Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-02 / 207. szám

1972. siept. 2.; szombat E5ZAK-MAGYARORSZÄG 3V BVK-sok síiére 2 országos KJálpzaton MiiäA Borsodi Vegyikombinát ltot t?S2-bizottsága és a válla- rtárfi FMKT — a KISZ VIII. sö tifngresszusa tiszteletére — a akrafilt év őszén is meghirdet- . a a Kiváló ifjú mérnök, íek. Phnii íus és közgazdász 2íársozgalmakat var jA szakmai verseny ered- Népjényesen zárult, összesen 1(1 nk fl ital nyújtott be szakdolgo- ca a tot, amelyek közül a há- szoeiiik legjobb, nemcsak a eSj'ei .szintű értékelésen, s/Wiáem a szakdolgozatok or- jtépmgos pályázatán is megáll- (s at helyét. Fazekas János és Gbolcs Attila közös mun- ÁllaÚü, a „Komplex PVC sla- hóh lizótor előállítása” című irTíjfl ^dolgozat ugyanis elnyer- haiti a SZOT és a KISZ KB ■ díját. A BVK két fiatal —-»äkembere egy PVC-hő- tbilizát or csaknem teljes löszében hazai alapanyag- '' történő előállítását dói­nak ki. Sikerrel szerepelt az or- jaSos pályázaton Redet Jó- íe/ pályamunkája is, amely VÓ\ ncg j lek. izáza! __ átl^SZOT és a KISZ KB di­ni tférő oklevelét érdemelte ki. m fl kát. A hány ászokat kö szőnijiik Tisztelettel köszöntjük szakmai ünnepük, a 23. bányásznap alkalmával a borsodi bá­nyászokat. Képünk a szelesaknai dobsonos biztosítású fronton készült, Gál Miklós és Kovács. István vájárok láthatók munka közben. Itt ugyan vasiammal biztosítják a .fö­lél. a maróhenger fölött, de az egész front biztosítása marsokkal korszerűbb, mint ahogy a Borsodi Szénbányáknál a biztosítás egyharmada már gépi úton történik. Ez is jelzi, hogy bányászaink nagy utat tettek meg a nagyüzemi, korszerű bányászkodás kialakítá­sában. Nemcsak a külszínen, de a föld alatti munkahelyek nagy részében is kulturált körülmények uralkodnak. A gépi munkát ma már mindenütt megtaláljuk; a szállítás­nál. a rakodásnál és a jövesztésnél is. A 33. bányásznap alkalmából köszöntjük azokat, akik odaadó munkájukkal, politikai meggyőződésükkel naponta szavaznak a szocializ­musra Gallyas Béla felv. g£<? . dfflÜ'Vizssé álul uíán lnökí a tora Ült taij ácsra ;1 ni iá juh, béri ák, W Szervezettebb munkát várnak az építőktől NÉHÁNY határidő a t ám mar a s rohamosan közele- itős a végső — a Gazdasági ‘ken.v°^ság határozatában meg- iák r£ab°tt — átadási terminus js !• Még ebben az esztendő-, az i^n be kell fejezni a Bor- i‘. ' |di Sör- és Malátagyár épí- !sét és szerelését, meg kell Ezdeni az üzemszerű terme­it. Akik figyelemmel kí- íl'ték e fontos létesítmény -‘egvalósítását, jól tudják, °gy az eddigi határidőket e'n sikerült betartani. Az ^el kapcsolatos gondokat 2 Észak-Magyarország ha­bjain is nem egyszer szó- ■f tettük. Hiszen kiemelt t épgazdasági jelentőségű oml) eruházásról van szó. ibai Eredetileg már a nyár de- viz Fkán meg kellett volna kéz- u 1 Sbi a részleges termelést. A idej Orsodi sörgyárban, azonban n.ég most is legfeljebb Kő­itől 'anyáról „importált” sörrel nci Uciják megkínálni a vendé­in keket. A munkát számtalan hon kadály hátráltatta, s a hely­ezői ei ma sem könnyű. A vég- íivii ö határidő betartása azon- iittcian rendkívül fontos lenne. ki Je vajon van-e még erre le- ta. ktőség? ház a közelmúltban a Borsod neu begyei Népi Ellenőrzési Bi- tün lottság megvizsgáltatta a én >eruházás helyzetét, s a kő löliségek alakulását. Renge- niii eg gondot' tártak fel. S a 0 ’i^sgálat tapasztalatait beru- aaniázó, valamint a beruházás g.v«>iegvHlósításában részt vevő Ikoi ‘ivit°k'zök is megismerhet­nél! ék. Nem ..felelősöket” akar­ok produkálni a néni ellen- ;ba®i'ök A vizsgálat elsősorban "fűt. kutatta, milyen hibák "«i'f'átrállalták az építést, a iipzerelést. s hogyan lehelne kijavítani ezeket, hogy az év a,régére mégis termelhessen a t ójfiorsodi Sör- és Malétagvár. váH Tegnap, pénteken délelőtt a néni ellenőrök kooperációs hiegbeszélésre hívták meg a sÖrpyárba a Söripari Válla­sét? latok Trösztje — a b*ruhá- yc Sió —, valamint a létesít- :ii" álénv megvalósításában részt 11 ^'’evő kivitelező vállalatok ye- P-etőit. Ott voltak a tanács­ihozáson a Borsod meevei és ó ii Miskolci iárösi iJárt.bizott- képviselői is. És a meg­beszélést valamennvi jelen­levő eredrnénvesnek ítélte, «lint dr. Sass Tibor, a Bor­»zcl CIl neg sod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese rá­mutatott; a vállalatok való­ban szervezett összefogásá­val még van lehetőség a végső határidő betartására. De csak így. A vizsgálat megállapította, hogy a borsodi sörgyár épí­téséi, szerelését a — sajnos — jellegzetes „beruházási betegségek” hátráltatták. Többek között az előkészítés hiányosságai, az építők ka­pacitásproblémái, a szerve­zés hibái. Gyakran előfordult az is, hogy a különféle kivi­telezők „egymásra vártak”, egymásra hivatkoztak, ami­kor nem tudtak időben meg­csinálni valamit. „Magyará­zat mindig akad —; mondták a népi ellenőrök —, de most nem erre van szükség.” Vagy nem azt kell megma­gyarázni, miért, kinek a hi­bájából nem lehet befejezni a beruházást, hanem közös összefogással azt kell kutat­ni, hogyan lehetne — a va­lóban meglevő nehézségek ellenére — időre elvégezni a munkát. A népi ellenőrök — a vizs­gálat tapasztalatai alapján — veszélyben látták a végső határidőt. De azt is hang­súlyozták. hogy szervezet­tebb, jobb munkával, szoro­sabb együttműködéssel még el lehet és el is kell érni, hogy a sörgyár az év vége előtt megkezdhesse az üzem­szerű termelést. A KOOPERÁCIÓS értekez­let részvevői elmondották gondjaikat. De örömmel hallottuk, hogy egyben ja­vaslataikat. elképzeléseiket is elmondották. A hátralevő feladatok elvégzésére részle­tes ütemterv Készült. A be­ruházó — a sörgyár — kép­viselői vállalták a munkák összehangolását. A kivitele­zők — az építőioari és a technológiai szerelést végző vállalatok — megígérték: mindent elkövetnek, hogy ezeket a határidőket már ne kelljen módosítani. Nos. az ígéretek elhang­zottak. De most ezek telje­sítésén a sor. Ha fgv lesz. bízhatunk benne, hogv még 1972-ben megkezdheti ter­melését a Borsodi Sör- és Malátagyár. Flanck Tibor fiz iraéíesztés problémáiról tanácskoztak A Magyar Anaesthesioló- gus és Reanimatios Társaság, amely a műtéti érzéstelenítés és az újraélesztés problémái­val foglalkozott, Pécsett ren- . dezte meg 'az idei vándor­gyűlését. Pénteken a tanácskozás megnyitó ünnepségén, a ven­déglátó pécsi orvostudományi egyetem nevében dr. Boros Béla rektor, köszöntötte az ülésszak mintegy kétszáz ha­zai és külföldi résztvevőjét, majd dr. Jakab Tivadar egyetemi tanár, a társaság eLnöke megnyitotta a kétna­pos vándorgyűlést. A szek­cióüléseken száznál több előadás hangzott., illetve hangzik el, amelyek három fő téma köré csoportosulnak, ezek: a betegek intenzív te­rápiás kezelése, a cukorbe­tegek műtéti érzéstelenítése és a műtét során felmerülő problémák, s végül a műté­ti érzéstelenítéssel kapcsola­tos kísérleti eredmények. A vándorgyűlés nagy fi­gyelmet szentel az úgyneve­zett intenzív betegellátásnak, amelynek kórházi-klinikai hálózatát az egész ország­ban kiépítik. Az intenzív osztályokon történik a rend. kívül súlyos betegek keze­lése. Az életveszélyes álla­potba kerüli — például szív­trombózist kapott vagy sú­lyos balesetet szenvedett. — emberek sikeres ápolása, gyógyítása érdekében külön­leges technikai felszereléssel látják el ezeket az osztályo­kat. Ily módon lehetőség nyí­lik az úgynevezett reanimá- cióra, vagyis újraélesztésre, amikor a betegeket a klini­kai halál állapotából vissza­hozzák az életbe. 1 munkásoknak Ifi Iái iíáb táí>:!ii?li;i H azánkban ma a szocialista építés homlokterében a termelés áll. Ha jobban, eredményesebben, gazda­ságosabban. termelünk, akkor magasabb szintre emeljük a szocializmus építését; előbb valósulnak meg társadalmi céljaink és jobban elégülnek ki egyéni vágyaink. Éppen ezért a politikai agitációnak, a párt nevelő munkájának is ma a legfontosabb feladata az em­berek jobb, eredményesebb munkára buzdítása. Gazdaságpolitikánkat a dolgozók általában ismerik — ma­gyarázza a sajtó, a rádió, a televízió —, egyetértettek gaz­daságirányítási rendszerünk korszerűsítésével is. A problé­ma azonban gyakran a megvalósításnál, az üzemekben és a termelőszövetkezetekben jelentkezik, amikor konkrét gya­korlattá válnak az elvek. Itt és elekor volna szükség leg­inkább a magyarázó, érvelő, meggyőző szavakra. Az üzemben a gazdaságpolitika és az irányítási rendszer jobb munkaszervezésben, korszerűbb gépek beállításában, minőségi, gazdaságossági követelményekben, célszerűbb, ösz­tönzőbb bérezésben jelentkezik. Ha a pártagitáció lépést akar tartani a követelményekkel, akkor ezekben a kérdésekben kell választ adnia mindazokra a problémákra, amelyek a dolgozók körében jelentkeznek. Természetesen az üzemi pártszervezet csak akkor tudja mozgósítani agitátorait, ha idejében tudomást szerez a dön­tésekről, a konkrét feladatokról, és fel tudja készíteni őket a meggyőző munkára, el tudja látni őket megfelelő infor­mációval és hatásos érvekkel. Éppen ezért az üzemi párt- szervezet munkájában alapvetően fontos, hogy minden te­vékenység szinkronban legyen a gazdasági vezetéssel. Még­hozzá nem is egyszerű szinkronról van szó, mert nem ele­gendő a párhuzamosság, az egymás mellett dolgozás, ha­nem szorosan együtt kell dolgozniuk. A gyakorlatban ugyanis sem a gazdasági, sem a pártmunkában nem választhatók el egymástól a termelési és a politikai feladatok. A magasabb szintű termelőmunka és a korszerűbb üzemi pártmunka lényege a termelés és a politika szoros össze-, függésében rejlik. Ahhoz, hogy az üzem eredményesen dol­gozzon, minden gazdasági vezetőnek — párttagnak és pár- tonkívülinek — az igazgatótól kezdve a művezetőig, agitá­tornak kell lennie. Hiszen ők értik legjobban a helyi gaz­dasági feladatokat, ők tudják leginkább megmagyarázni a dolgozóknak, hogy mit miért kell tenniük. A kommunisták­nak pedig — hz agitáció mellett — példamutatóan kell dol­gozniuk. hogsr magukkal húzzák, serkentsék, ösztönözzék a pártonkívülieket is. Mert, akik csak fecsegnek a jobb munkáról, azok rossz agitátorok. Ami pedig az agitáció módját, hogyanját illeti, azon ér­demes kissé elgondolkozni. Az \idejétmúlt „megagitálás” he­lyett inkább a természetesebb,', a mai kornak megfelelőbb „beszélgetést” kell alkalmazni. A kommunisták, a tömeg- szervezeti aktivisták, a szocialista eszmék megvalósításáért harcoló emberek, ott vannak mindenütt, a munkások kö­zött. A mindennapos társalgások és beszélgetések rendszerint kiterjednek — a munkán túl — az élet minden területére. Módot adnak az agitátornak arra is, hogy megmutassa az ,.összefüggéseket.^ hogy bebizonyítsa: a jólétnek is. a nélkü­lözésnek is a termelésben rejlik az alapja, vagyis minden a munkapadhoz vezethető vissza. A korszerű agitáció lényege: mindent meg kell mondani és magyarázni az embereknek; mindent, amire kiváncsiak, ami izgatja, foglalkoztatja őket, amit nem értenek, amire választ várnak. Sok mindent megírnak az újságok, sok min­dent megmond a rádió, bemutat a televízió, de nem mindent. Minden munkahelyen akadnak olyan kérdések, amelyeket csak a helyi pártmunkások, agitátorok, vezetők tudnak meg­válaszolni. És mindig, minden esetben az igazságot kell mondanunk — még akkor is, ha az többeknek nem szim­patikus —, és nemcsak mondanunk, kijelentenünk kell, ha­nem érvelnünk is kell az igazság mellett. Lehet, hogy nem értenek velünk egyet, ellentmondanak, vitatkoznak. A vitát is vállalnunk kell, mert ha kitérünk előle, vesztettünk, ha vitázunk, győzhetünk. fentiekből is látszik, hogy ma sem könnyű feladat agitátornak lenni. Jóllehet céljaink helyesek, de a szocialista építés közben számtalan ellentmon­dással találkozunk. A kommunista agitátor akkor mutathat irányt, ha ő maga nem csak hisz ügyünk igazában, hanem tájékozott is, ha valamivel többet tud. messzebb lát, mint a társai. Ezt a messzebblátást kell segítenünk, minden rendelke­zésre álló eszközzel, a felsőbb pártszerveknek és az alap­szervezeti pártvezetőségeknek. Sz. S. tazun fi Már nem is a nyárutó, inkább az ősz képeivel ialálkozni falvaink határában. A fancsa­li domboldalon is a vége felé közeledik már a burgonyaásás. Sok gumó akad egy-egy „fészekben”, gyorsan telnek a zsákok MÉin a PamatfQRóban Tegnap a Miskolci Pamut- fonóban is ünnepélyes tan­évnyitót tartottak a szak­munkástanulóknak. Összesen 111 fiatal ismerkedik a mes­terséggel. ebből 66-an most kezdték el az első eszten­dőt. Maierényi Jcnőné, a szakmunkásképző intézet igazgatója mondott ünnepi beszédet. Ez a tanévnyitó egyben jubileumi is volt. mert kereken tíz éve folyik a fonodában intézményes szakmunkásképzés, 1962-ben kezdték el az oktatást. Je­lentős kedvezményt kapnak a fiatalok. Ingyenes étkezte­tést, 360 forint ösztöndíjat, amelyet a jó tanulóknál még további 250 forintíal is meg­pótolnak. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom