Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

•«j*:iv 1972. aug. 22., kedd r- ESZAKvMAGYÄRORSZAG 3 dei I is zei 5 n pul ne po; séf n; i el >z hi' ü i i i 3 Ő1 VI i VÍ dv H rí l A silósóhrigád A (iszacsermelyi .,0j Erő” Tsz-ben m;ir a (élre gondolnak. A silózőgép learatja és összeaprít- jii a takarmánynövényt, amit nagy silógödörben tárolnak. Érdekké p v i sé let I A SZOCIALISTA demokrácia egyik, ta- t a hétköznapokon is leginkább érzékel­te megnyilvánulása az üzemi demok- áa, a munkahelyek demokráciája, igyis a dolgozóknak az a joga, hogy ^lássák szavukat vállalatuk minden Ion- ügyében, hogy beleszóljanak az őket, kollektívát érintő kérdésekbe. Az üae- l demokrácia, a véleménynyilvánítás beleszólás sokféle közvetlen és közve­tít fóruma közül kiemelkedő jelentösé- van a szakszervezet, a választott ér- »képviseleti testületek tevékenysége­ik. A szakszervezeti tanácsok, a szak- srvezeti bizottságok — a dolgozók meg- . yfikásából — a termelés, a gazdálkodás, megfelelő munkafeltételek kialakítása a bérek, béren kívüli juttatások el- .ng-pr^ztásánalc minden területén széles kör- érvényesítik törvényekben biztosi­éba P11 jogaikat. A közelmúltban a Szakszervezetek Boc- tod megyei Tanácsának munkabizottsá- megvizsgálták, hogyan dolgoznak a tó ben működő alapszervezetek azo- oq4|on a területeken, ahol érdekképviseleti .Madataikat döntési jogkörrel láthatják el. larlfcj. ....................... t artl cs t 11 fegyé S/TI IGÜ1 a döntési jog viszonylag új dolog, gazdaságirányítás reformjának beveze­tne előtt a szakszervezeti szervek — ál­iában — inkább csak ellenőrizték a réren kívüli juttatásokat. A megnőve- fa tizedelt vállalati önállóság azonban szük- nik Cégessé tette a szakszervezetek jogköré­in sz^ek és felelősségének növelését is. Bs unkába a testületek kizárólagos hatáskörrel igútbWönthetnek a vállalati szociális, kulturá­lt vljís, sport, üdülési és segélyezési alapok a rníelhasználiásáról. Ami egyben azt isjelen- ttesWrt hogy önállóan viselik a felelősséget c. ;a dolgozók jólétét érintő számos kérdés­'ÍTE1 Az SZMT munkabizottságai az elnök- kjavilség legutóbbi ülésén számoltak be vizs- lő satólódásaik tapasztalatairól. A megyében y pd'-evö vállulalok 75 százalékánál elemez- passzilék, miként valósul meg a gyakorlatban ágba^O magyar szakszervezetek XXII. kong­Dzés |resszusának határozata: .......az életszínvo­í t dóidat szerves részét képező szociálpolitiká- Y Fii.___________________________________________ ? ink a gazdaságpolitikával szoros kölcsön­hatásban kell érvényesülnie.” Természetesen, a jóléti célokra rendel­kezésre álló összegek nagysága erősen függ a részesedési alaptól, ez pedig a vállalati nyereségtől. A tapasztalatok sze­rint a szakszervezeti bizottságok általá­ban a részesedési alap 7—15 százalékát használják fel szociális és kulturális cé­lokra, illetve sportolási lehetőségek biz­tosítására. Az ezzel kapcsolatos tevé­kenységükre általában a céltudatosság jellemző, s jó dolog az is, hogy a dol­gozókat — a megfelelő fórumokon — rendszeresen tájékoztatják a juttatások alakulásáról, a jóléti összegek felhasz­nálásáról. A teljesség kedvéért, persze azt is meg kell jegyezni, hogy még nem mindén szakszervezeti bizottság él hatá­rozottan törvényes jogaival, s meglehe­tősen ritka a bátrabb kezdeményezés, kevés szb keres új megoldásokat. Általában azonban feltétlenül igaz, hogy a szakszervezetek számára adott döntési, jogok a dolgozók hatékonyabb érdekvé­delmét tették lehetővé. Jó példa erre, hogy növekedtek a művelődési lehetősé­gek, az alapokból több vállalatnál fej­lesztették az üdülőket, sok helyen járul­tak hozzá a dolgozók üdülési költségei­hez. Több millió forintot tesz ki a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek tovább­tanulását elősegítő támogatás összege. Az 1970 februári párthatározat óta megyénk­ben alig van olyan üzem, vagy intézmény, ahol ne segélyezték volna a nehezebb sorban élő, gyermekes családokat. AZ ÉRDEKKÉPVISELETNEK csak egyik — igen fontos — területe az, ahol a szakszervezeteket a döntés joga illeti meg. De a többivel együtt — a kollek­tív szerződések megkötése, a gazdálkodá­si tervek megvitatása és véleményezése, a vezetői tevékenység ellenőrzése, a kifo­gásolás (vétó) lehetősége — valóban biz­tosítja, hogy az üzemi demokrácia ne csak papíron, hanem a mindennapok gyakorla­tában is megvalósuljon, hogy a válasz­tott testületek magasabb színvonalon tölt­hessék be hivatásukat. Elánok Tibor ríkendíclep a Nycki-lónál íelert, S. ✓ ielen« lei n ij , ha Nyékládházán a vastag ka- r eíksréleg kibányászására tíz lyuívvel ezelőtt új mesterséges jtétt >yat nyitottak a Debrecen in if o: »lé vezető országút bal olda­tni. A 21 hektárnyi terűié­in fekvő tó ma az ország ifijobban gépesített kavics- NIKiányája. A vi/, alatti kiter- Kei káést hidropneumatikus hé'endszcrű, úszó kotróhajóval ,'égzik amelynek szívóberen­dezése 24 óránként több mint •ÜOo köbméter adalékanya­got „szippant fel” a tó fe­Ccn ters Id ki Usz ilósMéről. Ezt a mennyiséget tejáró és önrakodó úszá­sokkal továbbítják a kikö- öben felépült, korszerű osz- lályozó és törőműbe. ahol Négyféle szemnagyságban Sszapmentes mosott gyöngy­s kavicisot állítanak elő. A mesterséges tóból tíz eszten­dő alatt 3 millió 200 ezer köbméter kavicsot emeltek ki és ebből a kiváló adalék­anyagból épültek fel többek között a kiskörei Tisza II. vízlépcső-vasbeton létesítmé­nyei. Az úszó kotróhajó szí­vóberendezése hétfő reggel­től már 13 méteres mélység­ből hozza fel a kavicsot. S ez azt is jelenti, hogy a ki­bányászható kavics fogyóban van. Ezért jövőre Muhi köz­ség irányában a tavat tovább bővítik. A jelenleg még mű­velés alatt álló tó partján a termelés beszüntetésé után a községi tanács víkend telepet alakít ki. Burgouyalároló épül Mintegy 300 vagon befoga­dóképességű. úgynevezett nagyhalmos és szellőzéses burgonyatároló építését kez­dik meg Miskolcon a közel­jövőben, az AGROKONZUM- telephel.véh. A Tóth Józseftől, az AG- ROKONZUM igazgatójától kapott tájékoztatás szerint a hűtőház szomszédságában fel­épülő burgonyatároló kor­szerű gépekkel felszerelt egy­ség lesz. A földmunkát már a napokban megkezdik, s az építési munkákkal várhatóan a jövő évben készülnek el. A mintegy ötmillió forint­ba kerülő létesítményben a lehető legkisebbre csökken­tik a kézi munkát. A fejlődő (íibárt Az új tanácstörvény élet­belépésével Gibárt községben megszűnt a tanács, csupán a kirendeltség maradt. A vál­tozás ennek ellenére pozi­tív a község életében — tá­jékoztatott Hegedűs János, Encs nagyközség közös Ta­nácsa gibárti kirendeltségé­nek vezetője. Az elmúlt évben a község­ben 15 000 forintos költség­gel 600 folyóméter járdát építettek, és ebben az ösz- szegben nem szerepel a sok száz társadalmi munkaóra, amellyel egy-egy család a járdaépítéshez hozzájárult. A község új településén, a Szabadság utcában 190 000 forintos költséggel 600 méter utat építettek. Az encsi Zó- ja Termelőszövetkezet hat­hatós társadalmi munkával támogatta a Szabadság út­építését. Hétfőn a Budapesti Kerté­szeti Egyetemen ünnepélyes külsőségek között megnyitot­ták az I. borv i lágversenyt, amelyen 34 ország vesz részt. A megnyitó ünnepségen megjelent Váncsa Jenő és dr. Lénán Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes, R. Prolin, a Nem- , zetiközi Szőlészeti és Borá­szati Hivatal (OIV) igazgató­ja, ott voltak a hazai és kül­földi szőlészeti és borászati kutatók, gyakorlati szakem­berek képviselői, valamint a világversenyre érkezett nem­zetközi zsűritagok. Az au­gusztus 21-tól 30-ig tartó vi­lágverseny vendégeit dr. Gyúró Ferenc, a Kertészeti Egyetem rektorhelyettese üd­vözölte. Az I. borvilá gversenyt Váncsa Jenő miniszterhe­lyettes, a veiseny főbizottsá­gi elnöke nyitotta meg. A miniszterhelyettes is­mertette a borverseny-sza­bályzatban bevezetett újítá­sokat. Az első borvilágver­seny szabályzata eltér az ed­digi versenyekétől: a minták száma például függ az illető ország bortermelésének nagy­ságától. Az 1360 bormintát a részvételi szabályzat sze­rint sorolták be. az italokat három nemzetközi zsűri bí­rálja el. ' A perei Béke Isi-hm lel eines min perlekedni Encsen. a járási vezetők­kel beszélgetve került szó­ba a perei Béke Tsz. az alig ezer lakosú kisközség kis termelőszövetkezete. Kicsi, mert a mi több ezer hol­dakhoz szokott jelenünkben az 1100 holdnyi összterü­let. s ebből is alig 880 hold szántó, valóban kevéskének számít. A beszélgetésből viszont az tűnt lei, hogy ez a kicsi is lehet jó és erős. Évekre visz- szamenöen senki sem emlé­kezett rá, hogy a peleiek kis gazdaságával bármilyen gond, probléma is felmerült volna, s ók sem fordultak meg „vészjelzéssel”, megold­hatatlan kéréssel, a járási vezetéshez. Az égjük be­szélgető. aki jól ismeri a perei gazdaságot, úgjr jelle­mezte okét, hogy szerénj’ek, csendesek, megelégedett, sosem perlekedő emberek. És ha akad is súrlódási fe­lület, nyugodtan, értő szó­val elegj-engetik szépen, egymás között. — Ami pedig a pénzügyi stabilitást illeti — jegyez- te meg a járás bankfiók égjük vezetője —, sokan Jö­hetnének példát a pereiek- ről. — És elmesélte, ho­gyan nj'újtott ez a parányi tsz nemrégiben, az aratás előtt 200 ezer forintnyi „gyorssegélyt”, a Her-nád- völgy égjük jól ismert, nagy gazdaságának. Amikor megmondtam, hogy indulok is a „hely­színre”, azaz Perére, figyel­meztettek, hogy Forrai Ber­talant, az elnököt nehéz lesz megtalálnom. Csak a leg­szükségesebb időt tölti az irodán. Naponta többször is megfordul szinte mindenütt, ahol a tsz-ben valami mun­ka folyik. Kis, piros Riga motorján járja a gazdasá­got. Az elnököt keresve, a pi­ros motor nyomában jár- va, nagyjából sikerült is megismerni a kis gazdasá­got. A kanyargós Hernád pariján rétek, legelők, ke- j'éske, de gondosan művel t kapásterület, a falu felett, a Zemplén felé néző fenn­síkon már felszántott tar­lók, gazdag Ígéretű kukori­catáblák. A tanyán nég.v da­rab ötven férőhelj'es istálló, kis sertéshizlalda, s egjr másik kis hizlalda, amelyet most alakítanak borjúneve- lóvé. A gépjavító műhely, a kis daráló és a 150 anyás, amolyan .sepregetó” juhá­szát sem hiányzik. S Forrai Bertalan után érdeklődve, egy-egy más irányú kérdésre is választ kaptam a tsz tagjaitól. A munkaegjiség 68 forint va- lahány fillért ért tavaly, s az idén már biztos, hogy valamivel nagjöbb lesz az értéké. Igen, itt is kiöreg­szik a tagság, majd a fele már nyugdíjas, de, aki csak teheti, dolgozhat, „besegít” még. Jönnek, inkább csak jövögetnek a fiatalok is. mert a biztos megélhetés, a jó jövedelem is nehezen kö­ti már őket a faluhoz. A kiöregedők szorgos, két ke­zét inkább az új gépek, a vegyszerek pótolják. Aztán a piros motor, s gazdája, az 56 esztendős el­nök is megkerült. Valóban csendes szavú, panaszt nem ismerő, elégedett ember. Szinte érezni, hog.v szere­tettel beszél kis közössegük­ről. örömmel meseld, hogj- fillérnj’i adósságuk, törlesz­tésre váró hitelük sincs. Valamit azonban mindig fejlődnek, erősödnek. A gépparkot például lassan teljesen felújították, sőt, ti­pizálták is. Amikor azt a 200 ezer forintos ^gyorssegélyt” kér­dezem, mosolyogva tér ki a válasz elől: — Kicsi segített a nagy­nak, ennyi az egész... Meg volt is miből. Az elmúlt esz­tendőről 800 ezret hoztunk at tartalékként. Aztán inkább a tagság­ról. az emberekről beszel, akik zömében szorgalmasak, s nagyon is megérdemlik, hogy a tsz vezetése ne csak a máról, hanem biztonság­gal gondoskodjék holnap­jukról is. És beszélgetés közben, csak úgy véletlenül tudom meg azt is, hogy ebben a kis tsz-ben minden eszten­dőben, már az őszi hóna­pokban pontosan, fillérre kifizetik azt a mintegy 120 ezer forintnyi földjáradékot. Mert ez is jár, ez is nö­veli a bizalmat, fokozza a közöshez való ragaszkodást. (p. s.) Foto: Laczó József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom