. ]UPpoi!7'‘() A az i.S­Politikai oktatás, ismeretter­jesztés, könyvtár, műsoros rendezvények, kiállítások, szakkörök, szakmai és egyéb tanfolyamok várnáik a be­járó dolgozókat is. A szer­vezett politikai oktatást és ismeretterjesztést például a Borsodi Szénbányák munka­helyein két műszak között oldják meg. A termelési ta­nácskozások, az időnként megtartott politikai előadá­sok, munkásakadémiák segí­tik az időszerű kérdések jobb ismeretét,, de mivel a bejáró dolgozókkal kevesebb a poli­tikai foglalkozás, társadalmi ismereteik így alacsonyab­bak, ebből adódóan érték­ítéletük változó. Több üzem, vállalat öt-tíz éve a lakóhe­lyén is segíti a bejáró dol­gozók ismereteinek bővíté­sét. Igen fontosak az isme­retterjesztő rendezvények a tudatformálás szempontjá­ból, mert a vidéki dolgozók egy részénél ,— főleg a csa­ládtagokon keresztül — még érződik sokféle korábbi visz- szahúzó társadalmi hatás. A bejárók munkájának színvonala nem különbözik a helyben lakók eredményei­től. A munkahelyhez való ió viszonyukra az^is jellemző, hogy kevesebb ” közöttük a saját hibájukból késve érke­zők, vagy a munkából igazo­latlanul távolmaradók szá­ma. Többségük törzsgárda- tag, viszonylag kevés közöt­tük a vándorló munkás. Igen magas hányadot képvisel közöttük a szocialista bri- gádtagpk száma, bár kultu­rális vállalásaik teljesítése nehéz, s azok színvonala, s változatossága nem éri el á helyi brigádok' vállalási szín tjét. A MUNKAHELYEK és la­kóhelyek tanácsai között — néoár.y kivételtől eltekintve — nem alakult ki számot­tevő eredményes kapcsolat, ha van is, inkább csak for­mális. Az üzemek anyagi áldozatokat is vállalnak a különböző rendezvények megtartásával, helyiséget, propaganda- és szervező munkát kérnek a. tanácsok­tól, de azok sok esetben ud­variasan elzárkóznak, vagy ígéret ellenére nem segíte­nek. Jók a kapcsolatok Ka­zincbarcika és Leninváros térségében a szakszervezeti és tanácsi művelődési intéz­mények, valamint a válla­latok között, más helyeken viszont a szakmaközi bizott­ságok nem nagyon kapcso- \ lórltak be a lakóhelyi köz- művelődési munkába, a be­járókkal való foglalkozásba, j A szakszervezeti 'szervek tapasztalatai szerint a be­járó dolgozók és családtag­jaik nem, vagy csak igen ritkán látogatják a helyi mű­velődési intézmények, vagy a vállalatok kulturális ren­dezvényeit. Még az adott le­hetőségeket is alig veszik igénybe. Főleg a könyvtára- [ kát. a nagyobb és érdeke- j sebb rendezvényeket látogat- iák, s a látogatók zöme az önálló fiatalokból és a nyug­díj előtt állókból adódik. A bejárók alig tudnak bekau- csotodni rendszeres közmű­velődési tevékenységbe. A különböző .művészeti csopor­tokban, szakkörökben, tanfo­lyamokon igen alacsony a számuk. Pozitívum viszont, hogy az üzemi könyvtárak­ban igen sokan vannak kö­zülük. A BEJÁRÓ DOLGOZÓK általános, szakmai és politi­kai műveltségének helyzetét mai ülésén napirendre tűzi a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa is. Minden bi­zonnyal intézkedést hoz jó néhány részletkérdés megol­dására, és. az egész témának — más szervekkel közösen i történő — részbeni megsegí- J lésére. Ugyanakkor szüksé­gesnek mutatkozik, hogy a te­rületi. megyei és szakszerve­zeti bizottságok foglalkozza­nak külön a bejáró dolgozók művelődési helyzetével, a helyi tanácsokkal közösen segítsék a szocialista brigá­dok kulturális vállalásainak a lakóhelyen való teljesíté­sét. és általában dolgozzanak ki intézkedési tervet a szak­mai központok és az SZMT álal meghatározott felada­tok figyelembevételével. A szakmaközi bizottságok szin­tén jobban aktivizálódjanak a bejáró dolgozók művelődés- ügyének segítésében. A köz- művelődési intézmények pe­dig munkaterveik elkészíté­sénél, valamint a nyitva tar­tási idő meghatározásánál vegyék számításba a bgiáró dolgozók munkabeosztását. * A tanévkezdés sok-sok munkával, tervezgetésssl, el­képzeléssel jár. Nagyon sok mindent kell biztosítani, összehangolni, hogy minden vendben folyjék. A tantestületi értekezletek, tervek sokrétűek, az egész j évi munkát igyekeznek koor­dinálni. s avatott kézzel for­málni. Ilyenkor tekintetbe veázik az iskola hagyomá­nyait. de az új, a friss előtt sem zárják be az ajtót. A tanulókat igyekeznek sokol­dalúan. a kor igényeinek megfelelően képezni, de az egyéni képességeket sem hagyják veszendőbe menni. A Földes Ferenc Gimná­zium igazgatói és tanári szo­bájában is nagy ilyenkor a sürgés-forgás. Nemcsak n na­pi munkából, a tanulók, a szülők ügyes-bajos dolgának intézéséből adódik ez, hanem az egész évi munka alapjai­nak lerakásából is. Az el­képzelések, tervek most kez­denek testet ölteni. Olykor tanácsi, sőt, minisztériumi vendégek is részt vesznek a megbeszéléseken, igyekeznék megadni a munka zavarta­lanságához szükséges elvi és gyakorlati segítséget. Szerelni a földet, a népei... A tanulók sok mindent • megtanulnak népünkről, tör­ténelmünkről. szén védés sink . röL és dicső napjainkról. Megismerkednek lánglelkű költőkkel, írókkal. Egyik át­kot kiált arra, „ki elhajítja kezéből a nép zászlaját”. A másik nemes, felelősségteljes egyszerűséggel sűríti össze sorsunkat-jelenünket-jö­vőnket: „Itt élned, halnod keli". Aztán megismerik a : tamilok szelíd lankáinkat, fo-. lyóinkat, gyarapodó váro­sainkat. Megismerik, meg­tanulják. A tananyag, a mondatok értelme eljut az eszükig. De eljut-e szívükig? Megszeretik-e mindazt, amit megismernek ? Megszeretik-e a népet, az országot, büsz­kék-e arra, amire büszkék­nek kel! lenniük, és szégyen­keznek-e amiatt, ami szé­gyellni való? Megszeretik-e jelenünket, jövőnket, tud • nak-e majd tenni érte teljés szívvel-lélekkel, kezet n.vúj- tanak-e ü barátnak? Magu­kénak érzik-e mindazt, ami­vel országunk gyarapszik, gondosan őrködnék-e közös munkánk, eredményeink fö­lött? ' Két jelentős évforduló Amikor Kálmán László igazgatóval a hazafias, a honvédelmi nevelésről be­szélgettünk. elmondotta, hogy ez tulajdonképpen egész ne­velési programunk szerves része. Lényegében minden órán, minden foglalkozáson, összejövetelen van mód és lehetőség a hazaíiság elmé­lyítésére, életünk. eredmé­nyeink népszerűsítésére. S e lehetőségeket igyekeznek is kihasználni. Egyébként ebben az évben különösen nagy gondot for­dítanak a hazafiságra való nevelésre, hiszen erre a tan­évre esik a Dózsa'- és a Pe- tőfi-évforduló. Mindebből persze, az isko­lai KISZ-szervezet is tevé­kenyen kiveszi részét. A KISZ programjának egyik .lényeges pontja, hogy len­dületes. tettre kész fiatalok kerüljenek ki az iskolapa­dokból. És egész tevékeny­ségét ehhez igazítja, ennek szolgálatába állítja. Az újak. az elsősök most ismerkednek a KISZ-élettel, a szakköri rendszerrel, a szervezet iskolai felépítésé­vel, megtudják, ki. hogyan lehet tagja a KISZ-nek, ki, vagy kik patronálják az a la pszer vezetet. milyen tár­sadalmi munkát szeretné­nek elvégezni, s.tb. Az. é.vnyitó értekezleteken szakértő tanárok vállalkoz­nak egy-egy. a hazafias ne­velést szolgáló téma feldol­gozására. Az. osztályfőnöki órákon is szó esik hazaszeretetről, honvédelemről. Olykor több osztályt összevonnak, s kül­ső előadó, katonatiszt, tart számukra küi~, vagy belpo­litikai, katonai témájú elő­adást. filmvetítéssel, esetleg kiállítással egybekötve. S ezek meglehetősen nagy ha- j tást gyakorolnak a fiata- | lókra. Honvédelmi és sportnapok A honvédelmi nevelésen kívül nagy gondot fordíta­nak a honvédelmi oktatás­ra is. Ez az oktatás kötele­ző a középiskolák tanulói számára. Azt szeretnék azon­ban, ha a tanulókban nem a „kötelező” szócska rideg, parancsoló keménysége ma­radna meg. hanem az tuda­tosodna bennük, hogy mind­ez szükségszerű, adott nem­zetközi helyzetben és körül­mények között nem mond­hatunk le róla. Az osztályok két. napot töltenek gyakorlati kiképzé­sen. Egyiken lövészeten vesznek részt, a másikon a rajversenyekre kerül sor. Ezek lebonyolításához, zök­kenőmentessé tételéhez nagy segítséget kapnák a honvéd­ségtől, az MHSZ-től és a Hadtudományi Intézettől is. Ezekből a foglalkozásokból nem maradhat ki a játék, a romantika sem, éppen ezért a természetjáró szak­osztállyal közösen rendezik meg őket. Az elmúlt években lakta­nya-látogatásokat is rendez­tek. amelyeken a Halálok érdeklődéssel szemlélték a katonák különböző foglalko­zását. kultua'ális és sportéle-, tét. Ennek, s az iskolai munkának hatására soikon jelentkeztek katonai főisko­lára. A gimnázium sok fóru­mon kapott ezért miniszté­riumi és egyéb dicséretet. A hazafias és honvédelmi nevelésben oroszlánrészt vál­lal Fodor Ferenc nevelési igazgatóhelyettes és Otsgyáni ' Zoltán tanár is. * Ez évben még két. jelen­tős dolgot szeretnének meg­valósítani. Létre akarják hozni <z iskolán belüli if­jú gárda csapatot részben sa­ját erőből, részben a hon­véd- és honvéd tiszt-szülők segítségével. Ez a szervezet az iskolai honvédelmi neve­lés' élcsapata lenne. Másik tervük a honvédel­mi és sportnapok megrende­zése. Erre év végen kerülne sor. ,s a tanulók a .szülők, az érdeklődők, előtt adnának számot testku Hú váj u król, honvédelmi felkészültségük­ről. Szép, nemes tervek az egész nevelési és oktatási programon belül... S a Földes hagyományait, • korábbi .eredményeit ismer­ve — bizonyára sikeresen meg js. valósítják az elkép­zeléseket. Beeze Károly Kőműveseket, | F ' ácsokat, kubikosokat, komplett brigádokat és segédmunkásokat 16 éves kortól AZONNALI BELÉPÉSSEL KERESÜNK budapesti. kiemelt építkezésekre. Jelentkezés; ÁPRILIS 4. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET, Budapest. VIII., Auróra u. 23—25 kólán kívüli művelődésben. íeímiiie és több lesz a szabad ideje, ha igénybe veszi a mkkolci Patyolat Vállalat ingmosószalonjának szó1 a*541 Vállaljuk férfiing és alsó, atlétatrikó, ing­pulóver. garbó, pizsama, fürdőköpeny, munkaköpeny, pincérkabát, női blúz, kötény, valamint' törülköző és dörzslepedő mosását, fehérítését és vasalását. t Kedvező vállalási feltételek! Kívánsága szerint 6. 24. 48 és 72 órára vállalunk. Ke- | resse fel ingmosószalonunkat a Kazinczy u. 1—3, sz. alatt, nyitva ,7—19 óráig- firiésai, nsi tesz Jegyek helyett Több százezer diákot, pe­dagógust és szülőt érintő utasítást adott ki- a művelő­désügyi miniszter az általá­nos iskolai tanulók félévi osztályozásáról. Az utasítás értelmében megszüntetik az általános iskolai tanulók félévi osztályzását az 5. osz­tályban magatartásból, szor­galomból és valamennyi.^tan­tárgyból, továbbá a 2. osz­tályban nyelvtan-helyesírás és rajz, a 3. osztályban fo­galmazás. a 6. osztályban fi­zika, a 7. osztályban kémia tantárgyból. Az utasítás megjelenésével egyidejűleg hatályba lépett, és ennek megfelelően már az idén módosulnak a Rendtartás félévi osztálvzására vonat­kozó előírásai. * Ismeretes, hogy már az elnv'«-14 tanévben módosította a művelődésügyi miniszter »z általános iskola első osz­tályos tanulóinak osztályo­zását. Ez a mostani utasítás módosítja a belépő új tan­tárgyak osztályozását,. és az átmeneti osztályt, az ötödi-- Írét végzők értékelését is. Jelentős döntés, hiszen tél­iessé teszi az általános is­kolában azt a szemléletet, hogy nem a jegyek, hanem a t-onniők atervos megismerése dönthet csak az érdemi meg­ítélésről. Megszünteti a drukkot, amely általában je­lentkezik az új tantárgyak­kal kapcsolatban, s az ötö­dikkel jelentkező váltás fe­szültségét is feloldja. Külö­nösen fontosnak tartjuk, hogy megszűnt a félévi osz­tályozás az 5. osztályban, amely nemcsak azért nehéz, mert az alsó tagozatból a szakrendszerű oktatásba lép­nek át, hanem azért is, mert egy sor kisiskolásnak gya­korlatilag új iskolát is je­lent. A körzeti iskolád tag­iskoláiból általában ekkor kerülnek, át a gyerekek az „anyaiskelába”, s ez nem­csak megnövekedett követel­ményeket hoz magával, ha­nem az új körülményekbe való beilleszkedés nehézsé­geit is. Mindez nem jelenti azt, hosv az 5. osztályban és a többiben a belépő új tantár­gyak esetében nem értéke­lik a tanév során a tanulók teljesítményét. Értékelésre szükség van. csakhogy eze­ket az értékeléseket nem ér­demjegyek fejezik ki. hanem szóban kifejtett, írásban rögzített véleménvek a ta­nuló előmeneteléről a je­lentkező hiányosságokról. Beszéleetések. az órákon nyújtott teljesítmények elem­zés® b“lve4tesíti a jegveke4. s ezeket a véleményeket kapják majd meg a szülők is a szülői értekezleteken és azNellenőrző könyvekben. A jegyek csak akkor lépnek elő, amikor az elemzések birtokában már valóban reá­lis képet adhatnak a tanuló teljesítményéről. Ebben már azt is elmon­dottuk, hogy a szülők, jólle­het, érdemjegyeket nem visz­nek haza a gyerekek fél évig az érintett tantárgyakból, folyamatosan tájékoztatást kapnak majd, hogy figye­lemmel kísérhessék gyerme­kük órán való szereplését. Az év eleji szülői értekezle­teken egyébként mindenütt ismertetik majd a szülőkkel az utasítást és annak végre­hajtási módját. Az 5. osztály valamennyi tantárgyában és a többi ál­talános iskolai osztály új tantárgyai esetében jegyek helyett elemző mondatok ér­tékelik, hogy melyik gyerek­nek hogyan sikerült megbir­kóznia az anyaggal, az új is-, mereta.nyaggal. Hisszük, hogy az utasítás megvalósítása során eléri célját: a nyugod- tabb légkört megteremtve, erejükhöz mérten a legjobb eredményekre sarkallja a ta­nulókat. Csuíorás Annamária , ßpr Kaput Hágái 'ifipes Ct>n i 'árosi tást tését. Siak teg. Hegé] Tiszai t’alarr Nép]« ttón és d vonal «ocs.il Kzonb iák. Méi ’Talán *ödés iáink laha hogy a vil Mkv hezne ßzek Ketne Hegye Hk ! fgen, hogy kedés sokév Az “an, évtize törtéi Zsilir húsz vágái 0z a l sült csökk lási He' befog Volt. Autó A ie ban leien tói V hozlc ieszti több >'észe bog iáin. Herr Közi tója ton/c I Íz egésznek Művelődési gondok a bejáró dolgozóknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom