Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. aug. 31., csütörtök A beljavai íminkássziiiház bizott­hozta rosesztétikai, emlékmü-felál- lítási. pályázatkiírási, díj­alapítás! kérdésekben, javas­latot tesz városi kitünteté­sekre. képzőművészeti ösz­töndíjra, alkolóházi beuta­lásra. szakkörök es közmű­velődési intézmények szak­mai segítésére. Adott eset­ben a szaktanács közremű­ködik a feladatkörére vo­natkozó végrehajtó bizottsá­gi és tanácsi határozatok, előterjesztések e lök észi lésé­ben. | Milyen a szervezete ennek a szaktanácsnak ás hogyan működik? — A szaktanácsnak nyolc tagja van. Vezetője én va­gyok. a titkára pedig dr. Végvári Lajos professzor, a táros művészettörténésze. A további hat tag a tanács nép­művelési csoportjának veze­tője, Brandslátter György, a Diósgyőri Vármúzeum igaz­gatója. Czeglédy Ilona, a vá­ros főépítésze, ifj, Horváth Béla, a Magyar Képzőmű­vészek Szövetsége területi szervezetének titkára. Seres János és városi titkára. Var- ga Miklós, továbbá Csabai Kálmán festőművész. Ami a működést illeti, munkánkat munkaterv alapján végez­zük, üléseket szükség sze­rint, de legalább negyed­évenként tartunk, észrevéte­leinkkel. javaslatainkkal tá­mogatjuk a tanácsi szakosz­tályt. Tulajdonképpen mun­kánk kezdetén vadunk még. és ha látványos ered­ményeket a szakbizottságtól nem is lehet várni, hisz- sztik, hogy munkánk gyü­mölcsöző lesz. (bin) Azt mondják magukról, hogy saját kedvtelésükre játszanak, a művészet ked­véért; egyszerűen szeretik a színházat. Talán ebben rej­lik a lengyelországi belja- vai munkásszínház sikerei­nek titka. Az érdekes intézmény ne­gyedszázada született a bel- javai pamut fonó üzemben. A színház kollektívájában szövő- és fonómunkások, szerelők és asztalosok van­nak; mindannyian a kombi­nát dolgozói. —. Nem törekszünk arra, hogy avantgárd színház le­gyünk, bár korszerű deko­rációs eszközöket es mód­szereket, valamint modeo-n zenét „alkalmazunk” — mondja Teodor Mezseja. a színház rendezője és egy bon igazgatója. — Repertoárunk­ban olyan mai szerzők mű­vei mellett, mint Fagyejev, Paszternák, vagy Makarenko, számos klasszikus darab is szerepel, s ezekkel párhuza­mosan a jelen problémáit taglaló lengyel szerzők mü­vei. Programunkban szere­pelnek továbbá olyan szín­müvek is. amelyek kizárólag a munkások életével és munkakörülményeivel f og­lalkoznak. Az effajta tema­tika — érthető okokból — igen közel áll hozzánk. A munkás témájú darabjaink bemutatása előtt előadást tartunk magáról a műről és szerzőjéről. A beljavai munkásszín­ház fennállása óta 75 pre­mierrel 3500 előadást pro­dukált. Fellépett az ország legkülönbözőbb helyein. 57 városban és faluban; több mint 600 000-ren tekintették meg előadásait. A színház kollektívája állandóan töké­letesíti tudását, és mind magasabb színvonalú elő­adásokkal jelentkezik. Most; kezdték el annak a színda­rabnak a próbáit, amely a lódzi szövőmunkások hábo­rú előtti életével foglalko­zik. Miben járjon a diák? A TANÉV ELŐTT a gyer­mekruházati szaküzletekben kétségtelenül az iskolakö­peny részleg volt a legfor­galmasabb. Igaz. a diákok többsége már megvásárolta a köpenyt, de még az utolsó két napon is sokan válogat­tuk a készlet közül. — Desz még egy kisebb hajrá — mondta Kozák Ist­ván, a miskolci 101. sz. Tünde gyermekruházati bolt vezetője. — Akkor jönnek a speciális igényekkel, cseré­lik ki a megvásárolt kö­penyt, mert az osztályban mindenkinek egyforma kell. Ha tudjuk, kicseréljük, ha nem, akkor visszaadjuk a pénzt. Az érvényben levő iskolai rendtartás szerint a tanulás­hoz szükséges tanszerek megvásárlásán kívül a szü­lőket semmire sem lehet kö­telezni. Hivatalosan nem le­het tehát kötelezővé tenni az iskolaköpenyt, nem lehet kötelezővé tenni a matróz­blúzt, s nem lehet kötele­zővé tenni, hogy minden diák egyforma köpenyben járjon. Ebből adódik az ellentét, az a nagy ellentmondás, mely a különböző vitákban újra és újra visszatér: kö­telező legyen-e az iskolakö- peny, vagy sem, egyforma legyen-e, vagy engedjük a különböző fazonokat. S mindez miért: mert iskolá­saink — elsősorban a lányok — olykor kisebbfajta divat- bemutatókat rendeznek. Ele- gánsabban járnak, drágább ruhákban, mint az őket ta­nító tanárnők. Nem az maga a hiba, hogyha elegánsabbak a ta­nárnőjüknél. Az ebből adó­dó magatartásbeli, szemlé­letbeli következmények je­lentik a gondot. Ha az osz­tályban három diáklánynak mondjuk midi fazonú, „cse­kély” 238 forintot jelentő különleges anyagból készült matróz fazonú iskolaköpenye van. akkor az egyszerűbb, 122 forintosban — amely egyébként szintén nagyon csinos —, társnői — elő­fordulhat — rosszul érzik magukat, s otthon előállnak a kívánsággal: nekik is olyan kell. S a szülő elin­dul, hogy kicseréltesse, s le­het. hogy nehezére esik ki­fizetnie a különbséget. Mert igaz, hogy nem kö­telező az iskolaköpeny, az is­koláknak azért sikerül elér­niük, hogy a gyerekek hord­ják. S ez jó. mert rossz len­ne rágondolni, hogy milyen divatbemutató lenne nélkü­le. Persze, így is van divat- bemutató, mert sokféle kö­peny kapható. Még most az utolsó napokban is 6—8 fé­lét találhatunk a boltok­ban, s az anyagban is van választék. AZT HISSZÜK, oktalanság lenne valamennyi magyar diákot teljesen egyforma is­kolaköpenyben járatni. De oktalanságnak tartjuk azt is. hogy egyes — célszerűséget szolgáló — iskolaköpenyek valóságos divatruhák legye­nek. Valarfíilyen rendet azért teremteni kellene, s re­mélhetőleg az új iskolai rendtartás döntést hoz eb­ben a kérdésben. Mert a diák, az diák, s jó ha ezt látjuk rajta, ha ezt ilyen külsődleges dolog is mutat­ja, mint az iskolaköpeny. Jó ha hordják, viselik, de ne ruhamodellként, hanem vé­deni a ruhájukat, megkönv- nvíteni a szülők dolgát a gyerekek öltöztetésénél. Mert nem mindenki engedheti meg magának az „utolsó divatot”, s ha mégis arra kénvszerül, akkor az egész család láthatja kárát. Csutorás Annamária Békéscsabán a Hazafias Népfront és a városi tanács összefogásával szlovák táj- házat rendeztek be, amely­ben összegyűjtötték a békési szlovák településekről a leg­szebb és legjellegzetesebb bútorokat és tárgyakat. A szlovák tájházat alkotmá­nyunk ünnepén, augusztus 20-án nyitották meg az ér­deklődök számára. Képün­kön: a tájház „tisztaszobá­jának” részlete E heti ajánlatunk: — Zsiguli és más sze­mélygépkocsihoz is használható autófel­szerelési, autóápolási cikkek, pótalkatrészek és autóionizátorok. Zsiguli gépkocsikba üzemanyag töltönyí- lásra zárszerelés és rédióbeszerelés a hely­színen. — Felújított Csepel és különböző típusú használt tehergépko­csik. — Bontásból személy-, tehergépkocsikhoz, dömperekhez, vonta­tókhoz, pótkocsikhoz fődarabok és alkatré­szek. Zsigulihoz hasz­nált alkatrészek is KAPHATOK! — Elfekvő és típuson kívüli új alkatrésze­ket átveszünk. Al'TT XIII. sz. Autójavító Vállalat kereskedelmi részlege. I) E B R E C E N , Balmazújvárosi u. 14. Tel.: 12-633. Filmjegyzet | Férj válaszúton Egy kocka a filmből: a feleség szerelmes és pénzéhes ügy­védje Walter Matthau egy sor amerikai filmből ismerős. A Sógorom, a zugügyvéd, a Furcsa pór, .4 kaktusz virá­ga, a Hello, Dolly! kockái­ról nálunk is jól ismert, jel­legzetesen csúnya I érfiú játssza a címbeli férjet, aki válaszúihoz érkezett. Ez a film azonban nemcsak az újratalálkozás élményét hoz­za, hanem ismételten meg­győz róla. hogy egy hosz- szan csörgedező filmtörté­nethez kevés a főszereplő groteszk külseje. Különösen, ha a néző ezt a groteszkséget már jól ismeri, n fintorok ismerősök számára. Nem lehet azt mondani, hogy a Férj válaszúton egy­értelműen rossz film. Pél­dául az indító képsorok egyenesen elragadóak, s ké­sőbb is fel-felvillan a jó de­rű forrása, mégis — az időnként felbukkanó élveze­tesebb képsorok élesztette szónakozásremények ellenére — a film lassan, de bizto­san unalomba fullad. Az Blaine May rendezte film története nem sok újat hoz. Egy költekező aggle­gény. hogy a végső anyagi összeomlástól megmenekül­jön, gazdagon nősül, s fele­ség/' megölésének gondolatát forgatja fejében. (Mennyivel érdekesebb volt ez hajdan a Válás olasz módra című filmben!) Végül azonban összebőkál a kétbalkezes asszonykával, és még arra is vállalkozik, hogy dolgozni fog a kedvéért, katedrát vál­lal egy tanintézetben. Hogy a giccses befejezés teljes le­gyen. a lenyugvó nap arany­ló fényében ballagnak együtt valahová. Néhány jól jellemzett fi­gura, néhány derűs fordulat színesíti a lassú sodrú tör­ténetet. amely oktalanul hosszúra nyúlva■ teszi pró­bára a könnyed, derűs szó­rakozásra vágyó nézők tü­relmét. A harmadik Az NDK-ban. ahol a film készült, alighanem nagy tár­sadalmi problémát jelent­het a magános nők élete, a nők párválasztása. Egon Günther filmje erről a té­máról beszél, két ókból is meghökkentő módon. Elő­ször az hökkent meg, hogy a több idősíkban játszódó, a különböző törlénési időket sokszor a követhetetlenségig keverő film szereplői alig beszélnek, többnyire kijelen­tenek, közhellyé silányított megállapító soka t mond ónak folyton, s mindig oktatnak. Másodszor maga a történet, a főszereplő sorsa meghök­kentő. Egy 35 éves önálló nő, egy nagy vegyiüzem mate­matikusa a főszereplő. Ke­resi az igazit, a harmadi­ÉRTESlTJÜK a Görömböly területen lakó és üzemelő fogyasztóinkat, hogy az áramszolgáltatást közvilágítás- korszerűsítési munkálatok végzése miatt 1972. augusztus 31-től szeptember 1-ig, munkanapokon reggel 7 órától 16 óráig SZAKASZOSAN SZÜNETELTETNI FOGJUK: Németh I. u., Mosolygó A. u., Kreutz R. u„ Rezi K. u„ Pesti út, Lavotta u., Kaffka M. u„ Déli u., Tárogató u., Ham- > burger J. u. RMÄSZ II. sz. kirendeltsége kát, mert eddig minden fér­fiban csalódon. Férfikereső útjának emléke két lánya, akiknek végül is elmagya­rázza a harmadik férfi je­lenlétében, milyen nehéz is a nők sorsa, miért kényte­len ö bevallani vonzódását a férfihoz. Valamiféle érde­kes Cilike-szerüség ez a nő inkább. mintsem korunk asszonya, aki csaknem eljut a barátnőjéhez i'onzódásig nagy szerelem vágyásában. A barátnő sorsa szinte érde­kesebb. az ö jelenetei job­ban sikerültek. Néhány rö- videbb epizódtól eltekintve — például a barátnő laká­sára bútort szállító munkás néma jelenetét említhetjük — kevés emlékezetes él­ményt ad ez a film. (benedek) I ÉPÍTKEZŐK, | FIGVELEM! Kislakás-, vikohdház- és garázsépítésre alkalmas SALAKBLOKK KAPHATÓ az alábbi méretekben: 50x25x25 cm, 38x25x25 cm, 38x25x19 cm, 30x25x19 cm. Érdeklődés és megrendelés (befizetés',: Győri kapu 23. Elszállítható hejőszalontai és mexikói salakbányai telepünkről. Építőanyagipari Vállalat bér ilius közepén hírül adta »Jdotató. hogy Miskolcon 1 ‘ s1äiakult a Képzőmüvé- Szaktanács. Az új jn- í® fjeny feladatköre eddig ideferetien volt. ténykedé- reinul sem hallhattunk. Ma- . j; I?ff Miidós festőművészt, . Jbkolc városi Tanács mü- ,!*flésügyi bizottságának hatját, az új testület: veze- pt" . kerestük fel, hogy a !S- 1 ( zőművésaeti Szaktanács Bgai patairól, munkájáról ór- , •; jódjünk. J A Miskolc városi Ta- . ,a| művelődésügyi bizott­albizottságaként hozta ,. áf a Képzőművészeti Szak- on* jósot, hogy a város kép- . lövészeti intézményei ^Jkolci Képtár. Miskolci „„.Jüirta. müvésztelep, mü- s7 , hl ub) munkáját jobban sorba ’na^a- Enneli érleliné­ö. ti.a szaktanács feladata a _.. ‘ I® képzőművészeti életé- a fizí fejlesztése érdekében ?rmérlatok kidolgozása a lu- ü] j művelődésügyi bizott- ík "a í részére, szakmai ta­nát a^o tevékenység, vata- iidüt a képzőművészeti in- idik fények szakszerű műkö­dűk fnek biztosítása —hang- déeííja tájékoztatás. — En- . ke l érdekében a szaktanács jritatja a képzőművésze- ™*|téznienyek éves munká­ét, rendszeresen ellen­I I a szakszerű működést, ® művelődéspolitikai el- "ek megfelelően segít ki- Otani a város képzőmű- feti rendezvényeinek elvi utajt*Pc'óját. Ajánlást döl- j ki a képzőművészeti vá­rni J?s°kkal kapcsolatban, a i.^foglalásokat dolgoz ki )lvarC**<,anaCK az illetékes ta- I-' jf> szervek számára vá­gyók!— on ezetéj az * Egyre több t, h! “ • kot1 óvodás a I it miskolci óvodákban ehhe| mozgalmas nap voll az elmúlt három. tl gusztus 28-án, 29-én és fa adhatták be ugyanis 3 • külök a jelentkezéseket, dhatjn/ óvodás korú gyerme- . erifet felvegyék az óvodá­iméi A döntésekre azonban B várniuk kell, azt lK Danis, hogy kik járhat­ón óvodába, csak szep- szo"bér első hetében dön- ndő ■ eh Társadalmi, bizott- ’Jok hozzák meg a dön- jf, hogy valóban azok ke- esipenek be a gyermekin­api "lénybe, akik arra a pair bilcább érdemesek, a __ phkább rászorultak. I lls ideális persze az len- siki< ha minden jelentkezőt tudnának venni. Erre an' óiban most még sem > m 'ti, sem lehetőség nin- a "t, jóllehet évről évre agsí }y°hh erőfeszítéseket tesz .rnrosi tanács. Az elmúlt esztendőben több óvo- st- • férőhelyet létesítettek, állt a megelőző két ötéves zést "ben. Ebben az eszten­, ben 375 gyerekkel több crel°dás van a városban, "t tavaly. S a fejlődést, anyagi erőfeszítések ha­bozását jelenti az is, s By míg tavaly az óvó­ik. & korúaknak csak 56 szá- bb ékét tudták felvenni, ., (ifit 58,5 százalékuk jár- 1 a yyermekintézmények- not. a tyindez fejlődés, amelyet '■ lóiba kell vennünk. S a ... fos vezetői keresik a. a‘ Holdast, hogy újabb Brmekek foglalkoztatását biztosítani. De most _Js~nek olyanok, akik el- yB.'úsitó választ. kapnak. — egyelőre — még lehet segíteni. cs. a. y Képzőművészeti | Szaktanács feladatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom