Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
ESZAK-MAGYAROR52ÄG 4 K S9 1972. aug. 20., vasárnap Közművelődési számvetés az ózdi járásban Az ózdi járás közművelődési arculata nagyon egyenetlen. A járás déli felében Ózd városa mintha nemcsak közigazgatásilag élne külön a területtől. Vonzásköre pedig roppant nagy, a putnok—bánrévei vasútvonaltól délre eső területeket mind vonzáskörében tartja. Ami e vasútvonaltól északra esik, szinte külön világ, ipartól távoli, falusias jellegű települések sora. E megosztottság, kétarcúság erősen befolyásolja a járás közművelődési életét. A járás területén 24 tanács irányítása alatt 46 település van. A terület jelentősen iparosodott, amit természeti viszonyai, szénbányái és az Ózdi Kohászati Üzemek vonzása határoznak meg. A kereső népességnek mintegy 50 százaléka a lakóhelyén kívül dolgozik, az iparban foglalkoztatottak 58 százalékot jelentenek. A járásban — Ózdot nem számítva — két állami vállalat és két kisipari termelőszövetkezet működik. Iparában legjelentősebb a széntermelés, a másik nagyipari üzem a Borsodnádasdi Lemezgyár. A termelőszövetkezetek területének háromnegyed része nagyon kedvezőtlen adottságú, kilenc községben jelenleg is egyéni gazdálkodás található. A harmadik ötéves terv során végbement sok pozitív változás ellenére a közművelődésben igen sok nehézség található még napjainkban is. A bányászok, a gyári munkások váltott műszakban dolgoznak, szabad idejük jelentős részét utazással töltik, nem vesznek részt lakóhelyük kulturális életében. A lakosság nagyobbik része megelégszik a sajtó, a rádió, a televízió adta lehetőségekkel, csökken az érdeklődés a mozi- és a színházi előadások iránt. Nőtt viszont a könyvesboltok forgalma. Az utóbbi tíz évben mintegy 60 százalékkal. A családok 70 százalékának van rádiója, és 10 674 televíziót tartanak nyilván a járásban. A közművelődés objektumai nagyrészt elavullak, a Művelődésügyi Minisztérium által megszabott normáknak a járásban mindössze 10 százalékuk felel meg. A járás könyvtári életét irányító intézmény, a járási könyvtár Putnokon működik. Ezenkívül 44 községi könyvtár, 6 bányász- és egy lemezgyári könyvtár található még e területen. A járási könyvtár korszerűtlen, zsúfolt, s elhelyezése a megfelelő munkavégzés gátja. A Borsodnádasdi Lemezgyár könyvtára — bár mindössze ötéves — szűk. A szénbányák könyvtárai korszerűek, szabadpolcos rendszerűek. Jelenleg az összes intézmények közül 16 tekinthető korszerűnek. A községi könyvtárak rendeltetésszerű működését télen a fűtés hiánya gátolja, nehéz a széteső járás területén a könyvállomány rendszeres cseréje. A könyvállomány alakulásában jelentős a lemaradás. Egy lakosra 1,6 könyv jut. Feltétlenül emelni kellene az állományt, ehhez azonban az szükséges, hogy a községi tanácsok biztosítsák a könyvbeszerzésre fordítható összeget, a könyvtárosok pedig használják is fel. Lényegesen jobb a helyzet az ipari üzemekben, ahol minden dolgozóra 4 könyv jut. Hasonlóan rossz a könyvbeszerzési keret alakulása is. MESSRS A művelődési házak ellátottságában stagnálás, vagy visszaesés tapasztalható. Harminchat ház, illetve művelődési terem működik, 8 községben semmilyen intézmény nincs. A meglevő művelődési házak kihasználtsága az elmúlt években fokozatosan csökkent. A tanácsi irányítású művelődési házakon kívül a lemezgyárnál szakszervezeti kezelésben egy, a szénbányáknál hét intézmény működik. A Putnokon levő járási művelődési központ alkalmatlan munkájának elvégzésére. Az épülete korszerűtlen, egy kocsma udvari helyisége, felszereltsége elavult, s különböző okoknál fogva sem Helyi, sem módszertani központi funkció ellátására nem alkalmas. Roez- szak a községi művelődési házak tárgyi feltételei is. Mindössze 9 községben adottak a feltételek a korszerű, rétegekhez szóló közművelődési munkára. A szakszervezeti művelődési házak tárgyi feltételei jobbak, és a köz- művelődési célokra fordítható összegeket tekintve is a tanácsi kezelésben levő intézmények vannak hátrányban. Míg például a Borsodnádasdi Lemezgyárban 1970- ben 300 ezer forint állt a művelődési ház rendelkezésére, a járás területén levő összes tanácsi intézményeknek 306 ezer forint jutott. A. népművelők anyagi megbecsülése sem kielégítő. Ugyanakkor a szakszervezeti művelődési házaknál nagyszámú népművelő gárda, viszonylag jobb dotációval áll rendelkezésre. A járás vezetőinek megállapítása szerint a területen mutatkozó kettősség tarthatatlan, s nemcsak feszültséget, hanem meghökkentő egyenetlenségeket is szül. A közös irányítást, s azon belül is a szakszervezeti irányítást tartják megfelelőnek. Úgy érzik, a szakszervezeti művelődési intézmények képesebbek eredményesebb munka végzésére. A tanácsi irányításnál a közművelődés sokszor háttérbe szorul az igazgatás más teendőivel szemben, nagy a művelődési ház vezetők fluktuációja. A lakosság 58 százaléka az iparban dolgozik, s a kereső népesség 50 százaléka ingázik, a művelődési házak viszont nagyon kevés támogatást kapnak az üzemektől. Igaz, az Ózdvidéki Szénbányák biztosított néhány községben klubfelszerelést, segített a Borsodnádasdi Lemezgyár is, de az ÓKÜ egykét előadás megtartásán túl nem nyújt támogatást, pedig a legtöbb munkás ebben a gy arénáéiban dolgozik. Ügy látják a járás vezetői, hogy a közművelődés fejlesztésének egyetlen útját Ózd kisugárzó szerepének növelése oldhatja meg. Ezért kívánatosnak tartják az ózdi városi és járási közművelődési élet közös irányítás alá vonását, az Ózdi Népművelési Intézmények irányítása alatt. A járás vezető szerveinek elképzelését természetesen mint javaslatot kell kezelnünk, hiszen azt még egyeztetni kell Ózd városának, valamint az érintett szakszervezetnek illetékes választott szerveivel is. De az elképzelés mindenképpen hasznosnak, célszerűnek mutatkozik. Ennek lényege az lenne, hogy az Ózdi Népművelési Intézmények, mint módszertani központ irányítaná a járási közművelődési munkát, a jelenlegi művelődési központ mint körzeti művelődési ház működne a továbbiakban Putnokon. Öt helyen alakítanának ki körzeti művelődési házakat, további hét helyen a későbbiekben alakítanának ki hasonló körzeteket. A művelődési házakhoz hasonlóan a járási könyvtár hálózata is egybeolvadna az ózdi szakszervezeti könyvtárhálózattal és előbb öt, később tizenegy körzeti könyvtárat alakítaná,- nak ki á járásban. A részletes elképzeléseket már papírra vetették és kidolgozták a közös irányítás alapelveit. Bár mindez még több egyeztetésre, esetleg finomításra szorul, feltétlenül kívánatosnak mutatkozik, hogy az ózdi járás, Ózd városa, valamint az érintett szakszervezet vezető szervei közös meggondolások alapján mi- ! előbb állást foglaljanak, mert a területen mutatkozó soksok ellentmondás további feszültségeket szülhet és alapvető gátja lehet a járás művelődési élete fejlődésének. Benedek Miklós CSANADY JÁNOS: Így -—- kell! Csak a munka, ha. a munkalendület szervezi, sorba-rakja, amit a kéz, — s az esz megragad; a kéz tíz ujja, csak a munka építheti fel újra, és mindig újra, amit a bomló természet úgy hord utunkba, hogy benne lélek roppan, láb tapad, ha megfog az iszap! — Munkára fel! — így kell: Fel! így szól az újulás örök vezényszava, a munka így emel fel, de csak akkor, ha benne, s általa örömet lel a szomjú ész, s a jó munkára mindig éhes, tiszta kéz! így készülj hát, te Fchyes, Alkotni sose kényes: munkára fel! Művészeti díjakat adtak át Miskolcon Szombaton délelőtt adlak át Miskolcon a városi tanácsnál Miskolc megyei város Tanácsának 1972. évi Reményi Ede zenei díját, valamint a város irodalmi, díját. Mint ismeretes, ezekkel a művészeti díjakkal a város évről évre e két művészeti ágazatban azokat honorálja, akik legtöbbet tettek a város életének előbbrelépésé- ért. A díjátadó fogadáson jelen volt Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára, Szuchy Robert, a Hazafias Népfront városi titkára, Borsod megye Tanácsát dr. He- tényi György művelődésügyi osztályvezető képviselte. Bérezi Béla, Miskolc város Tanácsának elnöke rövid beszéd kíséretében adta át a zenei díjat az Egressy Béni Zeneiskola gyermekkarának, illetve Barta Péter zeneiskolai igazgatónak és dr. Farbaki Gézánénak, a kórus vezetőjének. a város irodalmi diját pedig Gergely Mihály írónak. Kollégiumokra szükség vaift f) () “"Ion Aera oííhoíios műnk. nem is érezhetik igazán jól magukat benne a gyerekek — panaszolta a múltkoriban az egyik község vezetője. A községben van általános iskolai kollégium, a környező kisközségek felső tagozatosai laknak benne. — A szülők sem veszik szívesen, hogy bent lakjanak a gyerekek. A 'körzetesítéssel az oktatásügy új állomásához érkezeti. Ismeretesek az okok, amelyek szükségessé tették, hogy a kis településeken „felszámolják” iaz áJtalános iskolát, vl% y legalábbis a felső tagozatot: kevés volt a gyerek, nem lehetett szak- rendszerű oktatást biztosítani számukra, s a kis településekre a mostoha életkörülmények miatt nem tudtak képesített pedagógusokat biztosítani. A körzetesítés tehát az általános iskola általánossá tételéhez volt egy lépés, de nem az utolsó. , Mert pusztán azzal, hogy létrehoztuk a körzeti iskolákat, még nem fejeződhet be az oktatásügy e fontos „lépése”.. A viszonylag „látványos” változást követnie kell egy sor más „intézkedésnek” is, hogy a bejáró tanulók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A bejárás egvébként is csak a körzeti iskolához egészen közel eső községekből fogadható el, az ideális megoldás az lenne, ha a gyermekek beköltözhetnének az iskola székhelyére. Ehhez azonban kollégiumokra van szükség, a kollégiumok létesítéséhez, fenntartásához és bővítéséhez pedig anyagi fedezetre. Az igazsághoz tartozik, hogy Borsodban az elmúlt időszakban nagy áldozatokat hoztak az állami szervek, hogy kollégiumi hálózatot, hozzanak létre. Elég talán csak a mezőkövesdi kollégiumot említeni, amelyben a megye legkülönbözőbb pontjairól érkezett tehetséges fizikai dolgozó gyermekek tanulhatnak. Igaz, elég zsúfoltan ,élnek a szobákban, de van egy kollégium, amely-, ben a matematikából és fizikából kiemelkedő eredményeket elérő gyermekekkel foglalkozhatunk. Említhetnénk persze a mezőkeresztesi kollégiumot is, amely szintén a közelmúltban létesült. Abaújszántón is működik, Tarcalon is van. S folytatni lehetne a sort. De még mindig kevés, még mindig vannak gyerekek, akik — jóllehet a tanítás délben befejeződik — csak a késő délutáni órákban érnek haza, fáradtan, törődötten, s csak azután kezdhetnek hozzá a tanuláshoz. Ilyenkor néha azt mondják, talán jobb lett volna, ha várnak a körzetesítéssel... De épp az oktatás színvonalának emelését szem előtt tartva nem lett volna okos dolog várni. A körzetesítésnek tehát folytatódnia kell. csakhogy másképpen. A körzeti székhelyeken kell megteremteni a tanulás ideális feltételeit, kollégiumok kellenek, s ahol vannak, ott olyanná kell kialakítani őket, hogy otthon érezzék benne magukat a gyerekek. A követelmény nem új. Oktatásügyünk vezetői sokszor hangsúlyozták már, alapkövetelményként állítva a helyi vezetők elé. S ezt a helyi vezetők js tudják. De az anyagi fedezet szűkös, s a pénz másra is kell a községekben. Igaz, voltak olyan elképzelések is, hogy azok a községek, települések is járuljanak hozzá a kollégium költségeihez, ahonnan a gyerekek bekerültek. Arra jócskán van, példa, hogy a bejárás költségeit fedezik is. De a gyakorlat mégis elvetette a „fenntartási hozzájárulást”, a fejlesztés segítését: hiszen °ntc Íjuk * fed elsősorban kis telepü lései ‘szét van szó, ahol aiig-alig j h0, hány százezer forinttal í dálkodnak évente, s a pé^» nek sok helye van. Já kell. ivóvíz... Miből ad nak kollégiumra? Pedig a kollégiuma szükség van. Bővítésük, lesztésük a körzetesítés ei rnényességének egyik fő : tétele, s így az általános J*1 kóla általánossá tételénél ; i: fontos láncszeme. S .mivel általános iskola általán^ *^é tétele, egész oktatásügyi .i®2 kérdése, a kollégium-teli!-? r tés és -bővítés, a kollégi^J ' fejlesztése sem lehel, pusz!n°^ helyi ügy. Az is, de léin02 gesen több annál. A m„s ; oldáshoz nem elégségesei lfiSe helyi erőforrások. Szül ’ Hí van a támogatásra, a IP1®1 ponti erőforrások jobb ,a ( használására. Művelői 8ság életünk egyik magas be<.®k tású vezetője egy tájékoi.8 ü tón egyszer azt mondta: *®al anyag] erőforrások híján .®üt marad egv tanterem épít*Inneni jó. de meg lehet érti uí De egyetlenegy kollégi'j férőhellyel se építsünk vesebbet, mint amennyit r'10 veztünk, mert ha keveset! építünk, az már bai! psa Tanteremre szükség van. De fontosat p sorrendben talán egyön#*aia a vélemény: kollégiutft'eú kellenek. Ezt helyben denkl érzi. Különösen a Kj: sz zeti iskoláknál. Ahhoz azíüz ban. hogy ez a „kollégiifüzn hiány”-éraetLink megszünffrnj az erőforrások még jrket, csoportosítására, határőr ajt tabb összpontosítására \fotei szükség. S arra js, hogy ljj®ht' ponlilag még kiemelt! szerepet kapjon a kollégitL ®n hálózat kiépítésének jeleli,1.11® -égé, s anyagi lehetőségei! °1- hez mérten nagyobb tust is. ür» Csulorás Ann amuri ••ijki Heien! > a eine A Balatonon még java? tart a főidény, de a part megyei tanácsai és íj geníorgalmi hivatalai: a í*" *■ tour és a Balaton tourist sj felmérték az idény edej ;*A tapasztalatait. r' szí A főszezon utolsó hai'1{|j^’5’® dának kezdetén megáll ható, hogy az idén tovín fokozódott a magyar teii|g r** idegenforgalma, s emeli: ' ® > dést mutat a hazai turizír" ■■ statisztikája is. A déli p; ton a hazai vendégek !|g a százalékkal több vendégjen m, szakát töltöttek el a SiöWíize;e szálláshelyein, mint tav*Müye' Az északi parton is féltéséi dést: mutatnak a statisztának adatok, és különösen szendéi betűnő az NSZK-beli, a »ban. land és az olasz turisták S és - mának növekedése. jog. Az osztrák, csohszloVr v'e. lengyel, holland és NSSPetve beli utazási Irodák jelzéj^ézai az idegenforgalmi szeriíjlarco hez érkező helyigénylé? ® í°i arra mutatnak, hogy forfP1':oü más lesz a balatoni utósj..1? e zon is. A kél: baIatonkörní?aíi~P; ki megye idegenforgalmi t, er vatala — a hazai és külw”, ®1 érdeklődés fokozására ,6lUln ii tószezoni kedvezmény4?nyeí kínál. A Balatontourist s4. ve tember 1-től az északi PJ..'nde! ion 29 százalékos kedveáí, ez': nyékét ad. A Siótour a <j parton a luxusnyaralókth oun/ szeptember 1-től 30 száz8Lnjai kos, szeptember 16-tól lsijle pedig 60 százalékos áremSy °,'Va ményt kínál. J toliéi A déli parti kempingdrnanv. és fizetővendéglátó szobád rög? szeptember 1-t.ől 20 százalékait kos kedvezménnyel vehC,1^ mi igénybe az érdeklődője.- pdése amamm———^6hetös
