Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 6 1972. aug. 6., vasárnap Honfitársi aggodalmak H ol vagyunk már attól, hogy izgatottan lessük: vajon mit szólnak hozzá? Illetőleg hozzánk. Mármint a ha­zalátogatók, vagyis azok a magyarok, akiket kezdet­ben disszidensnek neveztünk, s csak később lettek bel- lőlük honfitársak. S igaz ugyan, hogy ők vétettek kísebb- nagyobb mértékben ellenünk, tehát csak megbocsátás után nyertek bebocsátást, de hát azért mégis tartottunk tőlük. Az igaz persze, hogy ők is tőlünk. Hazajöttek, ki előbb, kj később, mert az emberek nem egyforma bátrak. S nagyon örültünk, amikor azt mondták; nem is hitték volna, hogy ilyen bátran lehet jönni. S aztán bátran mondták a magukét. Hogy ez nincs ná­lunk, meg az nincs nálunk. Meg ha nekik itt kellene él­ni, nem tudnának élni. Mert igaz ugyan, hogy odakint dolgozni kell, de érdemes is. Van hűtőszekrény, televízió, mosógép, még autó is, bár csak részletre. És panaszkodtak is persze. Arra, hogy milyen nehéz parkolóhelyet találni odakint a kocsijuknak. Nálunk simán találtak, odaálltak az autóval, ahová akartak. S oda is mentek. Megdicsértek bennünket érte. S megígérték, hogy a használt kocsit el fogják majd küldeni. El is küldték. Támadt is kalamajka az autószervizekben, meg a bíróságokon. A sok száz fajta „leprát” rendkívül nehéz volt kipofozni, az ajándék azon­ban mégsem volt annyira ajándék, hogy ne lett volna sok esetben forintkiajánlás mögötte. S aztán újra jöttek ugyanazok, sőt, mások is. Barátsá­gosan megveregették vállunkat, megdicsérték a Nagykörút világítását, s magyarázták, hogy Floridában mennyivel több szálloda van, mint a Balatonon. Ekkor már kaptunk szemreháns'ásokat is a nem kielégítő munkatempó miatt, néha kemény bírálatot, mert a megvásárolt holmikat az üzletben nem csomagolták be. Hoztak ajándékba sok min­dent, például olyan csodálatos műanyag mosogatórongyot, amelyet ha reggel benedvesítünk, estig nedves marad. Or­kánkabátot is hoztak, de azért már pénzt kértek. S mi megvásároltunk mindent, amit hajlandók voltak eladni. Közben politikai vitákba is keveredtünk: szerintük nem magyar a magyar, ha nincs halászat és vadászat. Később aztán lett nálunk halászat és vadászat is, s a hazaláto­gatók egyre kevesebbet kezdtek politizálni. Mert rájöttek, hiába dicsérték nekünk új hazájukat, m; egyre inkább elégedettek lehettünk a mi régi országunkkal. Ez is épült, az is épült, egyre több lett a szálloda, a hazalátogatók megszállhattak volna már ott, de szívesebben vették, ha valamelyik rokon hívta meg őket — á lakásba. A költ­ségek miatt. S kezdték magyarázni, hogy a munka odakint is munka, a pénz odakint is pénz. Nem költi az ember feleslegesen, ha nem muszáj. Mert igaz ugyan, hogy jól megy nekik, de azért egyikük sem Rockefeller. S most, akik jönnek, ismét aggódnak. Már nem hoz­nak magukkal az égvilágon semmit, nincs sem golyós­toll, sem nylon ing a csomagokban, s különben is, a pogy- gyászt nem érdemes messziről cipelni... Egyébként pe­dig már nem azt magyarázzák, hogyan van náluk, ha­nem-őszintén érdeklődnek, miként van nálunk. Igaz, nem tökéletesen értenek mindent, de hát ezt nem is lehet zo­kon venni tőlük. Mert tegyük a kezünket a szívünkre: sokszor mi sem értjük tökéletesen. S csak legyintenek, amikor az áremelkedésekre panaszkodunk. Amerika, ott van csak infláció — magyarázzák, s trak tálnak bennünket a Nyugat-Németországban folyton emelkedő húsárakkal. S Franciaország, mondják, ott milyen nehéz lakáshoz jut­ni. Sokszor már szinte sajnáljuk őket, s már-már arra gondolunk, hogy majd küldünk nekik csomagokat. S most már ott tartunk, hogy a hazalátogatóknak, új problémájuk támadt. Miből van nálunk annyi kocsi, any- nyi új lakás, annyi nyaraló, miként lehet ilyen árúbőség, és így tovább. Aggódnak értünk, hogy tovább nyújtózko­dunk, mint a takarónk ér. S kezdik magyarázni, hogy ta­lán szerényebben kellene élnünk. S kérik, magyarázzuk meg nekik, mit hogyan csinálunk. M agyarázat helyett, inkább megnyugtatjuk őket. Bíz­zák csak ránk, mi hogyan van Magyarországon. Ed­dig is ránk volt bízva, majd ezután is igyekszünk. Ne aggódjanak, ha jövőre, vagy két év múlva újra visz- szajönnek, majd ismét láthatják, hogy minden rendben lesz. Egy ilyen kis ország, mint a miénk, nem engedheti meg magának, hogy ne dolgozzon nyugodtan. Pintér István Megtalálták Patak második Árpád-kori templomát A sárospataki Rákóczi-vár területén folyó ásatások és feltárási munkák során az elmúlt években egy XII. szá­zadból származó körtemplom falai kerültek a felszínre. A régi oklevelek és feljegyzé­sek szerint azonban Sáros­pataknak még egy Árpád­kori temploma volt, amelyet eddig nem sikerült megtalál­ni. A városban folyó építke­zések most erre a „titokra” is fényt derítettek. A Bod­rog és az egykori Suta patak által határolt területen az úgynevezett Görbe utcában csatom aásás közben gótikus faragású köveket találtak. Ezen a lakóházakkal beépí­tett területen július elején Dankó Katalin, a múzeum régészének vezetésével ása­tások kezdődtek. A házak közötti kertekben megtalál­ták Sárospatak második Ár­pád-kori épületének, a XIII. századból fennmaradt feren­cesrendi kolostornak és temp­lomnak maradványait. Az ásatásokat most tovább folytatják, hogy pontos ké­pet kapjanak Sárospatak má­sodik Árpád-kori templomá­nak és településének elhelye­zéséről és nagyságáról. V) A íiam elfoglalt ember V Két éve fekszem ezen a kórházi ágyon. Járni nem tudok. .. Felülni is csak akkor, ha valaki segít... Szerencsés vagyok a szoba­társakkal .. persze, a nő­vérkék is segítőkészek. Iga­zán mondom. némelyik szobatársam olyan rendes, mintha saját lányom lenne. Szóval tartanak ... talán ez a legnagyobb örömöm. Ha kapnak valami hazait, mindig megkínálnak. — Ha látogatók jönnek, azt nagyon szeretem. En­gem ritkán látogat meg a fiam. elfoglalt ember.. Orvos ... Nem is csodálom, látom ezeket itt, mennyit rohangálnak. Mondtam is neki. fiam. csak akkor gye­re. ha ráérsz . .. Mikor be­jön, hoz nekem sok finom­ságot. Megkérdi, hogy va­gyok. nincs-e szükségem valamire... Néha leül rrjel- lém, de csak egy percre, aztán elsiet. Fáj. hogy so­hasem csókol meg. — Később mondtam, ve­gyél magadhoz fiam. ne­ked adom minden vagyo- nom ... Nem is olyan ke­vés ... Több szobás házunk volt egy vidéki városban ... Családi értékek?! A sírás fojtogat:..; Idegen is eltar­tott volna ennyi pénzért. .. Bele is egyezett. Aztán jött a betegség ... Kórházba ho­zott. Eladott mindenemet, és most itt vagyok. — Egyszer karácsonyra hazavittek a feleségével, saját kocsijukon ... Iste­nem, de szép lakásuk van/ Kényelmes, háromszobás.. Örültem, hogy végre a gye­rekemmel lehetek, hogy megint tartozom valakihez. Gondoltam, milyen jó lesz nekem a kis szobában. Ut­cára néz az ablaka. Ha felültetnek, kilátok majd rajta, látom az embereket, akik egészségesek .. . — A karácsonyfán meg­gyújtották a gyertyákat... Nem vagyok vallásos asz- szony, de akkor imádkoz­tam. Drága, ,ió istenem, öregségemre megkönyörülsz rajtam ... Fiamba vissza­tért az édesanya iránti sze­retet. Biztos számot vetett vele, hogy ő is megöreg­szik ... Hogy szeretett gyer­mekkorában?! Ragaszkodott hozzám. Emlékszem, ami­kor kollégiumba került, se­hogy sem tudta megszokni. Sírt. hogy haza akar jönni. Nem bírta a „zárdái éle­tet”. Milyen jó lesz vele lakni?! Biztos vannak jó­szomszédok. akik néha át­jönnek beszélgetni ... Az én egyetlen fiam ... — örültem, amikor oda­jött az ágyamhoz. Szivem úgy dobogott, majd kiesett a helyéről, vártam, hogy lehajol hozzám .;, vagy megfogja a kezem;.: Ha megfogja, gondoltam, meg­Ped Nagymosás A földrajzi nevek helyesírásáról őröl Laczó József felvétele Szlovák népköltészet Esztergom környékén A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövet­sége munkájának jelentős része a népművészeti ha­gyományok és a népi kul­túra értékeinek ápolása, terjesztése. E célkitűzés alapján jött létre a Rozma- rín Zeleny (Zöld rozma­ring) című gyűjtemény, amelyet az MSZDSZ 1972- ben ad ki. Ez a1 kiadvány elsősorban a hazai szlovák nyelvű kulturális élet és munka céljait szolgálja majd. de a néprajztudo- mány számára is értékes anyagot jelent. A Zöld Ro­maring hazánk egv tájának szlovák népköltészetéről kí­ván képet adni, annak vala­mennyi műfaját: dalos, ver­ses és prózai alkotását be­mutatva. A táj népéletére támaszkodva a néprajztudo­mány szempontjainak meg­felelően. a gyűjtemény a műfajok rendjében tartal­mazza a paraszti és a mun­kásélet népköltészeti hagyo­mányait. Ezek az alkotások jól érzékeltetik e vidék fol­klórjának tartalmi monda­nivalóját, népművészeti nyelvi, irodalmi és zenei vonásait. A gyűjtésről dr. Kálmánfi Béla. a gyűjtő, az Esztergo­mi Tanítóképző Intézet ta­nára a következőket mond­ta: — Esztergom környékén a Pilis és a Gerecse-hegy- ség völgyeiben meghúzódó falvak bányász- és paraszt­lakosai megőrizték szlová’ német, magyar nyelvű nép- költészetük sok érdekes emlékét. Esztergom környé­kének folklórkutatását és -gyűjtését 1962-ben kezd­tem. A közvetlen indítékot a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem néprajzi tanszékének felhívása adta. mely a nemzetisei hagyo­mányok felkutatását a néprajztudomány egvik leg­fontosabb és legaktuálisabb feladatának jelölte meg. Ne­mes példaként állt előttem Bartók Béla munkássága is. Csaknem egy évtized alatt 2000 szlovák, német, magyar és cigány népköltészeti al­kotást gyűjtöttem össze, amelyeket 73 magnószala­gon örökítettem meg. A szlovák és a német anya­got már teljesen feldolgoz­tam. a többire a következő évben kerül sor. — Milyen lesz az első szlovák nyelvű kiadvány? — A Zöld Rozmaring anyagát hat szlovák köz­ségben gvűUöttem össze: Pilisszentléleken, Piliscse- vén. Kesztölcön. Sárisápon, Dúson és Mogyorósbányán. Természetesen nem publi­kálom az összes, itt gyűjtött nénköllészeti alkotást, csak a lesjellemzőbb műfaji tí­pusokat. A zöld rozmaring a tál szlovák népköltésze­tének sajátos szimbóluma — a szerelem jelleme —. amely .mmden műfajban megjelenik. Ezért választot­tam a gyűjtemény címéül is ezt a szép költői képet. Az irodalmi, nyelvi, zenei vonások alapján megállapí­tottam, hogy Esztergom kör­nyékén a szlovák népkölté­szet és népzene sajátos táj­jellegű formája alakult ki. megőrizte a szlovák nép­művészet eredeti vonásait, nyelvét, témáit, népkölté­szeti és népzenei formáit De a népi kölcsönhatások nyomán számos új elem­mel gazdagodott, az együtt­élés során új vonásokat ol­vasztott magába. E vidék dalaiban, verseiben és pró­zai emlékeiben sok-sok év­század nemzedékeinek gon­dolat- és érzésvilága sűrű­södik. Mély. igaz emberi tartalmuk, művészi formá­juk ma is felemelő élményt nyújt és jelentős mondani­valót hordoz. ak aj let. h 0lidju adni OZ( e gy ^hisu> jparkfc Fűzik Ildikó A földrajzi nevek írásá­sában 1954-ig bábeli zűr­zavar uralkodott. Ennek oka az. hogy ezzel a prob­lémáról szabályzataink csak az elmúlt, század végén kezdtek foglalkozni, de ak­kor sem részletesen. A múltból örökölt szokások nem voltak jók, s a prob­léma rendezése a földrajz­tudományra maradt, de il­letékesnek érezte magát a hivatalos helységnévtár is. Legújabb helyesírásunk megalkotóié az érdem, hogy ezen a téren is részletekbe menő és egységes szabály­zatot teremtettek. Sajnála­tos azonban, hogy ez a sza­bályozás nyelvtudósaink szerint is ..meglehetősen bo­nyolult rendszert alkot”, aminek szerintem az az oka hogy -az egyszerűség alap­elvét ebben sem alkalmaz­ták. A legtöbb nehézséget itt is az egybe- és külöalírás, ezen belül a kötőjel hasz-' nálata okozza. Két tagból álló szó kötőjeles kapcsolá­sának Deme László nyel­vészünk egyetlen indokát abban látja, hogy a két szó­nak „erősen érezhető az ön­állósága, noha jelentésük tömbösödése, vagy a közöt­tük levő viszony kifejezet­ten volta egybeírásukat kí­vánná. „Hasonló Fábián Pál nyelvtudósunk álláspontja is: „Kötőjellel az új sza­bályok szerint általában ak­kor kell összekapcsolnunk a két főelemből álló föld­rajzi név tagjait, ha azok még nem forrtak szorosan össze, bár a kapcsolat ösz- szetétel jellegű.” Példaképp a Korral-tengert. Észak- Magyarországol és János- díílöt hozza fel. Eltekintve az indokok erősen szubjek­tív Jellegétől („érezhető az önállósága, még nem forr­tak szorosan össze”), a tar­talmával sem leltet egyet­érteni: miért nem forrt még szorosan össze az idé­zett példákon kívül a Se­bes-Kőrös, Csepel-sziget. Lajta-hegység. Márvány­tenger? Az pedig valósággal foly­tatásos rémregény, amivel a szabályzat alkotói a Gel­S m diósé csókolom . 71 Veszek gamnak annyi erőt, 1 kezet csókolok neki.. fiamnak. — Megállt fölöttem egyszerre megriadtam, i tam a szemét, hogy a s mibe néz ... Gyermekki ban mindig így nézet semmibe, ha rosszban t a fejéi.. Félelem fogolt — Mama?! Viszamegy a kórházba. Jobb ott a i manak... Nekünk n időnk mamával rendszi sen foglalkozni. Nem gyünk berendezkedve tegápolásra. — Mindig szerető a voltam, nem tudom, m ver a sors. Miért érdi lem én ezt? Hatvani) éves vagyok, két éve i szem ezen a kórházi ág} Járni nem tudok... Fe ni is csak akkor, ha seg nek. Szerencsés vágyói szobatársakkal. Perszes nővérek is segítőkészek. — Engem ritkán látó meg a fiam. Elfoglalt < bér... Orvos ... — Állandóan a kilin< figyelem. Ha nyílik az a azt hiszem, ő az. Bíz benne, hogy egyszer el értem, és magával visz. ' ra lesz otthonom, ahol m pihenhetek. Ahol a leik is megnyugszik.. j Szomolya Józsc lérthegy. Margitsziget <P beírását elfogadtatni alj ják a Csepel-sziget, Szag ság-hegy kötőjeles fort! ellenében. A "szabályzat TŐI úgy nyilatkozik, W az egybeírtak „szorosabj összeforrott” kapcsolaj Amikor azonban a szabj zat vitájában Takács zsef a földrajzosok nevét- támadta a szabályzatelltp mondásait, Deine Lászlór zal vágott vissza. hogyp Margitszigelfélék főleg l( földrajzos hagyomány j tett engedményként mai'a lak kivételnek. t Nemcsak a földrajzosok ( kallják a kivételeket. ís czi Géza nyelvtudós' - például csak némi ra j lusztikával magyarázd, különösségnek nevezte Margitsziget — Fülöp-szy tek kettőségét is. Ds. László erre a Helyesíj, rendszerünk logiká iában! vábíejlesztette elméletét.: a Margitsziget egybeírd mint városrész nevét ifllj kolta. De miért városi,, a Margitsziget, ha a CseL sziget nem városrész, f nem „egv Csepel-sziget j- vű sziget”? Itt érkeztünk el az fit, szerűsí lés elvének ér vént síléséhez: nem szükK ges helyesírásunkat a ffiL rajzi nevek egybe- vagy jL lönírásának sajátos száj,, lyozásával nehezíteni. sok is javasolták már. h<je a földrajzi nevekre ugs'4, azok a szabályok legyei; érvényesek. amelyek J egyéb szavak egybe- v^, különirását rendezik. El vetnünk -azt a tézist is. híj „a kötőjel a földrajzin!, írás jellemző eszköze.” tehát a megoldás? Érvén! sítsük azt a szabályt. h<ji, sem a melléknévi. setnL főnévi jelzőt nem írjuk eh be a jelzett szóval vai% a Békés megye. Kosstk utca példáját terjesszük! a hegyekre, vizekre, szin­tekre is. Nem lenne egyS'j, ríibb és tudományosabb! Margit sziget. Gellert ha^\ Sebes Kőrös Atlanti óce megoldás? Nehéz, volna j ellenkezőjét bizonyítani. P E. Kovács Kálmábr >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom