Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám

1972. aug. 25., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ’ Miért Kft a iiiniáníie; a pia? !*■ indennapos esel: az e,sz­il lergáiyos vág}' a laká­jt. fos reggel ö-kor mun- pji'ba kezd, es aztán másfél szaladgál szerszámért, >i f(^aSért, TMK-ért, rajzokért, ’jj'tgj Egyébért. Aztán egy idő k hUlva ráun a dologra és fel- z0szi magában a jogos kér- I a2:Ú: „Miért jövök én a al.ä’a.rba m‘ért kapom a fi- ileg< Azért, hogy 8 órán fel a gép mellett dolgozzam, a azért, hogy ebből a 8 Qgyjäbol jó esetben másfél-két k'Ját olyasmivel töltsék, ami ;ö7,bjÍs°k feladata, amiért má- /ezfii kapják a fizetést?” JAz esztergályos nemcsak Néz, válaszol is önmagá- e éri1 s e/-^ a választ aligha lu jJÜ idézni. Megkockáztat- 1)1: az esztergályost nehéz lae minden további nélkül ilánvarasiilalni’ 1T>ég akkor is, ■ hit ®\8y icl° után a mászak fét'ellógja anyag-alkatrész­ül^? slb. utáni futkosás ürü- eg^N. Néha talán meg meg- •s /°'al a lelkiismerete, ám hékrsöltebb kollégái gyorsan enyJeSnyugtatják: „Ne törd ma- , -1|. imitáld a munkát, má- is ezt teszik, különben állnánk nap mint nap Müj Johann érát.. Aztán előfordul, hogy egy ’en csoportban megjelenik munkapszichológus, aki ra kíváncsi, hogy milyen a Ur*kahelyi légkör? Az em- r6k elmondják; keresetlen ú jszerűséggel, nem éppen a a°mányos szakszótárba illő legjavákkal. A pszichológus !ho«fpanl értelmes tanulmányt 'mítja vállalat vezetői számára, leivel ezek a vezetők ős- pj?k ' óta „ismerik a problé- j?1”, a dolgozat odakerül a ___pbi mellé, valamelyik fiók­[ • s minden marad a régi­in. 0 v£ k. p ÍS P k, n bek Lehet, hogy borúlátó a kép, ám a lényegen mit sem vál­toztat. Találkoztam már ne­ves nagyüzem speciálisan képzett szakmunkásával, aki csak azért hagyta ott a mun­kahelyét, s állt be egy ab-, lakszigetelő kisiparoshoz al­kalmazottnak, mert nem bír­ta, hogy éveken át úgy ját­szottak vele, mint macska az egérrel. Felszerszámozták a hatalmas karusszel esztergát, majd két óra múlva átszer- számozták; elkezdették Vele az egyik munkát, s mire a felénél tartott, jött az utasí­tás, hogy kezdjen másikhoz. Így ment éveken át. s bár e kapkodást nem érezte meg a fizetésén, mégis megunta a dolgot. „Hl. a maszeknál leg­alább tudom azt, hogyha va­lamit elkezdek, azt be is fejezem ..mondotta, s hin­nem kellett ennek az ember­nek. A ki nem próbálta, nem tudja. hogy milyen idegőrlő, ha valaki lát­hatóan cél és értelem nélkül dolgozik, ha része egy olyan szervezetnek, amely sokszor maga sem tudja, hogy mit akar, amelyből hiányzik az átgondolt, világos koncepció. A jó munkahelyi légkör kritériumaként sok mindent szoktak felsorolni: a vezetők és beosztottak jó kapcsola­tait, a látványosan beharan­gozott igazgatói fogadónapo­kat, a megfelelő szociális lé­tesítményeket, a kellemes és célszerű munkahelyet, a szín­dinamika elvei szerint ki- pingált műhelyeket, s az er­gonómia tudósai által meg­álmodott munkaeszközöket. Mindez fontos, egyik-másik pedig elengedhetetlen motí­vum. Jártam modern kül­földi gyárakban, ahol mint a patika ragyogott minden, automatákból fröccsent a je­ges üdítő vagy a forró kávé, s még a munkások ruhája is speciális elvek szerint volt tervezve. De nemcsak a mun­karuha ... a munka is. Nem túl hajtva, nem „látástól va- kulásig” módra, hanem tem­pósan, folyamatosan, s ami a lényeg: az emberek több­nyire tudták — mert megma­gyarázták nekik — miért kell a lehető legjobban dolgoz­niuk. Nemcsak a bérért, vagy azért, hogy ne kerüljenek az utcára, hanem mert fontos részei egy nagy szervezetnek, s ha ők hibáznak, akkor tár­saik isszák meg annak a le­vét. Ha most konkrét példát idéznék, teszem azt egy nyu­gat-európai gyárból — mert bőven idézhetnék —, akkor lehetne vitázni, ideológiai fejtegetésekbe bocsátkozni, de lehet gondolkodni és lehet tanulni is. Elsősorban mód­szereket. S aztán gondol­kodni kell azon', hogy ezeket a módszereket hogyan állít­juk a saját céljaink szolgá­latába. P ersze, a legegyszerűbb, a legkézenfekvőbb dol­gokért nem kell kül­Seres József vájár olyan munkahelyen még a csákányra is szükség van elővájáson — dolgozik Sajőszcntpétercn, ahol Fotó: Gallyas Béla földre sem Keletre, sem fí-------­{ 1 ország legfőbb anyatelepe Nyugatra — menni. Egysze­rűen az alapigazságot kell tu­domásul venni. A munkás­ember azért megy a gyárba, hogy dolgozzon, s aztán mun­kája után — és annak ará­nyában — rendesen meg­kapja a fizetését. Egyszerű recept, amely egyúttal á jó munkahelyi légkör titka is. Minden más csak eszköz e cél eléréséhez. Nálunk azon­ban sok helyen még csak a eélt látják és megfeledkez­nek mindarról, ami annak eléréséhez vezet. V. Cs. I miskolci építük eredményei és gondjai Sima alauyvcssző milliószámra két i állv|aj-Hegyalja híres köz- yoK^on. Tállyán található az a szőlők telepítéséhez, ki- , beí’edők pótlásához szüksé- ona. szőlőoltvány-termelés ‘k leg rangosabb hazai bá- Az Ultetvénytervező és p°rítóanyag-forgalmi Vál- tállyai anyatelepe biz- l.ia Borsod és Heves me- ,szölőoltvány termelő gaz- s tíagai számára a legtöbb és ás s5Sjobb sima alany vesszőt. »tleitrA2 idén több. mint 4 Jót — tudjuk meg Uzso- :’.erdinándtól. a telep ve- ok létől. — Az egész ország- Ilt a leggazdaságosabb az ^vessző-termelés. Ma ngv< orri lars< i fit V a iérs< 93 ' tko-4 idei 5ékl< ervezéssel- be-*yes b®re- ők0'“el megtalálták a módját, Nagyobb gazdaságok saj­tira számolják ' fel az kelepeket, mert nem gáz­lósak. Itt hozzáértéssel, • ál 5-6 dűl int ;ol Imái ibor m! elte :n ÍJ gk(% :oo hogy kifizetődő legyen az alanyvessző-termelés. Az ösztönző bérezés ered­ménye, hogy volt a telepnek olyan dolgozója, aki egy holdról 190 ezer szabvány vesszőt is termelt. Az anyatelep mellett na­gyon szép. 44 holdas termő szőlő is tartozik a telephez. Ezen is jók a terméskilátá­sok. Ha az októberi szüretig nem romlik az időjárás, ak­kor nemcsak a furmint és a hárslevelű, de a sárgamusko- tály is közepesnél jobb szü­retet ígér. Háromszázezer szőlőolt­ványt is készített az idén a tállyai telep, amelynek dol­gozói a napokban különju- talmat is kaptak jó munká­jukért. Nemcsak a dolgozó­kat, de családtagjaikat is ju­talomkirándulásra vitték a Nyíregyháza melletti Sóstó­ra. Ibist gaznasagi vezetőt képeznek tová&i* tere ^Member első napjai- számos gazdasági veze­tésiére is megkezdődik l,i iskolaév, hogy isinél ' ezren behatóan tanul- hozhassák a vezetés lcg- ■ebepzerübb elveit. Az Orszá- Vezetőképző Központ a jhcinijer 4-cn nyitja ka- a felső szintű vezetők p'sö csoportja részére, s ar az elmúlt tanévhez r , , ‘P^Vitva is korszerűsített alapján ismertetik, rlJak meg a haligatókkal ■rv yCfc-' - --­*etés, a döntéselökészí- ? , I a termelésszervezés, a j , X, lélektan, a piaepolili- nP i ,-eredményesebb mód- V <iii 'Alttal lényegesen bő- ru,n..J . a számítástechnikai nU \liKSl’ H korábbinál is na- eje. b gonddal foglalkoznak a vállalati belső mechaniz­mus, a munka- és üzem- szervezés kérdéseivel, a KGST integrációs program­jából adódó feladatokkal. Az Országos Vezetőképző Központ egyhónapos tanfo­lyamain az év folyamán kö­rülbelül 400 felső szintű ve­zetőt képeznek tovább, ugyanakkor mintegy tízez­ren tanulnak a minisztériu­mok, egyetemek és vállala­tok közép- és alsóbb szin­tű tanfolyamain. Egy koráb­bi kormányhatározat alap­ján lehetőség szerint min­den vezetőt legalább öt­évenként tovább kell képez­ni, ami azt jelenti, hogy 1975-ig mintegy 80 ezer ve­zető részére szerveznek tan­folyamokat. ■Magánlakás­építési íájéríekezlct Miskolcon Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium 3. sz. célprogram bizottsága szep­tember 15-én ■— Borsod, He­ves, Nógrád és Szabolcs me­gye, valamint Miskolc város Tanácsával közösen — a kor­szerű. telepszerű magánla­kás-építés kérdéseiről tájkon- ferenciát rendez Miskolcon. Az értekezlet a Borsod me­gyei Tanács épületében lesz. Hamarosan befejezik a papírgyári ovoda építését; az atadás hatáideje szeptember 30. Jó ütemben halad a mun­ka a miskolci Martintelepen is: a környék lakóinak régi gondja oldódik meg, ha elké­szül az új, száz gyereket be­fogadó óvoda. Ez, az utóbbi most a Miskolci Építőipari Vállalat legnagyobb feladaia, hiszen körülbelül nyolcmillió forintért; épül a martin telepi óvoda. És november végére készen kell lennie. Ugyancsak ebben az évben kell átadni a MÁV számára egy új. 500 személyes szociális épületet. összesen 120 millió forintot tesz ki a miskolci építők idei tervében szereplő munkák ér­téke. Az említett fontos be­ruházások mellett a Mis­kolci Építőipari Vállalat fel­adata a város lakóházainak felújítása, tatarozása is. A munka jól halad, az első fél év 44 millió forintnyi árbe­vétele és több, mint 3 és fél millió forintos nyeresége je­lentős eredménynek számit; az építőiparban a második fél év a munkák befej ezé­A Magyar Gördülöesapágy Művek debreceni gyára első fél­éves tervét 100 százalék feleit teljesítette. A munkasiker a jubileumnak szól. a gyár ugyanis augusztus 20-án ünnepel­te fennállásának 20. évfordulóját. Képünkön: Kiss Julianna a csapágyak zajeUenőrzcsét végzi sének, az átadásoknak az ideje, ilyenkor szoktak fi­zetni a megrendelők. A brigádok szerepe A siker nem kis részben a szocialista brigádok érde­me. Azt mondják, a miskol­ci építőknél ebben az esz­tendőben kiugróan sokat fej­lődött a brigádmozgalom. Míg 1970-ben a vállalatnál csak 9 brigád működött, most 19 brigádban, 360 dol­gozó vállalkozott a szocia­lista cím feltételeinek telje­sítésére. S a mozgalom hir­telen megnövekedett tekin­télyét, népszerűségét éppen ezekkel a feltételekkel ma­gyarázzák: a brigádok pon­tosan tudják, milyen köve­telmények állnák előttük. Értelme van a versenynek — mondják —, meri, a rész­vevőktől a mindennapi mun­kában is, és emberileg is többet kíván. A Miskolci Építőipari Vál­lalat brigádjai a követelmé­nyek szellemében igyekez­nek teljesíteni a termelési feladatokat, elősegíteni a ter­melékenység fokozását, s a minőségre is nagyon vigyáz­nak. Több brigád garancia- leveleket ad az elvégzett munkáról. Bziekben vállal­ják: ingyen kijavítanak min­den, egy év alatt előbukka­nó hibát. Szervezési törekvések A nyereséges gazdálko­dást segítik elő a fokozato­san bevezetett szervezési in­tézkedések is. Az egyik leg­többet ígérő szervezési tö­rekvés: a munka előkészí­tésének javítása, a különfé­le tervek alapos felülvizs- ,/gálata és egyeztetése. Ko­rábban gyakran előfordult például, hogy nem egyeztet­ték a kőművesmunkák és az épületgépészet terveit. A kő­művesek befejezték a mun­kát, jöttek az épületgépé­szek és vésniük, bontaniuk kellett. Amit aztán, termé­szetesen, újra meg kellett csinálni. Többek között az ilyen veszteségeket akarják a jövőben elkerülni, s éri szolgálja a jobb előkészítés. Ugyancsak a szervezettség fokozása érdekében a válla­lat törekszik a készletgaz­dálkodás javítására, a pon­tos, ütem szerinti anyagel­látásra. Az ösztönzési rend­szer egyik fontos mércéjévé teszik a gépek kihasznált­ságát. A teljesítmény sze­rinti bérezés következete­sebb érvényesítése pedig a munkafegyelem megszilárdí­tását, a munkaidő megfelelő kihasználását segíti elő. És ebben a vállalat vezetői bátran támaszkodhatnak a munkaversenyben részt ve­vő szocialista brigádokra. Eredményesnek ígérkezik a Miskolci Építőipari Válla­lat számára az 1972-es esz­tendő. A nyereség — vár­hatóan — 15 millió forint körül alakul. Ez fedezi az év közben megvalósított 3 százalékos bérfejlesztést. És az anyagi lehetőségek bir­tokában mód van a dolgo­zókról való fokozott gondos­kodásra is. Többek között arra, hogy az iskolai év kez­detén segélyt adjanak a sok­gyermekes családoknak. A hatékonyság kérdése Ami a vállalat gondjait illeti; ilyenek is akadnak bőven. Sok fejtörést okoz például, hogyan alakítsák ki az ideális készletszintet. A különféle szabványok fejlő­déséből adódó változások miatt egyes, raktáron levő szerelvények a jövőben már nem építhetők be. Vannak alkatrészek, amelyek terv­módosítás következtében maradtak raktáron. A kész­letek alakulása — tudjuk — erősen befolyásolja a költ­ségeket: ha túl sok van, el­viheti a nyereséget, ha túl kevés, a termelés folyama­tossága kerül veszélybe. Ezért a vállalat vezetői igen nagy erőfeszítéseket tesznek a helyzet állandó javítása érdekében Gondot okoz — időnként — a termelő kapacitás meg­felelő kihasználása is. A már említett szervezési in­tézkedések és. a megfelelő piackutatás eredményeként azonban erre is sikerrel tö­rekszik a vállalat. És éppen az ésszerű, takarékos gaz­dálkodás, a hatékonyság szüntelen javításáért tett erőfeszítések biztosítják, hogy a vállalat az idén is teljesíteni tudja célkitűzé­seit. Kianek Tibor Elővájáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom