Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

1972. aug. 5., szombat éSZMpMAGYARORSZAG 3 Lakásépítés kiállítás nyílik Miskolcon ^ Az EVM cs a városi tanács sajtótájékoztatója jatt élt! SZlr t. sfcs Építésügyi és Város- mK[esztési Minisztérium es lelepkole város Tanácsa teg- -'h Pénteken délelőtt sajtó- ^ttóztatót tartott abból az ) tfaloinból, hogy a közeljö- iirapen megnyitják Miskolcon s f; eszak-magyaronszági la- og.'|ePitési kiállítást. A Kos- tár* Művelődési Házban i iíf^zi Béla, Miskolc megyei ‘S ■ "s Tanácsának elnöke is- onOjttette a sajtó képviselöi- ipájj,az augusztus 11-én nyíló ron'íasópít;é,si kiállítás és co­ltól .keretében sorra kerülő ek. jSánlalí úsépítési tájérte- Het célját, s a különböző /J n [“^vényeket. táj íékoztatójában Bárczi rájlc . elmondotta, hogy a •X ff^Wvül gazdag anyagot joglpttato kiállítást tílsösor- inC a nagyközönségnek szer- a. r* abból a célból, hogy i ésjfl is elősegítsék a nyíl­ja:;. várospolitika kifejlesz- a r"> hogy a szakembereken nyerj* a lakosság minél na- lali?hb tömegei is megismer- L a korszerű lakásépítéssel .jjjT^ölatos kérdéseket. 1<: inakkor leltelőség nyűik ánJJ® is, liogy elmondják vé- l'1 ínyüket arról, amit jónak, 1'. pHendönek tartanak és feltárják az általuk kifogá­solt terveket, módszereket. A városi tanács elnöke a kiállítás jelentőségét méltat­va utalt azokra a hatalmas feladatokra, amelyek a IV. ötéves terv során és az azt követő tervidőszakban a vá­rosfejlesztés, a lakásépítés terén Miskolcon és a megye más városaiban a tanácsi szervekre, a tervező és épí­tőipari vállalatokra hárul­nak. Bárczi Béla a továbbiak­ban elmondta, hogy a kiállí­tás ideje alatt rendezik meg az észak-magyarországi ma­gánlakásépítési tájértekezle­tet, amelynek munkájában elsősorban a szakemberek vesznek részt. A tanácselnök elismerését fejezte lei az Épí­tési és Városfejlesztési Mi­nisztérium vezetőinek, vala­mint az Építésügyi Tájékoz­tató Központnak azért a hat­hatós segítségért, melyet a házigazda tisztét betöltő Mis­kolc városi Tanácsnak nyúj­tott, a kiállítás anyagának összeállításában. A kiállílás, amely több mint egy hónapig tart nyit­va a Kossuth Művelődési Házban, szeptember 15-én zárja kapuit »•Mól c megyei város Tanácsa szükségmegoldásból az új P^Kyőri városközpontban nyolc lakást átalakított bölcső- "ek. ügy óv múlva megépül Miskolc legújabb bölcsődéje, 1 addig is 90 gyermeknek biztosítanak így jó ellátást. Kőbőr Pál felvétele aK vés : 'A WC; vei íirve 1 íí eredm énvek */ Hz újhelyi Elsettben ^ktató eredményeket so­rtat sátoraljaújhelyi gyáregység félévi “'ívelése, Az üzem egész l° Iá!) millió forintra ter- ‘"•te termelését. Az első fél- l'rtnv.-iesi ert“l;e már 101.2 •hó forint. Még inkább ?h)betünö a fejlődés, ha a m év azonos időszakával l!ük össze: * tavalyi első félévhez ''-Pest 40,1 százalékkal ‘’agyobi» az eredmény. előrelépés elsősorban az Portra való gyártás kiter­ítésének köszönhető. Köz- ,°mású. hogy a sátorul,1a- , e>yi tizem a KGST-orszá­* között munkamegosztás 'Pián részt vesz a szovjet gépkocsi gyártási prog- "ban. zárszerkezetek, aj- ‘'eretek szállításában. A szériájú gyártás gazda- oQssága az idén már teljes mértékben érvényesül. A Szovjetunióba irányuló ex­porton kívül a világ számos más országaira is szállít az újhelyi Elzett az épületek­hez szükséges különféle ál­ló- és ablakvereteket, zár­aikat, részekét. Együttesén több mint kétszeresére nőtt az ex­porttermelés egy év alatt. Nagy teljesítményű, új gépekkel, a gyártási technológia és ít munka­szervezés korszerűsítésé­vel sikerült a munka hatékonyságát, a terme­lékenységet annyira fo­kozni. hogy az eddigi el­ső félévi nyeresége há­romszorosa a tavalyi azo­nos időszakénak — vagyis 6 hónap alatt már az egész évre tervezett nye­reséget: is felülmúlta a tény­leges elért eredmény. Új üzemi csúcs az ózdi (iiioiiihcugerműbeii Az Ózdi Kohászati tize­inek finomlicngcrdéjcbcn ki­váló termelési eredményt ér­tek el a szállítási részleg dol­gozói. A „Szocialista válla­lat” cím elnyeréséért folyó munkaversenyben megdön­tötték eddigi rekordjukat és egyetlen nap alatt 2130 tonna kész acélárut szállítottak el a megrendelőknek. Ez azt je­lenti, hogy a gyár fennállása óta először pakoltak meg és indítottak útnak egy napon 213 vagon terméket. Az új üzemi csúcsot teljesítő dol­gozókat pénteken a vállalat vezetősége hangos híradón köszöntötte. A hivatal munkájának mérlege A megyei tanácstagok járási csoportja — a tanácsokról szó­ló 1971. évi 1. törvény értel­mében — gondoskodik arról, hogy tagjai megismerjék a járás helyzetét és az azt érintő intézkedéseket. Előse­gíti a tanácstagok közremű­ködését a tanácsülés munká­jában, mindenekelőtt a dön­tések jó megalapozásában. E célból hívták össze au­gusztus 10-re a megyei ta­nácstagok mezőkövesdi já­rási csoportjának ülését is. Első napirendi pontként a járás; hivatal munkáját vi­tatják meg a részvevők. Az erről szóló tájékoztatót: dr. Papp László elnökhelyettes terjeszti az ülés elé. T öbb mint másfél év telt el a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusa óta. Még félidőben sem vagyunk, az eredmények mégis számottevőek. Az élet minden területe igazolja a kongresszus határozatainak helyességét. Korai lenne a gazdasági építőmunka valamennyi eredményét összegezni, de tény, hogy mindenfelé új üzemek, létesítmények, ob­jektumok épültek. Közülük az országban már több száz kapcsolódott, be újonnan a termelésbe, vagy közel áll a munka megkezdéséhez. Van, ahol most rakják az új üze­mek, lakóházak, iskolák, óvo­dák alapjait, s ha itt-ott az ütém lassúbb, vagy esetleg elhalasztottak valamilyen beruházást, az ismert gazda­sági gondok ellenére is az anyagi és szellemi gyarapo­dás, a fejlődés a fő ismérve mindennapi életünknek. A gazdaságpolitikai kérdé­sek megítélésében erősödött az egységes szemlélet és cse­lekvés, javult a vezetés szín­vonala. A helyi és ágazati vezetők egyre nagyobb gon­dot fordítanak a gazdasági adottságok kihasználására. E célból került napirendre az üzem- és munkaszervezés problematikája, aminek ered­ményei a gazdaságosabb ter­melésben, a termelékenység növekedésében jelentkezhet­nek. A tervek teljesítése, a szükségletekkel összhangban álló termelés emelkedése ugyanakkor lehetővé tesjzi, hogy az életszínvonal terve­zett növekedése 1972-ben is megvalósuljon. A kongresszus óta számos olyan intézkedés is született, amely a közvélemény óhaját kifejezve gátat, vetett az in­dokolatlanul magas jövedel­meknek, spekulációs törekvé­seknek. Rendelet jelent meg a lakás- és üdülőtelek-tu­lajdon mértékének szabályo­zására, amely szerint egy családnak csak egy építési vagy üdülőtelke lehet. Mó­dosították a másodállások és mellékfoglalkozások eddigi rendjét, a munkaügyi mi­niszter elrendelte ezek prog­resszív adóztatását- Intézke­déseket hoztak a magas jö­vedelmű kisiparosok és kis­kereskedők, valamint önálló szellemi foglalkozásúak progresszívabb adóztatására, a túlzottan magas jövedel­mek elvonására. Rendelet született az állami személy- gépkocsik számának jelentős csökkentéséről. A rendeletek végrehajtása részben már megtörtént, egyes intézkedé­sek pedig folyamatosan való­sulnak meg. A tavalyi esztendő és az idei év első fele gaz­dag volt az olyan in­tézkedések es törvények meg­alkotásában is, amelyek a fejlődés követelményeként vetődtek fel a párt X. kong­resszusán. Ezek közül egyik legjelentősebb, hogy az or­szággyűlés módosí tot ta az al­kotmányt, figyelembe véve a szocialista építőmunka ered­ményeként több mint két évtized alatt bekövetkezett társadalmi és gazdasági vál­tozásokat, valamint a szocia­lizmus teljes felépítésének követelményeit. Továbbá el­fogadásra került az egységes szövetkezeti és az ifjúsági törvény. Egyik a szövetkeze­ti mozgalom erősödését, to­vábbfejlesztését segíti, a má­sik az egész magyar ifjúság helyzetének javítását, jogai­nak fokozottabb érvényesülé­sét Ezen túl párt- és álla­mi határozatokban rögzítet­tek olyan fontos társadalom- politikai kérdéseket, mint a nők helyzetének megkönnyí­tése, vagy külgazdasági tevé­kenységünket illetően a KGST-országokkal való kap­csolat további erősítése. A Központi Bizottság — épp a közelmúltban — átfogóan megvizsgálta közoktatásunk helyzetét és továbbfejleszté­sének irányát. Gazdasági fejlődésünk té­nyei, és mindezek az intéz­kedések — csak a leglénye­gesebbeket érintve is — mu­tatják, hogy a X. kongresz- szus elvei, határozatai a gyakorlat; megvalósulás út­ján haladnak. A további fej­lődésnek fontos feltétele, hogy építsünk ezekre az eredményekre. Ehhez pedig az is szükséges, hogy a párt­szervezetek a mindennaoi felvilágosító munkában kel­lő figyelmet fordítsanak ezekre az eredményekre. Utaljanak a végbement: fej­lődésre. a megtett intézkedé- sekre. a dolgozók érdekeit: « igényeit kifejező lépésekre. E vonatkozásban csak helyeselni lehet ezt a munkamódszert, ha a pártszervezetek, a kommu­nisták a különböző intézke­dések kapcsán szűkebb terü­letük, munkahelyük, üze­mük, kollektívájuk konkret eredményeit is elemzik és ennek alapján beszélnek a kongresszus óta megtett út­ról. Egy ilyen összegezés mindig értékes tanulságok­kal szolgál, megerősít iga­zunkban és újabb sikerekre buzdít. Németh Jenő az MSZMP KB munkatársa Fokozottabb figyelemmel A szocialista munkavcrseny-mozsalomról tarjait az ózdi pártbizottság aktívaértckczlctc Az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-én határozatot hozott a szocialista munkaverseny-mozgaiom to­vábbfejlesztéséről. Az Özd városi Pártbizottság aktívaülc- sen ismertette Özdon a KB-határozalbói adódó feladatokat és a városi pártbizottság által kiadott intézkedési tervet a város vállalatainak, intézményeinek, gazdasági és mozgalmi vezetőivel. » ISh'&'T u e ííti| beruházási gondjai Az aktívaülést Schneider Jenő, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg. Köszön­tője után Fürjes Emil, a pártbizottság munkatársa tartott tájékoztatót a témá­val kapcsolatban. Az előadó hangsúlyozta, hogy az eddigieknél hatéko­nyabban kell a brigádmoz­galom erejét a gazdasági és társadalmi feladatok szolgá­latába állítani. El kell érni, hogy a munkaverseny-moz­gaiom új lendületet kapjon, ez a lendület azonban ne a számszerű növekedésben nyilvánuljon meg, hanem a munkaverseny színvonala, hatékonysága emelkedjen a ! jövőben. A gazdasági veze­tők elé feladatként állítja a párthatározat, hogy a tartal­mi színvonal emeléséhez jó formát adó Dolgozz hibátla­nul! munkarendszert tegyék általánossá, használják ki a brigádmozgalomban még meglevő tartalékokat. A brigádkollektívák tudat- formáló szerepéről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy jobban ki kel] hasz­nálni a munkahelyeken a műveltség pótlására, gyarapí­tására tett. brigádvóllaláso- kal. Sokat vitatott téma volt az elmúlt években a brigádok által végzett társadalmi mun­kavállalás. Az előadó hang­súlyozta. hogy az önkéntes , társadalmi munkavállalás- I nak akkor van jelentősége, ha valóban társadalmi fel­adatokat. old meg, s nem ak. I kor — mint ez esetenként tapasztalható volt —, ha a gazdasági vezetes a túlóra helyettesítésére használja fel.' A hozzászólások során Mester Géza, a Városgazdál­kodási Vállalat igazgatója elmondta, hogy vállalatuk­nál. egy év alatt tíz brigád alakult (korábban nem volt brigádjuk), s az értékelésnél valamennyien elértek elis­merő fokozatokat, címeket. Javasolta, hogy az eddigiek­nél jobban hasznosítsák a gazdasági vezetők a brigádok vállalásait. Tóth Tibor, a Debreceni Ruhagyár ózdi gyáregységé­nek osztályvezetője hozzá­szólásában elmondta, hogy 28 brigádkollektívában 446 dolgozójuk vesz részt a mun­kaversenyben. A kiemelkedő munkát végzők jutalmazásá­ra ez évben 160 ezer forin­tot fordítanak; a jutalmakat havonta adják át a dolgo­zóknak. Schneider Jenő az ülés cé­gen elmondta, hogy a párt- határozatok végrehajtását valamennyi ózdi munkahe- . Íven tartsák kötelezőnek a mozgalmi és gazdasági veze- | tők. A pártbizottság a mun­kaverseny-mozgaiom helyze­tét folyamatosan figyelemmel kíséri. Magyar Tibor Nincs béke beruházások körül. Pedig a sodró lendület már megtört, sőt, elenyészett. Az idén az államkasszában a dotációra szánt penzek százmillió fo­rintjai maradnak vissza igé­nyek hiányában. A kivite­lező vállalatok jövőre már nem kapacitáshiánnyal, ha­nem alighanem rendeléshi­ánnyal küszködnek majd. A hatvanas évek végén a hazai konjunktúra túlhevült. A beruházási kedv már ön­maga fékezőjévé vált. A munka döcögve haladt, a beruházások elhúzódtak. Ta­valy például a sertésférőhe­lyeknek csak alig több mint az egynegyede, a szarvas­marha férőhelyeknek csak egyhannada készült el, a többi áthúzódott. A fordulatot ez az esztendő hozza meg. Az idén az el­határozott és elkezdett be­ruházások túlnyomó része készen lesz. Es ha nem is ez hozza, de ez sokszorozza meg a gondokat. Egy beru­házás ugyanis akkor lesz népgazdasági érték, ha már teliméi: ha a hízók ezreit, a tej tízezer litereit, zúdítja a piacra. Addig meddő a be­fektetett munka, parlagon hever a pénz, az emberi akarat és szakértelem. Ehhez, azonban úgynevezett forgó­eszközökre van szükség. Az istállókat be kell népesíteni, kocákat, teheneket kell vásá­rolni, biztosítani kell a ta­karmányt. és még ezernyi más feltételt. Az elmúlt esztendőkben mind a gépek, mind az épí­tőanyagok ara emelkedett, a telep többe kerül, mint ter­vezték és a különbozetet leg­inkább a saját kasszából kell kiizzadni. A bank annak ide­jön kéményén, versenyeztette a tsz-eket a hitelért. Ennek is megjön most a böjtje. Sok olyan beruházás van, ame­lyik még készén sincs, de a hitelek töiTesztése mar meg­kezdődött. A forgóeszközök gyorsab­ban térülnek meg. mint a beruházási költségek. De bi­zonyos áldozatot mindenkép­pen kívánnak. Azelőtt pél­dául a nyáron termett árpát, ősszel betakarított kukoricát, eladták, vagy gyorsan fel- etetlék, tehát a földek hasz­nát a zárszámadás alkalmá­val mar ki lehetett osztani. Most a takarmányt először félre kell termi, azután, ha a telep megindul, akkor le­het fel etetni. A haszon a zár­számadásban csak egy évvel később mutatkozik. Énnek, a kiesésnek az áthidalásához is anyagi erő szükséges. Az iparban sem könnyű forradalmat csinálni, még nehezebb a mez.ögaz.daságban végrehajtani az ipari forra­dalmat. A tandíjat meg kell fizetni. Ez azonban nem hat- sisáz. vagy százötven tenne- loszövetkezet egyéni fájdal­ma és nem is csak a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium magánügye, hanem olyan kérdés, aminek majdan a hasznában, de most a költségében is az egész ország érdekelt kell, hogy legyen. ÚTKÖZBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom